Világgazdaság, 2000. május (32. évfolyam, 83/7847-104/7868. szám)

2000-05-02 / 83. (7847.) szám

RÖVIDEN Hat százalék felett a lengyel növekedés A lengyel gazdaság növekedése az idei első negyedévben 6,2- 6,3 százalék körül volt. Az előzetes becslést a varsói pénzügy­minisztérium tette közzé hétfőn. A lengyel hazai össztermék­nek (GDP) az egy évvel korábbihoz mért növekedési adata meghaladja az előzetes várakozásokat. A 2000. évi pénzügyi törvény szerint az idei bővülésnek 5,2 százalékot kell elérnie, miután tavaly a GDP 4 százalékos emelkedését mérték Len­gyelországban. (MTI) A BA ismét repül Belgrádba A British Airways brit légitársaság tegnap felújította belgrádi járatait. Heti három járat köti össze a jugoszláv fővárost Lon­donnal. Az Európai Unió március 20-án függesztette fel — hat hónapra — a Szerbia elleni légibojkottot. (Reuters) Schröder optimista A német hazai össztermék (GDP) növekedése az idén közelebb lesz a 3, mint a 2,5 százalékhoz, hosszú ideje először nemcsak a munkanélküliek száma esik, hanem a munkában lévőké is növekszik — mondta Schröder német kancellár a ZDF televí­ziónak adott szombati nyilatkozatában. Az UMTS- mobiltenderből várhatóan befolyó 50 milliárd márkát adósság­­törlesztésre fordítják, ami jelentősen csökkenti majd az állam kamatterheit. Az ily módon megtakarított pénzt a közlekedés, a közoktatás javítására, kutatás-fejlesztésre fordítják. (Reuters) Csökken a dél-koreai exporttöbblet Az év első négy hónapjában Dél-Korea 773 millió dolláros exporttöbbletet ért el, szemben a tavalyi hasonló időszakban mért 7,09 milliárdos aktívummal. Az import megugrott, követ­ve az ország gyors gazdasági növekedését, amelynek üteme tavaly meghaladta a 10 százalékot. Szakértők szerint aligha valószínű, hogy az idei exporttöbblet eléri a tervezett 12 milli­árd dollárt. Feltételezik, hogy az import látványos megugrása miatt vissza kell fogni a bruttó hazai termék (GDP) növekedési ütemét. (Reuters) Bizonytalan jövő (Folytatás az 1■ oldalról) Afrikában a munkaerő több mint 90 százalékát foglalkoz­tatj­a a nem hivatalos szektor, és ezek a munkások szinte semmi­lyen szociális biztonságot nem élvezhetnek. Latin-Ameriká­­ban sokkal jobb az arány, ám az új állások 80 százaléka a feke­tegazdaságban jön létre. Ázsiában és Afrikában még mindig jellemzőek a gyarmati rendszer idején meghonosodott előtakarékossági alapok, me­lyek azonban egyösszegű kifi­zetést teljesítenek nyugdíjba vonuláskor, ami nem egyenran­gú megoldás a hátralévő évek­re garantált járadékkal. A leg-, népesebb kontinens nyugdíj­­pénztárait — melyekben szá­mos országban nem kötelező a tagság — érzékenyen érintette a délkelet-ázsiai pénzügyi vál­ság. Latin-Amerikában több ország kényszerült a felosztó­kirovó nyugdíjrendszer tőkefe­dezeti pillérrel való megerősí­tésére. Általában elmondható, hogy sok államban a rosszul menedzselt rendszerek magas adminisztratív költséggel, je­lentős deficittel működnek, sokszor szabályozatlan pénz­ügyi környezetben, korrupció­val terhelten gazdálkodnak. Az ILO aj­ánlásai szerint min­den államnak céljául kellene ki­tűznie a társadalombiztosítási rendszer kiterjesztését a lakos­ság egészére. A meglévő rend­szerek ilyen irányú áttervezé­sét a szegénység elleni védelem jegyében lehetne végrehajtani, párhuzamosan az informális gazdaság munkásainak önsegé­lyezésére alapuló megoldások ösztönzésével és fejlesztésével. A fejlett országok társadalmá­nak elöregedése által felvetett problémákra egyrészt a nők na­gyobb arányban történő munka­­vállalása, másrészt a nyugdíjkor­határ emelése jelenthet megol­­dást. Az utóbbi intézkedés azon­ban felveti az időskorú aktívak munkanélküliség és munkakép­telenség elleni nagyobb anyagi biztosításának szükségszerűsé­gét. A nyugdíjkifizetések alacso­nyabb szinten tartására irányult