Világgazdaság, 2000. április (32. évfolyam, 64/7828-82/7846. szám)
2000-04-03 / 64. (7828.) szám
RÖVIDEN Stoiber a gazdasági érettséget vizsgálná Mielőtt Lengyelországot, Magyarországot és a Cseh Köztársaságot fölvennék az Európai Unióba, meg kellene vizsgálni gazdasági érettségüket —jelentette ki Edmund Stoiber, a CSU és a bajor kormány feje a Süddeutsche Zeitungnak. “Csak így lehetne megakadályozni, hogy milliárdokat költsünk támogatásokra, miként annak idején Spanyolország és Portugália esetében.” A minőség és a kritériumok elsőbbséget élveznek a menetrenddel szemben— tette hozzá. (Reuters) Amnesztia az ukrán adócsalóknak Leonyid Kucsma ukrán elnök rendeletben legalizálta a magánszemélyek adózatlan jövedelmeit. Az érintett magánszemélynek nyilatkozatban kell tájékoztatnia az adóhatóságot bevallatlan jövedelmeiről, azok forrásának megjelölése nélkül. Az egyszeri rendelet célja a beruházási légkör javítása, a vállalkozások fejlesztése, a pénzeszközöknek az árnyékgazdaságból való kivonása és a reálgazdaságba történő átcsoportosítása. (MTI) Optimista RWI-becslés Felfelé módosította idei és jövő évi előrejelzéseit az RWI német gazdaságkutató intézet. Az Európai Unióban az idei gazdasági növekedést 2,9, jövőre 3 százalékosra várja. Az euróövezet jövőre 3,1 százalékos GDP-növekedést mutat majd. Ugyanakkor az infláció emelkedésére is számítani kell a magasabb olajár és az euró gyengesége miatt. Az intézet az amerikai növekedést az idén 3,4 százalékra, a jövő évit viszont 2,4 százalékra becsüli. (Reuters) Távol az eurózónától (Folytatás az oldalról) Írország például nem kis mértékben azért szerepel viszonylag hátul a listán, mert gazdasági növekedésének üteme már hosszú évek óta 5-6 százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag. Részben ennek köszönheti viszonylag kedvezőtlennek tűnő helyezését az észak-európai régió egyetlen eurózónatagja, Finnország is. Magyarország sereghajtó szerepét azonban csak csekély mértékben tulajdoníthatja az EU- átlagnál némileg magasabb növekedési rátájának. Sokkal súlyosabban esett a latba hazánk esetében a magas infláció, illetve a — részben ebből adódó — magas kamatszint. Az 1999-es OECD-adatokra (illetve azok előrejelzéseire) támaszkodó tanulmány megállapítja, hogy a magyarországi infláció—10,0 százalékos szintjével — messze a legmagasabb volt a vizsgálatba vont 19 ország közül, miközben az eurózóna átlaga 2 százalék alatt maradt. Ez a több mint 8 százalékpontos különbség jelentősen megnövelte a divergenciát Magyarország és az eurózóna között, rontva így az ECI indexet. A PwC elemzői ugyanis az ECI kiszámításánál egyrészt az öt maastrichti konvergenciakritériumot —fogyasztói árindex, hosszú lejáratú kamatlábak, valutaárfolyam-stabilitás, GDP- hez viszonyított államadósság és költségvetési hiány—vették figyelembe. A felhasznált mutatók másik csoportja pedig—szintén öt index — a reálgazdasági teljesítmények, illetve az üzleti ciklusok összhangját tükrözi szerintük (rövid lejáratú kamatok, GDP-növekedés, a tényleges és a potenciális GDP-növekedés közti különbség, a munkanélküliség és a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya). Az ECI indexbe minden ország esetében a saját mutatói és az eurózóna számai közti különbség abszolút értéke került be. Talán némileg meglepőnek tűnhet, hogy a konvergencialistán Német- és Franciaország áll az élen, hiszen előbbi GDP-növekedése viszonylag jelentős mértékben elmarad az eurózóna átlagától, utóbbié pedig meghaladja azt (ha nem is olyan számottevően, mint az ír adat). Megfigyelők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az eurózóna átlagát a “nagy” országok jobban húzzák saját adatuk felé, mint a “kicsik”, s ez némileg magyarázza a “nagyok” jobb szereplését. A “nagy” országok Forrás: PricewaterhouseCoopers közül