Világgazdaság, 2000. június (32. évfolyam, 105/7869-125/7889. szám)

2000-06-15 / 114. (7878.) szám

10 KÖZBESZERZÉSI HÍREK Taszári kármentesítés A Honvédelmi Minisztérium 9,6 hektár területű üzemanyagbá­zis kármentesítésére nyílt pályázatot hirdetett. A teljesítés helye a Taszári repülőtér, határideje 2000. november 30-a, plusz két év üzemeltetés, rekultivációval együtt. Tehergépkocsi-tender Az Állami Autópálya-fejlesztő és -kezelő Rt. nyílt pályázatot hirdetett 25 darab 24 tonna össz-gördülő­­tömegű, háromtengelyes tehergép­kocsi beszerzésére. A teljesítés határideje 2001. február 28. A kiíró az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja. (A hírek forrása a Közbeszerzési Értesítő) Májusig 170 milliárd forintnyi közbeszerzés Kevesebb tárgyalásos eljárás Az év első öt hónapjában lebonyolított 1345 közbeszerzési el­járás összértéke meghaladta a 170 milliárd forintot — derül ki a Közbeszerzések Tanácsa (KT) legfrissebb adataiból. Foly­tatódik a sokat kritizált tárgyalásos eljárások visszaszoru­lása, arányuk tíz százalékkal kevesebb a tavalyinál. Munkatársunktól Az idén január 1-je és május 31 -e közötti 1345 közbeszerzé­si eljárásnak 71,4 százaléka volt nyílt, 2,2 százaléka meghívásos és 26,4 százaléka tárgyalásos. Az egyes típusok a közel 170,4 milliárd összértékből pedig 80,5 (nyílt), 0,8 (meghívásos), illetve 18,7 (tárgyalásos) szá­zalékban részesültek. Ezeknek az elmúlt évi adatokkal való összevetése jól tükrözi azt a 2000 eleje óta megfigyelhető tendenciát, miszerint jelentősen mérséklődött a tárgyalásos — és ezen belül a hirdetmény köz­­zététele nélküli — eljárások száma és értéke. Ugyanakkor lényegében azonos mértékben nőtt a nyílt eljárások számának és értékének a részesedése. Ta­­valy 3828 közbeszerzést (36 százalékuk volt tárgyalásos) folytattak le, ezek összértéke elérte a 432 milliárd forintot (30 százalékuk a tárgyalásos eljá­rásból eredt). A 2000. év első öthavi ada­tai szerint a számukat tekintve az összközbeszerzésből 40 szá­zalék volt az árubeszerzés, 32 százalék a szolgáltatás, 28 szá­zalék az építési beruházás. Ezek érték szerinti részesedésében 44 százalékkal az építési beru­házás vezet a árubeszerzés (35 százalék) és a szolgáltatás (21 százalék) előtt. Közbeszerzések megoszlása (százalékban) — 1999. jan. 1— dec. 31. 2000. jan. 1— máj. 31. Az eljárásszám szerint — nyílt eljárás 61­71,4 — meghívásos eljárás3 2,2 — tárgyalásos eljárás 36 26,4 ebből: hirdetmény nélküli 30 18,6 A közbeszerzések értéke szerint — nyílt eljárás 68 80,5 — meghívásos eljárás2 0,8 — tárgyalásos 30 18,7 ebből: hirdetmény nélküli 25 12,2 Forrás: Közbeszerzések Tanácsa Az AmCham felmérést végez javaslat az IM-nek A Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham in Hungary) felmérést végez tagjai körében annak érdeké­ben, hogy hozzájáruljon a közbeszerzési folyamat hatéko­nyabbá és átláthatóbbá tételéhez. MUNKATÁRSUNKTÓL Az AmChamhoz közel álló forrás szerint egy rendezvényü­kön Orbán Viktor miniszterel­nök felkérte a szervezet tagja­it, hogy maguk is részletezzék a magyarországi közbeszerzé­sekkel kapcsolatos tapasztala­taikat, javaslataikat. Jelezte, hogy a kormány kész átvenni és megvitatni a törvény módosí­tására vonatkozó indítványokat annak érdekében, hogy a köz­­beszerzési folyamat egysze­rűbb, átláthatóbb és eredmé­nyesebb legyen. Informátorunk szerint az előzmények alapján az Am­Cham politikai és törvényhozá­si bizottsága előzetes ajánláso­kat dolgozott ki, amelyek négy területet fognak át. Ezek a kö­vetkezők: a tenderek értékelé­si folyamata; a kritériumok rendszere felülvizsgálatának mechanizmusa; milyen követ­kezményei vannak a (szerződé­sek) megszegésének, a