Világgazdaság, 1999. május (31. évfolyam, 84/7594-103/7613. szám)
1999-05-03 / 84. (7594.) szám
9977004261489 LENGYELORSZÁG NEM FÉLNEK A DEFICITTŐL KONJUNKTÚRA A GKI LASSULÁST JÓSOL ADATGYŰJTÉS MARAD A HOMÁLY 94 ., XXXI. évfolyam, 84. (7594.) szám • 1999. május 3., hétfő MA: A BÉT ÚJ KERESKEDÉSI RENDJE (11. OLDAL) 140 Ft www.vilaggazdasag.hu VILAGGAZDASAG Ü ZLETI NAPILAP ♦ MEGJELENIK EGY HETEN AUTÓPIAC AZ EU AZ ÁRELTÉRÍTÉSEK ELLEN KONZUMBANK VAN MÁR VEVŐJELÖLT A Pénzügyminisztérium elkészítette az adó- és járulékreform koncepcióját A kiskeresetűek sem járnak rosszul A PM elkészítette a jövő évi adó- és járulékreform koncepcióját. Mind a négy változatnál igen alacsony jövedelemhatárnál belépne a magasabb szja-kulcs. A gyermekkedvezményen, a nyugdíjjárulék adómentességén kívül minden más kedvezmény megszűnne. Visszajön a kamatadó, egyes biztosításokat is illeték terhel, a földadót vizsgálják. A cégek tb-terhei 30 százalékra csökkennek, a munkavállalók viszont 12,5 százalékos járulékot fizetnének. Még nem dőlt el, hogy már jövőre közelítik-e az áfakulcsokat. NAGY ILDIKÓ A tárcánál készült négy személyi jövedelemadó-tábla egyikében sem változik az átlagos terhelés. A korábbi elképzelésekkel szemben az elvonás — a megszűnő kedvezmények ellenére — az átlagkeresetek szintjéig nem növekedik. Minden jövedelem adózik, a nyugdíjjárulékot viszont továbbra sem terheli az adó. Az A és C változat az 1 millió forint fölött keresőknél nem tenné lehetővé az adójóváírást, a másik két variáció szerint ez a határ 1,2 millió. A gyermekek utáni adókedvezmény az ez évihez képest 25 százalékkal nőne. Az egy- és kétgyermekeseknél a kedvezmény egy gyermekre jutó havi összege 2125 forint lenne, a három- és több gyermekeseknél pedig 2875. Ha az egyéb kedvezmények csak hosszabb időszak alatt szűnnek meg, akkor az emiatt kieső bevételt az szja alsó kulcsának emelésével lehet ellentételezni. A nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj együttesen 9 százalék lesz, melynek 25 százaléka levonható az adóból, az egészségbiztosítási járulék 3,5 százalék, ehhez nem jár kedvezmény. A kifizetőktől származó jövedelmeknél az adózóknak nem kellene bevallást készíteniük. Ezzel a bevallások számának radikális csökkenésére lehet számítani. A 2000. évi járulékreform célja az élőmunka-terhelés csökkentése. Ennek érdekében a munkáltatói társadalombiztosítási járulék a nyugdíj-biztosítási alapban 21 százalékra, az egészségbiztosítási alapban 9 százalékra mérséklődik. A foglalkoztatók az egészségbiztosítási járulékot szja-alapon fizetik. A tételes egészségügyi hozzájárulás 4350 forintra emelkedik. Ezzel egy időben megszűnik a kifizetők százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége. A pénzügyi tárca megszüntetné a munkáltatók egyharmados táppénz-finanszírozási kötelezettségét, és az évi 15 munkanap betegszabadság konstrukciót. A munkáltatók finanszírozzák a 90 napot meg nem haladó táppénzt, amelynek összege nem lehet kevesebb, mint a korábban elért átlagkereset fele. A járulékbeszedés adórendszerbe integrálása egyértelműen azt jelentené, hogy a járulékok adóként működnének, egyúttal megszűnne a járulékbeszedéssel foglalkozó szervezet elkülönülése az adóhatóságon belül. A családi kedvezmények megtartása mellett minden egyéb adókedvezmény megszüntetését javasolja a Pénzügyminisztérium, többek között alkotmányossági okokból azonban felkészülési időt hagyna. A pénzügyi tárca kitart a kamat- és a biztosítási adó mellett. A földadó bevezetésének feltételeit tovább vizsgálják. 