Világgazdaság, 1999. október (31. évfolyam, 191/7701-211/7721. szám)

1999-10-01 / 191. (7701.) szám

XXXI. évfolyam, 191. (7701.) szám • 1999. október 1., péntek AUSZTRIA____________ HATALMI ÁTRENDEZŐDÉST HOZHAT A VÁLASZTÁS□ 9 977004*261489 99191 IPARI TERMELÉS KIMAGASLÓ NÖVEKEDÉS JÚLIUSBAN KUTATÁS-FEJLESZTÉS „HOLDKÓROS” SZÁLLODAÉPÍTÉS TERVE HETEN "4 A MALÉV 14HÁROM EURÓPAI VEVŐJELÖLT MŰANYAGIPAR NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK MAGYARORSZÁGON A Issssi VILÁGGAZDASÁG JELENTI JAPÁN LEGSÚLYOSABB NUKLEÁRIS BALESETE. Japán történetének legsúlyosabb nukleáris balesete történt, amikor sugárzás “szabadult el” a tokaimurai uránfel­dolgozó üzemben. Lapzártánkig nem vált is­mertté a tegnapi baleset oka, de feltételezhető volt, hogy a láncreakció még tart, sőt esetleg erősödik. Három alkalmazottat erős sugárfer­tőzéssel szállítottak kórházba, kettejük állapo­ta “rendkívül válságos”. A nukleáris komple­xum tőszomszédságából több mint száz em­bert szállítottak el, távolabb pedig több száz­ezer embert szólítottak fel, zárkózzanak be otthonaikba. Tokaimura mintegy 140 kilométernyire északkeletre van Toki­ótól. Obucsi Keizo miniszterelnök elismerte a kormány lassú reagálását, és elnapolta a kabinet átalakításáról mára tervezett megbeszéléseket. SCHRÖDER PRÁGÁBAN. Gerhard Schröder német kancellár szerint a német-cseh viszonyban nem a múltba, hanem a jövőbe kell tekinteni, s ezért Berlin teljes mértékben támogatja Csehországot az Európai Unióba vezető úton. A német politi­kus Prágában tárgyalt Milos Zeman cseh kormányfővel, talál­kozott a cseh politikai élet más vezető képviselőivel is, fogadta őt Václav Havel államfő. Prágában cseh—német kulturális megállapodást is aláírtak. ÖNMÉRSÉKLETRE INTIK MOSZKVÁT. Az Európai Unió felszólította Moszkvát, kezdjen tárgyalásokat a csecsen veze­tők közül a mérsékeltekkel. Arra sürgette az orosz kormányt: kérje fel közvetítésre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet grozniji misszióját. Mérsékletre intette Moszkvát az amerikai kormányzat, valamint a francia, a német és az olasz külügyminiszter is. Csecsenföld Oroszország belső problémá­ja, Moszkva az ország területi egységét védelmezi —jelentette ki Brüsszelben Igor Ivanov orosz külügyminiszter. SZERB ELLENZÉKIEK EGYETÉRTÉSE. Elvi megállapodás­ra jutottak együttes fellépésükről a szerbiai ellenzéki pártok tegnapi belgrádi kerekasztal-megbeszélésükön. Egyetértettek abban, hogy megállapodást kell kötni a nemzetközi normáknak megfelelő választási feltételekről és törvényről. Elítélték a szerda esti húszezres belgrádi ellenzéki tüntetés erőszakos feloszlatását. Szemtanúk szerint a nagy erőkkel kivonuló rend­őrség vízágyúkat és gumibotokat használt, hatvanan megsérül­tek. A hatalom “bűnözők” által előidézett rendbontásról beszél. FÖLDRENGÉS MEXIKÓBAN. A húszmilliós Mexikóvárost a Richter-skála szerinti 7,4-es erősségű földrengés rázta meg tegnap helyi idő szerint délben. A több mint egy percig tartó rengés következtében az épületek kilengtek, az emberek az utcákra menekültek. Lapzártáig nem tudósítottak áldozatokról vagy károkról. A legutóbbi nagy földrengés 1985-ben volt Mexikóvárosban, akkor a 8,1-es erejű földmozgás több mint 8000 ember halálát okozta. KELET-TIMOR: AZ ÜLDÖZÉS JOGA. Az ausztrál védelmi miniszter közölte, hogy a Kelet-Timorra küldött nemzetközi erőknek jogában áll saját területén is üldözni az ellenséget, ha a sziget nyugati felébe visszahúzódott indonézbarát milíciák átcsapnak a határon. John Moore reményét fejezte ki, hogy Kelet-Timor a jövő év február végére teljesen elszakadhat Indonéziától, és sürgette az ENSZ-t, hogy készítse el időben a terveket erre a “harmadik fázisra”. A Dzsakartában tárgyaló William Cohen amerikai védelmi miniszter reményét fejezte ki, hogy az indonéz vezetők elkötelezik magukat a kelet-timori béke mellett. Az ipar belföldi értékesítésének árindexe Magyarországon (1999. augusztus) Nem változtak az éves prognózisok Kedvezően alakult a GDP A második negyedévben 