Világgazdaság, 1999. július (31. évfolyam, 126/7636-147/7657. szám)

1999-07-15 / 136. (7646.) szám

1999. JÚLIUS 15. VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP VÁLLALKOZÁSOK Újabb japán nagyberuházás Nagykátán Ötmilliárdot hozott a Clarion A japán Clarion-csoport a világ 10 országában működtetett 24 gyára közül a legmoderneb­bet avatták föl szerdán a Pest megyei Nagykátán. A mintegy 5,2 milliárd forintos beruházás fő célja az autó-audiókészülék európai eladásainak jelentős bővítése. A magyar gyártól azt várják, hogy évi egymillió berendezést készítsen. BALLAI JÓZSEF Isi­ubó Icsizó, a Clarion el­nöke az avatási ceremóniát kö­vető sajtótájékoztatón közölte: az évi 200 milliárd jenes össz­forgalmú, az autó-audiókészü­­lék piacán másodi­k legnagyobb japán vállalat Lengyel-, Cseh- és Magyarországot versenyez­tette az európai gyártóközpon­tért. A végső döntésben a legna­gyobb szerepe nem annyira a megvalósíthatósági tanulmá­nyok, országismertetők játszot­ták, hanem az a repülőút, ame­lyet Isirubó Icsizó a Suzuki el­nökével közösen tett meg Bu­dapestre: az autógyáros győz­te meg a Clarion főnökét, hogy Magyarországon kell befektet­niük. Sokat nyomott a latban az a közkeletű — osztrák forrás­ból származó — vélekedés is, amely szerint ha Ausztriában 100 a termelékenység, akkor Magyarországon 120 (Malaj­ziában 65). Nagykáta a 10 hektáros terü­letet 80 millió forintért, közmű­­vesítetlenül adta el a japán kon­szernnek — tudta meg a Világ­­gazdaság Bodrogi Györgyné polgármestertől. A területen zöldmezős beruházásként a Takenaka Hungária építette föl rekordidő alatt a gyárat, 13 mil­lió márkáért, amelyet a legkor­szerűbb gépekkel és műszerek­kel szereltek föl. A próbagyár­tás januárban indult, mára pe­dig a magyar dolgozók által ké­szített autóba szerelhető termé­kek (rádiómagnó, rádió-CD) minősége megfelel az elvárá­soknak. A Clarion Hungary Elektro­nikai Kft. alkalmazottainak a létszáma máris több mint 800, és 1999-re 13 milliárd forintnál is nagyobb bevételt terveznek (jövőre csaknem 18,6 milliár­­dot). Az idén legalább 1 millió, a következő évben pedig mini­mum 1,2 millió készterméket kell gyártaniuk — mondta el lapunknak Hidaka Kuniomi, a társaság magyarországi ügy­ve­zető igazgatója. A nagykátai gyár a japán kon­szern európai anyavállalataként működik (a brit üzemet bezár­ják), azzal a feladattal, hogy si­keresen lenyomja az árakat. Az alacsony magyar bérek ebben nyilvánvalóan szerepet játsza­nak, bár a Világgazdaság kér­désére a japán igazgató — el­árulva, hogy a szalag mellett dolgozó, gyakorlatlan betaní­tott munkások bruttó havi fize­tése 42-45 ezer forint — közöl­te: az összeg valamivel maga­sabb, mint amennyit a magyar viszonyokat ismerő szakértőik javasoltak. Nagykátán az egy­kori telefongyári munkások kaptak újra lehetőséget a Clarionnál, és a város nem is oly rég 20 százalék fölötti munka­nélküliségi rátája is újra 10 szá­­zalék alatti — így néz ki a be­ruházás helyi szempontból. A Clarion-csoport 1998-ban 7,55 millió autóaudiót gyártott; a cég elsődleges beépítésre szánt készülékeket gyárt a Nissan, a Subaru, a Honda, a Suzuki, a Ford, a