Világgazdaság, 1999. július (31. évfolyam, 126/7636-147/7657. szám)
1999-07-01 / 126. (7636.) szám
RÖVIDEN Az IMF elfogadta az orosz memorandumot A Nemzetközi Valutaalap Moszkvában tárgyaló küldöttsége elfogadta az orosz kormány és a jegybank közös ismertetőjét az IMF-hitelek felújításához szükséges gazdaságpolitikai döntésekről. Az idei orosz gazdaságpolitika összefoglalóját tartalmazó memorandum jóváhagyása kulcsfontosságú az Oroszországnak szánt új, 4,45 milliárd dolláros, 18 hónapra szóló IMF- hitelprogram beindításához. Orosz illetékesek remélik, hogy a hitelek folyósítása július közepén megkezdődik. (MTI) Vége a horvát útblokádnak Horvátországban véget ért a gazdák tiltakozó akciója, miután az útblokádokat szervező Horvát Parasztszövetség vezetője megállapodást írt alá a mezőgazdasági miniszterrel. A gazdák vállalták, hogy 8 órán belül mindenütt felszámolják az útakadályokat. A kormány elfogadta, hogy a búza kilónkénti felvásárlási nettó ára 0,95 és 1 kuna között legyen, és vállalta, hogy a legrövidebb időn belül kifizetik a gazdáknak azokat a tartozásokat, amelyek 60 napnál régebbiek, minden más tartozást 60 napon belül kifizetnek. (MTI) Belga kárfelmérés a dioxinügy kapcsán Egy belga intézet szerint 60 milliárd frankra (2 milliárd dollárra) rúgnak Belgiumban a dioxinmérgezés költségkihatásai. Az országban május végén rendelték el a csirke-, disznó- és marhaállomány, illetve -készítmények részleges vagy teljes árusítási tilalmát és megsemmisítési kötelezettségét, miután kiderült, hogy szennyezett csirketáptól számos állatban megnövekedett a dioxintartalom. Belga kutatóintézetek szerint az ügy félszázalékos gazdasági csökkenésbe kerül az országnak. (MTI) Prága várja a külföldi befektetőket Prága azt várja, hogy az idén a külföldiek hárommilliárd dollárt fektetnek be Csehországban. Ha a kormánynak a Csehszlovák Kereskedelmi Bankon kívül sikerül gyorsan eladnia más bankot is, akkor ez az összeg még több is lehet —jelentette ki René Samek, a külföldi beruházásokkal foglalkozó Czechinvest állami iroda egyik vezetője. 1998-ban Csehországban 2,5 milliárd dollár volt a külföldi beruházások értéke. (MTI) Varsó szerint tartható az idei deficit Jövőre takarékoskodás Az idei tervben szereplő 2,15 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt jövőre 1,87 százalékra kell leszorítani —jelentette ki a lengyel gazdasági miniszter. A deficit év eleji megugrása ellenére Varsó tarthatónak véli az 1999-es célokat. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Janusz Steinhoff gazdasági miniszter heves vitákra számít a jövő évi büdzsé kapcsán. A pénzügyminisztériummal együtt szeretné 12,7 milliárd zloty alatt tartani a hiányt, hogy mód nyíljék a jegybanki lazításra— íja a Reuters. Az idei első négy hónapban az egész évre tervezett deficit 78 százalékát érte el az államháztartási hiány, és Stanislaw Gomulka, a lengyel pénzügyminiszter tanácsadója szerint a költségvetési hiány az első fél év végén eléri az egész évre tervezett deficit 95-100 százalékát. A helyzet a második fél évben stabilizálódik, így a hiány az év végén nem lesz több a GDP 2,5 százalékánál — vélte a szakember. A Nomura bank vezető elemzője, Sonja Gibbs szerint a hiány meglehetősen nyugtalanító, ám nem olyan mértékű, hogy a nyugati befektetők bizalmát megingassa. Lengyelországban az idén 4 százalékkal gyarapodik a gazdaság, az év első felében pedig 2 százalékos volt a gazdasági növekedés — mondta Steinhoff. A minisztérium adatai kissé eltérnek a lengyel központi statisztikai hivatal jelentésétől, amely szerint a GDP az első fél évben csupán 1,5 százalékkal