Világgazdaság, 2000. december (32. évfolyam, 233/7997-251/8015. szám)

2000-12-08 / 238. (8002.) szám

2000. DECEMBER 8. Már készül a technológiai terv, pedig még nincs szakmai koncepció Viharok az új múzeum körül A főváros IX. kerületében, az épülő Nemzeti Színház közelébe elképzelt modern művészeti múzeumról kevés részletet ismerhettünk meg, amint a szakma képviselőit se vonták be az előkészítésbe, noha már készül a technológiai terv. Ezt a “homályt” volt hivatott feloldani a C3 Alapítvány heves hangulatúra sikeredett nyilvános vitája. MUNKATÁRSAINKTÓL Az új kortárs magyar művé­szeti múzeum építéséről Rockenbauer Zoltán kultuszmi­niszter írta alá a szándéknyilat­kozatot Demján Sándorral, a TriGránit Fejlesztési Rt. igazga­tósági tagjával és Sokorai Ist­vánnal, a Duna Sétány Székház Kft. ügyvezető igazgatójával (VG, 2000. nov. 3.), ám egyelőre csak annyit tudunk, hogy a 7000 négyzetméteres múzeum nem­zeti intézményként működik majd, s magánberuházásból épül meg 2002-re, 2,5 milliárd forintból. Az új múzeumot az ál­lam tízéves bérleti idő alatt, részletfizetéssel vásárolja meg. A C3 Alapítvány vitáján Kovalovszky Márta művészet­­történész emlékeztetett arra, hogy égetően szükség lenne új múzeumra, amely ugyan ma­gánvállalkozásban épül fel, mégis szokatlan, hogy eddig a szakma csak a sajtóból értesült a múzeum terveiről. A művé­szettörténész hozzátette: azt az alapvető kérdést se tudják, hogy az új létesítménynek lesz-e ön­álló gyűjteménye. Fitz Péter, a Fővárosi Képtár igazgatója hasonlóan vélekedik: ha nem lesz önálló, saját gyűj­teménye a múzeumnak, akkor csak kiállítóhelyről lehet beszél­ni. Szerinte is szükség van új, a kortárs művészetet bemutató helyszínre, ám a tervezett 7000 négyzetméterre nem érdemes múzeumot építeni. Ha komoly gyűjteményt bemutató mú­zeumra gondolunk, illendő a szükséges kiállítótér-szerviz arányt figyelembe venni, így marad 2500 négyzetméter kiál­lítótér, ami valamivel kisebb, mint a Fővárosi Képtár. Ez pe­dig kevés. A Szépművészeti Múzeum a rekonstrukció során 5300 négyzetméterrel bővül. Fitz Péter úgy véli, ha — mondjuk Nemzeti Szalon elne­vezéssel —kiállítóteret hoznak létre, akkor kisebb a raktár­igény, így 6000-6500 négyzet­­méter körüli kiállítási területtel lehet számolni, ez lényegében a Műcsarnok mai lehetőségével egyenlő. Szerinte jó megoldás lenne, ha a Ludwig Múzeum Budapesti Kortárs Művészeti Múzeum meglévő intézményé­hez kapcsolnák az új, megépí­tendő modern múzeumot, így igazi kibontakozási lehetőség nyílna a XXI. századi művészet bemutatására. Ebben az esetben a Ludwig Múzeum szakembe­reit kellene megbízni azzal, hogy dolgozzák ki az új társépü­let koncepcióját és hasznosítá­sát, s ennek megfelelően újra ki kellene írni az építészeti pályá­zatot, amint akkor is, ha esetleg az új épületben a Magyar Nem­zeti Galéria (MNG) kortárs gyűjteményét mutatnák be. Akár létre lehetne hozni a Műgyűjtők Múzeumát is, igaz, ehhez a tervezett terület kevés. Például a Kolozsváry-, László Károly-, Vasilescu-, Kiesel­­bach- vagy más gyűjtemény kü­­lön-külön és váltásban is bőven megtöltheti ezt a teret, de tisz­tázni kell a jogi és szakmai szempontokat. Fitz Péter szerint kérdéses, hogy kell-e ilyen in­tézményre közpénzt költeni, bármennyire szükség lenne is egy új, modern múzeumra. Két és fél milliárd