Világgazdaság, 2000. október (32. évfolyam, 191/7955-211/7975. szám)
2000-10-17 / 202. (7966.) szám
2000. OKTÓBER 17. Minél természetesebb, annál eredményesebb Életmentő táplálásterápia Minél természetesebb, annál eredményesebb a táplálásterápia, ami a kritikus állapotú betegeknél az életben maradás feltétele — állítja Bogár Lajos. A pécsi orvosegyetem professzorától azt is megtudtuk, hogy az intenzív kezelésre szorulók napi gyógyszerköltsége 15—100 ezer forint között van, ennek 5-10 százaléka táplálásterápia. iwiiThriwTffii A mesterséges tápanyagok nemcsak a betegségek megelőzését, a szövődmények elkerülését szolgálják, de sok esetben a gyorsabb gyógyulást is elősegítik, ezért a modern orvoslásban kiemelt szerepet tulajdonítanak a táplálásterápiának. Az e témában, a Fresenius Kabi támogatásával rendezett konferencia kapcsán Bogár Lajos professzor, a pécsi orvosegyetem tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy különösképpen a krónikus betegségben szenvedőknél fontos a táplálékkiegészítés. A műtétek előtt lévőknél jó, ha arra a háziorvos figyelmeztet, s ajánl megfelelő kiegészítőket. Ha ez elmarad, úgy azt a kórházban kell pótolni. Roszszabb a helyzet, ha súlyos állapotromlás következett be a műtét miatt amúgy is rossz pszichés helyzetben lévőknél. Nehezebben viselik el ugyanis a fájdalmat, a kórházi környezetet, a diagnosztikai vizsgálatokat, s nagyobb esély van a műtétet követő szövődmények, például a tüdőgyulladás kialakulására. A kórházi táplálásterápia ugyan nem tudja visszaállítani az eredeti helyzetet, de nélküle életveszélyes állapotba kerülhet a beteg. Kérdésünkre, hogy miből tevődik össze a kórházi mesterséges táplálék, a professzor elmondta: ma már a legtöbb táplálék természetes eredetű olajokból, fehérjékből származik. S ő úgy látja, annál eredményesebb a táplálékterápia, minél természetesebb s minél korábban kezdik azt meg. Az orvosok az egészséges táplálékok között tartják számon az omega—3 zsírsavakat. Az egészséges embereknek is ajánlják például a növényi olajokat, köztük is az olívát, a szóját vagy például a halzsírokat. Ezek beépülését — s immár ismét betegekről van szó — azért indokolt megkísérelni a szervezetbe, mert csökkentik a gyulladás mértékét. A napi egészséges diéta további eleme a szelén, a magnézium, az E-vitamin, amelyek a betegség megelőzésére is szolgálnak— mondta a professzor. A kórházban fekvőknél kedvezőbb, ha a beteg gyomrába juttatják ezen anyagokat, de a kritikus állapotúaknál vénás úton történik a táplálás. Különös figyelmet érdemelnek az intenzív osztályon fekvők, akiknél esetleg pótolni kell a szervezet átmenetileg kieső funkcióit, például a légzést, a szívritmus szabályozását, a vese működését. Esetükben az immunrendszer befolyásolását jelentősen segíti a szervezetbe juttatott egészséges táplálék. Közel egy évtizede derült ki, hogy ezen csoportban kitüntetett szerepük van az aminosavaknak, köztük is a glutaminnak. A súlyos állapotú betegeknél a normálishoz képest tízszeres, hússzoros mennyiséget kell a szervezetbe juttatni. Bogár doktor azt is elmondta, hogy az intenzív osztályon kezelt betegek gyógyszerköltsége —állapotuktól függően— naponta átlagosan 15—100 ezer forint, esetenként átmenetileg ezt is meghaladja. E költségek 5-10 százaléka a táplálásterápia. Nemi bajok, szülési szövődmények A közelmúltban közzétett hivatalos jelentés szerint Oroszországban a szülések kétharmadánál komplikációkkal kell számolni, és minden második csecsemő a kórházból távozáskor valamilyen betegségben szenved. MUNKATÁRSUNKTÓL A szövődménymentes szülések aránya az elmúlt években tovább csökkent Oroszországban. 