törvény­telenség problémája; valamint a szerződések bonyolításának utóélete. Az AmCham elnöke, Sugár András a napokban a tagsághoz fordult annak érdekében, hogy kikérje véleményüket a szerve­zet politikai és törvényhozási bizottságának ajánlásaival kapcsolatban. Az az elképzelés, hogy ezek beérkezése és ösz­­szegzése után véglegesítik azt a javaslatot, amelyet az Am­Cham bizottságának képviselői várhatóan június végén az Igaz­ságügyi Minisztérium (IM) il­letékese elé tárnak. B. Gy. Az oldalt szerkeszti: Magos Katalin VILÁGGAZDASÁG KÖZBESZERZÉS Érvénytelen ajánlat nyert M­egbírságolták a közútkezelőt A közbeszerzési döntőbizottság a törvény részbeni megsértéséért egymillió-hétszázezer fo­rint bírságot szabott ki a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht.-re és száz­ezer forintot a szerződéskötésért felelős személyre. Az útszóró só beszerzése ügyében a Vár­falvi Kft. kezdeményezett jogorvoslati kérelmet. MUNKATÁRSUNKTÓL A Komárom-Esztergom Me­gyei Közútkezelő Kht. 1600 tonna összeállásgátlóval beke­vert útszóró só telephelyre szál­lítására kiírt nyilvános pályáza­tára négy ajánlat érkezett. A ki­író értékelése szerint közülük csak a Magyar Plastiroute Kft. ajánlata volt érvényes, ezért az lett a közbeszerzési eljárás nyertese. Az eredményhirdetést köve­tően a Várfalvi Kft. jogorvos­lati kérelmet nyújtott be­ a dön­tőbizottsághoz. Ebben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró dön­tésének megsemmisítését, és ideiglenes intézkedéssel a szer­ződés megkötésének megtiltá­sát. Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy ajánlata nem volt érvénytelen, és hogy a ki­író nem az összességében leg­előnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. A panaszt tevő kft. álláspontj­a szerint a nyertesnek kihirdetett ajánlat is érvényte­len volt. A döntőbizottság az ügy vizs­­gálata során megállapította, hogy a kiíró érvénytelen aján­latot fogadott el és hirdetett ki nyertesnek. A Plastiroute Kft. ajánlata a kötelezően csatolan­dó APEH-járulékigazgatósági igazolást nem tartalmazta. A testület azonban osztotta az ajánlatkérő azon döntését, mi­szerint a kizárt három további ajánlat—köztük a jogorvoslati kérelmet benyújtó társaságé — a felsorolt indokok alapján ér­vénytelen volt. Ezért — a dön­tőbizottság szerint—a kiírónak a közbeszerzési eljárást ered­ménytelenné kellett volna nyil­vánítania. A döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál figyelembe vette a jogsértés sú­ly­át és a nettó 17 040 000 forin­tos szerződéses összeget. Ennek alapján az ajánlatkérő közútke­zelőre kiszabott bírság mértéke a beszerzési érték közel 10 szá­zaléka. A szerződéskötésért fe­lelős személlyel — Únyi Antal igazgatóhelyettes főmérnökkel — szemben elegendőnek és a jövőre vonatkozóan kellően visszatartó erejűnek ítélte a bír­ság kiszabható alsó határának, azaz a 100 ezer forintnak a meg­állapítását a testület. ÜZLETI NAPILAP Csak lezárt ügyeket vizsgál a bizottság Jogszabály-jobbítási terv A Mecsekérc Rt., a Magyar Televízió Rt. beszerzéseit, a Tordasi Fogyatékos Otthon beru­házását, valamint a Budapest—Szob vasútvonal villamosítását vizsgálják meg az idén — döntött az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottsága tegnapi ülésén. Elsőrendű fel­adatuk azonban a jogszabály-módosítás előkészítése. A már tavaly megalakult vizsgálóbizottság többszöri si­kertelen nekifutás után tegnap fogadta el az idei munkatervét. Határozatuk szerint fő felada­tuknak tartják a közbeszerzési törvény jobbítását, az EU gya­korlatát is figyelembe vevő kor­­rekcióját. Ennek j­egyében a bi­zottság Karl Imre (MSZP) ve­zetésével jogi-közgazdasági munkacsoportot