tíz esztendőre el­osztva évi 250 milliót jelent, ami nem túl sok pénz, de óriási, ha azt nézzük, hogy az állam évente körülbelül 30 milliót fordít kor­társ művek vásárlására. Különösen akkor vált indula­tossá a vita, amikor kiderült: a minisztériumnak ugyan nincs még részletes koncepciója, de már megbízta a CCC+bagner céget a múzeumtechnológiai terv kidolgozásával, amelynek elkészítési határideje 2000. de­cember 15. A minisztérium fő­osztályvezetője, Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet nem tudott részleteket mondani, s 2001 márciusát jelölte meg határidő­ként, amikorra kidolgozzák a múzeum tartalmi koncepcióját, s ígérte: bevonják a szakma kép­­viselőit. Egyelőre tehát annyi A Duna Sétány Székház Kft. a múzeum építészeti ta­nulmánytervének elkészíté­sére hét építészirodát kért fel, információink szerint a meg­bízó még nem döntötte el, hogy melyiket valósítja meg. tudott, amit Rockenbauer Zol­tán közzétett: az intézmény he­lyet adhatna magángyűjtemé­nyeknek, letétbe adott műtár­gyak ideiglenes kiállításának és például az MNG raktáraiban lévő, kiállításokon nem szereplő műtárgyaknak—de hogy mind­ebből melyiknek, s múzeum­ként vagy kiállítóhelyként, azt továbbra is homály fedi. A Régészeti és Művészettör­téneti Társulat, az AIC­A (a Mű­kritikusok Nemzetközi Szövet­ségének magyar tagozata) és a Magyar Festők Társasága közös állásfoglalása szerint a XXI. század első művészeti múzeu­mát nem szabad alárendelni a szűkös határidőt szabó, látszó­lag előnyös gazdasági koncep­ciónak. Megvalósításához a tíz év alatt törlesztendő 2,5 milli­­árdra akár bankkölcsönt is föl­vehet az állam. Kapkodás he­lyett megfelelő szakmai előké­szítés után kell fölépíteni a funk­­cióját hosszú ideig ellátó mú­zeumot — áll a közleményben. Nem tudni, jövőre mennyi jut millenniumra Többet igényelnének a települések A költségvetési törvény elfogadásáig még nyitott kérdés, hogy a Nemeskürty István által vezetett Magyar Millenniumi Kor­mánybiztos Hivatala jövőre mekkora összeget fordíthat prog­ramjaira. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) az idén 19 milliárdot költött millenniumi ünnepsé­gekre, új alkotásokra és rekonstrukciókra. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Millenniumi Kor­mánybiztos Hivatala, amely az ország 950 önkormányzatával áll kapcsolatban, elsősorban te­lepülési programok lebony­olítá­­sát, helyi emlékművek állítását kíséri figyelemmel. Az együtt­működés tavaly januárban azzal kezdődött, hogy a hivatal össze­gyűjtötte a települések millen­niumi elképzeléseit; a pénzügyi támogatás 100 ezer forinttól sok millióig terjed a programok jel­legétől függően, valamint annak függvényében, hogy az önkor­mányzat a költségek felét vagy harmadát tudta vállalni — tájé­koztatta a Világgazdaságot Ko­váts Flórián hivatalvezető. 