2001-től az önkormányzatoknak kötelezően kellene kivetniük az iparűzési adót. Az építmény- és Telekadónál bevezetik a számított érték szerinti adózást. Az áfa normál kulcsa 20 százalékra csökkenne, az energiatermékeket a normál kulcsba sorolnák, a kedvezményes 12 százalékosat 14-re emelnék, de még nyitott kérdés, hogy erre 2000-ben, vagy később kerül sor. (Összeállításunk a 4. oldalon) Adótábla-variációk 1 2000-re I . Sávhatárok Szorzó alsó felső a sávban (Ft) (Ft) n. 0 1 200 000 25% 1 200 000 40% B I 0 1 300 000 26% 1 300 000 40% fc 0 1 100 000 25% 1 100 000 38% rí 0 1 400 000 25% 1 400 000 44% Forrás: Világgazdaság I A «====: VILÁGGAZDASÁG JELENTI CSERNOMIRGYIN INGADIPLOMÁCIAZIK. Viktor Csernomirgyin orosz különmegbízott ma Washingtonba utazik, hogy a koszovói válság megoldásáért tett eddigi erőfeszítéseinek eredményeiről tájékoztassa Bill Clinton elnököt, és átadja neki Borisz Jelcin elnök személyes üzenetét. Jelcin és Clinton tegnap telefonon állapodott meg erről. David Leavy, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője építő szelleműnek nevezte a konfliktus lezárása érdekében játszott orosz szerepet. Csernomirgyin a héten Párizst és Londont is fölkeresi. KLIMA AZ EURÓPAI BIZTONSÁGRÓL. A Balkánon dúló háború azt mutatja, hogy olyan európai biztonságpolitikára van szükség, amely több, mint egy katonai szövetségben való tagság —jelentette ki Viktor Klima osztrák kancellár. Hangsúlyozta: nem lehet leszűkíteni a biztonságpolitikát arra a kérdésre, hogy kell-e a NATO, vagy sem. Véleménye szerint nem egy katonai paktum felé törekvő elhamarkodott politikára, hanem a semleges államokat erőteljesebben bevonó biztonsági szerkezet kialakítására van szükség. SZÓT ÉRTENEK AZ RMDSZ SZÁRNYAI. “RMDSZ-politika és értelmiségi felelősség” címmel tartották meg a hét végén Kolozsváron annak a fórumsorozatnak az utolsó rendezvényét, amelyet tavaly szeptemberben indított útnak Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A kolozsvári volt az eddigi négy fórum közül az egyetlen, amelyen az RMDSZ hivatalos vezetése is képviseltette magát, így a szövetség két hét múlva megnyíló VI. kongresszusa előtt közös asztalhoz ültek a romániai magyarság különböző módszerekben gondolkodó politikusai. Holnap döntenek a sertéstenyésztők Napirenden a demonstráció Az értékesítési válság miatt a megyei sertéstenyésztői szervezetek a demonstráció mellett vannak. Holnap határoznak a megmozdulás idejéről és módjáról. Az agrártárca a helyzet stabilizálására a mostani piaci áraknál jóval nagyobb hatósági sertésfelvásárlási árat vezetne be júniustól. A húsipari érdekképviseletek szerint viszont a miniszteri rendelet nem kötelez a hatósági ár megfizetésére. HAZAFI LÁSZLÓ Eddig tíz megye sertéstenyésztői nyilatkoztak arról, hogy hajlandók a “legdrasztikusabb demonstrációra” is, ha nem enyhül a sertéspiaci értékesítési válság — mondta lapunknak Tüske Róbert, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa. Az állásfoglalásra a Sertéstenyésztők Országos Választmánya két héttel ezelőtt kérte megyei szervezeteit. A választmány holnap dönt az akcióról, és ha pártolja a tiltakozást, a megmozdulásra május második felében kerülne sor. A felvásárlási árak továbbra is nyomottak a hazai piacon. Balázs Mátyástól, a termelői választmány elnökétől megtudtuk, hogy az elmúlt héten a normál súlyú hízókért helyenként már csupán 115, a nagy súlyú sertésekért 80 forintot fizettek kilónként a felvásárlók. (Folytatás a 3. oldalon) Szerbia lezárta Bar kikötőjét Életbe lépett az olajembargó Szombaton életbe lépett az EU által Jugoszlávia ellen elrendelt olajszállítási tilalom, amit Washington az egyéb termékek széles körére is kiterjedő — de csak Szerbiával