Világgazdaság, 1999. március (31. évfolyam, 41/7551-62/7572. szám)

1999-03-01 / 41. (7551.) szám

XXXI. évfolyam, 41. (7551.) szám • 1999. március 1., hétfői MA­ KSH-ADATOK AZ 1998-AS GAZDASÁGI FOLYAMATOKRÓL (3. OLDAL) J 14 QR VILAGGAZDASAG­I ÜZLETI NAPILAP ♦MEGJELENIK ÖTSZÖR EGY HÉTEN A (s||» VILÁGGAZDASÁG JELENTI CLINTON FELHÍVÁSA MILOSEVICSHEZ. Bill Clinton ame­rikai elnök arra figyelmeztette Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt, hogy a NATO fellépésével kell számolnia, ha a március köze­pén folytatandó koszovói béketárgyalások előtt újabb elnyomó intézkedéseket foganatosít a ko­szovói albán lakosság ellen. Az elnök pénteken, San Franciscóban elhangzott beszédében meg­erősítette az Egyesült Államok azon szándékát, hogy cselekvően kíván fellépni a világban a különböző regionális konfliktusok megelőzése érdekében. • JELCINT VISSZAVITTÉK A KÓRHÁZBA. Borisz Jelcint or­vosai ismét kórházba utalták gyomorfekélyének kezelésére, így az orosz államfő ú­jra a Kreml kórház lakója, ahova legutóbb január 17-én került be két hétre, bevérzett gyomorfekéllyel. Jelcin teljes felgyógyulásáról alig néhány napja számolt be szóvivője. Jevgenyij Primakov kormányfő szombaton szabad­ságra utazott Szocsiba, és szóvivője szerint ezt nem tette volna, ha Jelcin állapota komoly aggodalomra adott volna okot. FISCHER BALKÁNI JAVASLATA. A német külügyminiszter balkáni stabilitási egyezmény megkötését indítvá­nyozta. Az európai zöldek párizsi kongresszusán Joschka Fischer úgy vélte, hogy komoly erőfeszíté­sekre van szükség, amíg a hadviselők leteszik a fegyvert. Az európaiaknak ezután “hosszú távra szóló dél-balkáni stabilitási egyezményt” kellene tető alá hozniuk — máskülönben a koszovói konf­liktust “további háborúk követik majd”. Fischer szoli­daritásra biztatta a nyugatiakat Kelet- és Dél-Európával. “Olcsóbb a békébe befektetni, mint a háborúba” — fejtegette. KURDOK ÖLTÉK MEG OLOF PALMÉT? Abdullah Öcalan kurd gerillavezér a Sabah című török lap szerint azt állította kihallgatóinak, hogy volt felesége adott parancsot Olof Palme néhai svéd miniszterelnök meggyilkolására. Palmét 1986 feb­ruárjában egy stockholmi mozi kijáratánál lőtték le. A tettes kilétére azóta sem derült fény. A gyilkosságot követő időszak­ban a svéd nyomozó hatóságok a PKK-t is gyanúsították, de nem voltak bizonyítékaik. AZ RMDSZ CSATLAKOZIK AZ EURÓPAI NÉPPÁRTHOZ. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1999. május 15— 16-án tartja VI. kongresszusát a székelyföldi Csíkszeredán — döntötték el az RMDSZ belső parlamentjének, a szövetségi képviselők tanácsának tegnap véget ért marosvásárhelyi ülé­sén. Nyilatkozatban ítélték el, hogy az elmúlt időszakban “az etnikai diszkrimináció minden jegyét magán viselő koncepciós pereket" folytattak Romániában. Állást foglaltak az ellen, hogy a Román Országos Audiovizuális Tanács határozatban kötelezte a nem román nyelven sugárzott rádiós és televíziós műsorok szink­rontolmácsolását, illetve román nyelven való feliratozását. Az RMDSZ társult tagsági státust kér az Európai Néppártban. IZRAELI TÁBORNOK VESZTETTE ÉLETÉT DÉL-LIBA­­NONBAN. Egy tábornok is van ama négy izraeli között, aki tegnap életét vesztette Dél-Libanonban a Hezbollah merényle­tei következtében — közölte Ammánban a jordániai látogatá­son lévő Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő kíséretének egyik tagja. Ez az első eset a dél-libanoni övezet 1982-es megszállása óta, hogy egy izraeli tábornokot megöltek ott. ÚJABB BOMBÁZÁSOK IRAKBAN. Irak nem hajlandó együtt­működni az ENSZ-szel, amíg fel nem oldják az ellene több mint nyolc éve életbe léptetett szankciókat — közölte Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes. Amerikai harci gépek szomba­ton Dél-Irakban, vasárnap az ország északi részében célponto­kat támadtak. Bagdadi jelentés szerint a szombati támadásnak 23 sebesültje, a vasárnapinak három halálos áldozata volt. Az Arab Liga az iraki légi csapások leállítására szólította fel az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát. Orbán Viktor nem fogadta a szakszervezeti vezetőt