1992-ben a szülések 45,3 százaléka volt normális, az arány az elmúlt évben 30 százalékra csökkent. Az orosz orvostudományi akadémia szerint a komplikációk gyakoriságáért a nemi betegségek, kábítószer, a túlzott alkoholfogyasztás és a lakosság általános megromlott egészségi állapota felelős. A szülészeti intézetek felszereltsége hiányos, elégtelen az újszülöttellátás, és az elbocsátott csecsemők 53 százaléka olyan krónikus betegségben szenved, ami hosszú ideig orvosi kezelést igényel. A jó társadalmi közérzet fontos eleme az egészség, és ennek tudatosítása elsősorban a tizenévesek körében fontos. Oroszország népessége csökken: három éve 148 millió ember élt az országban. Mára ez a szám 145 millióra csökkent. Évente 1,2 millió gyermek születik Oroszországban, ám csak 2 millió születése tudná megállítani a népességcsökkenés folyamatát. Kétségtelen, hogy az európai országokban általában csökkent a születések száma, de Oroszországban a népességcsökkenést a 14,7 ezrelékes halálozási arány is jelentősen befolyásolja. Szociális okok magyarázzák, hogy az abortuszok száma a világon itt a legmagasabb. Minden három terhesség két esetben abortusszal fejeződik be. További gondot jelent, hogy a házaspárok 10-25 százaléka meddő, bár erre vonatkozó pontos adatok nincsenek, mivel az érintettek nem keresik fel orvosukat ezzel a problémával. Valószínű, hogy a családok szűkös anyagi lehetősége nem engedi, hogy az orvosi kezelés költségeire áldozzanak. Sajnálatos, hogy emiatt a meddőség kezelésére nem kerül sor, bár az esetek mintegy 40 százalékában a meddőség eredményesen gyógyítható. (VG) VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP EGÉSZSÉGÜGY Csökkent az abortuszok száma A korán felismert rák gyógyítható Tíz éve 90 ezer fölött volt az abortuszok száma hazánkban, 1998-ra ez 69 ezerre csökkent, ami a fogamzásgátlók használatának és a családvédelmi szolgálatoknak köszönhető—hangzott el a Jobb egészséget a nőknek címmel a közelmúltban megrendezett konferencián. A családvédelmi szolgálatok tíz éve történt megalakulása óta 2 százalékról 5-re nőtt az abortusz előtti tanácsadást követően az anyaságot választó nők száma. Örvendetes, hogy 90- ről 69 ezerre csökkent az abortuszok száma. Az orvosok szerint a műtéti abortusz kiváltója lehet az abortusztabletta néven ismert készítmény, de veszélyei miatt csakis orvosi felügyelet mellett szedhető — mondta C. Molnár Emma, az I. Sz. Nőgyógyászati Klinika orvosa. Elmondta, hogy nemzetközileg is elismert az állapotos nők magyarországi gondozása. A kismamáknak ugyanis négy alkalommal van lehetőségük ingyenes, számos rendellenesség mellett a nyíltgerincűség 80 százalékát is kimutató ultrahangos vizsgálatra—tájékoztatott Papp Zoltán, a klinika igazgató professzora. A konferencián szó volt az egyik rettegett betegségről, a rákról. Kiderült, hogy a nők többsége nem jár el évente nőgyógyászati rákszűrésre, pedig méhnyak-, illetve petefészekrákban évente 2200 nő hal meg. A korai szakaszban felismert betegség 80 százalékban gyógyítható. Tíz éve működnek a menopauza-szakambulanciák, ahol a nők hozzájuthatnak a menopauza kellemetlen tüneteit csökkentő hormonpótló gyógyszerekhez is. Papp professzor aggodalmát fejezte ki, mi lesz, ha csökkentik a kórházi nőgyógyászati osztályokat. MUNKATÁRSUNKTÓL Terhességmegszakítások Év Összesen Terhességmegszakítás száz élveszületésre 1960 162 160 110,7 1970 192 283 126,7 1980 80 882 54,4 1990 90 394 71,9 1991 89 931 70,7 1992 87 065 71,5 1993 75 258 64,3 1994 74 491 64,4 1995 76 957 68,7 1996 76 600 72,8 1997 74 564 74,3 1998 68 971 70,9 1999 65 981 69,7 Forrás: KSH Az idősebbek jobban honorálnának Méltatlan ápolói fizetések A Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet augusztusban felmérést végzett a magyar felnőtt lakosság körében a kórházi ápolók keresetéről. Azt kutatták, hogy az emberek hogyan állapítanák meg