bővült. A tavalyi 4,8 százalékos gazdasági növekedés után a kormány az év elején még arra számított, hogy 1999-ben 5,1 százalékos ütemet érhet el. ÉLET ÉS IRODALOM | Megrendelhető a szerkesztőségben (1089, Rezső tér 15.), a Magyar Posta Rt. hírlapüzletági irodáin, vidéken a postahivatalokban és a hírlapkézbesítőknél. Telefonszám: 303-9211 Telefax: 303-9241 E-mail: irodalom@westel900.net Tamás Gáspár Miklós: A Hit botránya Magyarországon Kovács Zoltán: Sajtómunkások XVI. Darvas Béla: Mikrokoszmó Koszovóról: Jürgen Habermas Ketten egy új könyvről - Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században (Hahner Páter, Varga Péter) Orbán Ottó verse, Csaplár Vilmos prózája Megjelenik minden pénteken! Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu Főszerkesztő: Bánki Andrét Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Dutka Noémi, Fazekas Edina, Fehér István, Forián Szabó Gergely, György Renáta, Győre József, Hazad László, Kecskét Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Magor Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Samu János, Török Tünde ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető) Urkud György (rovatszerkesztő), Facmnay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC B: Varga Judit (rovatvezető), Daróczi Dávid, Oszlay Péter (rovatszerkesztők), Bindor István, Halatka Gábor, Lovas Judit, Lukács Ádám, B. Sebestyén Stella, Szabó E. Viktor, Varga Rátör♦ TÁRSADALOM: Mucsányi Marianna (rovatvezető), Bundula István, Ilusz L László (rovatszerkesztők), Bak Mihály, Bartus László, Dudát Gergely, Kocskomáti József, Szerető Szabolcs, Tüske Erika, Vas Gábor ♦ VÁLLALKOZÁS. ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők) Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvattinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA Eszéki Erzsébet ♦ MENEDZSERKALAUZ: Welsz Györgyi ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK Ballai József (Duna-Tisza köze), Berzeviczy Zsolt (Délnyugat-Magyarország), Hajdú István (Északkelet-Magyarország), Lohőcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jatté Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA FEGA Informatika Kft ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ:1016 Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I, Naphegy tér 8. Tel./fax: 202- 4199, tel.: 375-6722/1145. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj egy évre 39 600, fél évre 19 800, negyedévre 9900 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F v. Lendvai Lászlóné vezérigazgató. internet: http://www.lang.hu/szikra. nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP KÜLFÖLD Finnország ma veszi át az EU-elnökséget Németországtól Elégedettség Bonn teljesítményével A rendkívül nehéz körülmények dacára alighanem a most véget érő hat hónap volt Németország történetének eddigi legsikeresebb EU-elnöksége — állapította meg az unió miniszteri tanácsa. Az előzetes aggodalmakra alaposan rácáfoló németek teljesítményével Magyarország is teljes mértékben elégedett. Az uniós elnökséget mától átvevő Finnország a bővítést egyik prioritásaként kezeli. URKUTI GYÖRGY Az elmúlt fél évben német vezetéssel sikerült megállapodni az unió mezőgazdasági és pénzügyi reformjait összefogó Agenda 2000 csomagról, döntő áttörést elérni a közös védelmi politika kialakítása felé, megtalálni az integráció közös külpolitikai képviselőjét Javier Solana személyében, és megakadályozni, hogy a brüsszeli bizottság márciusi lemondása komolyabb törést idézzen elő az EU működésében. Nem kisebb jelentőségű siker, hogy a koszovói háború során sikerült