Világgazdaság, 2000. június (32. évfolyam, 105/7869-125/7889. szám)
2000-06-15 / 114. (7878.) szám
10 KÖZBESZERZÉSI HÍREK Taszári kármentesítés A Honvédelmi Minisztérium 9,6 hektár területű üzemanyagbázis kármentesítésére nyílt pályázatot hirdetett. A teljesítés helye a Taszári repülőtér, határideje 2000. november 30-a, plusz két év üzemeltetés, rekultivációval együtt. Tehergépkocsi-tender Az Állami Autópálya-fejlesztő és -kezelő Rt. nyílt pályázatot hirdetett 25 darab 24 tonna össz-gördülőtömegű, háromtengelyes tehergépkocsi beszerzésére. A teljesítés határideje 2001. február 28. A kiíró az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja. (A hírek forrása a Közbeszerzési Értesítő) Májusig 170 milliárd forintnyi közbeszerzés Kevesebb tárgyalásos eljárás Az év első öt hónapjában lebonyolított 1345 közbeszerzési eljárás összértéke meghaladta a 170 milliárd forintot — derül ki a Közbeszerzések Tanácsa (KT) legfrissebb adataiból. Folytatódik a sokat kritizált tárgyalásos eljárások visszaszorulása, arányuk tíz százalékkal kevesebb a tavalyinál. Munkatársunktól Az idén január 1-je és május 31 -e közötti 1345 közbeszerzési eljárásnak 71,4 százaléka volt nyílt, 2,2 százaléka meghívásos és 26,4 százaléka tárgyalásos. Az egyes típusok a közel 170,4 milliárd összértékből pedig 80,5 (nyílt), 0,8 (meghívásos), illetve 18,7 (tárgyalásos) százalékban részesültek. Ezeknek az elmúlt évi adatokkal való összevetése jól tükrözi azt a 2000 eleje óta megfigyelhető tendenciát, miszerint jelentősen mérséklődött a tárgyalásos — és ezen belül a hirdetmény közzététele nélküli — eljárások száma és értéke. Ugyanakkor lényegében azonos mértékben nőtt a nyílt eljárások számának és értékének a részesedése. Tavaly 3828 közbeszerzést (36 százalékuk volt tárgyalásos) folytattak le, ezek összértéke elérte a 432 milliárd forintot (30 százalékuk a tárgyalásos eljárásból eredt). A 2000. év első öthavi adatai szerint a számukat tekintve az összközbeszerzésből 40 százalék volt az árubeszerzés, 32 százalék a szolgáltatás, 28 százalék az építési beruházás. Ezek érték szerinti részesedésében 44 százalékkal az építési beruházás vezet a árubeszerzés (35 százalék) és a szolgáltatás (21 százalék) előtt. Közbeszerzések megoszlása (százalékban) — 1999. jan. 1— dec. 31. 2000. jan. 1— máj. 31. Az eljárásszám szerint — nyílt eljárás 6171,4 — meghívásos eljárás3 2,2 — tárgyalásos eljárás 36 26,4 ebből: hirdetmény nélküli 30 18,6 A közbeszerzések értéke szerint — nyílt eljárás 68 80,5 — meghívásos eljárás2 0,8 — tárgyalásos 30 18,7 ebből: hirdetmény nélküli 25 12,2 Forrás: Közbeszerzések Tanácsa Az AmCham felmérést végez javaslat az IM-nek A Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham in Hungary) felmérést végez tagjai körében annak érdekében, hogy hozzájáruljon a közbeszerzési folyamat hatékonyabbá és átláthatóbbá tételéhez. MUNKATÁRSUNKTÓL Az AmChamhoz közel álló forrás szerint egy rendezvényükön Orbán Viktor miniszterelnök felkérte a szervezet tagjait, hogy maguk is részletezzék a magyarországi közbeszerzésekkel kapcsolatos tapasztalataikat, javaslataikat. Jelezte, hogy a kormány kész átvenni és megvitatni a törvény módosítására vonatkozó indítványokat annak érdekében, hogy a közbeszerzési folyamat egyszerűbb, átláthatóbb és eredményesebb legyen. Informátorunk szerint az előzmények alapján az AmCham politikai és törvényhozási bizottsága előzetes ajánlásokat dolgozott ki, amelyek négy területet fognak át. Ezek a következők: a tenderek értékelési folyamata; a kritériumok rendszere felülvizsgálatának mechanizmusa; milyen következményei