Világgazdaság, 2000. december (32. évfolyam, 233/7997-251/8015. szám)
2000-12-08 / 238. (8002.) szám
2000. DECEMBER 8. Már készül a technológiai terv, pedig még nincs szakmai koncepció Viharok az új múzeum körül A főváros IX. kerületében, az épülő Nemzeti Színház közelébe elképzelt modern művészeti múzeumról kevés részletet ismerhettünk meg, amint a szakma képviselőit se vonták be az előkészítésbe, noha már készül a technológiai terv. Ezt a “homályt” volt hivatott feloldani a C3 Alapítvány heves hangulatúra sikeredett nyilvános vitája. MUNKATÁRSAINKTÓL Az új kortárs magyar művészeti múzeum építéséről Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter írta alá a szándéknyilatkozatot Demján Sándorral, a TriGránit Fejlesztési Rt. igazgatósági tagjával és Sokorai Istvánnal, a Duna Sétány Székház Kft. ügyvezető igazgatójával (VG, 2000. nov. 3.), ám egyelőre csak annyit tudunk, hogy a 7000 négyzetméteres múzeum nemzeti intézményként működik majd, s magánberuházásból épül meg 2002-re, 2,5 milliárd forintból. Az új múzeumot az állam tízéves bérleti idő alatt, részletfizetéssel vásárolja meg. A C3 Alapítvány vitáján Kovalovszky Márta művészettörténész emlékeztetett arra, hogy égetően szükség lenne új múzeumra, amely ugyan magánvállalkozásban épül fel, mégis szokatlan, hogy eddig a szakma csak a sajtóból értesült a múzeum terveiről. A művészettörténész hozzátette: azt az alapvető kérdést se tudják, hogy az új létesítménynek lesz-e önálló gyűjteménye. Fitz Péter, a Fővárosi Képtár igazgatója hasonlóan vélekedik: ha nem lesz önálló, saját gyűjteménye a múzeumnak, akkor csak kiállítóhelyről lehet beszélni. Szerinte is szükség van új, a kortárs művészetet bemutató helyszínre, ám a tervezett 7000 négyzetméterre nem érdemes múzeumot építeni. Ha komoly gyűjteményt bemutató múzeumra gondolunk, illendő a szükséges kiállítótér-szerviz arányt figyelembe venni, így marad 2500 négyzetméter kiállítótér, ami valamivel kisebb, mint a Fővárosi Képtár. Ez pedig kevés. A Szépművészeti Múzeum a rekonstrukció során 5300 négyzetméterrel bővül. Fitz Péter úgy véli, ha — mondjuk Nemzeti Szalon elnevezéssel —kiállítóteret hoznak létre, akkor kisebb a raktárigény, így 6000-6500 négyzetméter körüli kiállítási területtel lehet számolni, ez lényegében a Műcsarnok mai lehetőségével egyenlő. Szerinte jó megoldás lenne, ha a Ludwig Múzeum Budapesti Kortárs Művészeti Múzeum meglévő intézményéhez kapcsolnák az új, megépítendő modern múzeumot, így igazi kibontakozási lehetőség nyílna a XXI. századi művészet bemutatására. Ebben az esetben a Ludwig Múzeum szakembereit kellene megbízni azzal, hogy dolgozzák ki az új társépület koncepcióját és hasznosítását, s ennek megfelelően újra ki kellene írni az építészeti pályázatot, amint akkor is, ha esetleg az új épületben a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) kortárs gyűjteményét mutatnák be. Akár létre lehetne hozni a Műgyűjtők Múzeumát is, igaz, ehhez a tervezett terület kevés. Például a Kolozsváry-, László Károly-, Vasilescu-, Kieselbach- vagy más gyűjtemény külön-külön és váltásban is bőven megtöltheti ezt a teret, de tisztázni kell a jogi és szakmai szempontokat. Fitz Péter szerint kérdéses, hogy kell-e ilyen intézményre közpénzt költeni, bármennyire szükség lenne is egy új, modern múzeumra. Két és fél milliárd tíz esztendőre elosztva évi 250 milliót jelent, ami nem túl sok pénz, de óriási, ha azt nézzük, hogy az állam évente körülbelül 30 milliót fordít kortárs művek vásárlására. Különösen akkor vált indulatossá a vita, amikor kiderült: a minisztériumnak ugyan nincs még részletes koncepciója, de már megbízta a CCC+bagner céget a múzeumtechnológiai terv kidolgozásával, amelynek elkészítési határideje 2000. december 15. A minisztérium főosztályvezetője, Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet nem tudott részleteket mondani, s 2001 márciusát jelölte meg határidőként, amikorra kidolgozzák a múzeum tartalmi koncepcióját, s ígérte: bevonják a szakma képviselőit. Egyelőre tehát annyi A Duna Sétány Székház Kft. a múzeum építészeti tanulmánytervének elkészítésére hét