az ápolói (bruttó) kereseteket a titkárnők, bolti eladók, pincérek, bolti pénztárosok, valamint a postai és banki pénztárosok keresetéhez képest. MUNKATÁRSUNKTÓL A közvélemény többsége mind a hat felsorolt szakmához képest magasabb fizetést javasolna a kórházi ápolóknak. Az emberek leginkább a gyors- és gépírók és a bolti eladók keresetéhez viszonyítva (72 százalék) éreznék méltányosabbnak a magasabb ápolói fizetést. A kérdezettek több mint kétharmada szerint a kórházi ápolóknak a bolti pénztárosoknál (69 százalék), a titkárnőknél (68 százalék), a pincéreknél (67 százalék) is többet kellene keresniük. A postai és banki pénztárosok keresetével kapcsolatban már inkább megoszlottak a vélemények. Feltehetően az emberek szerint e foglalkozásoknál nagyobb pénzügyi felelősség hárul a dolgozókra. A kérdezettek 58 százaléka a postai banki pénztárosok munkájáért szavazna meg több pénzt, ám a válaszadók egynegyede a két szakma egyenlő mértékű díjazását tartaná megfelelőnek. A felnőtt lakosság meglehetősen nagy hányada — 47 százaléka — mind a hat említett szakmához képest magasabb anyagi elismerést javasolna a kórházi ápolóknak. Az ápolók tevékenységének értékelését a lakóhely és az életkor, valamint a gazdasági aktivitás befolyásolja. A községekben és a fővárosban élők, az aktív keresők nagyobb mértékben honorálnák anyagilag is az ápolók munkáját, s e foglalkozás értéke, úgy tűnik, hogy az életkor előrehaladtával nő az emberek szemében. Az egészségügyi szféra dolgozói értelemszerűen az átlagosnál nagyobb arányban képviseltetik magukat azok körében, akik magasabb fizetést szavaznának meg a kórházi ápolóknak. Az adatfelvétel augusztusban, 1000 fő megkérdezésével, standard kérdőívek segítségével történt. A minta összetételét tekintve a legfontosabb demográfiaitársadalmi jellemzők — nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely — arányosan képviselik a magyar felnőtt lakosságot. ( A VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Egy kórházi ápoló kevesebbet, ugyanannyit vagy többet keressen, mint egy...? (%} kevesebbet I_____| ugyanannyit |____| többet titkárnő I nem tudja, válaszhiány gyors- és gépíró bolti eladó vendéglátó-ipari felszolgáló bolti pénztáros postai vagy banki pénztáros 20Mal BBI 1 NPLOSi u ,1...................................1.............................ZZZZ, 40 60 80 GYÓGYPIRUSÁK Depresszió és szívbetegség Amerikai kutatók megfigyelése szerint összefüggés van a depresszió, valamint a szív- és érbetegségek kialakulása között. Csaknem ötezer idős embert vizsgáltak hosszú időn át, akiknél a szívbetegség kialakulásáért felelős kockázati tényezőket nem mutattak ki. Azt találták, hogy a depressziós egyéneknél 40 százalékos volt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségi kockázata. Feltételezik, hogy depressziós állapotban az agyban bizonyos kémiai anyagok termelése megváltozik. Ezek között van például a szerotonin, az adrenalin, ami befolyásolja a szív- és érrendszer élettani működését. Ezeknek a bioaktív anyagoknak vérnyomásnövelő hatásuk van, és fokozzák a vérlemezkék tapadósságát, ami a véralvadás folyamatában játszik szerepet. Ez utóbbi az erekben képződő vérrögök kialakulására hajlamosít. A depresszió fokozza a zsírsavak és a toxikus szabad gyökök termelését, ami az érfalak belső felületét károsítja. A depressziós beteg életvitele is megváltozik, nem mozog eleget, esetleg dohányzik vagy túl sok alkoholt fogyaszt, egészségtelenül táplálkozik. Mindezek együtt fokozzák a szívbetegségek kialakulásának a kockázatát. (VG) Halat hetente kétszer! A szakemberek legújabb ajánlása szerint hetente legalább kétszer ajánlatos halat fogyasztani. Ugyanis a kövér, zsíros halhús gazdag olyan zsírsavakban (úgynevezett omega-3 zsírsavak), amelyek