Világgazdaság, 1999. július (31. évfolyam, 126/7636-147/7657. szám)
1999-07-15 / 136. (7646.) szám
1999. JÚLIUS 15. VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP VÁLLALKOZÁSOK Újabb japán nagyberuházás Nagykátán Ötmilliárdot hozott a Clarion A japán Clarion-csoport a világ 10 országában működtetett 24 gyára közül a legmodernebbet avatták föl szerdán a Pest megyei Nagykátán. A mintegy 5,2 milliárd forintos beruházás fő célja az autó-audiókészülék európai eladásainak jelentős bővítése. A magyar gyártól azt várják, hogy évi egymillió berendezést készítsen. BALLAI JÓZSEF Isiubó Icsizó, a Clarion elnöke az avatási ceremóniát követő sajtótájékoztatón közölte: az évi 200 milliárd jenes összforgalmú, az autó-audiókészülék piacán második legnagyobb japán vállalat Lengyel-, Cseh- és Magyarországot versenyeztette az európai gyártóközpontért. A végső döntésben a legnagyobb szerepe nem annyira a megvalósíthatósági tanulmányok, országismertetők játszották, hanem az a repülőút, amelyet Isirubó Icsizó a Suzuki elnökével közösen tett meg Budapestre: az autógyáros győzte meg a Clarion főnökét, hogy Magyarországon kell befektetniük. Sokat nyomott a latban az a közkeletű — osztrák forrásból származó — vélekedés is, amely szerint ha Ausztriában 100 a termelékenység, akkor Magyarországon 120 (Malajziában 65). Nagykáta a 10 hektáros területet 80 millió forintért, közművesítetlenül adta el a japán konszernnek — tudta meg a Világgazdaság Bodrogi Györgyné polgármestertől. A területen zöldmezős beruházásként a Takenaka Hungária építette föl rekordidő alatt a gyárat, 13 millió márkáért, amelyet a legkorszerűbb gépekkel és műszerekkel szereltek föl. A próbagyártás januárban indult, mára pedig a magyar dolgozók által készített autóba szerelhető termékek (rádiómagnó, rádió-CD) minősége megfelel az elvárásoknak. A Clarion Hungary Elektronikai Kft. alkalmazottainak a létszáma máris több mint 800, és 1999-re 13 milliárd forintnál is nagyobb bevételt terveznek (jövőre csaknem 18,6 milliárdot). Az idén legalább 1 millió, a következő évben pedig minimum 1,2 millió készterméket kell gyártaniuk — mondta el lapunknak Hidaka Kuniomi, a társaság magyarországi ügyvezető igazgatója. A nagykátai gyár a japán konszern európai anyavállalataként működik (a brit üzemet bezárják), azzal a feladattal, hogy sikeresen lenyomja az árakat. Az alacsony magyar bérek ebben nyilvánvalóan szerepet játszanak, bár a Világgazdaság kérdésére a japán igazgató — elárulva, hogy a szalag mellett dolgozó, gyakorlatlan betanított munkások bruttó havi fizetése 42-45 ezer forint — közölte: az összeg valamivel magasabb, mint amennyit a magyar viszonyokat ismerő szakértőik javasoltak. Nagykátán az egykori telefongyári munkások kaptak újra lehetőséget a Clarionnál, és a város nem is oly rég 20 százalék fölötti munkanélküliségi rátája is újra 10 százalék alatti — így néz ki a beruházás helyi szempontból. A Clarion-csoport 1998-ban 7,55 millió autóaudiót gyártott; a cég elsődleges beépítésre szánt készülékeket gyárt a Nissan, a Subaru, a Honda, a Suzuki, a Ford, a GM, a Peu geot, a Citroen, a VW, a Saab számára. Magyarországon a későbbiekben itteni fejlesztésű berendezéseket is elő szeretnének állítani—a gépsorok alkalmasak rá. Amúgy a japán anyavállalat már a jövőben jár: tervei szerint a nagy üzlet az autós PC lesz, amit már el is kezdett gyártani a Microsofttal közösen. Az USA-ban már árulják is 1800 dollárért azt az autórádió helyére beépíthető készüléket, amely egyszerre navigációs eszköz és rádió, mobiltelefon és személyhívó, DVD-játszó és adatbázis. Szeged új közmű-üzemeltető után néz? Patthelyzet a francia CGE-vel Úgy tűnik, Szeged önkormányzata befektetőváltásra készül. A város közműveit üzemeltető francia befektetővel, a CGE-vel (Compagnie Generale Des Eaux) 1994-ben kötött megállapodás módosításáról szóló, több hónapja tartó tárgyalások