megőrizni a semleges és NATO-tag EU-országok egységét. Ezzel szemben érdemi előrelépést nem tudott elérni a német elnökség két fontos prioritása, az adóharmonizáció és a munkanélküliség csökkentése terén. Németországon belül viszont nem emiatt támadják sokan az elnökségi teljesítményt, hanem azért, mert Bonn nemzeti érdekei feláldozásával “hozta össze” a pénzügyi reformokat. A bővítés folyamata azonban az eredeti terveknek megfelelően haladt előre a német elnökség alatt. “Az elmúlt hat hónap fejleményei fényében egyelőre nem látszik döntő különbség a tagjelöltek között” — értékelte a csatlakozási tárgyalások állását kérdésünkre Pascal Hektor, a bonni külügyminisztérium szóvivője. “Nincs különösebb jelentősége, hogy egy tagjelölt eddig 7 vagy 10 fejezetet zárt le az uniós joganyagból a tárgyalásokon. A differenciálás szempontjából sokkal fontosabbak lesznek az Európai Bizottság ősszel közzéteendő újabb országjelentései” —hangoztatta Pascal Hektor. Finnország a bővítést egyenesen ma kezdődő elnöksége egyik fő prioritásaként kezeli. “A balkáni újjáépítésre és a térség integrálására teendő uniós erőfeszítések csak pozitív módon befolyásolhatják a már csatlakozási tárgyalásokat folytató országok felvételi folyamatát” — szögezte le lapunk érdeklődésére Tanja Jaaskelainen, a budapesti finn követség diplomatája. Egyúttal megerősítette, hogy az újjáépítés költségei miatt semmiképpen nem csökkenhet a tagjelöltek számára elkülönített EU-segélyek nagysága, hiszen a balkáni térség segélyeit más forrásokból fedezi az unió. “Rácáfolva néhány előzetes szkeptikus jóslatra, Németország az elnökség alatt — történelmi hagyományaihoz híven—jelentősen hozzájárult mind az integrációs folyamat elmélyítéséhez, mind a bővítés előbbreviteléhez” — adott hangot pozitív értékelésének lapunk kérdésére Horváth Gábor külügyi szóvivő. “Magyarország nagyra értékeli, hogy a német elnökség alatt egy hivatalos EU-dokumentum politikailag is rögzítette az új tagok 2002-es felvételének lehetőségét” — húzta alá a szóvivő, hozzátéve, hogy német vezetéssel az EU “nagyfokú stratégiai előrelátásról tett bizonyságot”, amikor megfogalmazta a délkeleteurópai stabilitás és újjáépítés tervét. EIU-felmérés a megélhetési költségekről Európa: Budapest a legolcsóbb Budapest továbbra is a legolcsóbb nagyvárosnak számít Európában—áll a londoni Economist Intelligence Unit (EIU) legújabb felmérésében. A listát Tokió vezeti, ahol közel háromszor olyan drága a megélhetés, mint a magyar fővárosban. MUNKATÁRSUNKTÓL Az EIU felmérése—amelyet a Reuters juttatott el lapunknak — 122 nagyvárost vizsgál meg félévente abból a szempontból, mennyibe kerülne a megélhetése egy menedzsernek, ha családjával együtt az adott helyre küldenék. A listán 100-nak vették a New York-i költségeket, a többit ehhez viszonyították. A rangsort az idén is két japán város, Tokió és Oszaka vezeti — mégpedig messze a többiek előtt —, főleg a jen erősödésének köszönhetően. Helycsere történt viszont Európában: Zürich megelőzte az eddig legdrágább Oslót. Budapest viszont továbbra is a legolcsóbbnak számít a kontinensen, itt a megélhetési költségek csak a felét teszik ki a New York-inak, és megegyeznek a johannesburgival. New York egyébként maga a legdrágább amerikai város, Atlantában például negyedével olcsóbb az élet. Érdekes még Moszkva helyzete: hat hónapja a 88. helyre zuhant a fél évvel korábbi 10. helyről, most a 37. helyre araszolt fel. Kucsma szerint a parlament késlekedik Ukrán elnöki reformcsomag A privatizáció gyorsításáról, az elmaradt nyugdíjak és bérek kifizetéséről, valamint új adók bevezetéséről döntött az ukrán