GM, a Peu­ geot, a Citroen, a VW, a Saab számára. Magyarországon a későbbiekben itteni fejlesztésű berendezéseket is elő szeretné­nek állítani—a gépsorok alkal­masak rá. Amúgy a japán anyavállalat már a jövőben jár: tervei szerint a nagy üzlet az autós PC lesz, amit már el is kezdett gyártani a Microsofttal közösen. Az USA-ban már árulják is 1800 dollárért azt az autórádió helyé­re beépíthető készüléket, amely egyszerre navigációs eszköz és rádió, mobiltelefon és sze­mélyhívó, DVD-játszó és adat­bázis. Szeged új közmű-üzemeltető után néz? Patthelyzet a francia CGE-vel Úgy tűnik, Szeged önkormányzata befektetőváltásra készül. A város közműveit üzemeltető francia befektetővel, a CGE-vel (Compagnie Generale Des Eaux) 1994-ben kötött megálla­podás módosításáról szóló, több hónapja tartó tárgyalások ugyanis holtpontra jutottak. RÁKÓCZI GABRIELLA A két fél olyannyira nem érti meg egymást, hogy az önkor­mányzat legutóbbi ülésén arról döntött: a város új társaságot alapít a közművek üzemelteté­sére. Az új részvénytársaságot a testület felhatalmazta hálózat­használati szerződés megköté­sére is. A közművek üzemelte­tését a város anyagilag nem bír­ja hosszú távon, tehát nyilván­való az is: amennyiben a CGE maradéktalanul nem tesz eleget a város elvárásainak (alacso­nyabb vízdíj, nagyobb összegű fejlesztések és korszerűsíté­sek), akkor az más befektetőt is hozhat a városba. A vízközművek üzemelteté­sében jelenleg négy nagy kül­földi cég van jelen Magyaror­szágon, s információink szerint e kellő tapasztalatokkal rendel­kezők közül többen is szeretné­nek nagyobb szeletet kihasíta­ni a hazai közmű-üzemeltetési piacból, tehát lenne más part­nere is a városnak. Az már egy más kérdés: milyen jogi, illet­ve ennek kapcsán milyen anya­gi következményekkel járna a jelenlegi keretmegállapodás megszüntetése Szeged váro­sának. A több hónapja tartó egyez­tetések során a CGE mindent megtett, hogy a város feltételeit teljesítse — állítja a Szegedi Vízmű Kft. vezérigazgatója, Rupp Tamás. A város polgár­­mestere, Bartha László ezzel szemben úgy véli: az egyezte­tések során vállalt szóbeli kö­telezettségeknek csak egy része került be a CGE új keretmegál­­lapodás-tervezetébe. Júniusban a város polgármestere levélben kereste meg a CGE kelet-kö­­zép-európai igazgatóját, Jean Patrice Poirier urat, jelezvén: a közgyűlési határozatban meg­fogalmazott igényeket a javas­lat sem tartalmában, sem for­májában nem meríti ki. A CGE eddig 500 millió fo­rint fejlesztést valósított meg Szegeden. A vállalat 2,1 milli­árd éves árbevétellel rendelke­zik. Havonta a városnak 45 mil­lió forint bérleti díjat fizet a há­­lózati rendszerért. A CGE min­taértékűen alakította át a város közműüzemi vállalatát. Töb­bek között a mélyépítési mun­kálatokat végző részlegből ön­álló céget—a Magyar V­ízügyi Kivitelezőt—hozott létre, kül­ső munkálatokat is végeznek, éves árbevételük 240-250 mil­lió forint körül van. Külön cég a videoszemüvegnek (Folytatás a 7. oldalról) A tavaly elindított folyamat azonban a múlt év közepén megszakadt, mivel a társaság vezetői ellen a nyár közepén büntetőeljárás indult. A terve­zett lépés