Világgazdaság, 1999. június (31. évfolyam, 104/7614-125/7635. szám)
1999-06-16 / 115. (7625.) szám
1999. JÚNIUS 16. BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP Az M7-es felújítására 49 érvényes pályázat Kérdéses a szeptemberi kezdés Az M7-es autópálya felújítására kiírt öt tenderre összesen 55 pályázat érkezett — tudta meg a Világgazdaság. Közülük 49 — ezeket 6-8 cég nyújtotta be—jutott át az előminősítésen, így ezek versenyezhetnek a második fordulóban a hat építési szakaszért. A munkák tender szerinti, szeptember 1-jei startja valószínűleg nem tartható. MAGOS KATALIN A tízéves gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési program szerint az M7-es Budapest és Zamárdi között felújított szakaszát 2001 végéig forgalomba kell helyezni. Információink szerint a 73 kilométeres szakasz felújítására, valamint a 21,7 kilométer hosszú fél autópálya megépítésére a programban 1998. évi áron 27 milliárd forinttal számolnak. Az M7-es ez évben meginduló felújításának startjaként a szaktárca öt, előminősítéssel induló, kétfordulós közbeszerzési eljárást írt ki (VG, 1999. március 16., 5. oldal). Ezekben összesen hat építési szakaszra lehetett pályázni. Összesen 55 pályázat érkezett — tudtuk meg Arató Balázstól, az Állami Autópálya Kezelő Kht. fejlesztési igazgatójától. Ezek közül 49 nyert előminősítést a második fordulóra. Az előminősített pályázatokat 6-8, Magyarországon bejegyzett cég jegyzi. Az ajánlattevőkről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a mélyépítőipar reprezentánsai, közöttük kisebb és nagyobb vállalatok is vannak. A kiesett pályázatokkal a legkisebbek búcsúztak. A szaktárca megbízásából kiírt pályázatok értelmében a munkák szeptember elsején kezdődnének és december 15- én fejeződnének be. Mivel a második fordulóban a pályázatok kidolgozására a dokumenelfogadott tízéves úthálózatfejlesztési programja szerint az M7-es felújítását tavaly kezdték volna el és 2000-ig fejeződött volna be. Erre akkor a költségvetésből folyó áron 9,1 milliárd forintot irányoztak elő. A munkák első ütemére tavaly márciusban írtak ki kétfordulós nyílt közbeszerzési pályázatot. Ezt azonban már abban a szellemben hirdették meg, hogy a korábbi tervektől eltérően 2000-ig nemcsak felújítják az M7-es autópálya meglévő szakaszát, de új részekkel is bővítik. A nagy forgalom miatt helyenként második pálya, illetve harmadik sáv megépítését a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) vizsgálata tette indokolttá. Ezek a munkák 1997. évi áron 28,9 milliárdot igényeltek volna. A tavaly tavasszal kiírt pályázat értelmében az első ütemben az M7—MO-s és a martonvásári csomópontok közötti szakaszok, a mintegy 14 kilométernyi harmadik sávok, valamint a Balatonaliga és Zamárdi közötti bal pálya felújítására, továbbá a hiányzó 21 kilométernyi jobb pálya megépítésére lehetett ajánlatot tenni. Az előbbinek 1999 októberére, az utóbbinak pedig 2000. áprilisig kellett volna elkészülnie. A pályázatot azonban tavaly októberben eredménytelennek nyilvánították. ráció átadásától számítva (ez még nem történt meg) 45 nap áll rendelkezésre, az elbírálásra pedig 60 (bár ez ennél rövidebb is lehet, de a pályázat összetettsége miatt ennek kicsi az esélye), kérdéses, hogy tartható-e a felújítás tervezett startja. A Horn-kormány 1997-ben ma helyezik forgalomba az M0-s körgyűrű északi szektorának az új 2-es számú főút és az M3-as autópálya közötti szakaszát. A 3,5 kilométeres főpálya és az 1,5 kilométeres csomóponti ágból álló beruházás ma birtokba vehető szakasza mintegy 7 milliárd forintba került. A július végén átadandó Fóti úti csomóponttal együtt a teljes projekt költsége 8,2 milliárd forint. A tervek szerint októberre készül el az M0-s északi szektorának a régi és az új 2-es út közötti, mintegy 13 milliárd forintba kerülő 5,5 kilométeres főpályából, 1,5 kilométeres főútból és csomóponti ágakból álló szakasza. Chikán is látni szeretné, min alapul a 413 milliárdos