ugyanis holtpontra jutottak. RÁKÓCZI GABRIELLA A két fél olyannyira nem érti meg egymást, hogy az önkormányzat legutóbbi ülésén arról döntött: a város új társaságot alapít a közművek üzemeltetésére. Az új részvénytársaságot a testület felhatalmazta hálózathasználati szerződés megkötésére is. A közművek üzemeltetését a város anyagilag nem bírja hosszú távon, tehát nyilvánvaló az is: amennyiben a CGE maradéktalanul nem tesz eleget a város elvárásainak (alacsonyabb vízdíj, nagyobb összegű fejlesztések és korszerűsítések), akkor az más befektetőt is hozhat a városba. A vízközművek üzemeltetésében jelenleg négy nagy külföldi cég van jelen Magyarországon, s információink szerint e kellő tapasztalatokkal rendelkezők közül többen is szeretnének nagyobb szeletet kihasítani a hazai közmű-üzemeltetési piacból, tehát lenne más partnere is a városnak. Az már egy más kérdés: milyen jogi, illetve ennek kapcsán milyen anyagi következményekkel járna a jelenlegi keretmegállapodás megszüntetése Szeged városának. A több hónapja tartó egyeztetések során a CGE mindent megtett, hogy a város feltételeit teljesítse — állítja a Szegedi Vízmű Kft. vezérigazgatója, Rupp Tamás. A város polgármestere, Bartha László ezzel szemben úgy véli: az egyeztetések során vállalt szóbeli kötelezettségeknek csak egy része került be a CGE új keretmegállapodás-tervezetébe. Júniusban a város polgármestere levélben kereste meg a CGE kelet-közép-európai igazgatóját, Jean Patrice Poirier urat, jelezvén: a közgyűlési határozatban megfogalmazott igényeket a javaslat sem tartalmában, sem formájában nem meríti ki. A CGE eddig 500 millió forint fejlesztést valósított meg Szegeden. A vállalat 2,1 milliárd éves árbevétellel rendelkezik. Havonta a városnak 45 millió forint bérleti díjat fizet a hálózati rendszerért. A CGE mintaértékűen alakította át a város közműüzemi vállalatát. Többek között a mélyépítési munkálatokat végző részlegből önálló céget—a Magyar Vízügyi Kivitelezőt—hozott létre, külső munkálatokat is végeznek, éves árbevételük 240-250 millió forint körül van. Külön cég a videoszemüvegnek (Folytatás a 7. oldalról) A tavaly elindított folyamat azonban a múlt év közepén megszakadt, mivel a társaság vezetői ellen a nyár közepén büntetőeljárás indult. A tervezett lépés az adott évben 1 3 milliárd forintos tőkebevonást jelentett volna a részvénytársaság 25 százalék plusz egy szavazatáért. A befektetőkeresést nem állítottuk le, de terveink szerint erre az év végéig biztosan nem kerül sor — mondta Minárovits János. A ma már egész vállalatcsoportot maga mögött tudó székesfehérvári vállalkozás az utóbbi hetekben együttvéve közel egymilliárd forint értékű megrendelést nyert különféle pályázatokon. Az első fél év azonban összességében nem hozta a tervet, mivel az idén nagyon lassan indult be a hazai informatikai piac. Az első komolyabb megrendelésekhez csak április végén, május elején jutottak a szállítók— hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató, így valószínűleg némileg mi is elmaradunk az év egészére kilátásba helyezett 12 milliárd forintos árbevételi tervünktől. (Az rt. tavalyi forgalma 8,7 milliárd forint volt.) A piac első félévi gyengesége éreztette a hatását a csoport számítógépösszeszerelő kft.-jénél is. Jóváhagyásra kész a Malév-szerződés Tolódik a személycsere Másfél havi tárgyalás után megszületett az adásvételi megállapodás tervezete az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság és a Malév Rt. részvényeinek 35 százalékát birtokló, az MKB és az OTP közös tulajdonában lévő Air Invest Kft. között — tájékoztatta lapunkat az ÁPV Rt. közleményében. Információink szerint a Malév mai közgyűlésén nem kerül sor vezetőváltásra. MUNKATÁRSUNKTÓL A Malév tulajdonosai az igazgatóságaik döntéseire, illetve a pénzügyminiszter hatályba léptető ellenjegyzésére várnak — derül ki az ÁPV Rt. közleményéből. Információink