vannak a (szerződések) megszegésének, a törvénytelenség problémája; valamint a szerződések bonyolításának utóélete. Az AmCham elnöke, Sugár András a napokban a tagsághoz fordult annak érdekében, hogy kikérje véleményüket a szervezet politikai és törvényhozási bizottságának ajánlásaival kapcsolatban. Az az elképzelés, hogy ezek beérkezése és öszszegzése után véglegesítik azt a javaslatot, amelyet az AmCham bizottságának képviselői várhatóan június végén az Igazságügyi Minisztérium (IM) illetékese elé tárnak. B. Gy. Az oldalt szerkeszti: Magos Katalin VILÁGGAZDASÁG KÖZBESZERZÉS Érvénytelen ajánlat nyert Megbírságolták a közútkezelőt A közbeszerzési döntőbizottság a törvény részbeni megsértéséért egymillió-hétszázezer forint bírságot szabott ki a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht.-re és százezer forintot a szerződéskötésért felelős személyre. Az útszóró só beszerzése ügyében a Várfalvi Kft. kezdeményezett jogorvoslati kérelmet. MUNKATÁRSUNKTÓL A Komárom-Esztergom Megyei Közútkezelő Kht. 1600 tonna összeállásgátlóval bekevert útszóró só telephelyre szállítására kiírt nyilvános pályázatára négy ajánlat érkezett. A kiíró értékelése szerint közülük csak a Magyar Plastiroute Kft. ajánlata volt érvényes, ezért az lett a közbeszerzési eljárás nyertese. Az eredményhirdetést követően a Várfalvi Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a döntőbizottsághoz. Ebben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, és ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének megtiltását. Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy ajánlata nem volt érvénytelen, és hogy a kiíró nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. A panaszt tevő kft. álláspontja szerint a nyertesnek kihirdetett ajánlat is érvénytelen volt. A döntőbizottság az ügy vizsgálata során megállapította, hogy a kiíró érvénytelen ajánlatot fogadott el és hirdetett ki nyertesnek. A Plastiroute Kft. ajánlata a kötelezően csatolandó APEH-járulékigazgatósági igazolást nem tartalmazta. A testület azonban osztotta az ajánlatkérő azon döntését, miszerint a kizárt három további ajánlat—köztük a jogorvoslati kérelmet benyújtó társaságé — a felsorolt indokok alapján érvénytelen volt. Ezért — a döntőbizottság szerint—a kiírónak a közbeszerzési eljárást eredménytelenné kellett volna nyilvánítania. A döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál figyelembe vette a jogsértés súlyát és a nettó 17 040 000 forintos szerződéses összeget. Ennek alapján az ajánlatkérő közútkezelőre kiszabott bírság mértéke a beszerzési érték közel 10 százaléka. A szerződéskötésért felelős személlyel — Únyi Antal igazgatóhelyettes főmérnökkel — szemben elegendőnek és a jövőre vonatkozóan kellően visszatartó erejűnek ítélte a bírság kiszabható alsó határának, azaz a 100 ezer forintnak a megállapítását a testület. ÜZLETI NAPILAP Csak lezárt ügyeket vizsgál a bizottság Jogszabály-jobbítási terv A Mecsekérc Rt., a Magyar Televízió Rt. beszerzéseit, a Tordasi Fogyatékos Otthon beruházását, valamint a Budapest—Szob vasútvonal villamosítását vizsgálják meg az idén — döntött az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottsága tegnapi ülésén. Elsőrendű feladatuk azonban a jogszabály-módosítás előkészítése. A már tavaly megalakult vizsgálóbizottság többszöri sikertelen nekifutás után tegnap fogadta el az idei munkatervét. Határozatuk szerint fő feladatuknak tartják a közbeszerzési törvény jobbítását, az EU gyakorlatát is figyelembe vevő korrekcióját. Ennek jegyében a bizottság Karl Imre (MSZP) vezetésével