Világgazdaság, 2000. október (32. évfolyam, 191/7955-211/7975. szám)
2000-10-20 / 205. (7969.) szám
2000. OKTÓBER 20. Közérzetjavító képzőművészet Társak a versenyben Budapesten akadnak jó példák arra, hogy nem csak csupa márvány bankközpontok épülnek, hanem olyanok is, amelyek működéséhez patinás épületet varázsoltak újjá. Ez utóbbiak közé sorolható most már a Raiffeisen Bank központja, ahol 95 kortárs magyar képzőművészeti alkotás teszi otthonossá a műgonddal megtervezett, barátságos belső tereket. Az új bankközpont helyén eredetileg két épület állt: a Dunapartra néző 1861—62-ben épült, a másik, az Akadémia utcai 1862—63-ban. Az épületek a legutóbbi időben nem minősültek műemléknek, de mert a Duna-part a világörökség része, így városképi védelmet élveztek. Az Akadémia utcai, műemléki szempontból nem olyan értékes épület erősen megrongálódott, ezért azt le kellett bontani, a másik szárny viszont helyreállítható volt — így született meg a bankszékház, amely szép példáját nyújtja a régi és az új harmonikus együttélésének. Az 1998-ban indított építkezést gondos tervezés és belsőépítészeti munka előzte meg, a tervező a Finta Stúdiótól Guczoghy György, a belsőépítész Szekér Ferenc volt. Mint Guczoghy György elmondta: igyekeztek olyan épületegyüttest tervezni, amelyen látszik, hogy ma épült, de “visszaköszön a szomszédoknak”, azaz harmonikusan illeszkedik a környezetbe. Fontos szempont volt, hogy a székház ne legyen hivalkodó. Olyan környezetet akartak teremteni, ahol a munkatársak és az ügyfelek barátságos terekbe léphetnek, otthon érezhetik magukat. Ezt az otthonosságérzetet jelentősen növeli, hogy a bank 95 képzőművészeti alkotást vásárolt meg és helyezett el az új központban. Gondáné Fischer Zsófia marketingkommunikációs főosztályvezető lapunknak elmondta: több tíz millió (de százmillió forint alatti) összegért vásárolták a gyűjteményt, amelyben neves alkotók és fiatalok műveit is megtalálhatjuk. Az új központban látható 95 alkotás háromtucatnyi kortárs képzőművész munkája, amit közvetlenül a művésztől vásároltak meg Jerger Krisztina, a Műcsarnok főigazgató-helyettese és Hajdú István, a Balkon művészeti folyóirat főszerkesztője segítségével. Jerger Krisztina elmondása szerint igyekeztek a bankban úgy elrendezni a kiválasztott képeket, hogy egyegy teret egy-egy képzőművész alkotásai díszítsenek—a vezérigazgató szobájában például Bak Imre képei függnek a falon; a bútorok amúgy egyszerűek, itt nincs bőrgarnitúra, van viszont nagy Bak Imre-festmény... Találkozhatunk a tárgyalókban és más terekben például Birkás Ákos, Bukta Imre, Hencze Tamás, Klimó Károly, Lengyel András, Maurer Dóra, Nádler István, Radák Eszter, Roskó Gábor, Swierkiewicz Róbert munkáival, Haraszty István kifejezetten erre a felkérésre, ebbe a térbe készített, szellemes mobil szobrával. A bank szeretné katalógusban is megörökíteni és közzétenni ezt az értékes gyűjteményt, amelyet a tervek szerint tovább akarnak bővíteni. VILÁGGAZDASÁG KULTÚRA ÜZLETI NAPILAP Ha csak nyereségszerzésre törekedne a Hungaroton, nem adna ki egy új felvételt sem Lehangoló lemezeladás Öt évvel ezelőtt privatizálták a Hungarotont, amely valaha monopolhelyzetben működött, majd a magánosítás után a Fotex-csoport tulajdonában lévő középcégként stabil helyet szerzett magának. Az rt. ügyvezető igazgatója, Hollós Máté zeneszerző méltán büszke nagy sorozataikra, például a 29 CD-ből álló Bartók-összkiadásra vagy az Echo sorozatra. ALBERT MÁRIA Mint annyi más, állami gondoskodást élvező vállalat, az ötvenes években alapított Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (Hungaroton) is bajba került a rendszerváltáskor. Egyre jobban eladósodott, a megszűnés veszélye fenyegette. Aztán 1995 nyarán megtörtént a Hungaroton magánosítása, a privatizációs tendert a Magyar Művészek Konzorciuma nyerte, amelynek tagjai a magyar zenei élet meghatározó személyiségei voltak (Lantos István, Szabadi Vilmos, Polgár László, Bródy János, Koncz Zsuzsa, Presser Gábor, Kóbor János, Várszegi Gábor, Sebő Ferenc és Hollós Máté). A kétéves moratórium letelte után a Fotex tulajdonába került az rt. részvényeinek többsége. A privatizáció egyik legkényesebb kérdése volt a rendkívüli értékű archívum elhelyezése. Ez mint “hardver” az rt.