Hazai viták - nemzetközi ellentétek Több ne­mzetközi szervezettel is konfliktusba került az Orbán-kormány az elmúlt hónapok­ban. Már­cius elején érkezik Magyarországra a FIFA és az UEFA küldöttsége, hogy tisztáz­za a kabinettel az MLSZ-ről kialakult vitákat. A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szö­vetsége a munka törvénykönyve módosításáról kívánta a miniszterelnöknek kifejteni véle­ményét, de­­ ’­ Vi’­kor nem fogadta a szervezet főtitkárát. Természetes, hogy a kormány döntéseine nemzetközi elvárásokat, hanem a magyar érdekeket tekinti a legfonto­sabbnak,­­ ki lapunknak Rogán Antal (Fidesz), a miniszterelnök tanácsadója. A napokban érkezik a FIFA és az UEFA közös küldöttsége Budapestre, hogy jelentést ké­szítsen az MLSZ vezetőségé­nek felfüggesztéséről, melyről Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter döntött. Nem ez az egyetlen olyan kormányza­ti lépés, amely élénk nemzetkö­zi visszhangot váltott ki az utób­bi hetekben. A Szabad Szak­­szervezetek Nemzetközi Szö­vetségének főtitkára, Bill Jordán egy magyarországi konferencián nemrégiben ke­ményen bírálta a munka tör­vénykönyvének módosítására tett kormányjavaslatot. (Az in­dítvány parlamenti vitáját azóta a kabinet kérésére felfüggesz­tették.) A Világgazdaság úgy tudja, a miniszterelnök időhi­ányra hivatkozva nem fogadta Bill Jordánt. Rogán Antal, a kormányfő tanácsadója el­mondta: Orbán Viktor azért nem fogadta a szövetség főtit­kárát, mert a kérelmet az MSZOSZ a megjelölt időpont előtt csak néhány nappal küld­te el, így a találkozót már nem tudták beilleszteni a miniszter­­elnök programjába. Orbán Viktor kormánya szá­mos területen határozottabb hangot üt meg az EU-val szem­ben is, több ízben a nyílt konf­rontációt is vállalva. Hírügy­nökségi jelentések szerint az EU-ban több alkalommal meg­ütközéssel fogadták a kor­mányfő markáns nyilatkozata­it, s arról is vita volt, hogy a NATO-elvárásoknak megfele­lően alakult-e az idei védelmi költségvetés. Mindmáig mereven ragasz­kodik a kabinet ahhoz, hogy az EU kifejezett rosszallása elle­nére szabadkereskedelmi egyezményt kössön Horvátor­szággal. A kormány hetek óta azt hangoztatja, hogy az egyez­mény szerinte nem ellentétes az uniós tagságra való felkészülés követelményeivel. Eközben a nyilvánosság előtt semmilyen hivatalos magyar reagálás nem jelent meg azzal az uniós kifo­gással kapcsolatban, amely sze­rint Brüsszel nem csupán a le­hetséges kompenzációs kére­lem miatt ellenzi a magyar— horvát szabadkereskedelmet, hanem elsősorban amiatt, hogy az nehezíti az EU Zágrábbal szemben folytatott politikájá­nak sikerre vitelét is. (Folytatás a 6. oldalon) Elfogyott a piacra jutási támogatások fele Figyelik az agrárbüdzsét Az agrárkifizetések szigorú és folyamatos figyelemmel kísérését javasolja a pénzügyi tárca a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM). Az idei pénzügyi keretek ugyanis­ feszítettek. A legnagyobb problémát a piacra jutási támogatások okozzák: két hó­nap alatt az előirányzat több mint fele elfogyott. Rendkívüli intézkedésre nem látnak okot. Ma már folyamatos egyezte­tések zajlanak a PM és az FVM között, hogy az idei agrár­költ­ségvetési előirányzatokat be lehessen tartani — tudta meg a Világgazdaság. A pénzügyi tár­ca a 128,7 milliárd forintos ag­rártámogatási keret szigorú fi­gyelemmel kísérését javasolja. A PM szerint minden életbe lé­pett és várható agrárdöntés pénzügyi hatását prognoszti­zálni kell, hogy a költségveté­si források kiáramlását és az egyes intézkedéseket össz­hangba lehessen hozni. Az óvatosságot az indokolja, hogy az idei agrárbüdzsé mind­két minisztérium szerint fe­szített. A PM a kincstári számlák elő­zetes összesítése alapján úgy látja: az eddigi támogatási ki­fizetések rosszabbak az időará­nyosnál. A piaci szereplők ugyanis a rendelkezésre álló pénzek 25-27 százalékát vették igénybe az év első két hónap­jában. Ez 36-37 milliárd forint lehívását jelenti. (Folytatás az 5. oldalon) A pénzügyi válság nem veti vissza a világ turistaforgalmát Egyre többen utaznak külföldre Tavaly világszerte 2,4 százalékkal többen