jogi-közgazdasági munkacsoportot hoz létre. Célja, hogy gyakorló ügyvédek és közgazdászok bevonásával feltárják a közbeszerzési törvény aggályos, kijátszható részeit. Ha a jogi munkacsoport szeptember végéig javaslatot tenne a jogszabály módosítására, akkor elképzelhető az ez évi változtatás is—hangzott el az ülésen. Kiszely Katalin (FKGP) október 30-ig írásos anyagot készít az európai uniós és a magyar közbeszerzési gyakorlat eltéréseiről. A tervek szerint a bizottság novemberben meghívja Michael Lake-et, az EU budapesti delegációjának vezetőjét, hogy adjon tájékoztatást az unió közbeszerzési tapasztalatairól. A képviselők elfogadták a vizsgálati elveket, valamint az idei programot is. Ezek szerint csak a már megvalósított beruházásokat, szolgáltatásokat vizsgálnak meg. Ezeknek azonban korlátot szab, hogy a vizsgálóbizottságnak az első fél évre mindössze bruttó 1,2 millió forint a szakértői költségkerete — mondta Székely Zoltán, a bizottság kisgazda elnöke. Javaslatára egy képviselő csak egy vizsgálati javaslatot tett, és a munkában személyesen is részt vállal. Ennek figyelembevételével alakult ki az ez évi vizsgálati terv. A létrejött munkacsoportoknak legkésőbb 2000. december 1-jéig írásbeli jelentést kell készíteniük az általuk vizsgált közbeszerzésről. Az idei program értelmében a Mecsekérc Rt. közbeszerzéseit a Balla György (Fidesz) vezette munkacsoport vizsgálja meg. Lotz Károly (SZDSZ) irányítja a Rákospalota—Szob vasútvonal tavaly befejeződött villamosításának beruházását áttekintő csapatot. A Magyar Televízió Rt. beszerzéseit vizsgáló munkacsoportot Kari Imre vezeti. A Tordasi Fogyatékos Otthonnal kapcsolatos vizsgálatot Perlaki Jenő (Fidesz) irányítja. A képviselő sokallja, hogy a fővárosnak egy gondozottra vetítve 12 millió forintba került a felújítás. Sáling József (MSZP) javaslatára a bizottság az ősszel tervezi meghallgatni az ÁPV Rt. illetékesét a vagyonkezelő társaságainak közbeszerzési gyakorlatáról . Ezt követően döntenek arról, hogy az idei programba a Bábolna Rt., a Dunaferr Rt. vagy a Volánbusz Rt. vizsgálata kerüljön. A bizottság elfogadta a vizsgálatok általános elveit is. Majd korábbi határozatának megfelelően folytatja az önkormányzatok beszámoltatását. M. K. A döntőbizottsági határozatok a bíróságon Harmadukat támadják meg A közbeszerzési döntőbizottság határozatainak száma és a keresettel támadottak közötti arány az elmúlt években 30 százalék körüli volt, ez 1999-ben sem változott lényegesen — derül ki a Közbeszerzések Tanácsa (KT) Országgyűlésnek készített beszámolójából. A közbeszerzési ügyek bírósági átfutása továbbra is hosszú. MUNKATÁRSUNKTÓL Míg 1998-ig az arány csökkenő tendenciát mutatott, tavaly kismértékben növekedett a bíróság előtt támadott határozatok aránya. A KT szerint a keresetek számbeli emelkedésének oka részben a marasztaló határozatok ellen kért felülvizsgálatok számának növekedésében jelölhető meg. Bírság megfizetésére kötelező döntéssel zárult jogorvoslati eljárásokban a döntőbizottság lényegesen magasabb összegű bírságokat szabott ki tavaly, mint a korábbi években. Minimális bírság alkalmazására csak elvétve került sor. A keresetek száma növekedésének további oka lehet a törvény vonatkozó passzusának kiterjesztő módosítása is, mivel a döntőbizottság következetes joggyakorlatára figyelemmel a természetes személy felelősségének megállapíthatósága esetén az ajánlatkérő szervezet mellett természetes személlyel szemben is bírságot alkalmaz. Ezzel a jogszabályhellyel kapcsolatosan — az 1999. évi beszámoló szerint — bírósági döntés azonban még nincs. Tapasztalat