számos OECD-ország azon lé­pése is, hogy megnövelték a fi­gyelembe vett évek számát a jö­vedelmek átlagának kiszámítá­sánál. A tanulmány szerint az Egye­sült Államok—és kisebb mér­tékben Nagy-Britannia — nyugdíjrendszere nagyobb kockázatot hordoz tagjai szá­mára, mint a nyugat-európai megoldások. Ennek oka, hogy az angolszász modell jóval erő­teljesebben alapoz a magán­szférára, és csekélyebb az állam szerepe. Az ILO óvatosságra int a pénzügyi piacokon történő befektetésekkel kapcsolatban is. Ezek nemcsak annak veszé­lyét rejtik magukban, hogy gyenge teljesítmény esetén elégtelenek lesznek a jövőbeli kifizetések. Kiugróan jó ered­mények elérésekor utólag kide­rül, hogy az ügyfél túlzott mér­tékben takarékoskodott, és in­dokolatlanul csökkentette ki­adásait aktív korában. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az » OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest VIII., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP KÜLFÖLD Radikális reformprogramot indítana Moszkva Lineáris adókulcsot javasolnak Mintegy 150 milliárd rubeles (több mint 5 milliárd dolláros) bevételkiesést valószínűsítenek az új orosz gazdasági csomag összeállítói javaslataik elfogadása esetén. A stratégiai fejlesz­tési központ munkatársai a héten a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank küldöttségével egyeztettek a tervekről. Kérdés, mit fogad el a javasolt intézkedésekből Vlagyimir Putyin el­nök és leendő kormánya, és mit tudnak ebből megvalósítani. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A személyijövedelemadó­­tábla egykulcsosra egyszerű­södne, mindenki a mostani leg­alacsonyabb mértékkel, 5 szá­zalékkal adózna. Figyelembe véve a társadalombiztosítási befizetések j­avasolt 4 százalék­­pontos mérséklését, a béreket érintő átlagos teher 60-ról 41 százalékra csökkenne. A terve­zet 2001 -től telj­esen megszün­tetné a 4 százalékos forgalmi adót, szemben a jelenleg napi­renden lévő elképzeléssel, mely jövőre csak 2,5 százalékra mér­sékelné azt. Az intézkedéscsomag tartal­mának legnagyobb részét még nem tárták a nyilvánosság elé. German Gref, a javaslatokat kidolgozó közgazdászcsoport vezetője elmondta, hogy a ter­vezet kidolgozásakor nagy hangsúlyt kapott a tulajdon- és a kisebbségi részvényesi jogok hatékonyabb védelme, az adó­rendszer és a szabályozás egy­szerűsítése. Emellett a banki csődtörvény szigorítása szük­séges, hogy a veszteséges pénz­intézetek bezárásával felgyor­sulhasson a bankrendszer átala­kításának folyamata. A javas­latok igyekeznek csökkenteni a korrupció lehetőségét a cég­­bejegyzési eljárás egyszerűsí­tésével is. A kormányzat 2000-re vonat­kozó adósságprogramjában 1,5 milliárd dollárnyi hitel felvéte­lével számol külföldi kormá­nyoktól, míg 3,8 milliárd dol­lár kölcsönzésével a nemzetkö­zi pénzügyi intézményektől. A külföldi magánbefektetők hite­leinek állománya viszont jelen­tősen csökken majd az év végé­ig. A külföldi adósságállomány felső határát 158 milliárd dol­lárban meghatározó tervet most vitatja meg a duma illetékes bi­zottsága. Vlagyimir Putyin elnökben megvan a politikai akarat a va­lódi reformok véghezvitelére — nyilatkozta Andrej Illario­nov elnöki tanácsadó. A gazda­sági javaslatcsomag végleges változata várhatóan május vé­gére készül el, ezután dől el, hogy az elnöki adminisztráció milyen formában teszi azt saját programjává. Optimista kormányfői nyilatkozat a tárgyalások után Románia számít az IMF-hitelre Románia biztosan számíthat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti hitelének meghosszab­bítására, mivel az ország politikai támogatásáról szóló döntés már megszületett—írta a Ziarul Financiar című román gazdasági napilap. A román miniszterelnök eredményesnek nevezte a legutóbbi tárgyalásokat. B­ár az IMF küldöttsége ezek­ben a napokban