szerint a Malév ma reggelre összehívott közgyűléséig azonban a szükséges jóváhagyások nem születnek meg. Az ÁPV Rt. igazgatósága például mai ülésén tárgyal a tranzakcióról, így a légitársaság mai közgyűlésén csak a következő rendkívüli közgyűlés időpontjáról várható döntés, azaz a vezércserét is ismét elnapolják. Az ÁPV Rt. közleménye emlékeztet arra, hogy az Air Invest és az előző kormány által kötött, gyakorlatilag garanciavállalást jelentő megállapodás miatt az ÁPV Rt. egyébként is kötelezhető lett volna a Malév-részvények rögzített áron történő visszavásárlására. Papi Attila, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese szerint: “a részvények visszavásárlása nem végcél, hanem eszköz. A vagyonkezelő elsősorban azért döntött a részvények mostani megvétele mellett, hogy megfelelően előkészíthesse a nemzeti légitársaság hosszú távon is sikeres működését szavatoló privatizációját.” Tegnapra az ÁPV Rt. és a bankok operatív menedzsmentje szignálta a részvény-adásvételi szerződést. Ezzel kézzelfogható közelségbe került a tulajdonosváltás, a felek azonban az érintett társaságok igazgatóságának jóváhagyására és a pénzügyminiszter hatályba léptető ellenjegyzésére várnak. A nemzeti légitársaságban 1993-ban 35 százalékos részesedést szerzett az olasz Alitalia és partnere, de az Európai Bizottság az olasz légitársaságot később a részesedés eladására kötelezte. Ezt a tulajdonrészt vásárolta meg 1997-ben az MKB és az OTP által alapított társaság. Az előző kormány pedig gyakorlatilag garanciát vállalt a bankok befektetésének megtérülésére. Az ÁPV Rt. — véleménye szerint — itt előre kijelölt pályán mozog. Mivel a részvények visszavásárlása nem végcél, hanem eszköz, úgy vélik, hogy a mostani tranzakció nyomán jobban érvényesíthetők lesznek a magyar állam érdekei. Egy nagyobb csomag eladása ugyanis jobb tárgyalási pozíciót jelent. Az ÁPV Rt. tájékoztatása szerint az adásvételi szerződés hatálybalépését követően kell majd átvezetni az ÁPV Rt. részvényszerzését a Malév Rt. részvénykönyvébe, így az ÁPV Rt. a légitársaság közeljövőben összehívandó rendkívüli közgyűlésén már közel 97 százalékot kitevő részvénycsomag birtokában szavazhat a Malév jövőjét befolyásoló kérdésekről. Az ÁPV Rt. vezérigazgatóhelyettese, Papi Attila értékelése szerint a pénzügyi befektetőkkel megkötendő megegyezéssel megszűnik a nemzeti légitársaság vezetését jellemző átmeneti állapot. A vagyonkezelő pedig a Malév számára legmegfelelőbb stratégiai partner kiválasztására összpontosíthat. M.K. Megduplázza takarmánytermelését Gyárat vett a Bábolna Takarmánygyárat vett az Alföldön a Bábolna Rt. egyik leányvállalata, a Bábolna Takarmányipari Premix- és Takarmánykereskedelmi Kft. A cég ezzel megkétszerezi termelését, és a jövő évtől már mintegy 100-120 ezer tonna elő- és keveréktakarmányt hoz forgalomba. Az eddig két keveréktakarmány-gyárral rendelkező bábolnai cég a napokban megvette a törökszentmiklósi székhelyű Alföldi Gabonaipari Rt. keveréktakarmány-gyártó részlegét és piacát — mondta a Világgazdaságnak Fritz György, a kft. ügyvezető igazgatója. A vásárlás körülményeiről csak annyit árult el, hogy a vétel reális áron, saját forrásból történt meg. Az üzemet a dolgozókkal együtt vették át. Azért vásároltak, mert terjeszkedni akarnak a keveréktakarmányok piacán. A cégnek eddig Nagyigmándon és Zalacsében volt egy-egy takarmánygyára, innen látta el a dunántúli és részben az alföldi partnereit. A tulajdonukban lévő újszászi gyárból az ország középső és keleti részének jelentős régióját—döntően Jász- Nagykun-Szolnok és Heves megyét — látják el sertés-, baromfi- és nyúltápokkal. Az eddigi két üzem éves teljesítménye együttesen elérte az 50 ezer tonnát, a megvásárolt gyárral a teljesítményt évi 100 ezer tonnára növelik, de arra számítanak, hogy rövid időn belül 120-125 ezer tonnára is felfuttathatják a kibocsátást. Ez