az adott évben 1­ 3 milliárd forintos tőkebevonást jelentett volna a részvénytársa­ság 25 százalék plusz egy sza­vazatáért. A befektetőkeresést nem állítottuk le, de terveink szerint erre az év végéig bizto­san nem kerül sor — mondta Minárovits János. A ma már egész vállalatcso­portot maga mögött tudó szé­kesfehérvári vállalkozás az utóbbi hetekben együttvéve közel egymilliárd forint értékű megrendelést nyert különféle pályázatokon. Az első fél év azonban összességében nem hozta a tervet, mivel az idén na­gyon lassan indult be a hazai informatikai piac. Az első ko­molyabb megrendelésekhez csak április végén, május ele­jén jutottak a szállítók— hang­súlyozta az elnök-vezérigazga­tó, így valószínűleg némileg mi is elmaradunk az év egészére kilátásba helyezett 12 milliárd forintos árbevételi tervünktől. (Az rt. tavalyi forgalma 8,7 mil­liárd forint volt.) A piac első fél­évi gyengesége éreztette a ha­tását a csoport számítógép­összeszerelő kft.-jénél is. Jóváhagyásra kész a Malév-szerződés Tolódik a személycsere Másfél havi tárgyalás után megszületett az adásvételi megállapodás tervezete az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság és a Malév Rt. részvényeinek 35 százalékát bir­tokló, az MKB és az OTP közös tulajdonában lévő Air Invest Kft. között — tájékoztatta la­punkat az ÁPV Rt. közleményében. Információink szerint a Malév mai közgyűlésén nem ke­rül sor vezetőváltásra. MUNKATÁRSUNKTÓL A Malév tulajdonosai az igazgatóságaik döntéseire, il­letve a pénzügyminiszter ha­tályba léptető ellenjegyzésére várnak — derül ki az ÁPV Rt. közleményéből. Információink szerint a Malév ma reggelre összehívott közgyűléséig azon­ban a szükséges jóváhagyások nem születnek meg. Az ÁPV Rt. igazgatósága például mai ülésén tárgyal a tranzakcióról, így a légitársaság mai közgyű­lésén csak a következő rendkí­vüli közgyűlés időpontjáról várható döntés, azaz a vezércse­rét is ismét elnapolják. Az ÁPV Rt. közleménye em­lékeztet arra, hogy az Air In­vest és az előző kormány által kötött, gyakorlatilag garanciavállalást jelentő megállapodás miatt az ÁPV Rt. egyébként is kötelez­hető lett volna a Malév-részvé­­nyek rögzített áron történő visszavásárlására. Papi Attila, az ÁPV Rt. vezérigazgató-he­lyettese szerint: “a részvények visszavásárlása nem végcél, hanem eszköz. A vagyonkezelő elsősorban azért döntött a rész­vények mostani megvétele mel­lett, hogy megfelelően előké­szíthesse a nemzeti légitársaság hosszú távon is sikeres műkö­dését szavatoló privatizá­cióját.” Tegnapra az ÁPV Rt. és a bankok operatív menedzsment­je szignálta a részvény-adásvé­teli szerződést. Ezzel kézzel­fogható közelségbe került a tu­lajdonosváltás, a felek azonban az érintett társaságok igazgató­ságának jóváhagyására és a pénzügyminiszter hatályba lép­tető el­lenjegyzésére várnak. A nemzeti légitársaságban 1993-ban 35 százalékos része­sedést szerzett az olasz Alitalia és partnere, de az Európai Bi­zottság az olasz légitársaságot később a részesedés eladására kötelezte. Ezt a tulajdonrészt vásárolta meg 1997-ben az MKB és az OTP által alapított társaság. Az előző kormány pedig gyakorlatilag