Világgazdaság, 2000. december (32. évfolyam, 233/7997-251/8015. szám)

2000-12-12 / 240. (8004.) szám

6 HÍRSOROK Ab: alkotmányellenes rendelkezés a Btk.-ban Az Alkotmánybíróság alaki hiányosságok miatt alkotmányelle­nesnek találta, ezért megsemmisítette a büntető törvénykönyvnek a teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel való visszaélésre vonatkozó szabályait. Az Alkotmánybíróság elrendelte a Btk. megsemmisített paragrafusa alapján lefolytatott és jogerős hatá­rozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát, amennyiben az elítélt még nem mentesült a hátrányos következmények alól. (MTI) Göncz Árpád műtárgyai aukción A Nagyházi Galéria és Aukciósház december 16-án 11 órakor jótékonysági aukciót rendez, amelyen Göncz Árpád volt köztár­sasági elnök külföldön kapott ajándéktárgyait árverezik el. A katalógusban 241 tétel szerepel, köztük az 1000 forintos fatálak­tól a 2000 forintos kristály vázán át az 50 000 forintos mexikói ezüst szivardobozig sokféle ajándék megtalálható. A teljes bevé­telt a Kézenfogva Alapítvány számlájára utalják át, amint a katalógus értékesítéséből befolyó összeget is; a közhasznú szer­vezet az értelmi, illetve halmozottan fogyatékos embereket, az őket nevelő családokat és az ezen a területen dolgozó szakembe­reket segíti. Az árverezőház nem számít fel külön közvetítői díjat a leütési áron felül. Az ajándéktárgyak december 14-ig 10 és 18 óra között megtekinthetők az aukciósházban, a Balaton u. 8. szám alatt. (VG) Johanniták jótékonykodása A Johannita Rend Magyar Tagozata 2000. december 14-én este 19 órakor a Deák téri evangélikus templomban jótékonysági hangversenyt rendez. A hangverseny teljes bevételét a Bethesda Református Gyermekkórház javára fordítják, a részvételi díj 3000 forint. (VG) Első fokon egy évre ítélték Császár Elődöt Egy év fogházban letöltendő szabadságvesztésre, illetve a közúti vezetéstől négyévi eltiltásra — amelybe beszámít a baleset óta eltelt idő — ítélte első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság Császár Elődöt, aki 1998. december 17-én okozott halálos közúti balesetet a fővárosban. A halálos közúti baleset gondatlan okozá­sának vétsége miatt kiszabott elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a védő pedig elsősorban felmentésért, másodsor­ban enyhítésért fellebbezett. (MTI) Kiszavazzák a túlzó szigorításokat? (Folytatás az 1. oldalról) Némi finomítást már eddig is elért a reklámszakma. A koráb­ban elfogadott módosítás alap­ján nem lesz “cenzúra” a hirde­tésekkel szemben. A törvénybe az Önszabályozó Reklám Testü­let ismert ajánlását emelik be. Ennek alapján csak a reklámo­zó vagy a reklámoztató kérésé­re indulhat eljárás közzététel előtt valamely reklám tartalmá­ról. Sőt, a fogyasztóvédelmi szervnek kötelessége állást fog­lalnia ilyenkor. A sajtótermék vagy a reklám­­hordozó megsemmisíthetősé­­gére, illetve­­rádió és televízió esetében) ORTT-eljárás indít­hatóságára tett javaslat hívta fel a figyelmet arra, hogy gyakor­latilag értelmezhetetlen a gaz­dasági reklámtevékenység meg­határozása. Ennek alapján el­dönthetetlen, hogy valamely tu­dósítás, tájékoztatás mikor vá­lik egyértelműen cégnek hírve­rést csináló, eladást serkentő, ezzel burkolt reklámozássá. Szintén az eddigi felháborodás miatt vették ki azt a kitételt, amely tiltaná—és szankcióval fenyegetné — a “szexuális in­gerkeltésre alkalmas” hirdetés közzétételét. A dohánytermékek reklámjá­nak tilalma ugyan benne maradt a kormány által támogatott indít­vány­ok közt, de—úgy tudjuk— ezt képviselő­csoporti kérésre külön szavaztatják meg. Ekkor dől el, hogy mi a Fidesz többsé­gének álláspontja. E szigorítást azért érte támadás, mert az Eu­rópai Unió éppen a közelmúlt­ban lépett vissza hasonló esetben a teljes tilalomtól, vagyis a rek­lámszakma szerint nem áll fenn az “EU-jogharmonizációra” hi­vatkozás. Egy megkérdezett kormány­­párti képviselő is elismerte, hogy a “kőkemény” szigort előíró passzusok a gyakorlatban alkal­­mazhatatlanok lettek volna, ezek a módosítások pusztán emiatt is hátrányosak lennének. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu NAP­KELTE 2000. december 13-án, szerda reggel is Nap-kelte 5.50 és 9.00 óra között a Magyar ATV-n stúdióbeszélgetésekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Tervezett témák a tartalomból: Székely Zoltán ellentámadásba ment át, környezetvédelmi bűncselekmény, csalás és korrup­ció gyanújával vádolja Kereszttüzünk vendégét, Balla Dánielt; Nizza után vendégünk: Francia­­ország magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Paul Poudade, akit EU- sorozatunk keretében arról kérdezünk, mennyivel került közelebb Magyarország az EU-hoz a csúcs után?; Rák helyett menedzserbetegséggel kezelte háziorvosa a beteget, aki a nem megfelelő kezelés során maradandó testi károsodást szenvedett. A Fővárosi Bíróság ítéletében elmarasztalta az orvosi kamarát. A Beszélőben Fáy András, A Rantes nevű gén megakadályozza, hogy a betegség kialakuljon. Felfedezték az AIDS ellenszerét. Világszenzá­ció, vagy csak egy újabb blöff? A stúdióban Czeizel Endre; A Sportpluszban az új teniszve­zetés: a régi-új elnök elnök, Berényi János és a vadonatúj igazgató, Taróczy Balázs. Ébredjen vidáman, szerda lévén Megyesi Gusztávval; Millenniumi vetélkedő. Producer: Gyárfás Tamás. Főszerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Aczél Endre. Adás idején hívható telefonszám: 251-0519 VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP TÁRSADALOM A BM nyugodt, az önkormányzatok aggódnak Januártól új jogosítvány Az Országgyűlésben ma lesz az okmányreformmal kapcsolatos törvénymódosítások zársza­vazása. Januártól a jogosítványok kiadása az okmányirodákhoz kerül. A Belügyminiszté­rium úgy ítéli meg, hogy az erre való felkészülés megtörtént. Az önkormányzatok szerint azonban elképzelhető, hogy januárban újból káosz alakul ki az okmány­kiadásban. Az Országgyűlés ma dönt az okmányreformmal kapcsolat­ban szükségessé vált törvény­­módosításokról. A javaslat alapján a személyi igazolvány­hoz, az útlevélhez és a vezetői engedélyhez szükséges adatfel­vételezés logikáját, rendszerét egységesítik, valamennyi ok­mány kiadásának alapjául a né­pesség-nyilvántartó adatbázisa szolgál majd — mondta la­punknak Eiselt György, a Bel­ügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára. Ezáltal válik lehetségessé, hogy a jövő­ben valamennyi új okmány tel­­jeskörűen alkalmas legyen a személyazonosság igazolására. Az államtitkár elmondta: az új jogosítványok kiadásához szükséges berendezéseket már telepítették az okmányirodák­ba, december 21-ig a rendszer éles próbájára is sor kerül, az al-Az új, kártya formájú jo­gosítvány tíz évig lesz érvé­nyes, kiállításáért 4000 fo­rint illetéket kell fizetni. Az igazolvány — a vezetői en­gedély érvényességétől füg­getlenül — kiállításától szá­mítva tíz évig személyi azo­nosságiként is szolgál, azaz annak birtokában nincs szükség személyi igazol­ványra. Az okmánycserét azok is kérhetik, akiknek a régi formátumú jogosítvá­nyuk még érvényes, halmazottak felkészítése meg­történt. Mindennek alapján nem számít problémákra az ok­mánykiadással kapcsolatban. A Települési Önkormányza­tok Országos Szövetsége ugyanakkor kevésnek tartja az alkalmazottak felkészítésére rendelkezésre álló időt, vala­mint az okmányirodák fenntar­tására biztosított költségvetést is. A nagyobb városokban pe­dig (a személyi igazolvánnyal kapcsolatos feladatok átadásá­hoz hasonlóan) kevésnek ítélik meg a költségvetés által finan­szírozott irodai létszámot is — mondta el lapunknak Zongor Gábor főtitkár. Emiatt elkép­zelhető, hogy januárban — az idén a személyi igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésnél megismert — fennakadásokra kell számítani újból, egyes na­gyobb településeken, fővárosi kerületekben akár káosz, több hónapos várakozás is kialakul­hat. Hó nélkül kezdődött a szezon Hárommilliárdos sípályaterv Galyatető kiépítésére A közel 30 magyarországi sípálya közül egy sem alkalmas nemzetközi verseny vagy