-hez került, de súlyos kötelezettségeket rótt a Hungarotonra. Megfelelő körülmények közé kellett költöztetniük az archívumot, hiszen vállalt kötelezettségük volt, hogy tíz év alatt háromezer felvételt digitalizáljanak a hangminőség jobb megőrzése céljából. Ezt a munkát jóval a határidő előtt, mindössze két év alatt elvégeztük — mondja Hollós Máté. A katalógus digitalizálása szintén a privatizációs szerződésben kikötött feladat volt. Ez is elkészült, a művek jegyzéke számítógépen van, de a finomítás tovább folyik, hogy friss és sokféleképpen használható adatbázissá váljon az anyag. A Hungaroton piaci helyzetét egyértelműen kijelölte a többi szereplő és a vásárlók. Egy olyan független középcég, mint a Hungaroton, a ritkaságok megjelentetésében jut mozgástérhez a nagyok mellett. Ez utóbbiak helyzete egyébként a közelmúltban drasztikusan megváltozott, mivel a multinacionális cégek klasszikus zenében a törzsrepertoárt adják ki újra és újra, csak friss sztárokkal, az a furcsa helyzet áll elő, hogy önmaguk konkurenciáját is létrehozzák. Hollós Máté örül a hazai versenytársaknak, szerinte ugyanis a magyar zenei élet sokkal változatosabb annál, semhogy egy cég vállalhatná valamennyi műfaj és stílus megjelentetését. Mint művész elismeréssel szól például a Fonó és az Etnofon népzenei kiadványairól, s zeneszerzőként kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a Budapest Music Center kortárszenei kiadványainak. Ám ahogy a mai kompozíciók, úgy a népzenei albumok közreadásáról se mond le a Hungaroton. Szvorák Kati új lemeze például várhatóan a karácsonyi piac szenzációja lesz. Tavaly karácsonykor indult a nagyszabású Echo sorozat: egyszerre 50 cím jelent meg. Népszerű klasszikus zeneművek, nagyszerű magyar előadók tolmácsolásában, kifogástalan minőségben, ráadásul igen kedvező áron. A széria folyamatosan bővül, most karácsonyra is jön öt új CD a tavalyi áron. “Vagyunk már olyan erősek — mondja az ügyvezető —, hogy a szolgálatot gyakran előnyben részesítsük az anyagi haszonszerzéssel szemben.” A könnyűzenével a helyzet sokkal problematikusabb. Az Artisjus szerzői jogvédő egyesületben például azon gondolkodunk, miként lehetne támogatni a hazai könnyűzenét. Ami különös szituáció, hiszen a közvélekedés szerint a könnyűzene tartja el a komolyzenei kiadványokat. Ez a Hungarotonnál már régóta nincs így —- szögezi le Hollós Máté. Az okot egyebek között abban látja, hogy a hatvanas évekhez képest jelentősen átrendeződött a műfaj társadalmi bázisa. Egy-egy produktum létrehozása önmagában is óriási költség, a promóciója pedig még nagyobb, miközben legtöbbjük rövid életű, így a vállalkozás könnyen veszteségessé válik. Elindították viszont az archívumból merítő Magyar popsztori sorozatot, amelyet most körülbelül 150 lemeznyire terveznek. Újdonság a dzsessztörténeti és a nosztalgiasorozat, amely a háború előtti népszerű könnyűzenéből ad egy-egy válogatást. Ha a Hungaroton csak a nyereségszerzésre törekedne, nem adna ki egyetlen új felvételt sem. Ez persze abszurditás, a létezéshez a folytonosság is szükséges. A lemezeladás körülményeit lehangolónak tartja az ügyvezető, aki szerint ritka az a hely, ahol értenének a forgalmazott áruhoz. Nem vigasztaló, hogy a lemezkereskedelem az egész világon válságban van. Az internet miatt — gondolhatnánk. Mindenkit veszélyeztet az illegális letöltés, bennünket—egyelőre — kevéssé, hiszi Hollós Máté. Leginkább a könnyűzenét, a világslágereket “lopják”, a magyar könnyűzene viszont lokális. A letöltés technikai felkészültséget igényel, ez itthon még gyerekcipőben jár. A komolyzene épp ezért még kevésbé fenyegetett, hiszen a nagy művekhez komplikált technika szükséges, a hangminőség nem