FVM-igény Miniszteri vita a sertésárakról Elsősorban a piacnak kell alakítani az árakat, ezért nem tartom szerencsésnek minimálárak meghatározását —jelentette ki tegnap Chikán Attila gazdasági miniszter. Torgyán József, az FVM vezetője szerint a hatósági árral az őstermelőket és a családi gazdaságokat menti meg a tönkremeneteltől a minisztérium. Voltak komoly viták az FVM és a GM között, de ezek nem lehetetlenítették el az együttműködést — közölte Chikán. HAZAFI LÁSZLÓ Működésképtelenséghez vezet, ha egy ágazatban az “egyik oldalon piaci, a másikon szociális árak érvényesülnek”— fogalmazott a mezőgazdasági bizottság tegnapi ülésén Chikán Attila gazdasági miniszter. Ezzel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által bevezetett, 193 forintos legalacsonyabb sertésárra reagált. Ízlésem ellen való minden olyan beavatkozás, amely az árakat és a piacot korlátozza—jelentette ki. Szerinte az árakat elsősorban a piacnak kell alakítania, ezért nem tartja jónak a minimálárak meghatározását sem. Torgyán József agrárminiszter tegnap nyilatkozatban reagált Chikán kijelentéseire. Mint közölte: a 193 forintos legalacsonyabb árral az FVM a családi gazdaságokat és az őstermelőket megmenti a tönkremeneteltől. Az intézkedés nélkül az ország importra szorulna, amely "rendkívüli mértékben” emelné a sertéshús árát, így lehetetlen helyzetbe kerülnének a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a létminimum határán élők. A kormány kárelhárítást folytat, amikor a költségvetési terveket készíti — fogalmazott az agrárbüdzsé kapcsán Chikán. Mint ismert, az FVM nemrégiben 413 milliárd forintos igényt jelzett 2000-re. A gazdasági miniszter a bizottság előtt közölte: szeretné látni, milyen “levezetés” alapján jutott el az agrártárca ehhez az összeghez. Szerinte az FVM kérése reális is lehet, de képviselői kérdésekre válaszolva érzékeltette: ekkora igény “nem fér bele” a jövő évi költségvetésbe. Az idén az agrártárca mintegy 221 milliárd forintot költhet el az intézményi forrásokkal együtt. Ebből 163 milliárd a költségvetési támogatás, 58 milliárd az újraosztható bevétel. Mivel az FVM vezetői nem nyilatkoznak, továbbra is tisztázatlan, mit takar a 413 milliárdos jövő évi pénzigény. Amennyiben a teljes FVM-büdzsét jelenti, a minisztérium csaknem megkétszerezné az ez évi forrásokat. Fia a tárca csupán a közvetlen agrártámogatásokat értené ez alatt, a szubvenciókat mintegy 250 milliárd forinttal bővítené a 160 milliárdos — bevételeket is tartalmazó —idei bázisról. Az FVM 1997-ben 101 milliárd, tavaly 110 milliárd forint közvetlen agrártámogatást használt fel, az idén pedig 128 milliárdot költhet el bevételek nélkül. A tavaly életbe lépett, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény legalább reálértékű, GDP-bővüléssel arányos támogatásnövelést határoz meg évről évre. Mivel a PM tavaly is a legkisebb bővítéshez ragaszkodott, az agrártárca most szakítana a fejlesztési jogszabállyal. Ehelyett “nullabázisú” tervezést szorgalmaz, azaz a szubvenciók bővítését nem az 1999-es forrásokból kiindulva, hanem a tényleges igények alapján állapítaná meg. Az exportvezérelt növekedésben az agrárium fontos szerepet tölt be, de félreértés, hogy főként a mezőgazdaságra támaszkodva integrálódunk majd a világgazdasághoz — fogalmazott tegnap Chikán. Képviselői kérdésre elmondta: nem volt teljes összhang az agrártárca és a GM között az elmúlt egy évben. A nézetkülönbségek esetenként komoly vitákhoz vezettek, de ezek nem lehetetlenítették el az együttműködést. Az FVM középtávú agrárstratégiájáról Chikán “úgy tudja, hogy elkészült”. Egyelőre azonban kétséges, hogy a koncepció mikor “kerül elő a törvényalkotási folyamatban” — mondta a miniszter. VILAGGAZDASAG Csökkenteni kellene a szolgáltatók számát A taxisok elvetik a főváros javaslatát Szükség van a taxishelyzet rendezésére , ebben egyetért a fővárosi önkormányzat és a fuvarozók szakmai szervezete. A megoldáshoz vezető utat azonban