hoz létre. Cél­ja, hogy gyakorló ügyvédek és közgazdászok bevonásával fel­tárj­ák a közbeszerzési törvény aggályos, kijátszható részeit. Ha a jogi munkacsoport szep­tember végéig j­avaslatot tenne a jogszabály módosítására, akkor elképzelhető az ez évi változtatás is—hangzott el az ülésen. Kiszely Katalin (FKGP) ok­tóber 30-ig írásos anyagot ké­szít az európai uniós és a ma­gyar közbeszerzési gyakorlat eltéréseiről. A tervek szerint a bizottság novemberben meg­hívja Michael Lake-et, az EU budapesti delegációjának veze­tőjét, hogy adjon tájékoztatást az unió közbeszerzési tapasz­talatairól. A képviselők elfogadták a vizsgálati elveket, valamint az idei programot is. Ezek szerint csak a már megvalósított beru­házásokat, szolgáltatásokat vizsgálnak meg. Ezeknek azon­ban korlátot szab, hogy a vizs­gálóbizottságnak az első fél évre mindössze bruttó 1,2 mil­lió forint a szakértői költségke­rete — mondta Székely Zoltán, a bizottság kisgazda elnöke. Javaslatára egy képviselő csak egy vizsgálati javaslatot tett, és a munkában személyesen is részt vállal. Ennek figyelembe­vételével alakult ki az ez évi vizsgálati terv. A létrejött mun­­kacsoportoknak legkésőbb 2000. december 1-jéig írás­beli jelentést kell készíteniük az általuk vizsgált közbeszer­zésről. Az idei program értelmében a Mecsekérc Rt. közbeszerzé­seit a Balla György (Fidesz) vezette munkacsoport vizsgálja meg. Lotz Károly (SZDSZ) irá­nyítja a Rákospalota—Szob vasútvonal tavaly befejeződött villamosításának beruházását áttekintő csapatot. A Magyar Televízió Rt. beszerzéseit vizs­gáló munkacsoportot Kari Imre vezeti. A Tordasi Fogyatékos Otthonnal kapcsolatos vizsgá­latot Perlaki Jenő (Fidesz) irá­nyítja. A képviselő sokallja, hogy a fővárosnak egy gondo­zottra vetítve 12 millió forint­ba került a felúj­ítás. Sáling József (MSZP) javas­latára a bizottság az ősszel ter­vezi meghallgatni az ÁPV Rt. illetékesét a vagyonkezelő tár­saságainak közbeszerzési gya­korlatáról . Ezt követően dönte­nek arról, hogy az idei program­ba a Bábolna Rt., a Dunaferr Rt. vagy a Volánbusz Rt. vizsgálata kerüljön. A bizottság elfogadta a vizs­gálatok általános elveit is. Majd korábbi határozatának megfe­lelően folytatja az önkormány­zatok beszámoltatását. M. K. ­ A döntőbizottsági határozatok a bíróságon Harmadukat támadják meg A közbeszerzési döntőbizottság határozatainak száma és a keresettel támadottak közötti arány az elmúlt években 30 százalék körüli volt, ez 1999-ben sem változott lényegesen — derül ki a Közbeszerzések Tanácsa (KT) Országgyűlésnek készített beszámolójából. A közbeszerzési ügyek bírósági átfutása továbbra is hosszú. MUNKATÁRSUNKTÓL Míg 1998-ig az arány csök­kenő tendenciát mutatott, ta­valy kismértékben növekedett a bíróság előtt támadott határo­zatok aránya. A KT szerint a keresetek számbeli emelkedé­sének oka részben a maraszta­ló határozatok ellen kért felül­vizsgálatok számának növeke­désében jelölhető meg. Bírság megfizetésére kötelező döntés­sel zárult jogorvoslati eljárá­sokban a döntőbizottság lénye­gesen magasabb összegű bírsá­gokat szabott ki tavaly, mint a korábbi években. Minimális bírság alkalmazására csak el­vétve került sor. A keresetek száma növeke­désének további oka lehet a tör­vény vonatkozó passzusának kiterjesztő módosítása is, mivel a döntőbizottság következetes joggyakorlatára figyelemmel a természetes személy felelőssé­gének megállapíthatósága ese­tén az ajánlatkérő szervezet mellett természetes személlyel szemben is bírságot alkalmaz. Ezzel a jogszabályhellyel kap­csolatosan — az 1999. évi be­számoló szerint — bírósági döntés azonban még nincs. Tapasztalat az is, hogy az el­utasító határozatokat