élvezetes. A Hungaroton egyelőre nem kívánja repertoárját az interneten hozzáférhetővé tenni. Ám a katalógus www.hungaroton.hu címen olvasható, a Fotexneten pedig rendelhetők lemezek. A Hungaroton a 60-as évek közepétől kezdve készítette el az első összkiadást Bartók Béla műveiből; a gyűjtemény 38 fekete lemezen jelent meg. Sajnos a felvételeken szereplő karmesterek többségéről — Ferencsik Jánosról, Kórodi Andrásról, Lehel Györgyről, Erdélyi Miklósról, Doráti Antalról — már múlt időben kell beszélnünk. Viszont ott van az előadók között Kocsis Zoltán és Ránki Dezső. A teljes anyag 28 CD-re fért rá, a 29. korong, amely önállóan is megjelenik, eredeti kiadás, csupa világelső felvétel. A 29 lemez 20 CD áráért vásárolható meg. Áttekinthetőbb lesz a legnagyobb könyvvásár Rekordok Frankfurtban Az 52. Frankfurti Könyvvásáron mind az önálló kiállítók, mind az új megjelenések száma bővült , amint a korábbi esztendőkben az előző évhez képest mindig. Az október 23-ig tartó nemzetközi eseményen, amely a világ legnagyobb könyves rendezvénye, ezúttal Lengyelország mutatkozhat be díszvendégként azután, hogy tavaly hazánk szerepelt komoly sikerrel. — iiiiiis mi mii A tavalyi 6724 után az idén már 6887 önálló kiállító bérelt standot. Közöttük a külföldi kiadók aránya újra meghaladja a 62 százalékot. A nemzeti standok száma azonban 87-ről 79-re szűkült, így az idei vásárra “csak” 107 országból érkeztek kiadványok a tavalyi 113-mal szemben. A kiállított címek száma közel 30 ezerrel csökkent, ám így is csaknem 378 ezer kiadványt szemlélhetnek meg a kitartó látogatók (bár aligha akad, aki képes végigjárni mindegyik pavilont). Ezen belül azonban 90 612-ről 91 407-re nőtt az új megjelenések száma. Az első három napon a szakembereké a vásár, amely holnap nyitja meg kapuit a nagyközönség számára is. Az idei vásáron Lengyelország a díszvendég, a 3.0 pavilonban, 5300 négyzetméteren mutatkozik be “A lengyel kultúra a könyv tükrében”. Ebben a csarnokban Lengyelország a német nyelvű könyvpiacon kapható több mint 70 fordítással, rengeteg irodalmi programmal van jelen. A rendezvényeken több mint 70 lengyel író vesz részt, köztük a két Nobel-díjas, Czeslaw Milosz és Wislawa Szymborska. A magyar pavilonban az idén 72 hazai és határon túli kiadó, nyomda és irodalmi ügynökség van jelen. A központi kiállításon közel 600 könyvvel szerepel hazánk, a magyar standon pedig körülbelül 1500 könyveimmel. A vásár központi témája New Books — New Shops — New Jobs címmel a rohamosan növekvő internetes kereskedelmet állítja a figyelem homlokterébe. Immáron minden negyedik kiállító él a digitális információtechnika adta lehetőségekkel. Először ítélik oda Frankfurtban a 100 ezer dolláros eBook díjat, amelyet a Microsoft kezdeményezett, s amelyet a nemzetközi eBook Alapítvány ad át hat kategóriában a ma esti gálán. A vásár új igazgatója, Rudolf Lorenzo jövőre több változást tervez, szeretné például szűkíteni az évről évre bővülő könyvfesztivált. 2001-ben a rendezvény csak öt napig tartana, s mivel elkészül majd egy új, nagy csarnok, a látogatóknak kevesebbet kellene gyalogolniuk a különböző helyszínek között. Jövő augusztusban új könyvesportál is nyílik a kiadói szakmának, a honlapon virtuális standok között barangolhat majd az internetlátogató. E.E.—G.I. r Az oldal megjelenését és a kultúrát a Pannon GSM támogatja. PANNON •tvrvr A* LGSM Szerkeszti: Eszéki Erzsébet FÉLPERCESEK Szabó István újra forgat Oscar-díjas rendezőnk, Szabó István Drezdában forgatni kezdte új filmjét, amelynek munkacíme: A Furtwängler-ügy. A forgatókönyv Ronald Harwood Taking Sides című színműve nyomán készült. Az 1946-ban játszódó történet tökéletesen illeszkedik Szabó István életművébe: főszereplője a világhírű karmester, Wilhelm Furtwängler, akinek a világháború befejeződése után el kell számolnia azzal, hogy a náci hatalomátvétel után is Németországban maradt. A film költségvetése az InterCom hírei szerint 24 millió márka. Arnold őrnagyot Harvey /feste/játssza, Furtwänglert Stellán Skarsgard. A forgatás a tervek szerint 60 napig tart, az utómunkálatok nagy része eredeti helyszíneken zajlik. (VG) Átadták a Philip Morris Magyar Balettdíjat Immár nyolcadik alkalommal adták át tegnap a Philip Morris Magyar Balettdíjat, a fődíjat Cserfa József, a Magyar Állami Operaház magántáncosa kapta, a Junior díjat Cserpák Szabina, a Győri Balett magántáncosa. Az elismerésekről döntő zsűri elnöke Seregi László koreográfus, társelnöke Szabó István filmrendező, tagjai: Eszenyi Enikő, Jancsó Miklós, Presser Gábor, valamint a négy nagy hazai balett-társulat képviselője, Metzger Márta (Magyar Állami Operaház), Kiss János (Győri Balett), Hajzer Gábor (Pécsi Balett) és Pataki András (Szegedi Kortárs Balett). A díj a Philip Morris Flowers Balett Award nemzetközileg egységes plakettje, amellyel jelentős pénzdíj is jár. (VG) Lezárultak a színigazgatói pályázatok A főváros fenntartásában működő színházak közül ötre írtak ki pályázatot, ezek közül háromra a jelenlegi igazgatótól érkezett pályázat: a Vígszínház irányítására Marton Lászlótól, a Katona József Színházéra Zsámbéki Gábortól, a Radnóti Színházéra Bálint Andrástól■ A Madách Színház igazgatói posztjára négyen (a jelenlegi igazgató, Kerényi Imre mellett Szirtes Tamás, Nagy Viktor és Korcsmáros György) pályáztak, az Új Színházéra hárman, a mostani igazgatón, Márta Istvánon kívül Alföldi Róbert és Harsányi Gábor. (VG) Közalapítvány a Munkácsy-trilógiáért “A Munkácsy-trilógiáért” elnevezéssel közhasznú közalapítványt hozott létre tegnap a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat közgyűlése. A testület szeptemberben határozott arról, hogy Munkácsy Mihály Ecce homo, Golgota és Krisztus Pilátus előtt című trilógiájának együttes bemutatása, a Golgota című kép megvásárlása érdekében Debrecen város önkormányzatával közösen közhasznú közalapítványt hoz létre. A város a 2 millió forintos alapítói vagyonból 1 millió forint biztosítását vállalta. A közalapítvány elsődleges célja, hogy előteremtse azt a pénzt, amellyel megvásárolhatják az amerikai tulajdonostól Munkácsy — a debreceni Déri Múzeumban látható — nagyméretű művét, a Golgotát. Amennyiben sikerül előteremteni a vásárláshoz szükséges pénzt — a vételár 1 millió dollár —, úgy a továbbiakban is együtt látható Debrecenben Munkácsy híres Krisztus-trilógiája. (MTI) Macsó hímzés A Fonó Records Zeneműkiadó Kft. gondozásában megjelent a populáris balkáni, román, cigány, valamint közel-keleti népzenét játszó Besh o droM együttes első CD-je, Macsó hímzés címmel. A zenekar 1999 júniusában alakult, a név egy cigány nyelvjárásban szó szerint azt jelenti: Üld meg az utat! Vagyis átvitt értelemben: Kövesd a saját utadat! Az együttes fergeteges lendületű koncertjei hatalmas sikert arattak, így megérett a helyzet az első CD megjelentetésére. Az album médiakampányát a Wellington Kommunikáció Kft. koordinálja, médiapartnerek: a Tv 2, a Pesti Est és az Index.hu. (VG) Szidolozott idolok Beszélgetős értelmiségi fórumot szervezett a Törökfürdő Alapítvány, illetve Bencze Ottó, Karácsony Ágnes és Pikó András október 27—28-ára. Az Almássy Téri Szabadidőközpontban, a Kis utazás című fesztiválon a 70-es, 80-as évek hangulatát kívánják föleleveníteni, a korszakon belül kiemelt figyelmet fordítanak a média és a kultúra alakulására. A rendezvényen a mai 30 évesek saját nemzedéki leltárukat igyekeznek elkészíteni, így a már klasszikusnak mondható magyar ifjúsági filmek — mint például a Keménykalap és krumpliorr—vetítésétől kezdve az Arató nosztalgiadiszkón át a Kispál és a Borz koncertjéig minden olyan eseményt megpróbálnak felidézni, amely a korszakot jól jellemzi. A Szidolozott idolok című kerekasztal-beszélgetések, a nemzedéki fotókiállítás a rock, a new wave és a punk időszakáról, valamint a korhű büfé teszi teljessé a mai harmincasok lázadó évtizedeinek felidézését. A téren szocialista autókiállítás és mini vidámpark is várja az érdeklődőket. (VG) 9