Világgazdaság, 2000. december (32. évfolyam, 233/7997-251/8015. szám)
2000-12-12 / 240. (8004.) szám
6 HÍRSOROK Ab: alkotmányellenes rendelkezés a Btk.-ban Az Alkotmánybíróság alaki hiányosságok miatt alkotmányellenesnek találta, ezért megsemmisítette a büntető törvénykönyvnek a teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel való visszaélésre vonatkozó szabályait. Az Alkotmánybíróság elrendelte a Btk. megsemmisített paragrafusa alapján lefolytatott és jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát, amennyiben az elítélt még nem mentesült a hátrányos következmények alól. (MTI) Göncz Árpád műtárgyai aukción A Nagyházi Galéria és Aukciósház december 16-án 11 órakor jótékonysági aukciót rendez, amelyen Göncz Árpád volt köztársasági elnök külföldön kapott ajándéktárgyait árverezik el. A katalógusban 241 tétel szerepel, köztük az 1000 forintos fatálaktól a 2000 forintos kristály vázán át az 50 000 forintos mexikói ezüst szivardobozig sokféle ajándék megtalálható. A teljes bevételt a Kézenfogva Alapítvány számlájára utalják át, amint a katalógus értékesítéséből befolyó összeget is; a közhasznú szervezet az értelmi, illetve halmozottan fogyatékos embereket, az őket nevelő családokat és az ezen a területen dolgozó szakembereket segíti. Az árverezőház nem számít fel külön közvetítői díjat a leütési áron felül. Az ajándéktárgyak december 14-ig 10 és 18 óra között megtekinthetők az aukciósházban, a Balaton u. 8. szám alatt. (VG) Johanniták jótékonykodása A Johannita Rend Magyar Tagozata 2000. december 14-én este 19 órakor a Deák téri evangélikus templomban jótékonysági hangversenyt rendez. A hangverseny teljes bevételét a Bethesda Református Gyermekkórház javára fordítják, a részvételi díj 3000 forint. (VG) Első fokon egy évre ítélték Császár Elődöt Egy év fogházban letöltendő szabadságvesztésre, illetve a közúti vezetéstől négyévi eltiltásra — amelybe beszámít a baleset óta eltelt idő — ítélte első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság Császár Elődöt, aki 1998. december 17-én okozott halálos közúti balesetet a fővárosban. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt kiszabott elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a védő pedig elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett. (MTI) Kiszavazzák a túlzó szigorításokat? (Folytatás az 1. oldalról) Némi finomítást már eddig is elért a reklámszakma. A korábban elfogadott módosítás alapján nem lesz “cenzúra” a hirdetésekkel szemben. A törvénybe az Önszabályozó Reklám Testület ismert ajánlását emelik be. Ennek alapján csak a reklámozó vagy a reklámoztató kérésére indulhat eljárás közzététel előtt valamely reklám tartalmáról. Sőt, a fogyasztóvédelmi szervnek kötelessége állást foglalnia ilyenkor. A sajtótermék vagy a reklámhordozó megsemmisíthetőségére, illetverádió és televízió esetében) ORTT-eljárás indíthatóságára tett javaslat hívta fel a figyelmet arra, hogy gyakorlatilag értelmezhetetlen a gazdasági reklámtevékenység meghatározása. Ennek alapján eldönthetetlen, hogy valamely tudósítás, tájékoztatás mikor válik egyértelműen cégnek hírverést csináló, eladást serkentő, ezzel burkolt reklámozássá. Szintén az eddigi felháborodás miatt vették ki azt a kitételt, amely tiltaná—és szankcióval fenyegetné — a “szexuális ingerkeltésre alkalmas” hirdetés közzétételét. A dohánytermékek reklámjának tilalma ugyan benne maradt a kormány által támogatott indítványok közt, de—úgy tudjuk— ezt képviselőcsoporti kérésre külön szavaztatják meg. Ekkor dől el, hogy mi a Fidesz többségének álláspontja. E szigorítást azért érte támadás, mert az Európai Unió éppen a közelmúltban lépett vissza hasonló esetben a teljes tilalomtól, vagyis a reklámszakma szerint nem áll fenn az “EU-jogharmonizációra” hivatkozás. Egy megkérdezett kormánypárti képviselő is elismerte, hogy a “kőkemény” szigort előíró passzusok a gyakorlatban alkalmazhatatlanok lettek volna, ezek a módosítások pusztán emiatt is hátrányosak lennének. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu NAPKELTE 2000. december 13-án, szerda reggel is Nap-kelte 5.50 és 9.00 óra között a Magyar ATV-n stúdióbeszélgetésekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Tervezett témák a tartalomból: Székely Zoltán ellentámadásba ment át, környezetvédelmi bűncselekmény, csalás és korrupció gyanújával vádolja Kereszttüzünk vendégét, Balla Dánielt; Nizza után vendégünk: Franciaország magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Paul Poudade, akit EU- sorozatunk keretében arról kérdezünk, mennyivel került közelebb Magyarország az EU-hoz a csúcs után?; Rák helyett menedzserbetegséggel kezelte háziorvosa a beteget, aki a nem megfelelő kezelés során maradandó testi károsodást szenvedett. A Fővárosi Bíróság ítéletében elmarasztalta az orvosi kamarát. A Beszélőben Fáy András, A Rantes nevű gén megakadályozza, hogy a betegség kialakuljon. Felfedezték az AIDS ellenszerét. Világszenzáció, vagy csak egy újabb blöff? A stúdióban Czeizel Endre; A Sportpluszban az új teniszvezetés: a régi-új elnök elnök, Berényi János és a vadonatúj igazgató, Taróczy Balázs. Ébredjen vidáman, szerda lévén Megyesi Gusztávval; Millenniumi vetélkedő. Producer: Gyárfás Tamás. Főszerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Aczél Endre. Adás idején hívható telefonszám: 251-0519 VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP TÁRSADALOM A BM nyugodt, az önkormányzatok aggódnak Januártól új jogosítvány Az Országgyűlésben ma lesz az okmányreformmal kapcsolatos törvénymódosítások zárszavazása. Januártól a jogosítványok kiadása az okmányirodákhoz kerül. A Belügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy az erre való felkészülés megtörtént. Az önkormányzatok szerint azonban elképzelhető, hogy januárban újból káosz alakul ki az okmánykiadásban. Az Országgyűlés ma dönt az okmányreformmal kapcsolatban szükségessé vált törvénymódosításokról. A javaslat alapján a személyi igazolványhoz, az útlevélhez és a vezetői engedélyhez szükséges adatfelvételezés logikáját, rendszerét egységesítik, valamennyi okmány kiadásának alapjául a népesség-nyilvántartó adatbázisa szolgál majd — mondta lapunknak Eiselt György, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára. Ezáltal válik lehetségessé, hogy a jövőben valamennyi új okmány teljeskörűen alkalmas legyen a személyazonosság igazolására. Az államtitkár elmondta: az új jogosítványok kiadásához szükséges berendezéseket már telepítették az okmányirodákba, december 21-ig a rendszer éles próbájára is sor kerül, az al-Az új, kártya formájú jogosítvány tíz évig lesz érvényes, kiállításáért 4000 forint illetéket kell fizetni. Az igazolvány — a vezetői engedély érvényességétől függetlenül — kiállításától számítva tíz évig személyi azonosságiként is szolgál, azaz annak birtokában nincs szükség személyi igazolványra. Az okmánycserét azok is kérhetik, akiknek a régi formátumú jogosítványuk még érvényes, halmazottak felkészítése megtörtént. Mindennek alapján nem számít problémákra az okmánykiadással kapcsolatban. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége ugyanakkor kevésnek tartja az alkalmazottak felkészítésére rendelkezésre álló időt, valamint az okmányirodák fenntartására biztosított költségvetést is. A nagyobb városokban pedig (a személyi igazolvánnyal kapcsolatos feladatok átadásához hasonlóan) kevésnek ítélik meg a költségvetés által finanszírozott irodai létszámot is — mondta el lapunknak Zongor Gábor főtitkár. Emiatt elképzelhető, hogy januárban — az idén a személyi igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésnél megismert — fennakadásokra kell számítani újból, egyes nagyobb településeken, fővárosi kerületekben akár káosz, több hónapos várakozás is kialakulhat. Hó nélkül kezdődött a szezon Hárommilliárdos sípályaterv Galyatető kiépítésére A közel 30 magyarországi sípálya közül egy sem