garanciát vállalt a bankok befektetésének megtérülésére. Az ÁPV Rt. — véleménye szerint — itt előre kijelölt pályán mozog. Mi­vel a részvények visszavásárlása nem végcél, hanem eszköz, úgy vélik, hogy a mostani tranzak­ció nyomán jobban érvényesít­hetők lesznek a magyar állam érdekei. Egy nagyobb csomag eladása ugyanis jobb tárgyalá­si pozíciót jelent. Az ÁPV Rt. tájékoztatása szerint az adásvételi szerződés hatálybalépését követően kell majd átvezetni az ÁPV Rt. rész­vényszerzését a Malév Rt. rész­vénykönyvébe, így az ÁPV Rt. a légitársaság közeljövőben összehívandó rendkívüli köz­gyűlésén már közel 97 százalé­kot kitevő részvénycsomag bir­tokában szavazhat a Malév jö­vőjét befolyásoló kérdésekről. Az ÁPV Rt. vezérigazgató­helyettese, Papi Attila értéke­lése szerint a pénzügyi befek­tetőkkel megkötendő meg­egyezéssel megszűnik a nem­zeti légitársaság vezetését jel­lemző átmeneti állapot. A va­gyonkezelő pedig a Malév szá­mára legmegfelelőbb stratégiai partner kiválasztására összpon­tosíthat. M.K. Megduplázza takarmánytermelését Gyárat vett a Bábolna Takarmánygyárat vett az Alföldön a Bábolna Rt. egyik le­ányvállalata, a Bábolna Takarmányipari Premix- és Takar­mánykereskedelmi Kft. A cég ezzel megkétszerezi termelé­sét, és a jövő évtől már mintegy 100-120 ezer tonna elő- és ke­veréktakarmányt hoz forgalomba. Az eddig két keveréktakar­­­mány-gyárral rendelkező bá­bolnai cég a napokban megvet­te a törökszentmiklósi székhe­lyű Alföldi Gabonaipari Rt. ke­­veréktakarmány-gyártó részle­gét és piacát — mondta a Vi­lággazdaságnak Fritz György, a kft. ügyvezető igazgatója. A vásárlás körülményeiről csak annyit árult el, hogy a vétel re­ális áron, saját forrásból történt meg. Az üzemet a dolgozókkal együtt vették át. Azért vásárol­tak, mert terjeszkedni akarnak a keveréktakarmányok piacán. A cégnek eddig Nagy­igmándon és Zalacsében volt egy-egy ta­karmánygyára, innen látta el a dunántúli és részben az alföldi partnereit. A tulajdonukban lévő újszászi gyárból az ország középső és keleti részének je­lentős régióját—döntően Jász- Nagykun-Szolnok és Heves megyét — látják el sertés-, ba­romfi- és nyúltápokkal. Az eddigi két üzem éves tel­jesítménye együttesen elérte az 50 ezer tonnát, a megvásárolt gyárral a teljesítményt évi 100 ezer tonnára növelik, de arra számítanak, hogy rövid időn belül 120-125 ezer tonnára is felfuttathatják a kibocsátást. Ez üzembővítéssel jár, amire még az idén mintegy­ 100 millió fo­rintot költenek, jövőre pedig 200 milliót. A Bábolna Takarmányipari Kft. 1992-ben alakult, árbevé­tele és eredménye évről évre növekedett: az 1994. évi 4,4 milliárdos bevételt a követke­ző évben megduplázták, 1997- ben már 10 milliárd felettire, 1998-ban pedig 13 milliárd­­ra nőtt. Tavaly 1 milliárd forintot meghaladó adózás előtti ered­ményt produkált a cég. Az elő­­keverékek, vagyis az úgyneve­zett premixek piacán a piaci részarányuk 25—30 százalék között mozog. A tavaly jelentős veszte­séget elkönyvelt Alföldi Ga­bonaipari Rt. számára két választás volt, hogy kimene­küljön a bajból — mondta Máhrné Kazareczky Éva ve­zérigazgató, akit válságme­nedzsernek hívtak a céghez. Az egyik, hogy komoly tőkét fektetnek be, vagy valame­lyik üzletágat eladják. Az előkészített tőkebefektetés­re az osztrák Von Willer vál­lalkozott volna, de a fő fi­nanszírozóval, a Kereske­delmi és Hitelbank Rt.