nem egyformán látják. A főváros szerint drosztkezelő társaságot kell létrehozni ahhoz, hogy megszűnjön a mai rendezetlen helyzet. A BKIK taxis tagozata ezzel szemben tegnapi ülésén úgy vélekedett: csökkenteni kellene a fuvarozók számát, s szigorítani az ellenőrzést. minimmn A fővárosi közgyűlés kereskedelmi és fogyasztói érdekvédelmi bizottságának javaslata szerint célszerű lenne létrehozni egy taxiállomást kezelő társaságot. Ennek feladata lenne drosztok létesítése, ezek fenntartása, a taxisok részére az igazolványok kiadása. A közhasznú társaságként működő szervezetnek a taxisok használati díjat fizetnének azért, hogy beállhassanak a drosztokra. A főváros úgy látja, hogy a fuvarozók számához viszonyítva kevés a jelenlegi 700-800 taxiállomás, így ezek számát mintegy 2500-ra szeretnék növelni. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) taxis tagozata úgy véli, szabályozásra szükség van, de nem tudják elfogadni a főváros elképzeléseit — közölte Horváth György, a tagozat vezetője. A fuvarozók szerint először is a jelenlegi, 7 ezerre tehető létszámot kellene csökkenteni. Úgy vélik, maximum 3500 taxist bír el a fővárosi piac, de 2500-3000 közötti létszámot is elképzelhetőnek tartanak. A kamara szerint e téren szükség van adminisztratív szabályozásra, ugyanúgy, ahogy az számtalan nyugat-európai és tengerentúli nagyvárosban működik. Nincs szükség külön drosztkezelő társaságra, az drágítaná a szolgáltatást. Érzékenyen érinti a szállodákat a fővárosi taxishelyzet. Ezért — a külföldi gyakorlathoz hasonlóan — a magasabb kategóriájú hotelek “saját” bérautósokat alkalmaznak, azaz megállapodnak meghatározott számú szolgáltatóval, nekik szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Még a tarifát is a szálloda határozza meg, ám cserébe a taxis biztos fuvarra számíthat. Mint Rubovszky András, a Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) elnöke elmondta, fenntartással fogadják a főváros elképzeléseit, hiszen a hotelek számára nem mindegy például, hogy milyen gépkocsik szállítják az utasokat. A jelenlegi gyakorlat lehetőséget ad arra, hogy a szálloda ellenőrizhesse a taxisokat, s ezzel védje a vendégeit, ám az új elgondolás szerint erre — vélhetően — nem lesz lehetősége. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) számára megnyugtató lenne, ha a főváros rendeletben szabályozná a fuvarozók tevékenységét. Annak ellenére szükség lenne erre, hogy a repülőtéren már csaknem egy éve nincsenek taxisügyek, nem érkezik panasz erre a szolgáltatásra — közölte Péterffy Gábor szóvivő. L.I. V. „awh'« ■ NAPRÓL NAPRA Koalíciós egyeztetés az adóterhek csökkentésére Az adótörvényekkel összefüggésben a kormány előterjesztéséhez a koalíciós frakciók olyan közösen egyeztetett javaslatokat nyújtanak be, amelyek kizárják, hogy a jelenlegi adóterhek — elsősorban a bérből és fizetésből élők esetében — növekedjenek — mondta tegnap Balsai István a koalíciós frakcióvezetők informális találkozója után. Az MDF frakcióvezetője hozzátette: a kamatadó kivételével nem támogatják új adónemek bevezetését. (MTI) Elmarasztalt bankvezető A Legfelsőbb Bíróság is bűnösnek találta Asztalos Erzsébetet, a Gyomaendrődi Takarékszövetkezet volt vezetőjét tegnap, felülvizsgálati eljárásban, helybenhagyta az egykori bankvezetőt elmarasztaló jogerős ítéletet. Asztalos Erzsébet ellen 1994- ben emeltek vádat hűtlen kezelés miatt. A vád szerint a bankvezető több mint 160 millió forint kárt okozott a pénzintézetnek. Az elsőfokú bíróság felmentette őt. Ügyében — ügyészi fellebbezésre — tavaly január végén hozott a másodfokú bíróság határozatot. Megállapította bűnösségét, ezért egyévi, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. (VG) Házkutatás Kovács Attila cégeinél Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának nyomozói házkutatást tartottak a Canyon Wheel és a Kovács Acél Rt. székhelyein és telephelyein. Mindkét cég vezetője Kovács