alkalmas nemzetközi verseny vagy világkupa lebonyolítására, de még a magyar bajnokságot is Sankt Lambrechtben (Ausztria) rendezi meg a Magyar Sí Szövetség (MSSZ) — mondta lapunknak Pignitzky Péter, az MSSZ főtitkára. A szövetség évente 15 millió forintot költ a síelők versenyeztetésére. SIMON KRISZTIÁN Magyarországon közel 3-400 ezer ember sízik hobbiszinten, de közülük csak néhányan használják a magyar pályákat. Az indok: rossz pályaminőség, kevés hó. Ez utóbbiból december eleje — a síszezon hivatalos kezdete — óta az idén még semennyi sem volt. A siklani vágyók általában olasz, szlovák, szlovén vagy ausztriai terepet keresnek, ahol egy-egy hét lesiklásért 50-100 ezer forintot költenek el—mondta lapunknak Pignitzky Péter. A Zöld Pont szerkesztőségének adatai szerint.Magyarországon ma közel 30 felvonós sípálya van, de csak kettő, Bánkút és Zebegény rendelkezik hóágyúval. Az egyik legnépszerűbb hazai síterep Galyatető. Sramkó József a pálya műszaki vezetője lapunknak elmondta: az előző szezonban mindössze 4400-an váltottak 1500 forintért napibérletet, és csak 2406 százötven forintos egyszer használatos jegyet adtak el, pedig mintegy 2,5 millió forintot költöttek a pálya karbantartására, előkészítésére. A magyarországi pályák közül jelenlegi állapotában egy sem alkalmas nemzetközi verseny rendezésére, Galyatetőt viszont hárommilliárd forintból nemzetközi szintű pályává lehetne alakítani, amihez a szövetség már a terveket is elkészítette, a megvalósításhoz szükséges pénz azonban egyelőre hiányzik — mondta Pignitzky Péter. A szövetség sportolói az ausztriai Steiermark tartománnyal kötött hároméves szerződés értelmében szezononként 300 ezer schilling (5,4 millió forint) ellenében a Sankt Lambrecht-i pályát használhatják, ami januárban a magyar síbajnokságnak is újra otthon ad. A síszövetség közel 300 alpesi sízőt, 150 biatlonistát, sífutót és egy 30 fős kőszegi síugrócsapatot foglal magában. A hódeszkások (kb. 150 versenyző) külön szövetséget alkotnak. Pignitzky Péter lapunknak elmondta: a szövetség évente 15 millió forintot tud sízői versenyeztetésére költeni, akik sok esetben maguk is részt vállalnak a költségekből. Az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság tavaly összesen 7,7 millió forinttal segítette a versenyzők felkészülését, futamait. fő Alkotmánybírósághoz fordultak a fák védelméért Engedékeny a rendelet Egy 1999-es, a fák védelméről szóló kormányrendelet miatt Alkotmánybírósághoz fordult egy civil szervezet, mert tagjai szerint az abban foglaltak ellentétesek a korábbi — szigorúbb — törvényekkel. A Természetvédelmi Hivatal szerint a rendelet az építtetőknek kedvez, a fák sorsa csak az utolsó szempontot jelenti az engedélyezés folyamatában. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Alkotmánybíróság mondja ki az 1999-es, a fák védelméről szóló kormányrendelet alkotmányellenességét —ezzel a kéréssel fordult a Független Ökológiai Központ a taláros testülethez. A rendelet liberalizálja a fakivágások engedélyezését, amely ellentétes egy korábbi alkotmánybírósági határozattal. A testület 1994-es határozatában kimondta: az egészséges környezethez való jog azt a kötelezettséget is magában foglalja, hogy az állam a környezet természetvédelmi jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti. A kormányrendelet visszalépés a környezet állapotának megóvása terén, ezért új jogszabályra lenne szükség — mondta a szervezet programvezetője, Nyvelt Erik, aki elmondta, hogy a II. kerületi Széna téri bevásárlóközpont építésekor mindenfajta következmény nélkül kivágott 77 nagyméretű fa apropóján kezdtek el foglalkozni a jogszabályi háttérrel. A kormányrendelet az építési engedélyeket kiadó önkormányzatok hatáskörébe utalta a fakivágások elbírálását is, így az utolsó szempontok közé tartozik a fák védelme — mondta a környezetvédelmi tárca Természetvédelmi Hivatalának főosztályvezetője, Kovács Mátyás, aki hozzátette: mindehhez