világ­kupa lebonyolítására, de még a magyar bajnokságot is Sankt Lambrechtben (Ausztria) rendezi meg a Magyar Sí Szövetség (MSSZ) — mondta lapunknak Pignitzky Péter, az MSSZ főtitká­ra. A szövetség évente 15 millió forintot költ a síelők versenyeztetésére. SIMON KRISZTIÁN Magyarországon közel 3-400 ezer ember sízik hobbiszinten, de közülük csak néhányan használják a magyar pályákat. Az indok: rossz pályaminőség, kevés hó. Ez utóbbiból decem­ber eleje — a síszezon hivata­los kezdete — óta az idén még semennyi sem volt. A siklani vágyók általában olasz, szlo­vák, szlovén vagy ausztriai te­repet keresnek, ahol egy-egy hét lesiklásért 50-100 ezer fo­rintot költenek el—mondta la­punknak Pignitzky Péter. A Zöld Pont szerkesztőségé­nek adatai szerint­.M­agyaror­­szágon ma közel 30 felvonós sí­pálya van, de csak kettő, Bán­kút és Zebegény rendelkezik hóágyúval. Az egyik legnép­szerűbb hazai síterep Galyate­tő. Sramkó József a pálya mű­szaki vezetője lapunknak el­mondta: az előző szezonban mindössze 4400-an váltottak 1500 forintért napibérletet, és csak 2406 százötven forintos egyszer használatos jegyet ad­tak el, pedig mintegy 2,5 mil­lió forintot költöttek a pálya karbantartására, előkészítésére. A magyarországi pályák kö­zül jelenlegi állapotában egy sem alkalmas nemzetközi ver­seny rendezésére, Galyatetőt viszont hárommilliárd forintból nemzetközi szintű pályává le­hetne alakítani, amihez a szö­vetség már a terveket is elkészí­tette, a megvalósításhoz szük­séges pénz azonban egyelőre hiányzik — mondta Pignitzky Péter. A szövetség sportolói az ausztriai Steiermark tarto­mánnyal kötött hároméves szerződés értelmében szezo­nonként 300 ezer schilling (5,4 millió forint) ellenében a Sankt Lambrecht-i pályát használhat­ják, ami januárban a magyar sí­baj­nokságnak is újra otthon ad. A síszövetség közel 300 alpesi sízőt, 150 biatlonistát, sífutót és egy 30 fős kőszegi síugrócsapatot foglal magában. A hódeszká­sok (kb. 150 versenyző) külön szövetséget alkotnak. Pignitzky Péter lapunknak elmondta: a szövetség évente 15 millió forintot tud sízői versenyeztetésére költeni, akik sok esetben maguk is részt vállalnak a költségekből. Az Ifjúsági és Sportminisztéri­um, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság tavaly összesen 7,7 millió forinttal segítette a versenyzők felkészülését, futamait. fő Alkotmánybírósághoz fordultak a fák védelméért Engedékeny a rendelet Egy 1999-es, a fák védelméről szóló kormányrendelet miatt Alkotmánybírósághoz fordult egy civil szervezet, mert tagjai szerint az abban foglaltak ellentétesek a korábbi — szigo­rúbb — törvényekkel. A Természetvédelmi Hivatal szerint a rendelet az építtetőknek ked­vez, a fák sorsa csak az utolsó szempontot jelenti az engedélyezés folyamatában. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Alkotmánybíróság mond­­ja ki az 1999-es, a fák védelmé­­ről szóló kormányrendelet al­kotmányellenességét —ezzel a kéréssel fordult a Független Ökológiai Központ a taláros tes­tülethez. A rendelet liberalizálja a fakivágások engedélyezését, amely ellentétes egy korábbi al­kotmánybírósági határozattal. A testület 1994-es határozatá­ban kimondta: az egészséges környezethez való jog azt a kö­telezettséget is magában foglal­ja, hogy az állam a környezet természetvédelmi jogszabá­lyokkal biztosított szintjét nem csökkentheti. A kormányrende­let visszalépés a környezet álla­potának megóvása terén, ezért új jogszabályra lenne szükség — mondta a szervezet program­­vezetője, Nyvelt Erik, aki el­mondta, hogy a II. kerületi Szé­na téri bevásárlóközpont építé­sekor mindenfajta következ­mény nélkül kivágott 77 nagy­méretű fa apropóján kezdtek el foglalkozni a jogszabályi háttér­rel. A kormányrendelet az építé­si engedélyeket kiadó önkor­mányzatok hatáskörébe utalta a fakivágások elbírálását is, így az utolsó szempontok közé tarto­zik a fák védelme — mondta a környezetvédelmi tárca Termé­szetvédelmi Hivatalának főosz­tályvezetője, Kovács Mátyás, aki hozzátette: mindehhez hoz­zájárul