vizsgálja Bu­karestben, hogy Románia telje­­sítette-e a tavaly augusztusban jóváhagyott készenléti hitel meghosszabbításának feltéte­leit, a Világbank, a Nemzetkö­zi Valutaalap és a G7 csoport képviselőinek közelmúltban tartott találkozóján elhatároz­ták, hogy Románia jelentős po­litikai támogatást kap — idézi a lapot az MTI. Ez annyit jelent, hogy a Világbank és az IMF folytatj­a romániai finanszírozá­si programjait. Mugur Isarescu miniszterel­nök csütörtökön tárgyalt Emanuel Zervoudakisszal, az IMF-küldöttség vezetőjével. Pénteki sajtótájékoztatóján re­ményét fejezte ki, hogy a dele­gáció kedvező üzenetet visz majd Washingtonba az alap igazgatótanácsához — jelenti a Reuters. Isarescu szerint a mo­netáris politika és a szigorú költségvetés parlamenti jóvá­­hagyása(VG, 2000. április 27., 2. oldal) az IMF elismerését váltotta ki. Továbbra is nézet­­eltérés van viszont a közalkal­mazottak és köztisztviselők fi­zetésének növeléséről, a vesz­teséges vállalatok hátralékai­ról, és a beruházási kedvezmé­nyekről szóló törvények is vi­tát okoznak a román kormány és az IMF között. A Nemzetközi V­alutaalap ta­valy augusztusban hagyott jóvá közel 500 millió dollár készen­léti hitelt Romániának. Buka­rest ebből csak az első, 73 mil­liós részletet hívhatta le, mert az ország nem teljesítette a meg­állapodásban szereplő feltéte­leket. A készenléti hitel határideje ez év március 31-én lejárt. Ro­mánia hathetes technikai hosszabbítást kért és kapott, hogy legyen idő az idei költség­­vetés parlamenti elfogadására, és ennek alapján folytathassa a tárgyalásokat a hitelkeret 2001. február végéig való meg­hosszabbításáról. Isarescu szerint a gazdaság jó irányba halad: a GDP az idén 1,3 százalékkal bővülhet, az inf­láció pedig a tavalyi felére, azaz 27 százalékra mérséklődhet. A kormányfő kérdésre válaszol­va kizárta, hogy Románia kés­sen adósságai törlesztésével. A dán szociáldemokraták a valutaunió mellett Referendum szeptemberben? A dán szociáldemokrata párt hét végi rendkívüli kongresszusán határozott arról, hogy tá­mogató javaslattal bocsátja népszavazásra az EU pénzügyi uniójához való csatlakozás kér­dését. Közvélemény-kutatások szerint a választói vélemények fele-fele arányban oszlanak meg a gyengélkedő euró bevezetésének időszerűségét illetően. VG-ÖSSZEFOGLALÓ A balközép kormány és a par­lament vezető erejét adó párt ma terjeszt indítványt a törvényho­zás elé, amelyben szeptember 28-át jelöli meg a valutauniós referendum célszerű dátuma­ként—jelenti a Reuters hírügy­nökség. A támogató javaslat mellett 487-en szavaztak a dán szociáldemokraták kong­resszusán és csak 14-en ellene. A párt legfelső döntéshozó tes­tületének határozatát—mint a kormány Európa-politikájának megerősítését — elégedetten nyugtázta Poul Nyrup Rasmus­sen, a szervezet elnöke, minisz­terelnök. A kormányfő szerint az euró bevezetésének ügye a második legfontosabb népszavazás az­óta, hogy a lakosság 1972-ben hasonló módon mondott igent az akkori Közös Piachoz való csatlakozásra. A gazdaság és az ország féltve óvott jóléti rend­szere védve lenne a nemzetközi pénzügyi válságtól és a valuta­piaci spekuláció rohamaitól — érvelt Rasmussen és úgy fogal­mazott, hogy “nem szeretné Dániát mint egy kis, törékeny csónakot tovasodródni látni, kitéve a nyílt tengerek kénye­­kedvének”. A párt határozatá­ban egyébként nincs utalás az egységes valuta értékvesztésé­re, ehelyett úgy fogalmaz az okmány, hogy az euró beveze­tése “Dánia javát szolgálná” és hasznára válna mind a ma élő, mind a következő generációk számára. A valutaunióból még hiány­zó, további három állam közül Görögország már beadta belé­pési kérelmét. Svédország és Nagy-Britannia népszavazáson fog dönteni az euróról. á­t­t a VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Boros Krisztina, Fazekas