egyedül Nagy-Britannia szorult a lista második felébe, a szigetország üzleti ciklusai azonban alapvetően eltérnek az eurózóna—mára többé-kevésbé egységesnek tekinthető — ciklusaitól. Az a tény, hogy az EU-n kívüli Norvégia és Svájc szintén a lista második felében helyezkedik el, újabb érv amellett, hogy ezekben az országokban az üzleti élet számára sem olyan parancsoló szükség az integrációban való fokozottabb részvétel, mint az eurózóna “magjában” lévő országok esetében. U.Gy. Nagy-BritanniaBM Németország■ 10,1 Franciaország■ 11,8 BelgiumMi 21,9 Ausztria■H 25,4 SpanyolországMM 29,4 SvédországMM 30,0 OlaszországMM 33,2 HollandiaMM 36,6 PortugáliaMM 43,3 GörögországHMM 43,4 DániaMMM 46,0 46,2 FinnországMMM lílllllis! 48,5 SvájcMMMM 67,1 CsehországHMMHMM 69,3 Norvégiamm 79,5 Írország■IMMNMI 86,4 LengyelországM MMM 99,6 Magyarországra(......)116,7 Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu KÜLFÖLD Francia-német pénzügyminiszteri találkozó Kiegyenlítődő növekedési ütemek Javuló általános gazdasági mutatók sora és a továbbra is gyengélkedő euró szolgált háttérül a hét végi francia—német pénzügyi tanácskozáshoz. A jegybankelnökök és a pénzügyminiszterek a megbeszélés után állást foglaltak az egységes valuta erősítése és a növekedési ütemek kiegyenlítése mellett. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Laurent Fabius az évente kétszer —ez alkalommal Grenobleban—tartott kétoldalú pénzügyi tanácskozást választotta nemzetközi bemutatkozásának terepéül. A mindössze néhány nappal korábban kormánypozícióval megajándékozott korábbi alsóházi elnök és ugyancsak korábbi miniszterelnök az euró külső megítélésének megszilárdításában jelölte meg a legfontosabb célt. Egyéb mutatók tekintetében —mondta Fabius—Európa ma összességében jobban áll, mint az egységes valuta bevezetésekor. A politikus mindenekelőtt a növekedés gyorsulására utaló mutatókat nyugtázta elégedetten, amelyektől végső soron az euró megszilárdulását is várja. Hans Eichel német pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a konjunktúra náluk tapasztalt javulása nyomán a növekedés utoléri a franciaországit. Ez utóbbival kapcsolatban a Reuters 3,4-3,8 százalékos ütemet jósolt az idei évre, de felbukkannak 4 százalék feletti növekedésre vonatkozó utalások is. A tavalyi francia GDP 2,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a németországi azonban csak 1,5-del. A grenoble-i tanácskozáson a két pénzügyminiszter egyeztette az adóreformokkal kapcsolatos elképzeléseket. A vállalati nyereség- és a jövedelemadó csökkentése kapcsán a német célokat ambiciózusabbnak tartják, mint a franciaországiakat. Francia oldalon a hozzáadott érték-, a lakás-, illetve a személyi jövedelemadó kombinált csökkentésével kísérleteznek, aminek összege az idei évre eléri a 40 milliárd frankot. Hasonló összegű adócsökkentést jövőre is végre szeretne hajtani a kormányfő, Lionel Jospin, aki éppen újdonsült pénzügyminiszterének feladatává tenné, hogy mozgásteret teremtsen e tervek céljára. Fabius elképzeléseivel kapcsolatban a Reuters tudni véli, hogy a politikus hajlana a nagyobb jövedelmek adójának csökkentésére is, hogy megakadályozza a különlegesen jól képzett szakemberek elvándorlását. Az adócsökkentéseket rossz szemmel nézi a francia központi bank elnöke, aki ehelyett inkább a költségvetési hiányt szerette volna lefaragni. Jean- Claude Trichet ugyanezen ok folytán azt is nehezményezi, hogy a vártnál gyorsabb növekedés folytán megugró költségvetési bevételekből a kormány 10 milliárd frankos kiadási többletet csinált. A kétoldalú ügyeken kívül Eichel és Fabius megvitatta az EU keleti kibővítésének néhány kérdését, a balkáni helyreállítást, a pénzmosással szembeni fellépést, és egyeztették a Nemzetközi Valutaalap reformjával kapcsolatos elképzeléseket. Csökkentenék a cseh jegybank függetlenségét Szorosabb gyeplőn Úgy tűnik, az ellenzéki Polgári Demokrata Párt (ODS) és a velük paktumot kötő kormányzó szociáldemokraták egyaránt hívei a cseh jegybank feletti kontroll erősítésének. Az alsóház első olvasatban egyetértett a kormány törvénytervezetével. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A törvényjavaslat egyik pontja az árstabilitás fenntartását teszi a központi bank fő feladatává a valuta értékállóságának megőrzése helyett. A gyakorlatban már korábban is ezen elv szerint tevékenykedett a jegybank. A tervezet egyéb elemei támogatói szerint azt szolgálnák, hogy a központi bank ne állhasson minden más intézmény felett. Az Európai Unió egyik tisztviselője szerint a törvényjavaslat abban a formában, ahogy a kormány beterjesztette, elfogadható. Sok kormányzati és ellenzéki vezető politikus a szigorú monetáris politikát okolja a csehországi recesszióért. Helyi elemzők úgy látják, a politikusok egyszerűen szeretnék megnyirbálni a jegybank függetlenségét. Az ODS módosító javaslatai egyértelműen ezt mutatják. Közvetlen szankciók érvényesítését szeretnék elérni abban az esetben, ha a parlament nem találja elfogadhatónak a központi bank gazdálkodásáról szóló, független éves jelentést, illetve indítványozzák a jegybanki kormányzó beszámolási kötelezettségének előírását minden monetáris politikai lépést követően. Az egyik sarkalatos kérdés a bank igazgatótanácsának kinevezése. A jelenlegi szabályozás szerint ez a köztársasági elnök hatásköre. A Václav Klaus vezette ODS szerint a parlament két házának, valamint az elnöknek egyaránt 3-3 tagról kellene döntenie. Pavel Mertlík cseh pénzügyminiszter egyetértett a jegybank csütörtöki, a korona gyengítését célzó pénzpiaci beavatkozásával. A lépés több mint 2 százalékkal gyengítette a cseh valutát, miután a bank kormányzótanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően 5,25 százalékos szinten hagyta az irányadó kamatlábat. Az intervenció összhangban van a jegybank év végére szóló 3,5- 5,5 százalékos inflációs célkitűzésével, amitől a jelenlegi előrejelzések szerint inkább lefelé térhetnek el a cseh gazdaság lassú magára találása miatt. Mérsékelt béremelések Németországban Dicséret a szakszervezeteknek Meglepően mérsékelt béremelést fogadtak el a német szakszervezetek a munkáltatókkal folytatott múlt heti egyeztető tárgyalásokon, a keleti tartományokban azonban—a kedvezőtlen jövedelmi viszonyokra való hivatkozással—megszakították a megbeszéléseket. Az önmérsékletet — mint az árstabilitáshoz való felelősségteljes viszonyulást — méltatta Ernst, Welteke, a Bundesbank elnöke. VG-ÖSSZEFOGLALÓ A vegyipari dolgozók szakszervezete mindössze 2,2 százalékos fizetésemelésben egyezett meg a munkaadók képviselőivel az idei évre. Hasonló magatartást tanúsított a vas- és gépipari dolgozók szakszervezete, az IG Metall, amely az idei és a következő évre együtt állapodott meg a mostani bértárgyalási fordulón. Az egyezség szerint az idén május elsején 3 százalékkal emelik az ágazatban a fizetéseket, jövőre ugyanekkor pedig további 2,1 százalékkal. Az eredeti követelésben évenkénti 5,5 százalékos fizetésemelés szerepelt. Az eredetileg az Észak-Rajna-Vesztfáliában kötött megállapodást utólag elfogadta a szervezet Hessen, Rajna-Pfalz és Saarvidék tartományokban működő részlege. Ehhez várhatóan a 3,4 millió dolgozót tömörítő IG Metall összes nyugati tartományi szervezete csatlakozik. Keleten viszont félbeszakadtak az egyeztetések, mert az ottani alacsonyabb bérek miatt az érdekvédelmisek további emeléseket követeltek. Itt a szászországi béralkut tekintik irányadónak, amelynek folytatását a pénteki félbeszakítás után a hét elejére tűzték ki. Mint a Reuters emlékeztet, a szegényebb keleti tartományokban lényegében az újraegyesítés óta kapnak