elnök. Leonyid Kucsma — különleges elnöki felhatalmazásával élve — a törvényhozók késlekedésére hivatkozva alkotta meg rendeleteit. nn wmtTITTl A privatizáció gyorsítása jegyében az elnök elrendelte az Ukrtelekom távközlési monopólium 25 százalék plusz egy szavazatának értékesítését stratégiai befektetők számára — értesült a Reuters. A további — még meg nem nevezett—állami cégek eladása révén az eddigi kétszeresére, csaknem 25 hrivnyára (6 dollárra) kell emelni a havi nyugdíj minimumát— szögezte le az elnök televíziós beszédében. A kormány a privatizációs bevételekből finanszírozná a nyugdíjasok kárpótlását megtakarításaik elolvadásáért, és fizetné a mintegy 10 milliárd hrivnyára rúgó nyugdíj- és bérhátralékot is. Kucsma 5,1, illetve 6 százalékos adót vet ki a dohánytermékekre, az ingatlanügyletekre és a mobiltelefonok használóira. Az ebből származó bevételek is a központi nyugdíjalapot gazdagítják. Az elnök arra is ígéretet tett, hogy jelentősen csökkenti a kis- és középvállalkozások nyereségadóját működésük első három évében. Az elnök élesen bírálta a parlamentet, amely — szerinte — lépten-nyomon akadályozza a gazdasági reformok gyorsítását. Az előző törvényhozás által ráruházott különleges elnöki felhatalmazással is azért kellett élnie, mert az októberi elnökválasztás előtti hónapokban a képviselők már nem akartak lényeges döntéseket hozni—tette hozzá. A mintegy 40 rendelet 30 nappal azután lép életbe, hogy aláírták azokat, feltéve, hogy a parlament nem emel vétót, vagy nem fogad el alternatív törvényt a kérdésben. Az elnök rendeletei egyértelműen a szavazóbázis gerincét adó nyugdíjasok, valamint a kis- és középvállalkozók megnyerését célozzák— állapítják meg elemzők. Ezek attól tartanak, hogy Kucsma rendeleteinek egy része megcsappantja a költségvetési bevételeket, amelyekre pedig nagy szükség lenne a Nemzetközi Valutaalap 2,6 milliárd dolláros hiteléhez. 1999. JÚLIUS 1. Koszovó, Montenegró Kiszorulhat a dinár A koszovói válság legújabb áldozata a jugoszláv dinár— állapítja meg a Reuters arra utalva, hogy Koszovóban egyre inkább a német márka, esetenként az albánek válik fizetőeszközzé, míg Montenegróban saját pénznem bevezetését tervezik. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A tizenegy hetes NATO- bombázást lezáró rendezés ugyan nem nyilvánította függetlenné Koszovót, de a délszerbiai tartományt a KFOR igazgatja, míg a G8 csúcsértekezlete fölvetette önálló koszovói valuta bevezetésének előkészítését. Ennek alapján belgrádi elemzők azt mondják: Jugoszlávia valójában elvesztette a Koszovó feletti szuverenitást. Belgrádi közgazdászok általában nem kívánják kommentálni a fejleményeket, egyikük azonban emlékeztetett: a pénz az állami szuverenitás egyik jegye. Önálló koszovói pénznemre azért lenne szükség, hogy a tartománynak szánt újjáépítési segélyeket ne lehessen Szerbiába eltéríteni. A nyugat megmondta, Belgrád addig nem kaphat segélyt, amíg Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök hatalmon van. Montenegró elsősorban azért akar szabadulni a dinártól mert attól tart, hogy Szerbia elszigeteltsége miatt maga sem fog külföldi segélyhez jutni. Ezenkívül Podgorica is el akarja kerülni azt, hogy Belgrád megcsapolja a mégis érkező segélyeket. A “fekete hegyek” köztársasága különben is gazdasági függetlenségre törekszik Szerbiával szemben (VG, 1999. június 28., 2. oldal). A 650 ezer lakost számláló, a turizmusra és az alumínium-, valamint acélgyártásra utalt ország 1910— 18 között egyszer már kipróbálta a pénzügyi önállóságot; az utóbbi években többször is azzal fenyegetődzött, hogy megválik a dinártól.