2000-ben 156 új, illetve felújí­tott emlékművet adtak át, ezek össztámogatása elérte a 600 mil­lió forintot. Egyebek közt fel­avatták a százhalombattai Szent István-szobrot, Kalocsán a Püs­pöki sétányt, kifestették a szege­di dóm kupoláját. Millenniumi zászlót—amelyből egy darab 40 ezer forintba kerül — eddig kö­zel 2300 település kapott. Még nyitott kérdés, hogy jö­vőre mekkora összegből gazdál­kodhat a kormánybiztosi hiva­tal. Hozzávetőleg 1 milliárd fo­rintra lenne szükség ahhoz, hogy a megkezdett programokat be tudjuk fejezni, de a települések visszajelzései alapján többre len­ne igény—mondta Kováts Fló­rián. Az idén 2,5 milliárd állt a hivatal rendelkezésére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tavaly 15 milli­árd, az idén pedig 19 milliárd fo­rintot fordított a millenniumi ün­nepségekre. Ennek keretében a tárca támogatta a királyi városok rekonstrukcióját, helyreállítot­ták például az esztergomi kirá­lyi palotát, a visegrádi királyi lakhelyet, rekonstruáltak 47 Ár­pád-kori kistemplomot. A kirá­lyi városok rekonstrukciója hoz­závetőleg 1,5 milliárd forintba került. Jelentős millenniumi be­ruházásokra összesen 5,7 milli­árd jutott. A múzeumi rekonst-,­rukciókra a tárca 5,8 milliárdot szánt, a budapesti Szent István­­bazilika teljes helyreállítására pedig 1,9 milliárdot. A millenniumi filmprodukci­ókra tavaly és az idén 1,75 mil­liárd forintot fordított a tárca. Két kiemelt munka a Hídember, Bereményi Géza nagyszabású Széchenyi-filmje, illetve Janko­­vics Marcell háromrészes ani­mációs filmje a Csodaszarvas le­gendájáról. Csaknem 100 millió forinttal támogatta a tárca a 2000/2001-es színházi évad 30 kőszínházi bemutatóját is, s ki­emelt támogatásban részesült Az ember tragédiája báb- és balett­változata. T. T. E. IS Újdonságok a Kultúra 2000 keretprogramban Jövőre pályázhatunk Az EU Kultúra 2000 elnevezésű ötéves keretprogramjában az idén nem vehetett részt hazánk, jövőre viszont a társult or­szágok is pályázhatnak. A következő esztendei kiírás kará­csony előtt várható, december 13-án pedig a társult országok számára szerveznek külön információs napot Brüsszelben. 'll N­WIHN­TUTTI Az Európai Unió Kultúra 2000 néven indította útjára új, ötéves keretprogramját (VG, 2000. márc. 24., 9. o.), amelynek fő célja, hogy az európai népek megismerkedhessenek egymás értékeivel, közelebb kerülhesse­nek egymáshoz, közös projekte­ken dolgozhassanak. Az ötéves keretprogram 167 millió eurós összköltségvetéséből 2000-re 33,5 millió eurót szántak kultu­rális pályázatokra. Az Európai Unió tagországai­ban már léteznek úgynevezett kultúrpontok, amelyek mintájá­ra hazánkban is megkezdte mű­ködését a magyar KultúrPont Iroda, Zongor Attila vezetésével. A koordinációs iroda idei felada­ta elsősorban az adatbázis és az infrastruktúra kiépítése volt, hogy jövőre hatékonyan segít­hessék a pályázatok megismer­tetését, a partnerkeresést (a leg­több programban három-öt or­szág együttműködése az alapfel­tétel) és a pályázat elkészítését. A 2000—2004-ig elfogadott keretprogramhoz képest válto­zásokat vezettek be. Az idei gya­korlat a pályázatokat három al­­programra, úgynevezett akció­ra osztotta. Az elsőben rövid távú, három ország részvételét igénylő projektek szerepeltek, s ezen belül határozták meg a ki­emelt területeket. A második akcióban hosszú távú, öt ország részvételét igénylő partnerhá­lózatok létrehozását célzó pro­jektek voltak, a harmadik ak­cióba pedig a kiemelt európai programok tartoztak, például az Európa kulturális fővárosa elne­vezésű rendezvénysorozat. Jö­vőre a rendszer lényege nem vál­tozik, csak egyszerűbb megfo­galmazással szeretnék segíteni a pályázatok elkészítését, így tá­mogatandó területről beszélnek, s ezeken belül lesznek rövid és hosszú távú pályázatok. Az idei tapasztalatok szerint