hozzájárul az, hogy a környezeti kultúra Magyarországon még messze nem áll olyan szinten, mint ahogyan ez Nyugat-Európában elvárható. A környezetvédelmi tárca már többször is megpróbált változtatást eszközölni a jogszabályon, ám a kísérletek eddig nem vezettek sikerre. Fontos lenne nagyobb védelmet biztosítani a fáknak, mert az ország a kontinens átlagánál jóval kevesebb erdős területtel rendelkezik (18 százalék a 25-höz képest). Budapest a legkevesebb zöldfelülettel bíró európai főváros, a budai erdőségek pedig gyors ütemben esnek áldozatul az építkezéseknek—mondta Kovács Mátyás, aki szerint több illetékes tárcából felálló szakbizottságnak kellene foglalkozni a kérdéssel, valamint olyan szervhez kellene utalni az engedélyezést, amelynek kevesebb érdeke fűződik az építtetéshez. Információink szerint más szervezetek is fel kívánnak lépni a már említett kormányrendelet ellen. A Védegylet—az Alkotmánybíróság volt elnökével, Sólyom Lászlóval a soraiban— az állampolgári jogok országgyűlési biztosához készül fordulni aggályaival. K.D. 2000. DECEMBER 12. További három hónap Meghosszabbított Kaya Ibrahim-nyomozás További három hónapot kapott a rendőrség a 14 egykori Fidesz közeli vállalkozást megvásárolt Kaya Ibrahim ügyében folyó nyomozás befejezésére. Szakértők szerint amennyiben a török férfi strómannak vallaná magát, a cégeket eladó Schlecht Csabát gyanúsítottként kellene kihallgatni. A Legfőbb Ügyészség tegnap három hónappal, március 9-ig meghosszabbította a nyomozás határidejét a Kaya Ibrahhm-ügyben. Emlékezetes: papíron a Németországban élő török férfi lett a tulajdonosa 14, korábban a Fidesz közelinek” minősített vállalkozásnak, melyeket az ügyben tanúként kihallgatott Schlecht Csaba adott el. A cégek jelentős, összességében százmillió forintos nagyságrendű köztartozással bírtak-bírnak. A Kaya Ibrahim-ügyben a legutolsó írásszakértői vélemény nagy biztonsággal azt támasztja alá, hogy a 14 cég eladási szerződésén ténylegesen a Németországban élő török férfi saját aláírása áll. A jogsegély keretében korábban meghallgatott Kaya Ibrahim cáfolta, hogy köze lenne a vállalkozásokhoz. A további nyomozás során egyebek között az ő újbóli meghallgatására van szükség. Az eladott cégek azóta, hogy a papírok tanúsága szerint Kaya Ibrahim kezébe kerültek, nem végeztek érdemi tevékenységet, lényegében “fantomizálódtak”. Amennyiben bebizonyosodik, hogy Kaya Ibrahim volt a vevő, a köztartozásokért neki kell helytállnia. A körülmények azonban arra utalnak, hogy ha ténylegesen ő volt is a vevő, elképzelhető, hogy csak stróman volt az ügyben. Amennyiben vallomásában ezt erősítené meg, úgy feltehetőleg adócsalás miatt gyanúsítottként kellene kihallgatni az eladó Schlecht Csabát és bűnsegédként a török férfit. Az ügy együtt indult a Josip Totnak eladott cégek vizsgálatával, ez utóbbiban — miután egyértelműen bebizonyosodott, hogy Tot nevével visszaélve, ismeretlenek vásárolták meg a céget — a közelmúltban lezárták a nyomozást. Emiatt Dornbach Alajos képviselő a legfőbb ügyészhez fordult, kérve, hogy a nyomozást megszüntető határozatot bírálja felül. Polt Péter két héten belül ígért választ. Szalay nyílt levele Fodornak Továbbra is alezredesnek tartja magát Szalay Róbert, és amennyiben azt szükségesnek találja, a jövőben is viselni fogja rendfokozatát és egyenruháját — áll abban a nyílt levélben, amelyet Fodor Lajos vezérezredesnek, vezérkari főnöknek címzett Szalay Róbert. A Honvédelmi Minisztérium pénteken jelentette be, hogy Fodor Lajos csütörtökön eltiltotta az egyenruha viselésétől és katonai rendfokozatának használatától Szalay Róbertet, mivel magatartása alapján méltatlanná vált azok viselésére. Amennyiben Szalay a tiltás ellenére viseli egyenruháját és használja rendfokozatát, Fodor Lajos jogosulatlan címhasználat és az egyenruhaviselési szabályok megszegése miatt eljárást indít ellene. Fodor hozzátette: nincs helye fellebbezésnek ez ellen a határozat ellen. (MTI)