építészirodát kért fel, információink szerint a megbízó még nem döntötte el, hogy melyiket valósítja meg. tudott, amit Rockenbauer Zoltán közzétett: az intézmény helyet adhatna magángyűjteményeknek, letétbe adott műtárgyak ideiglenes kiállításának és például az MNG raktáraiban lévő, kiállításokon nem szereplő műtárgyaknak—de hogy mindebből melyiknek, s múzeumként vagy kiállítóhelyként, azt továbbra is homály fedi. A Régészeti és Művészettörténeti Társulat, az AICA (a Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének magyar tagozata) és a Magyar Festők Társasága közös állásfoglalása szerint a XXI. század első művészeti múzeumát nem szabad alárendelni a szűkös határidőt szabó, látszólag előnyös gazdasági koncepciónak. Megvalósításához a tíz év alatt törlesztendő 2,5 milliárdra akár bankkölcsönt is fölvehet az állam. Kapkodás helyett megfelelő szakmai előkészítés után kell fölépíteni a funkcióját hosszú ideig ellátó múzeumot — áll a közleményben. Nem tudni, jövőre mennyi jut millenniumra Többet igényelnének a települések A költségvetési törvény elfogadásáig még nyitott kérdés, hogy a Nemeskürty István által vezetett Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatala jövőre mekkora összeget fordíthat programjaira. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) az idén 19 milliárdot költött millenniumi ünnepségekre, új alkotásokra és rekonstrukciókra. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatala, amely az ország 950 önkormányzatával áll kapcsolatban, elsősorban települési programok lebonyolítását, helyi emlékművek állítását kíséri figyelemmel. Az együttműködés tavaly januárban azzal kezdődött, hogy a hivatal összegyűjtötte a települések millenniumi elképzeléseit; a pénzügyi támogatás 100 ezer forinttól sok millióig terjed a programok jellegétől függően, valamint annak függvényében, hogy az önkormányzat a költségek felét vagy harmadát tudta vállalni — tájékoztatta a Világgazdaságot Kováts Flórián hivatalvezető. 2000-ben 156 új, illetve felújított emlékművet adtak át, ezek össztámogatása elérte a 600 millió forintot. Egyebek közt felavatták a százhalombattai Szent István-szobrot, Kalocsán a Püspöki sétányt, kifestették a szegedi dóm kupoláját. Millenniumi zászlót—amelyből egy darab 40 ezer forintba kerül — eddig közel 2300 település kapott. Még nyitott kérdés, hogy jövőre mekkora összegből gazdálkodhat a kormánybiztosi hivatal. Hozzávetőleg 1 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a megkezdett programokat be tudjuk fejezni, de a települések visszajelzései alapján többre lenne igény—mondta Kováts Flórián. Az idén 2,5 milliárd állt a hivatal rendelkezésére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tavaly 15 milliárd, az idén pedig 19 milliárd forintot fordított a millenniumi ünnepségekre. Ennek keretében a tárca támogatta a királyi városok rekonstrukcióját, helyreállították például az esztergomi királyi palotát, a visegrádi királyi lakhelyet, rekonstruáltak 47 Árpád-kori kistemplomot. A királyi városok rekonstrukciója hozzávetőleg 1,5 milliárd forintba került. Jelentős millenniumi beruházásokra összesen 5,7 milliárd jutott. A múzeumi rekonst-,rukciókra a tárca 5,8 milliárdot szánt, a budapesti Szent Istvánbazilika teljes helyreállítására pedig 1,9 milliárdot. A millenniumi filmprodukciókra tavaly és az idén 1,75 milliárd forintot fordított a tárca. Két kiemelt munka a Hídember, Bereményi Géza nagyszabású Széchenyi-filmje, illetve Jankovics Marcell háromrészes animációs filmje a Csodaszarvas legendájáról. Csaknem 100 millió forinttal támogatta a tárca a 2000/2001-es színházi évad 30 kőszínházi bemutatóját is, s kiemelt támogatásban részesült Az ember tragédiája báb- és balettváltozata. T. T. E. IS Újdonságok a Kultúra 2000 keretprogramban Jövőre pályázhatunk Az EU Kultúra 2000 elnevezésű ötéves keretprogramjában az idén nem vehetett részt hazánk, jövőre viszont a társult országok is pályázhatnak. A következő esztendei kiírás karácsony előtt várható, december 13-án pedig a társult országok számára szerveznek külön információs napot Brüsszelben. 