-vel — amely egyúttal tulajdo­nos a gabonacégben — nem tudott megegyezni, így ke­rült sor a tegnapi megálla­podásra. Késhegyig menő verseny az alsó kategóriában Csupán a kiskocsik forgalma bővült Június végéig a tavalyi év azonos időszakához képest mintegy 12 ezerrel több személygépkocsi kelt el, a forgalombővülés szinte kizárólag a kiskategóriában tapasztalható. Itt a késhegyig menő piaci verseny miatt a legkisebb a kereskedők árrése. EMETER KÁLMÁN Folyamatos a személygépko­csik iránti kereslet bővülése. Tavalyelőtt az első fél évben 35 ezer, tavaly 48,7 ezer, az idén 60,9 ezer személyautó és terep­járó kelt el Magyarországon. (A Magyar Suzuki — amely nem tagja a Magyar Gépjárműim­portőrök Egyesületének — a gyárból a kereskedőkhöz ki­szállított autók számát, tehát a nagykereskedelmi adatot adja meg.) Továbbra is szembetűnő a növekedés és az esztergomi gyár piaci dominanciája, hiszen a tavalyi 499-cel szemben csu­pán 510 importból származó Suzuki kelt el az első fél évben, míg a magyar gyártásból szár­mazó Swiftek iránt tovább nőtt az érdeklődés. 1997 első fél évében gyakor­latilag ugyanazok voltak a leg­kelendőbb márkák, mint az idén, viszont most a tizedik he­lyen a SEAT helyett a Toyota található. Az első öt helyen vál­tozatlan a sorrend, de tavaly­előtt a Suzuki első helyéhez elég volt 6975 autó eladása. Az Opel 5527, a Volkswa­gen 4051, a Daewoo 3359, a Ford pedig 3287 személyautót adott ki. A méretkategóriákat tekint­ve megtaláljuk a forgalomnö­vekedés mozgatórugóját. Ta­valy 20,3 ezer, az idén pedig 30,8 ezer kiskategóriájú autó kelt el. Az elmúlt évi 19,9 ez­res és az idei 22,3 ezres adat sze­rint nőtt az alsó középkategó­ria iránti érdeklődés is, de kö­zépkategóriájú autóból már ezerrel kevesebbet, alig több mint 5 ezret vettek. Luxusko­csiból viszont megkétszerező­dött a forgalom: 19 után 38 ta­lál­t gazdára az első fél évben. A haszonjárművek piacán a 3,5 tonna össztömeg alatti ka­tegóriában egy év alatt alig emelkedett a forgalom. A 3,5 tonnás járművekkel gyakorla­tilag csak az Iveco kereskedik, s 79 helyett el is adott 144-et. Az 5—10 tonnás osztályban van a következő említésre mél­tó adat, ahol a vezető Iveco 203- ról 220-ra növelte eladásait, míg a második Daewooé egy év alatt 232-ről 100-ra esett. A legérdekesebb, hogy a 15 tonna feletti kategóriában 503- ról 611 -re nőtt a forgalom, s a Volvo lendületesen elhúzott a versenytársaktól. Hat hónap alatt 249 kamiont adott el (ta­valy ilyenkor: 63-at), míg az utána következő MAN 84-et (52), a harmadik Renault pedig 65-öt(82). A tíz legkelendőbb személygépkocsi 1998. I. fél év 1999. I. fél év 1. Suzuki 10 362 15 634 2. Opel 7 658 8 726 3. Volkswagen 4 146 5 082 4. Daewoo 3198 4 312 5. Ford 4 068 4 034 6. FIAT 3 562 3 772 7. Renault 2198 3 068 8. Peugeot 1 524 2 598 9. Skoda 1 540 2 485 10. Toyota 1 326 1 739 Forrás: Magyar Gépjárműimportő­rök Egyesülete, Magyar Suzuki Rt. 9

Next