utaztak külföldre, mint egy évvel korábban, az ide­genforgalmi bevételek pedig 2 százalékkal emelkedtek — derül ki a Turisztikai Világszerve­zet (WTO) előzetes adataiból. Magyarországon a szervezet szerint 15 százalékkal visszaesett a beutazók száma, a valódi turistaforgalom azonban Meggyes István, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója szerint egyáltalán nem csökkent. Tavaly a 625 millió turista összesen — a repülőjegyeket nem számítva—444,7 milliárd dollárt költött. A magyar ide­genforgalom bevételei 0,5 szá­zalékkal az 1997-es szint alatt, 2,56 milliárd dollár körül ala­kultak. Egy napnál hosszabb időt 14660 0O0 külföldi töltött az országban, ami 15 százalék­kal kevesebb, mint egy éve. Ez a csökkenés a turisták kö­rében nem a valóságot mutatja — válaszolta lapunk érdeklődé­sére Meggyes István. A szerve­zet ugyanis az összes határátlé­pés számának (tavaly több mint 33 millió fő) csökkenése alap­ján végezte el becslését, ám az utóbbi években elsősorban a bevásárlási vagy egyéb céllal rövid időre ide látogató ukrá­nok, románok és jugoszlávok száma esett vissza. (Folytatás a 2. oldalon) Maradt a közgyógylista és a kiemelt támogatás Előkészítetlen az áremelés Mától 2400-féle, tb-támogatással kapható készítményért legfeljebb három százalékkal kell többet fizetni, 400 termék ára ennél nagyobb mértékben nő. A súlyos betegek továbbra is térítésmentesen jutnak orvosságokhoz. Az idén az OEP — a kórházi terápián felül — 123 milliárd forintot, a lakosság 43,2 milliárdot költ orvosságra. A Magyar Gyógyszerész Ka­mara (MG­YK) ügy­vezető igaz­gatója nem tartja drámainak a mától érvényes gyógyszerár­­emelést. Kubinyi András szerint annak előkészítetlensége miatt azonban még napokig akadoz­hat a betegek kiszolgálása. A gondot az okozta, hogy 28 na­pos hónap lévén, csak 23-án je­lent meg a hivatalos közlöny­ben a mától hatályos gyógy­szerlista, s a kapkodás miatt az erről készült mágneslemezeket kétszer kellett korrigálniuk. A hazai forgalomban kapható 6300-féle medicina felének árá­hoz ad támogatást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A támogatott készítmé­nyek kétharmadának ellenérté­ke mától 3 százalékkal kisebb­ mértékben, egyharmaduk 3­9 százalékkal drágult. Tíz száza­léknál nagyobb áremelésre 400 orvosságnál került sor. Ezek azonban mással helyettesíthe­tők — mondta az igazgató. Egyébként a gyártók kezdemé­nyezhetik, hogy készítményü­ket kivegyék a tb-támogatotti körből, ez esetben szabadon határozhatják meg az árat. (Folytatás az 5. oldalon) A VPOP és az APEH a fantomcégek ellen Ma lép életbe a vám- és az adóhatóság által a múlt héten aláírt együttműködési megálla­podás. A VPOP és az APEH nyomozó hatóságai a jövőben közösen lépnek fel a szervezett gazdasági bűnözés ellen. Cél­juk az államháztartási bevéte­leket nagymértékben károsító jogsértések megelőzése, felde­rítése, azaz az eddigieknél ha­tékonyabb nyomozati munka. A két intézmény kölcsönösen megosztja egymással a fantom­cégek kiszűrésével kapcsolatos információkat is. (Cikkünk a 3. oldalon) Egyetemi integráció Nincs egyezség? Ma vitatja meg az FKGP par­lamenti frakciója az egyetemi integrációról szóló kormányza­ti tervet. A legfőbb vita a keszt­helyi Georgikon ügyében vár­ható. Czoma Kálmán FKGP- alelnök, a párt Zala megyei el­nöke érvénytelennek minősítet­te az FKGP munkacsoportja és az oktatási miniszter között lét­rejött megállapodást. Közben az Oktatási Minisztérium beje­lentette, elkészült a közoktatási törvény módosítását szorgal­mazó javaslat is, melyről a ka­binet március 16-án tárgyal. (Cikkünk a 6. oldalon) Kátyúkra 900 millió forint Csaknem 3500 kisebb-na­­gyobb gödör található Buda­pest fő- és tömegközlekedési útvonalain, pedig az év eleje óta 13 ezer kátyút már kijavítottak. A fővárosi utak 20 százaléka balesetveszélyes. A fővárosi önkormányzat az idén 900 mil­lió forintot szán kátyúzásra. A főváros két évvel ezelőtt még közel 40 millió forint kártala­nítást fizetett a kátyúk által megrongált kocsikért. Tavaly már csak 5 millió forint volt a kártalanítás összege. (Cikkünk az 5. oldalon)

Next