'll NWIHNTUTTI Az Európai Unió Kultúra 2000 néven indította útjára új, ötéves keretprogramját (VG, 2000. márc. 24., 9. o.), amelynek fő célja, hogy az európai népek megismerkedhessenek egymás értékeivel, közelebb kerülhessenek egymáshoz, közös projekteken dolgozhassanak. Az ötéves keretprogram 167 millió eurós összköltségvetéséből 2000-re 33,5 millió eurót szántak kulturális pályázatokra. Az Európai Unió tagországaiban már léteznek úgynevezett kultúrpontok, amelyek mintájára hazánkban is megkezdte működését a magyar KultúrPont Iroda, Zongor Attila vezetésével. A koordinációs iroda idei feladata elsősorban az adatbázis és az infrastruktúra kiépítése volt, hogy jövőre hatékonyan segíthessék a pályázatok megismertetését, a partnerkeresést (a legtöbb programban három-öt ország együttműködése az alapfeltétel) és a pályázat elkészítését. A 2000—2004-ig elfogadott keretprogramhoz képest változásokat vezettek be. Az idei gyakorlat a pályázatokat három alprogramra, úgynevezett akcióra osztotta. Az elsőben rövid távú, három ország részvételét igénylő projektek szerepeltek, s ezen belül határozták meg a kiemelt területeket. A második akcióban hosszú távú, öt ország részvételét igénylő partnerhálózatok létrehozását célzó projektek voltak, a harmadik akcióba pedig a kiemelt európai programok tartoztak, például az Európa kulturális fővárosa elnevezésű rendezvénysorozat. Jövőre a rendszer lényege nem változik, csak egyszerűbb megfogalmazással szeretnék segíteni a pályázatok elkészítését, így támogatandó területről beszélnek, s ezeken belül lesznek rövid és hosszú távú pályázatok. Az idei tapasztalatok szerint gyakran arra vezethető vissza a sikertelenség, hogy nem dolgozták ki az együttműködéseket, amelyeknek közösen beadott pályázatok helyett valóban közös munkát kell jelenteniük. A hazai KultúrPont Iroda felkészült arra, hogy megfelelően tájékoztassa az érdeklődőket, adatbázisa képes segíteni azt, hogy a közös pályázatokhoz mindenki megtalálja a megfelelő partnereket, az eddig beérkezett külföldi partnerkeresések megtalálhatók a www.kulturpont.hu oldalain, amelyek folyamatosan bővülnek. E.E. VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP KULTÚRA Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere miniszteri biztossá nevezte ki Kelemen Lászlót, aki koordinálja a jövő év január 1-jén megalakuló Hagyományok Házának—mint költségvetési intézménynek—szakmai és anyagi megvalósulását. A 400 millió forintra rúgó indulási költséget a működési költségek meghaladják majd — mondta a kultuszminiszter. Az intézmény ideiglenesen a Corvin téren kapna helyet, de a tárca a TriGránit Rt.-vel arról tárgyal, hogy az expótelken működhessen az intézmény. A Hagyományok Háza feladata alapvetően a szolgáltatás lenne, emellett gyűjteményezési, dokumentálási tevékenységet is ellátna, hozzáférhetővé tenné a szakma és a civil szervezetek számára a népzenei és néptáncanyagokat. A tájékoztatót követően szerettünk volna információt kapni Rockenbauer Zoltántól arról is, milyen koncepciót képzel el a miniszter a szintén az expótelken megvalósuló modern művészeti múzeum számára, erre azonban a kultusztárca vezetője nem adott lehetőséget. FÉLPERCESEK Disney és az egymilliárdos álomhatár A Disney stúdió újabb rekord közelébe érkezett: A sebezhetetlen (Unbreakable, magyarországi bemutató január 4-én) és a 102 kiskutya (102 Dalmatians, magyarországi premier február 15-én) nagy sikerű bemutatója után a stúdió éves hazai bevétele kevéssel az egymilliárd dollár előtt tart. A következő napokban így Disneyék biztosan ünnepelhetnek, hiszen akkor—eddig példa nélkül álló módon—harmadszor is átlépik az egymilliárdos álomhatárt. Az InterCom hírei szerint a hollywoodi nagyok közül eddig a Sonynak, a Paramountnak és a Warner Brosnak egyszer sikerült idáig eljutnia. A Disney stúdiónál először 1994-ben örülhettek ekkora sikernek, akkor Az oroszlánkirály volt a “főszereplő”. (VG) Ma adják át a Bródy Sándor-díjat Ma este veheti át H. Pásty Júlia az idei Bródy Sándor-díjat a Centrál Kávéházban, ahol irodalmi műsor keretében hangzanak el részletek a kitüntetett