3,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az egy évvel ko­rábbi szinthez képest — derült ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adataiból. Az ér­téket pozitívan fogadták az elemzők, bár egyesek nem tartják megalapozottnak az ilyen mér­tékű bővülést. Vélemények szerint a kedvező fejlemény egyik oka, hogy több társaság ke­rült át a szürkegazdaságból a “fehérbe”. SEBESTYÉN SZABOLCS Az előzetes adatok szerint 3,8 százalékkal bővült a bruttó ha­zai termék, az első féléves vo­lumenindex 3,6 százalék volt. Az elemzők pozitívan fogadták a kijött GDP-adatot, éves vára­kozásaikat kismértékben, de felfelé módosították. Ugyanak­kor jellemzően 4 százaléknál néhány tized százalékponttal alacsonyabb növekedésre szá­mítanak az év egészét tekintve. Optimistán nyilatkozott Tö­rök Attila, a Postabank makró­­elemzője. A felhasználási ol­dalról a lakossági fogyasztás jelentős emelkedését tartja a GDP-növekedés fő húzóere­jének. Szerinte a fogyasztás ilyen mértékű bővülése egy­részt a reálbér-növekedésre, másrészt pedig a pozitív lakos­sági bizalmi indexekre vezethe­tő vissza. A belső fogyasztás növeke­dése a jóval nagyobb kereske­delmi forgalomban tükröző­dött. A forgalom ilyen mérté­kű emelkedése Török szerint két okból következhetett be: egyfelől az eladások tényleges bővülése miatt, másrészt pedig amiatt, hogy a nagy üzletköz­pontok megjelenésével csök­kent az adóelkerülés lehetősé­ge, azaz több társaság került át a szürkegazdaságból a “fehér­be”. Az elemző hozzátette: a magas fogyasztási ráta nem ve­szélyezteti a külső egyensúlyt, hiszen a második negyedévben csökkent a behozatal volume­nének növekedése, így mérsék­lődött az export-import közti különbség. Varga Csaba, a Citibank makroelemzője szerint ugyan­akkor az import alacsonyabb dinamikája nem tartós, elsősor­ban az ipari termelés mérséklő­désével magyarázható, a mező­­gazdaság jelentős, 16 százalé­kos visszaesése miatt azonban valószínűleg élelmiszerimport­ra lesz szükség. Emellett az elemző felhívta a figyelmet a lakossági kereslet inflatorikus hatására, továbbá hozzátette: az élelmiszerárak emelkedése miatt — mivel nagy súllyal szerepelnek a fo­gyasztói kosárban — nem lesz teljesíthető a kormány jövő évi, 6-7 százalékos inflációs terve. A GKI Gazdaságkutató Rt. nem számított ilyen mértékű bővülésre, így az év végi prog­nózisuk is nagyon óvatos: 3,5- ről 3,6 százalékra módosították becslésüket. (Folytatás az 5. oldalon) Kevesebb kétharmados törvényt akar a kormány Alkotmánymódosítási újrázás A kormány alkotmánymódosítási koncepciója többek között szűkítené az alaptörvényben rögzített kétharmados törvényhozási tárgyak körét. Az ellenzék szerint hiányzik az a poli­tikai bizalom, amely szükséges ahhoz, hogy támogassa az egyébként kétharmados módosí­tást. A szűkítés politikai döntést igényel—véli a Fidesz képviselője. Amnis­íi Két hét múlva esedékes ülé­sén tárgyalja az alkotmányügyi bizottság azt az Igazságügyi Minisztérium (IM) által készí­tett koncepciót, amely a jogal­kotásra vonatkozó szabályok korszerűsítését és így többek között az alkotmány módosítá­sát indítványozza. A tervek sze­rint csökkenne a kétharmados törvényhozási tárgyak köre. Feles többséggel lehetne tör­vényt alkotni olyan, jelenleg kétharmados többséget igény­lő témákban, mint például a sze­mélyes adatok védelme, a köz­érdekű adatok nyilvánossága, a sajtószabadság, a közszolgá­lati médiumok felügyelete. A javaslat szerint nem az ga­rantálja egy jogszabály alkot­mányosságát, hogy azt a kéthar­mados parlamenti többséggel fogadták el. A garanciát az ed­dig az Alkotmánybíróság által alkalmazott, a koncepció szerint az alkotmányba emelendő alap­jogi teszt jelentené. Ennek lé­nyege, hogy jogszabályok meg­alkotásakor figyelembe kell venni: az alapjogok csak a szük­séges mértékben, indokolt eset­ben, törvényben korlátozhatók. (Folytatás a 7. oldalon) Az OTP-csomag 10 százalékát kapják Diszkont a kisbefektetőknek Információink szerint a kisbefektetők 700 forintos diszkontot kapnak az OTP-részvények árából