a szívbetegségek ellen védenek. Az USA-ban évente 250 ezer ember veszti életét hirtelen szívhalál miatt, aminek hátterében a stressz, a kövérség, a magas vérkoleszterinszint, a magas vérnyomás áll. A megelőzés fontos eleme a helyes táplálkozás. Ehhez tartozik a naponta ötszöri friss gyümölcs, zöldség s a különféle gabonafélék fogyasztása. Hetente kétszer kellene halat fogyasztani, s fontos a sószegény étrend, a kevés alkohol és a normális testsúly. Eddig elsősorban az alacsony kalóriabevitelt tartották fontosnak, manapság a jól megtervezett étrend került előtérbe. A hirtelen bekövetkező jelentős súlyvesztés kockázatos, sokkal egészségesebb a fokozatos, de egyenletes súlycsökkenés. Az ideális diéta havonta 1 kilogrammos testsúlycsökkenést eredményez. (VG) Folsav kismamáknak A veleszületett idegrendszeri károsodások megelőzésében fontos szerepet játszik a folsav, ami vitaminszerű anyagnak tekinthető. Amerikai gyermekgyógyászok tudományos közleménye szerint a várandós anyáknál napi 400 mikrogramm folsav rendszeres alkalmazása jelentősen csökkentette a veleszületett nyitott gerinc (spina bifida) és az agykárosodások kialakulásának kockázatát. Dél-Karolinában 1992-ben kezdték a vizsgálatokat, ahol az agyi és idegrendszeri veleszületett károsodások gyakorisága kétszerese volt az amerikai átlagnak, 10 ezer újszülött közül 19-nél fordult elő a baj, ami a folsav hatására 1998-ban már 10 esetre csökkent. A terhes anyák rendszeresen fogyasztanak folsavat más államokban is, ennek köszönhetően jelentősen csökkent a súlyos károsodások elfordulási gyakorisága. (VG) Daganat ellen alma és torna A Nature tudományos folyóiratban megjelent közlemény szerint az almában olyan természetes kémiai anyagok vannak, amelyek gátolják a daganatos sejtek növekedését. Laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy a humán vastagbél- és máj rákos sejtek szaporodását az almából készített kivonat csökkenti. A gyümölcsből előállított kivonat nagy mennyiségben tartalmaz antioxidáns anyagokat, legerősebb a hatása a hámozatlan almából készített szernek. A friss gyümölcs védő hatása régóta ismert. Szakértők véleménye szerint a daganatos megbetegedések egyharmada egészséges diétával és fokozott fizikai aktivitással megelőzhető. Azt is hangoztatják, hogy a természetes táplálékkal fogyasztott védő hatású anyagok sokkal hatékonyabbak, mint a mesterségesen előállított, tablettában forgalomba hozott táplálékkiegészítők, mint például a C-vitamin-tabletta. Növényi, fitokémiai, egészségvédő anyagok nagy mennyiségben találhatók például a teában, amelyek a kutatások szerint gátolják a rosszindulatú daganatos sejtek fejlődéséhez szükséges vérellátást biztosító erek fejlődését, azok növekedését. (VG) Bővül a gyulai kórház Márciusban 2,2 milliárd forint értékben kezdődtek el az építkezések a gyulai Pándy Kálmán Kórházban, a sürgősségi betegellátó és a fertőző egység műszaki átadására a jövő év végéig kerül sor. Ezzel egy időben az orvosi berendezések beszerzése is folyamatban van, mintegy 500 millió forintot költenek új, korszerű műszerekre. A két részleg üzembe helyezése 2002-ben várható. A egészségügyi ellátás korszerűsítésére többszöri pályázat után az 1999-es címzett támogatási keretből nyert a megye 1,7 milliárd forintot, amelyhez 200 milliós saját forrást biztosított. Az úgynevezett fertőző pavilon 350 millió forintos költségének egy részét megyei területfejlesztési pályázaton nyert támogatásból fedezik, a többit szintén a megyei önkormányzat állja. Az önálló fertőző részlegre a kelet-magyarországi elhelyezkedésből adódó többletfeladatok miatt is szükség van, ezért is sikerült területfejlesztési forrást hozzárendelni a beruházás megvalósításához. (VG) Az oldalt szerkeszti: Nógrádi Tóth Erzsébet 9