regényéből, Fullajtár Andrea előadásában. A Bródy Sándor Alapítvány kuratóriuma — amelynek elnöke Márton László író — a Naplómmal kettesben című regényért ítélte oda a díjat, a regényt a szerző Jusztin Harsona álnéven írta. A kitüntetéssel 1995 óta ismerik el a kuratórium szerint legjobbként kiválasztott elsőkötetes szerzőt, a díjat a neves író unokája, Alexander Brody alapította. (VG) Film... Mészöly Miklós Film című kisregénye a megjelenése óta a magyar irodalom egyik mérföldköve, ezért is vállalta örömmel a Filmplus, hogy mozidarabot készítsen belőle. A férfi főszerepet Darvas Iván, a nőit Temessy Hédy alakítja, a további szerepekben láthatjuk például Básti Julit, Haumann Pétert, Bálint Andrást, Madaras Józsefet, Végvári Tamást. Az operatőr a 17 éve Stockholmban élő Borbás István, aki a neves svéd rendezővel, Roy Anderssonnal dolgozik (az idei Titanic fesztiválon mindketten Budapesten jártak). A rendező Surányi András, aki Máriássy Félix, Fábri Zoltán és Szabó István tanítványa. A 2000-es Magyar Filmszemlén a Film... két főszereplője elnyerte a legjobb női és a legjobb férfialakításért járó díjat. A 14-étől látható alkotás összköltségvetése információink szerint több mint 100 millió forint, a produkciót a Magyar Mozgókép Közalapítvány, az ORTT, a Tv 2 szponzorálta, hármójuktól 62 millió forint érkezett. Támogató még a Fuji és a XII. kerületi önkormányzat is. (VG) A Compagnie Alias ismét Budapesten A svájci kortárs tánc egyik legeredetibb képviselője, a Compagnie Alias mától három estén át ismét Budapesten, a Liliom utcai Trafó Kortárs Művészetek Házában lép fel, ezúttal a frissen bemutatott Mr. Winter című darabjukkal. A csoport vezetője, a brazil származású volt táncos, ma koreográfus Guilherme Botelho 1982 óta él Genfben, ahol a Ballet du Grand Theatre vezető szólistájaként kezdte karrierjét. Tíz évvel később kezdett koreografálni, s 1993-ban alakította meg együttesét, amelyet számos svájci cég és alapítvány támogat. A Mr. Winter a Bemer Tanztage és a Luzemtanz am Luzemertheater koprodukciója. (WG) Titkos napló készül(t) Titkos napló címmel különös kiadvány jelent meg a héten a könyvesboltokban. A kis könyv megvonalazott oldalain mindössze Cakó Ferenc egyetlen rajza és egy-egy szállóige vagy idézet szerepel. A lapok többi része üres. A kötet a naplóírás iránti kedvet igyekszik fölkelteni a 8— 16 évesek körében. A naplóírás, mint azt a sajtótájékoztatón a kötet kiadását kezdeményező Nógrádi Gábor író elmondta, a mindennapi események feljegyzésével növelheti az önismeretet, fejleszti az íráskészséget. Bácskai Júlia pszichológus szerint az írásbeli kifejezésmód fejlesztése különösen fontos a többnyire televíziót néző vagy a számítógép előtt ülő korosztály körében. A pontos és érzékletes fogalmazás nem csak az interneten egyre többet levelezők kommunikációját szolgálja és a nyelvünket védi, hanem a felnőttéletben is sokat segíthet a pályázatokat, tanulmányokat, üzleti vagy egyéb terveket, leveleket író szakemberek számára, hogy pályájukon sikeresebbek legyenek. Tehát az önmenedzselés fontos eszköze az írni tudás. A Titkos napló kiadását az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint az Országos Balesetmegelőzési Bizottság (OBB) támogatta. Közel 10 ezer napló jut el az iskolákba az ÓBB és az ötletadó író segítségével. Hatezer darab a nagyobb könyvterjesztők segítségével már megtalálható a könyvesboltokban, hogy karácsonyi ajándékként még ebben az évben megkaphassák a gyerekek. A kiadó a Presskontakt Bt., a napló ára 690 forint. Az eladott példányok nettó bevételét — remélhetőleg több mint kétmillió forintot—az ISM javaslatára teljes egészében a Gézengúz Alapítvány a Születési Károsultakért kapja meg. A kötet különlegessége, hogy ha a naplóíró gyerekek visszaküldik jövő októberig a könyvben található Csereberelapot, akkor ingyen kapnak új naplót 2002-re. A Titkos napló mint kiadvány tehát elkészült, de valójában folyamatosan készül, ahogy a gyerekek teleírják lapjait. (VG) 9 Az oldal megjelenését és a kultúrát a Pannon GSM támogatja. PANNON gyyyy Am *lv»a«l.LGSM Szerkeszti: Eszéki Erzsébet