Attila, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. Az adóhatóság illetékese leszögezte: feljelentés esetén az adóhatóságnak, illetve a bűnügyi igazgatóságnak nincs mérlegelési jogköre, az eljárást le kell folytatnia. Az APEH Dél-budapesti Igazgatósága az idén május közepén a Kovács Acél Rt adóhatósági ellenőrzésével kapcsolatban megkereste a bűnügyi igazgatóságot, míg júniusban az APEH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága tett büntetőfeljelentést náluk ismeretlen tettes ellen, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének alapos gyanúja miatt. A nyomozást a bűnügyi igazgatóság június 14-én rendelte el különösen nagy kárt okozó, általános forgalmi adóra elkövetett csalás bűntettének alapos gyanúja miatt. Az adóhatóság nyomozói a házkutatás során dokumentumokat foglaltak le. Ezek elemzését megkezdték. (MTI) Sztrádakényszer? (Folytatás az 1. oldalról) A szigorítást elsősorban az indokolná, hogy a teherautók a drága autópályák helyett szívesebben közlekednek az elkerülő utakon, nem kis gondot okozva az ottani települések lakóinak. Tönkremennek az utak, a házak megrongálódnak a súlyos járművek miatt, s jelentősen megnő a balesetveszély. A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozók Ipartestületének (MIT Hungary) szervezőtitkára, Karmos Gábor nem tud hasonló gyakorlatról Európában. Információi szerint sehol sincs tiltva a tehergépjárművek számára az autópályák elkerülése. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) sincs hivatalos információja a teherautók kötelező autópályára tereléséről. Kovács Ágnes, az MKFE illetékese azonban elmondta, hogy a közelmúltban az egyik magyar fuvarozócég jelezte az egyesületnél, hogy járműveiket Francia- és Olaszországban autópályára terelték, mondván, hogy ez kötelező a nem honos tranzitforgalomra. A panasz kivizsgálása során az MKFE egyelőre csak Franciaországból kapott választ. Eszerint ott elvben semmiféle tilalom nincs érvényben. Olaszországból még nem válaszoltak az egyesületnek. M.K. NAP KELTE Június 17-én, csütörtök reggel is Nap-kelte 5.50 és 9 óra között a Tv 3-on stúdióbeszélgetésekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. A Nap-kelte tervezett témái: Nap-kelte archív: Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke 1989- ből: Szabadlábra helyezik-e Stadler Józsefet? Vendégünk a stúdióban dr. Feldmájer Péter, az akasztói vállalkozó ügyvédje: Miért hagyta ott a sajtóvitát az ÉS főszerkesztője, Kovács Zoltán?: Gazdasági detektívek szállták meg a Szegedi Orvostudományi Egyetemet. Kinn, padon: dr. Perjési József, az egyetem gazdasági főigazgatója; Kereszttűzben: Chikán Attila gazdasági miniszter; Öt és fél év után bírósági döntés alapján helyezték vissza a súlyemelőválogatott edzőjét állásába. A Sport Pluszban: László Imre, a szövetség elnöke és Juhász István edző; Aczél Endre külpolitikai jegyzete; Tegnap — a Nap-kelte kulisszatitkaiból; Napshow: Bács Ferenccel; Miért zárták be a Wendy's éttermet?; Tetszik? Nem tetszik? A műsorvezetővel beszélhet. Producer: Gyárfás Tamás. Műsorvezető: Forró Tamás. Főszerkesztő: Lakat T. Károly Telefonszámunk az adás idején: 251-0519 Jó reggelt, Magyarország! Csütörtök reggel 7 és 9 óra között ismét jelentkezik a Tv 2 színes hírmagazinja. Tervezett témáink: 7 órakor és 8 órakor a legfrissebb hírek, háttérmagyarázatok, tőkepiac, időjárási körkép, útinform. Milyen gyógyszert vigyünk magunkkal, ha nyaralni megyünk?; A parlamenti ülésrendről és az agrárgazdaság gondjairól Torgyán József; Razzia — börtönriport; Szeretetlánc a világbékéért; Vincze Lilla a világsláger Titanicot dolgozta fel új klipjében; Jelképkalendárium, horoszkóp és sok játék. Műsorvezető: Nika György Az adás alatt hívható telefonszám: 266-3282, 266-3351 (orvos) E-mail: welcome.kft@mail.matav.hu A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk /Wt *•.** A Hír-M műsorának IW vendége: Végh Ferenc 1999. június 16., szerda vezérezredes, 19.30 a honvédség parancsnoka