visszatérően kisebb béremelést a fém- és vasipari ágazatban. Tiltakozásul most is tartottak figyelmeztető sztrájkokat, és megmozdulásokat helyeztek kilátásba a héten keddre is. A többi ágazat közül a közalkalmazottakat tömörítő ÖTV és a “fehér galléros” munkavállalókat képviselő DAG 5 százalékos béremelést követelt, illetve a keleti béreknek a nyugati színvonalra való emelését sürgette. Megegyezés hiányában azonban a tanácskozásokat április 14-re halasztották. Az építőipari dolgozók az idén áprilistól 2, egy év múlva pedig 1,6 százalékos fizetésemelést kapnak. Erősödő együttműködés térségünk fejlesztésére Az Európai Bizottság, a Világbank, az EBRD és másik három fejlesztési bank memorandumot írt alá Brüsszelben a csatlakozni kívánó kelet-közép-európai országok felkészítésében való együttműködésük elveiről. Hasonló dokumentumot láttak el kézjegyükkel az első három intézmény képviselői a volt Szovjetunió utódállamainak nyújtott segítség új szakaszáról. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az első dokumentum az Európai Bizottság, a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által 1998 márciusában kötött megállapodásra épít—adja hírül a Rapid. A megújított együttműködés hatálya valamennyi, a régióban tevékenykedő pénzintézetre kiterjed, és további aktív szerepet szán az EIB-nek. Az uniós csatlakozást segítő PHARE programját az idén januártól két újabb eszközzel erősítették meg: a SAPARD révén a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén végrehajtott beruházások nyerhetnek támogatást, míg az ISPA a struktúrapolitika alakításához kíván segítséget nyújtani a környezeti és közlekedési infrastruktúra fejlesztésével. Az új keretfeltételek között elsősorban az alábbi területeken eszközölt beruházások számíthatnak finanszírozási forrásokra: a pénzügyi szektor fejlesztése, vállalkozáspolitika és a kis- és középvállalkozások segítése, környezetvédelem, kiemelt infrastrukturális, regionális fejlesztések, valamint az intézményi rendszer megerősítése. A volt szovjet tagállamok területén végzett együttműködésükben az aláírók fel kívánják használni az uniós tagjelölt országokban szerzett tapasztalataikat a megindított reformok továbbvitelében. A három intézmény megegyezett, milyen módon hangolják össze közös fellépésüket, és kinyilvánították együttműködési szándékukat más érdekelt intézményekkel. VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasics György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető) Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők) Bányai Gyula, Boros Krisztina, Dutka Noémi, Fazekas Edina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Sebestyén Szabolcs♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Urkud György (rovatszerkesztő), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők), Binder István, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor, B. Sebestyén Stella ♦ TÁRSADALOM: Mucsányi Marianna (rovatvezető), Ilusz L. László (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Gazda Albert, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Demeter Kálmán, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ OKTATÁS: Albert Mária ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet-Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehöcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ:1016 Budapest l„ Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Telefon: 375-6727 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest l„ Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 375-6722/1145, 2003 A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj: egy évre 43 200, fél évre 21 600, negyedévre 10 800 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http://www.lang.hu/szikra. nyomda, e-mail: szikra@lang.hu.