üzembővítéssel jár, amire még az idén mintegy 100 millió forintot költenek, jövőre pedig 200 milliót. A Bábolna Takarmányipari Kft. 1992-ben alakult, árbevétele és eredménye évről évre növekedett: az 1994. évi 4,4 milliárdos bevételt a következő évben megduplázták, 1997- ben már 10 milliárd felettire, 1998-ban pedig 13 milliárdra nőtt. Tavaly 1 milliárd forintot meghaladó adózás előtti eredményt produkált a cég. Az előkeverékek, vagyis az úgynevezett premixek piacán a piaci részarányuk 25—30 százalék között mozog. A tavaly jelentős veszteséget elkönyvelt Alföldi Gabonaipari Rt. számára két választás volt, hogy kimeneküljön a bajból — mondta Máhrné Kazareczky Éva vezérigazgató, akit válságmenedzsernek hívtak a céghez. Az egyik, hogy komoly tőkét fektetnek be, vagy valamelyik üzletágat eladják. Az előkészített tőkebefektetésre az osztrák Von Willer vállalkozott volna, de a fő finanszírozóval, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-vel — amely egyúttal tulajdonos a gabonacégben — nem tudott megegyezni, így került sor a tegnapi megállapodásra. Késhegyig menő verseny az alsó kategóriában Csupán a kiskocsik forgalma bővült Június végéig a tavalyi év azonos időszakához képest mintegy 12 ezerrel több személygépkocsi kelt el, a forgalombővülés szinte kizárólag a kiskategóriában tapasztalható. Itt a késhegyig menő piaci verseny miatt a legkisebb a kereskedők árrése. EMETER KÁLMÁN Folyamatos a személygépkocsik iránti kereslet bővülése. Tavalyelőtt az első fél évben 35 ezer, tavaly 48,7 ezer, az idén 60,9 ezer személyautó és terepjáró kelt el Magyarországon. (A Magyar Suzuki — amely nem tagja a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének — a gyárból a kereskedőkhöz kiszállított autók számát, tehát a nagykereskedelmi adatot adja meg.) Továbbra is szembetűnő a növekedés és az esztergomi gyár piaci dominanciája, hiszen a tavalyi 499-cel szemben csupán 510 importból származó Suzuki kelt el az első fél évben, míg a magyar gyártásból származó Swiftek iránt tovább nőtt az érdeklődés. 1997 első fél évében gyakorlatilag ugyanazok voltak a legkelendőbb márkák, mint az idén, viszont most a tizedik helyen a SEAT helyett a Toyota található. Az első öt helyen változatlan a sorrend, de tavalyelőtt a Suzuki első helyéhez elég volt 6975 autó eladása. Az Opel 5527, a Volkswagen 4051, a Daewoo 3359, a Ford pedig 3287 személyautót adott ki. A méretkategóriákat tekintve megtaláljuk a forgalomnövekedés mozgatórugóját. Tavaly 20,3 ezer, az idén pedig 30,8 ezer kiskategóriájú autó kelt el. Az elmúlt évi 19,9 ezres és az idei 22,3 ezres adat szerint nőtt az alsó középkategória iránti érdeklődés is, de középkategóriájú autóból már ezerrel kevesebbet, alig több mint 5 ezret vettek. Luxuskocsiból viszont megkétszereződött a forgalom: 19 után 38 talált gazdára az első fél évben. A haszonjárművek piacán a 3,5 tonna össztömeg alatti kategóriában egy év alatt alig emelkedett a forgalom. A 3,5 tonnás járművekkel gyakorlatilag csak az Iveco kereskedik, s 79 helyett el is adott 144-et. Az 5—10 tonnás osztályban van a következő említésre méltó adat, ahol a vezető Iveco 203- ról 220-ra növelte eladásait, míg a második Daewooé egy év alatt 232-ről 100-ra esett. A legérdekesebb, hogy a 15 tonna feletti kategóriában 503- ról 611 -re nőtt a forgalom, s a Volvo lendületesen elhúzott a versenytársaktól. Hat hónap alatt 249 kamiont adott el (tavaly ilyenkor: 63-at), míg az utána következő MAN 84-et (52), a harmadik Renault pedig 65-öt(82). A tíz legkelendőbb személygépkocsi 1998. I. fél év 1999. I. fél év 1. Suzuki 10 362 15 634 2. Opel 7 658 8 726 3. Volkswagen 4 146 5 082 4. Daewoo 3198 4 312 5. Ford 4 068 4 034 6. FIAT 3 562 3 772 7. Renault 2198 3 068 8. Peugeot 1 524 2 598 9. Skoda 1 540 2 485 10. Toyota 1 326 1 739 Forrás: Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete, Magyar Suzuki Rt. 9