szemben alkalmazandó — embargóval egészített ki. A három amerikai katona szabadon engedése ellenére a NATO támadásai változatlan hevességgel folytatódnak. Az EU a nyersolajra és az olajipari termékek széles skálájára rendelt el tilalmat, beleértve a kenőanyagokat és számos vegyipari alapanyagnak számító származékot. A Dow Jones jelentése szerint ez a — tagállamok által egyhangúan és vita nélkül elfogadott—korlátozás Szerbiára és Montenegróra egyaránt vonatkozik. Magyarország már korábban jelezte csatlakozását a tilalomhoz, amelyet a NATO-tag Csehország és Lengyelország mellett betart a három balti állam, illetve Szlovénia, Románia és Bulgária is. Statisztikák szerint a tilalom 63 millió eurónak megfelelő összegű forgalmat érint. Tavaly a tagországok összesen 343 ezer tonna olajat és olajszármazékot szállítottak Jugoszláviába. (Folytatás a 2. oldalon) Megtorpant a dinamikus növekedés Kisebb lehet a tb-járulékkiesés Márciusra megtorpantak a korábban dinamikusan növekvő társadalombiztosítási járulékbevételek — derül ki a nyugdíjbiztosító negyedévi mérlegéből. A szakértők szerint év végére a tervezett 70 milliárd forintnál kisebb lehet a magánpénztári rendszer okozta tb-járulékkiesés. MOLNÁR MARI Az év első három hónapjáig közel 206 milliárd forint társadalombiztosítási járulék került a nyugdíj-biztosítási alapba. Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság első háromhavi mérlege szerint ez 3 százalékkal kevesebb az időarányos bevételnél. A szakértők úgy látják: márciusra megtorpantak a korábban dinamikusan növekvő tb-járulékbevételek. Mivel a kiadások az időarányos mértéknek megfelelően alakultak, az első negyedévben a bevételek nem fedezték a nyugdíjkiadásokat. Míg januárban a kiugróan magas tb-befizetések a kiadások 97 százalékát fedezték, februárra e mérték 84, márciusban pedig 77 százalékra csökkent. Az év első három hónapjában közel 230 milliárd forintot költött a biztosító a nyugdíjak kifizetésére. A mérleg készítői azt is valószínűsítik, hogy az ellátásokra és a postaköltségekre az egész évre tervezettnél 4-6 milliárd forinttal többet költ majd a biztosító. (Folytatás a 3. oldalon) Belpolitikai vita a magyar részvételről Immár az MSZP-frakció vezetése is szükségesnek tartja a korlátlan magyar légtér- és repülőtér-használatról szóló országgyűlési határozat felülvizsgálatának napirendre tűzését. A szocialista képviselők ma alakítják ki álláspontjukat a Jugoszlávia elleni NATO-akcióban való magyar részvétel kérdésében. (Cikkünk a 6. oldalon) Perelhetik az ISM-et Egy nemzetközi kupaszereplésre esélyes hazai fociklub azt tervezi, hogy beperli az Ifjúsági és Sportminisztériumot, ha a FIFA kizárja a magyar futballcsapatokat a nemzetközi kupaszereplésből—értesült a Világgazdaság. Wootsch Péter, a sporttárca közigazgatási államtitkára szerint mindenképpen meg akarnak egyezni a FIFA- val. (Cikkünk a 6. oldalon) Kis papírok nagy napjai Feltámadtak a Budapesti Értéktőzsde kisebb kapitalizációjú cégei — de legalábbis ezek körében jobb befektetési lehetőségek nyíltak az idén. A blue chipek — kevés kivételtől eltekintve — nem kecsegtették a tulajdonosaikat magas hozamokkal. Viszont egyes kisebb cégek részvényeivel akár meg is duplázhatták vagyonukat a jól spekuláló befektetők. (Részletek a 13. oldalon) Elégedetlen magyarok Magyarországon a válaszadók mindössze 52 százaléka elégedett összességében munkahelyével, s ezzel az ország az utolsó helyen szerepel a londoni ISR kutatóintézet 19 európai országra kiterjedő ranglistáján. A magyarok szinte minden vizsgált kategóriában a mezőny hátsó felében végeztek. (Részletekül. oldalon)