gyakran arra vezethető vissza a sikertelenség, hogy nem dolgoz­ták ki az együttműködéseket, amelyeknek közösen beadott pá­lyázatok helyett valóban közös munkát kell jelenteniük. A hazai KultúrPont Iroda fel­készült arra, hogy megfelelően tájékoztassa az érdeklődőket, adatbázisa képes segíteni azt, hogy a közös pályázatokhoz mindenki megtalálja a megfelelő partnereket, az eddig beérkezett külföldi partnerkeresések meg­találhatók a www.kulturpont.hu oldalain, amelyek folyamatosan bővülnek. E.E. VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP KULTÚRA Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere miniszteri biztossá nevezte ki Kelemen Lászlót, aki koordinálja a jövő év január 1-jén megalakuló Hagyományok Házának—mint költségvetési intézménynek—szakmai és anyagi megvalósulását. A 400 millió forintra rúgó indulási költséget a működési költségek meghaladják majd — mondta a kultuszminiszter. Az intézmény ideiglenesen a Corvin téren kapna helyet, de a tárca a TriGránit Rt.-vel arról tárgyal, hogy az expótelken működhessen az intéz­mény. A Hagyományok Háza feladata alapvetően a szolgáltatás lenne, emellett gyűjteményezési, dokumentálási tevékenységet is ellátna, hozzáférhetővé tenné a szakma és a civil szervezetek számára a népzenei és néptáncanyagokat. A tájékoztatót követő­en szerettünk volna információt kapni Rockenbauer Zoltántól arról is, milyen koncepciót képzel el a miniszter a szintén az expótelken megvalósuló modern művészeti múzeum számára, erre azonban a kultusztárca vezetője nem adott lehetőséget. FÉLPERCESEK Disney és az egymilliárdos álomhatár A Disney stúdió újabb rekord közelébe érkezett: A sebezhetetlen (Unbreakable, magyarországi bemutató január 4-én) és a 102 kiskutya (102 Dalmatians, magyarországi premier február 15-én) nagy sikerű bemutatója után a stúdió éves hazai bevétele kevéssel az egymilliárd dollár előtt tart. A következő napokban így Disneyék biztosan ünnepelhetnek, hiszen akkor—eddig példa nélkül álló módon—harmadszor is átlépik az egymilliárdos álomhatárt. Az InterCom hírei szerint a hollywoodi nagyok közül eddig a Sonynak, a Paramountnak és a Warner Brosnak egyszer sikerült idáig eljutnia. A Disney stúdiónál először 1994-ben örülhettek ekkora sikernek, akkor Az oroszlánkirály volt a “főszereplő”. (VG) Ma adják át a Bródy Sándor-díjat Ma este veheti át H. Pásty Júlia az idei Bródy Sándor-díjat a Centrál Kávéházban, ahol irodalmi műsor keretében hangzanak el részletek a kitüntetett regényéből, Fullajtár Andrea előadásá­ban. A Bródy Sándor Alapítvány kuratóriuma — amelynek elnöke Márton László író — a Naplómmal kettesben című regényért ítélte oda a díjat, a regényt a szerző Jusztin Harsona álnéven írta. A kitüntetéssel 1995 óta ismerik el a kuratórium szerint legjobbként kiválasztott elsőkötetes szerzőt, a díjat a neves író unokája, Alexander Brody alapította. (VG) Film... Mészöly Miklós Film című kisregénye a megjelenése óta a magyar irodalom egyik mérföldköve, ezért is vállalta örömmel a Filmplus, hogy mozidarabot készítsen belőle. A férfi főszere­pet Darvas Iván, a nőit Temessy Hédy alakítja, a további szere­pekben láthatjuk például Básti Julit, Haumann Pétert, Bálint Andrást, Ma­daras Józsefet, Végvári Tamást. Az ope­ratőr a 17 éve Stockholmban élő Borbás István, aki a neves svéd