Edina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Sebestyén Szabolcs ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Urkuti György (rovatszerkesztő), Facsinay Kinga, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők), Binder István, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor, B. Sebestyén Stella ♦ TÁRSADALOM: Mucsányi Marianna (rovatvezető), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Gazda Albert, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Demeter Kálmán, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA Eszéki Erzsébet ♦ OKTATÁS Albert Mária ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet-Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehőcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet- Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Takács Zsolt, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ: 1016 Budapest l„ Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Telefon: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest l„ Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 375-6722/1145. 2003 A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk.­­ Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési­­díj: egy évre 43 200, fél évre 21 600, negyed­évre 10 800 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN­ 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http://www.lang.hu/szikra. nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. 2000. MÁJUS 2. Andrej Illarionov meghívására Moszkvába érkezett José Pinera, az 1981-es chilei nyugdíjreform szülőatyja. Chilében a stagnálás időszaka után az átfogó reformok hatására 7 százalé­kos évi átlagos gazdasági növekedést értek el. Illarionov szerint az ott végrehajtott gazdasági átalakítás Oroszország számára is követendő példaként szolgálhat. Bár elemzők aggódnak, hogy az új orosz elnök esetleg átveheti Pinochet tábornok stílusát a politikában is, Pinera szerint azonban a fő nehézség, hogy a lakosság 1998-ban minden bizalmát elvesztette a pénzügyi rend­szerben. Ausztria: közelebb­­ a népszavazáshoz Wolfgang Schüssel osztrák kancellár már nem zárja ki annak lehetőségét, hogy nép­szavazásra bocsássák az EU- szankciók kérdését, “ezzel azonban nem jelentettem be semmit” — mondta a Die Presse szerint. A szabadság­­párti kongresszus Susanne Riess-Passer alkancellárt, a szociáldemokratáké Alfred Gusenberget választotta meg pártelnökké. VG-ÖSSZEÁLLITÁS : A bécsi kormány komolyan tanulmányozni fog minden olyan lehetőséget, amely a má­sik 14 európai uniós tagállam szankcióinak enyhítéséhez vagy feloldásához vezethet — mondta Schüssel, megjegyez­ve, hogy “a priori egyetlen esz­közt sem zárok ki”. A koalíci­ós partner Szabadságpárt már egy idej­e azt követeli, hogy tart­­sanak népszavazást a szankci­ók osztrák elutasításának doku­­mentálására — emlékeztet a Reuters. Riess-Passer, akit a klagen­furti kongresszus 670 küldötté­nek 91,5 százaléka választott meg a Szabadságpárt elnökévé, beszédében azt hangoztatta, hogy “Ausztriának nem szabad eltűrnie” a szankciókat, és “az EU-val szembeni kötelezettsé­geink teljesítése a velünk szem­beni kötelezettségek teljesíté­sétől függ”. Előde, Jörg Hai­der, aki februárban jelentette be lemondását, újfent nem tagad­ta meg kancellári ambícióit; megfigyelők szerint “egyszerű párttagként” a koalíció gazda­sági és szociális megszorító in­tézkedéseinek bírálatára fog összpontosítani. Ausztria mintegy hatmilliárd schillinggel kárpótolja a náci korszak kényszermunkásait, akik közül mintegy 150000-ren vannak még életben —jelentet­te be Maria Schaumayer, akit az új kormány februárban kért fel a kárpótlási tárgyalások irányí­tására. A koncentrációs táborok­ba zárt kényszermunkások sze­mélyenként 105 000, a többiek 35 000 schillinget kapnak.

Next