egyre na­gyobb számban támadják a ké­relmezők. Ugyanis ha a bíróság megállapítja a döntőbizottság­gal ellentétben, hogy az ajánlat­kérő jogsértést követett el eljá­rása során, a polgári törvény­­könyv vonatkozó (CC.) parag­rafusában szabályozott szerző­dés semmisségének megállapí­tása iránt peres eljárást kezde­ményezhet az ajánlatkérővel szemben. A közbeszerzési ügyek átfu­tási ideje a Fővárosi, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságon to­vábbra sem változott. Szélsősé­ges esetekben előfordul az át­lagosnál lényegesen hosszabb időtartam is. Ezt jelzi az a tény, hogy a Fővárosi Bíróságon egy 1997- ben, valamint nyolc 1998- ban támadott határozat miatti per még folyamatban van, illetőleg a Legfelsőbb Bí­róságon egy-egy 1996-os és 1997-es határozat áll peres el­járás alatt. A közbeszerzési törvény dek­­larálja ugyan, hogy a közbe­szerzési ügyeket a bíróságnak soron kívül kell elbírálni. A bí­róságok leterheltsége nem vál­tozott, így ez az elv nem min­den esetben érvényesül, holott jogos igény a közbeszerzési A közbeszerzési döntőbi­zottság határozata ellen fel­lebbezésnek a vonatkozó tör­vény szerint helye nincs, azonban a határozat felül­vizsgálatát kérni lehet a bí­róságtól. eljárás szereplői részéről, hogy a törvény módosítását követő­en a jogszabály értelmezésével kapcsolatban mindenki által követhető, egy­séges joggyakor­lat jogbiztonság alakuljon ki. Ezt a jogos igényt tükrözi az a jogalkotói szándék is, mely szerint most már nemcsak a döntőbizottság által hozott ha­tározatokat, hanem a jogerős bírói döntéseket is közzé kell tenni a Közbeszerzési Értesítő­ben. Reményt keltő az a látha­tó törekvés a bírósági gyakor­latban, hogy a Fővárosi Bírósá­gon már négy bírói tanács vesz részt a közbeszerzésekkel kap­csolatos ítélkezésben—ugyan­ez mondható el a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatá­ról is —, azaz háromról négy­re emelkedett a döntőbizottsá­gi határozatokat felülvizsgáló bírói tanácsok száma. Várható­­an ez eredményezi majd a ha­tározatok bírósági felülvizsgá­latának felgyorsulását. A döntőbizottság következe­tes bírságolási gyakorlata azon­ban nem minden esetben talál­kozik a bíróság ítélkezési gya­korlatával. Több esetben a bíró­ság a megállapított jogszabály­­sértés érintetlenül hagyása mel­lett mérsékelte vagy mellőzte a döntőbizottság által kiszabott bírságot. A bíróság a szabad mérlegelés elvéből kiindulva úgy értékelte, hogy a jogsértés súlyával kisebb mértékű bírság az arányban álló. A Legfelsőbb Bíróság pedig jogerős ítéletében rámutatott, hogy a jogsértés megállapítása mellett nem min­den esetben tartja indokoltnak a bírság kiszabását. Tette mind­ezt annak ellenére, hogy alapelv megsértésének megállapítása mellett történt a kiszabható leg­alacsonyabb mértékű bírság alkalmazása. 2000. JÚNIUS 15. „Udvari” telefaxok kétszázmillióért A Miniszterelnökség Közbe­szerzési és Gazdasági Igazga­tósága (MKGI) a központosí­tott közbeszerzés hatálya alá tartozó, illetve az ahhoz önként csatlakozó intézmények részé­re telefaxberendezések szállí­tására és kapcsolódó szolgálta­tásokra kér ajánlatot. Az “ud­vari” beszerzésre kötendő ke­retszerződés összértéke 200 millió forint. A teljesítés helye az intézmények székhelyei, ha­tárideje 2001. december 31-e. Az összességében legelőnyö­sebb ajánlat nyer, az elbírálás részszempontjai (zárójelben a súly­számok), a műszaki tarta­lomhoz kapcsolódó ajánlati ár (8), a megajánlott termékvá­laszték nagysága (4), a műsza­ki garanciák (1), a szervizszol­gáltatás színvonala (3), a ren­delkezésre állás (2), valamint a jótállás időtartama, egyéb szer­ződéses feltételek (2). (Közbe­szerzési Értesítő)

Next