az, hogy a környezeti kultúra Magyarországon még messze nem áll olyan szinten, mint ahogyan ez Nyugat-Euró­­pában elvárható. A környezet­védelmi tárca már többször is megpróbált változtatást eszkö­zölni a jogszabályon, ám a kí­sérletek eddig nem vezettek si­kerre. Fontos lenne nagyobb védelmet biztosítani a fáknak, mert az ország a kontinens át­lagánál jóval kevesebb erdős területtel rendelkezik (18 száza­lék a 25-höz képest). Budapest a legkevesebb zöldfelülettel bíró európai főváros, a budai er­dőségek pedig gyors ütemben esnek áldozatul az építkezések­nek—mondta Kovács Mátyás, aki szerint több illetékes tárcá­ból felálló szakbizottságnak kellene foglalkozni a kérdéssel, valamint olyan szervhez kelle­ne utalni az engedélyezést, amelynek kevesebb érdeke fű­ződik az építtetéshez. Információink szerint más szervezetek is fel kívánnak lépni a már említett kormányrendelet ellen. A V­édegylet—az Alkot­­mánybíróság volt elnökével, Sólyom Lászlóval a soraiban— az állampolgári jogok ország­­gyűlési biztosához készül for­dulni aggályaival. K.D. 2000. DECEMBER 12. További három hónap Meghosszabbított Kaya Ibrahim-nyomozás További három hónapot ka­pott a rendőrség a 14 egykori Fidesz közeli vállalkozást megvásárolt Kaya Ibrahim ügyében folyó nyomozás be­fejezésére. Szakértők szerint amennyiben a török férfi stró­mannak vallaná magát, a cé­geket eladó Schlecht Csabát gyanúsítottként kellene ki­hallgatni. A Legfőbb Ügyészség tegnap három hónappal, március 9-ig meghosszabbította a nyomozás határidejét a Kaya Ibrahhm-ügy­­ben. Emlékezetes: papíron a Né­metországban élő török férfi lett a tulajdonosa 14, korábban a Fidesz közelinek” minősített vállalkozásnak, melyeket az ügyben tanúként kihallgatott Schlecht Csaba adott el. A cé­gek jelentős, összességében százmillió forintos nagyságren­dű köztartozással bírtak-bírnak. A Kaya Ibrahim-ügyben a leg­utolsó írásszakértői vélemény nagy biztonsággal azt támaszt­­j­a alá, hogy a 14 cég eladási szer­ződésén ténylegesen a Németor­szágban élő török férfi saj­át alá­írása áll. A jogsegély keretében korábban meghallgatott Kaya Ibrahim cáfolta, hogy köze len­ne a vállalkozásokhoz. A továb­bi nyomozás során egyebek kö­zött az ő újbóli meghallgatásá­ra van szükség. Az eladott cégek azóta, hogy a papírok tanúsága szerint Kaya Ibrahim kezébe kerültek, nem végeztek érdemi tevékenységet, lényegében “fantomizálódtak”. Amennyiben bebizonyosodik, hogy Kaya Ibrahim volt a vevő, a köztartozásokért neki kell helytállnia. A körülmények azonban arra utalnak, hogy ha ténylegesen ő volt is a vevő, el­képzelhető, hogy csak stróman volt az ügyben. Amennyiben vallomásában ezt erősítené meg, úgy feltehetőleg adócsa­lás miatt gyanúsítottként kellene kihallgatni az eladó Schlecht Csabát és bűnsegédként a török férfit. Az ügy együtt indult a Josip Totnak eladott cégek vizsgála­tával, ez utóbbiban — miután egyértelműen bebizonyosodott, hogy Tot nevével visszaélve, is­meretlenek vásárolták meg a cé­get — a közelmúltban lezárták a nyomozást. Emiatt Dornbach Alajos képviselő a legfőbb ügyészhez fordult, kérve, hogy a nyomozást megszüntető hatá­rozatot bírálja felül. Polt Péter két héten belül ígért választ. Szalay nyílt levele Fodornak Továbbra is alezredesnek tart­­ja magát Szalay Róbert, és amennyiben azt szükségesnek találja, a jövőben is viselni fogja rendfokozatát­ és egyenruháját — áll abban a nyílt levélben, amelyet Fodor Lajos vezérez­redesnek, vezérkari főnöknek címzett Szalay Róbert. A Hon­védelmi Minisztérium pénteken jelentette be, hogy Fodor Lajos csütörtökön eltiltotta az egyen­ruha viselésétől és katonai rend­fokozatának használatától Sza­lay Róbertet, mivel magatartá­sa alapján méltatlanná vált azok viselésére. Amennyiben Szalay a tiltás ellenére viseli egyenru­háját és használja rendfokoza­tát, Fodor Lajos jogosulatlan címhasználat és az egyenruha­viselési szabályok megszegése miatt eljárást indít ellene. Fodor hozzátette: nincs helye felleb­bezésnek ez ellen a határozat ellen. (MTI)

Next