az is, hogy az elutasító határozatokat egyre nagyobb számban támadják a kérelmezők. Ugyanis ha a bíróság megállapítja a döntőbizottsággal ellentétben, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett el eljárása során, a polgári törvénykönyv vonatkozó (CC.) paragrafusában szabályozott szerződés semmisségének megállapítása iránt peres eljárást kezdeményezhet az ajánlatkérővel szemben. A közbeszerzési ügyek átfutási ideje a Fővárosi, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságon továbbra sem változott. Szélsőséges esetekben előfordul az átlagosnál lényegesen hosszabb időtartam is. Ezt jelzi az a tény, hogy a Fővárosi Bíróságon egy 1997- ben, valamint nyolc 1998- ban támadott határozat miatti per még folyamatban van, illetőleg a Legfelsőbb Bíróságon egy-egy 1996-os és 1997-es határozat áll peres eljárás alatt. A közbeszerzési törvény deklarálja ugyan, hogy a közbeszerzési ügyeket a bíróságnak soron kívül kell elbírálni. A bíróságok leterheltsége nem változott, így ez az elv nem minden esetben érvényesül, holott jogos igény a közbeszerzési A közbeszerzési döntőbizottság határozata ellen fellebbezésnek a vonatkozó törvény szerint helye nincs, azonban a határozat felülvizsgálatát kérni lehet a bíróságtól. eljárás szereplői részéről, hogy a törvény módosítását követően a jogszabály értelmezésével kapcsolatban mindenki által követhető, egységes joggyakorlat jogbiztonság alakuljon ki. Ezt a jogos igényt tükrözi az a jogalkotói szándék is, mely szerint most már nemcsak a döntőbizottság által hozott határozatokat, hanem a jogerős bírói döntéseket is közzé kell tenni a Közbeszerzési Értesítőben. Reményt keltő az a látható törekvés a bírósági gyakorlatban, hogy a Fővárosi Bíróságon már négy bírói tanács vesz részt a közbeszerzésekkel kapcsolatos ítélkezésben—ugyanez mondható el a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatáról is —, azaz háromról négyre emelkedett a döntőbizottsági határozatokat felülvizsgáló bírói tanácsok száma. Várhatóan ez eredményezi majd a határozatok bírósági felülvizsgálatának felgyorsulását. A döntőbizottság következetes bírságolási gyakorlata azonban nem minden esetben találkozik a bíróság ítélkezési gyakorlatával. Több esetben a bíróság a megállapított jogszabálysértés érintetlenül hagyása mellett mérsékelte vagy mellőzte a döntőbizottság által kiszabott bírságot. A bíróság a szabad mérlegelés elvéből kiindulva úgy értékelte, hogy a jogsértés súlyával kisebb mértékű bírság az arányban álló. A Legfelsőbb Bíróság pedig jogerős ítéletében rámutatott, hogy a jogsértés megállapítása mellett nem minden esetben tartja indokoltnak a bírság kiszabását. Tette mindezt annak ellenére, hogy alapelv megsértésének megállapítása mellett történt a kiszabható legalacsonyabb mértékű bírság alkalmazása. 2000. JÚNIUS 15. „Udvari” telefaxok kétszázmillióért A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó, illetve az ahhoz önként csatlakozó intézmények részére telefaxberendezések szállítására és kapcsolódó szolgáltatásokra kér ajánlatot. Az “udvari” beszerzésre kötendő keretszerződés összértéke 200 millió forint. A teljesítés helye az intézmények székhelyei, határideje 2001. december 31-e. Az összességében legelőnyösebb ajánlat nyer, az elbírálás részszempontjai (zárójelben a súlyszámok), a műszaki tartalomhoz kapcsolódó ajánlati ár (8), a megajánlott termékválaszték nagysága (4), a műszaki garanciák (1), a szervizszolgáltatás színvonala (3), a rendelkezésre állás (2), valamint a jótállás időtartama, egyéb szerződéses feltételek (2). (Közbeszerzési Értesítő)