rendezővel, Roy Anderssonnal dolgozik (az idei Titanic fesztiválon mindketten Budapesten jár­tak). A rendező Surányi András, aki Máriássy Félix, Fábri Zoltán és Szabó István tanítványa. A 2000-es Magyar Filmszemlén a Film... két főszereplője elnyerte a legjobb női és a legjobb férfialakításért járó díjat. A 14-étől látható alkotás összköltségve­tése információink szerint több mint 100 millió forint, a produk­ciót a Magyar Mozgókép Közalapítvány, az ORTT, a Tv 2 szponzorálta, hármójuktól 62 millió forint érkezett. Támogató még a Fuji és a XII. kerületi önkormányzat is. (VG) A Compagnie Alias ismét Budapesten A svájci kortárs tánc egyik legeredetibb képviselője, a Compagnie Alias mától három estén át ismét Budapesten, a Liliom utcai Trafó Kortárs Művészetek Házában lép fel, ezúttal a frissen bemutatott Mr. Winter című darabjukkal. A csoport vezetője, a brazil származású volt táncos, ma koreográfus Guilherme Botelho 1982 óta él Genfben, ahol a Ballet du Grand Theatre vezető szólistájaként kezdte karrierjét. Tíz évvel később kezdett ko­­reografálni, s 1993-ban alakította meg együttesét, amelyet számos svájci cég és alapítvány támogat. A Mr. Winter a Bemer Tanztage és a Luzemtanz am Luzemertheater koprodukciója. (WG) Titkos napló készül(t) Titkos napló címmel különös kiadvány jelent meg a héten a könyvesboltokban. A kis könyv megvonalazott oldalain mind­össze Cakó Ferenc egyetlen raj­za és egy-egy szállóige vagy idé­zet szerepel. A lapok többi része üres. A kötet a naplóírás iránti kedvet igyekszik fölkelteni a 8— 16 évesek körében. A naplóírás, mint azt a sajtótájékoztatón a kötet kiadását kezdeményező Nógrádi Gábor író elmondta, a mindennapi események feljegy­zésével növelheti az önismere­tet, fejleszti az íráskészséget. Bácskai Júlia pszichológus szerint az írásbeli kifejezésmód fejlesztése különösen fontos a többnyire televíziót néző vagy a számítógép előtt ülő korosztály körében. A pontos és érzékletes fogalmazás nem csak az inter­neten egyre többet levelezők kommunikációját szolgálja és a nyelvünket védi, hanem a fel­nőttéletben is sokat segíthet a pályázatokat, tanulmányokat, üzleti vagy egyéb terveket, leve­leket író szakemberek számára, hogy pályájukon sikeresebbek legyenek. Tehát az önmenedzse­lés fontos eszköze az írni tudás. A Titkos napló kiadását az If­júsági és Sportminisztérium, va­lamint az Országos Baleset­megelőzési Bizottság (OBB) tá­mogatta. Közel 10 ezer napló jut el az iskolákba az ÓBB és az öt­letadó író segítségével. Hatezer darab a nagyobb könyvterjesz­tők segítségével már megtalál­ható a könyvesboltokban, hogy karácsonyi ajándékként még ebben az évben megkaphassák a gyerekek. A kiadó a Presskon­­takt B­t., a napló ára 690 forint. Az eladott példányok nettó bevételét — remélhetőleg több mint kétmillió forintot—az ISM javaslatára teljes egészében a Gézengúz Alapítvány a Születé­si Károsultakért kapja meg. A kötet különlegessége, hogy ha a naplóíró gyerekek visszaküldik jövő októberig a könyvben talál­ható Csereberelapot, akkor in­gyen kapnak új naplót 2002-re. A Titkos napló mint kiadvány tehát elkészült, de valójában fo­lyamatosan készül, ahogy a gye­rekek teleírják lapjait. (VG) 9 ­ Az oldal megjelenését és a kultúrát a Pannon GSM támogatja. PANNON gyyyy Am *lv»a«l.LGSM Szerkeszti: Eszéki Erzsébet

Next