az októberi jegyzés során. A társadalombiztosítási alapok kezében lévő 14,1 százalé­kos részvénycsomag értékesítésekor a hazai magánszemélyek a pakett 10 százalékát vásá­rolhatják meg. LOVAS JUDIT Az OTP-részvények októberi jegyzésekor a kisbefektetők kedvezményesen juthatnak hozzá a nekik szánt csomag­hoz. A jegyzési árnál ugyanis 700 forinttal kevesebbet kell fizetniük az OTP Bank papír­jaiért. Ahogy lapunk korábban megírta, a társadalombiztosítá­si alapok kezében lévő 14,1 szá­zalékos OTP-csomag értékesí­tésének nemzetközi road­­show-ja október 11-én indul. Ekkor zárt körben jegyezhet­nek az intézményi befektetők. Az itt kialakult maximális áron, október második harmadában jegyezhetik le magyar magán­­személyek a 3,946 millió darab részvény 10 százalékát, azaz mintegy 400 ezer darabot. A kisbefektetők tehát igen kedvező áron juthatnak hozzá a bankpapírhoz, hiszen a vég­ső jegyzési ár az eddigi tapasz­talatok szerint mindig kevesebb az aktuális piaci árnál, és még ebből kapnak 700 forintos ked­vezményt. (Folytatás a 17. oldalon) Jövedelempótlás kellene exporttámogatások helyett Konzerválódó hiteligény Pénzügyi helyzetük stabilizálására a jövő évtől újabb kedvezményes hiteleket sürgetnek a hazai konzervgyártók. A feldolgozók 15 milliárd forintos középtávú tőkepótló hitelt venné­nek fel 9 milliárdos állami garancia és 5 milliárdos kamattámogatás mellett. Szerintük az uniós csatlakozás miatt termelési támogatásokra kellene cserélni az exportszubvenciókat. MUNKATÁRSAINKTÓL Mintegy 15 milliárd forint­nyi, kedvezményes középtávú hitelre tartana igényt a jövő év­től a hazai konzervipar—érte­sültünk. A tőkepótlásra szolgá­ló források a feldolgozók likvi­ditási helyzetét javítanák. Ga­lambos József, a Magyarorszá­gi Konzervgyártók Szövetsé­gének titkára elmondta: a négy évre tervezett konstrukcióhoz állami kezességvállalás és ka­mattámogatás társulna. A fu­tamidő alatt 9 milliárdos álla­mi garanciára és 5 milliárd kö­rüli kamatpreferenciára lenne szükség — tette hozzá. A tőkepótló hitel megszerzé­séhez a cégeknek többek között vállalniuk kellene, hogy ex­portjukat három év alatt devi­zaértékben 15 százalékkal nö­velik — derül ki a lapunk bir­tokába került koncepcióból. Ezenkívül legalább 80 száza­lékban magyar nyersanyagból készült terméket kellene expor­tálniuk, és termékeiknek 70 százalékára felvásárlási szerző­dést kellene kötniük. (Folytatás az 5. oldalon) 1)tt Zsebben a 25 millió eurós PHARE-segély A határidő lejárta előtt né­hány órával az Európai Unió elfogadta az 1996-os PHARE- program legnagyobb egyedi tételét képező privatizációs programot. Ezzel Magyaror­szág nemcsak 22 + 3 millió euró elköltését kezdheti meg, de­­ a brüsszeli bizottsággal és an­nak budapesti képviseletével együtt — megmenekült egy kí­nos kudarctól is. A most megnyí­ló privatizációs program révén 15 állami vállalat juthat a magá­nosítás megkezdéséhez nélkü­lözhetetlen beruházásokat lehe­tővé tévő forrásokhoz. A segé­lyeket a vállalatok kedvezmé­nyes hitel formájában kapják, amelyek visszafizetését 1-2 év türelmi idő után kell megkez­deni. (írásunk a 11. oldalon) A GE szemet vetett a Medicorra Értesülésünk szerint a Ge­neral Electric “puhatolózó” tárgyalásokat folytat az ÁPV Rt.-vel a Medicor röntgenüzlet­ágának megvételéről. A GE egészségügyi területen mutatott aktivitását jelzi, hogy hamaro­san regionális kutatás-fejleszté­si központot létesít Budapesten, és kétmilliárd forinttal beszállt a Euromedic Internationalba. (Részletek a 13. oldalon) Ma ismét Tocsik-per Ma folytatódik a Fővárosi Bíróságon a Legfőbb Ügyész­ség mint felperes és az ÁPV Rt., valamint Tocsik Márta alperes­e­sek közötti polgári per. Az ügyészség az alperesek által kötött megbízási szerződések semmisségének megállapítását kéri. (Cikkünk a 3. oldalon) Új tőzsdei termékek Élénk piacra számítanak a mától induló határidős államköt­vények kereskedésében az ár­jegyzők. A Budapesti Értéktőzs­dén és a Budapesti Árutőzsdén egyéb új termékek is megjelen­nek. (Cikkünk a 13. oldalon)

Next