Világgazdaság, 2001. február (33. évfolyam, 23/8038-42/8057. szám)
2001-02-27 / 41. (8056.) szám
8 KISPÁLYA „Hitelesen” indul a profiliga Az NB I tavaszi sorozatának kezdete előtt a Zalaegerszeg és a Videoton — likviditási problémák miatt — hitelkérelemmel fordult a Hivatalos Labdarúgó-alszövetséghez. A Hlasz által nyújtott átmeneti rövid távú finanszírozás lehetőségét a ZTE 15 millió, a székesfehérvári gárda pedig 11 millió forint értékben venné igénybe. Villás Károly, a Hlasz gazdasági igazgatója lapunknak elmondta: a szövetség egyelőre nem dönthet a reorganizációs program keretében annak a mintegy 8,3 milliárd forintnak a sorsáról, amellyel a Hlasz a pénzügyi nehézségekkel küzdő csapatokon segíthetne, mivel a programhoz egyelőre nincs kormánygarancia. A klubok két-, három-, illetve ötéves lejáratú, akár 100 millió forintos hitelre is szert tehetnének. A 250 millió forintos hiányt felhalmozó Ferencváros 50 millió forintos banki “mentőövbe” kapaszkodik. A profiliga tavaszi fordulójának nyitómérkőzésére pénteken kerül sor: a Debrecen az MTK-val találkozik. A hétvége rangadója az FTC—Dunaferr meccs lesz. (VG) Salakosak lettek, de jól kerestek Összesen 20 ezer dollárt (5,8 millió forint) ütöttek össze a bogotái és az oklahomai WTA-torna magyar teniszezői. A 170 ezer dollár összdíjazású bogotái tenisztorna döntőjében Kuti Kis Rita 6:2, 6:4 arányban maradt alul az argentin Paola Suárezzel szemben. Kuti Kis Rita a második helyért 13 ezer amerikai dollárral (3,8 millió forint) vigasztalódott, a győztes 25 ezer dollárt tehetett zsebre. Kitűnően szerepelt két másik magyar hölgy, Marosi Katalin ugyancsak Bogotában, Kapros Anikó pedig Oklahomában; mindketten 3,5 ezer dollárt kerestek azzal, hogy bejutottak a legjobb nyolc közé. (VG) Hét végén startol a „száguldó cirkusz” A pénteki szabadedzésekkel megkezdődik a Forma—1-es világbajnokság ez évi sorozata. A világ legnézettebb sporteseményét 2000-ben több mint 70 milliárd néző figyelte a képernyők előtt. A Magyar Nagydíjat 1986 óta rendezik meg. A Forma—1 versenynaptárában a mogyoródi futam a tizenharmadik helyszín. A háromnapos eseményre tavaly 200 ezren látogattak ki. (VG) Kevesebb pénz jut a kézilabda-utánpótlásra Vesztesek a kiemeltek Az idén kevesebb pénz jut a tavaly kiemelt sportágként kezelt kézilabdának, kajak-kenunak, vívásnak, cselgáncsnak és az úszásnak. A Világgazdaság értesülése szerint megszűnik a szakszövetségek , a tavalyi évben összesen 400 millió forintot elérő—sportágfejlesztési támogatása. MUNKATÁRSUNKTÓL A tavalyi öt kiemelt sportág helyett az idén kilenc szövetség osztozik a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) olimpiai műhelytámogatásán. Azt a szövetségek sem tudják hivatalos értesülésekből, idén mely sportágak számítanak “kiemeltnek”. Annyi azonban bizonyos, a MOB számukra annak ellenére biztosít mintegy 160 milliós összeget, hogy nincs is olimpiai év. A tavalyi kiemeltek ráadásul további bevételkiesést könyvelhetnek el, hiszen 2001-ben megszűnt a szövetségek 400 A Magyar Olimpiai Bizottság 2001-ben összesen 664 millió forinttal finanszírozza a 38 olimpiai sportági szövetség éves működését. A sportágak nagy része — köztük az egyik legnépszerűbb olimpiai sport, a baseball is — mindössze kétmillió forintos támogatásban részesül. Olimpiai eredményei alapján immár kilenc sportág kap kiemelt, 30-50 millió forintot — a kézilabda 30, kajak-kenu és a vívás 50-50 milliót — a MOB-tól. Ehhez az összeghez jön még a kilenc kiemelt támogatást kapó sportág összesen 160 millió forintos olimpiai műhelytámogatása, millió forintos sportágfejlesztési támogatása. Tavaly a sportági szövetségek a támogatás közel 70 százalékát sportág- és utánpótlás-fejlesztésre költötték, és csak a többit fordították verseny- és élsportra. A labdarúgás után a legtöbb — 27 ezer — igazolt sportolót jegyző Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) 2001-ben legfeljebb 50 millió forintos állami támogatással számol—nyilatkozta lapunknak Sinka László, a szövetség főtitkára. Az olimpiai és az azt megelőző évben az MKSZ 84 milliót kapott alaptámogatásként az Ifjúsági és Sportminisztériumtól (ISM), valamint a MOB-tól. Ezt az összeget 11 millió forintos olimpiafelkészülési támogatás egészítette ki. A szövetség a tavalyi 243 milliós költségvetési keretéből több mint 30 millió forintot költött az első és másodosztályú csapatok egyesületi, illetve eredményességi támogatására, 31 milliót az utánpótlás fejlesztésére, 2-2,5 milliót az általános és középiskolák sportköreinek, valamint a megyei szövetségek működésére. Az elapadó állami támogatás miatt az idén nem lesz pénzügyi kerete az utánpótlásfejlesztésre a kézilabda-szövetségnek. A vívók is jelentősen kisebb támogatást kapnak. Gémesi György, a Magyar Vívószövetség elnökének nem hivatalos értesülései szerint a szövetségnek egyelőre be kell érnie a 10,1 millió forintos sportági működési előleggel, amivel az ISM a vívószövetség első féléves munkáját segíti. A magyar cselgáncs—amely Sydneyből, a kiemelt támogatása ellenére még csak pontot sem hozott—különösen nehéz helyzetben van: a tavalyi első féléves 6,7 millió forintos támogatás helyett az idén hárommillióval kevesebbet kap. A Magyar Judo Szövetség ebből a pénzből—külső segítség nélkül — nem tudja fedezni még a Nemzetközi Cselgáncsszövetség budapesti bizottsági ülését sem. Az oldalt szerkeszti: F. Tóth Benedek - Simon Krisztián VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP SPORTBIZNISZ 2001. FEBRUÁR 27. Nem lesz Eb-kompatibilis a négy magyar BL-aréna Nyártól a daruké a nagypálya A stadionfelújítási program pályái — bár alkalmasak nemzetközi mérkőzések lejátszására — nem felelnek meg az Európa-bajnokság rendezési feltételeinek. A program pénzügyi és szakmai keretének jóváhagyásáról március első hetében döntenek a tulajdonosi bizottságok. MUNKATÁRSUNKTÓL Legkorábban augusztus— szeptemberben kezdődhet meg tizenkét magyar stadion átépítése. A Hivatásos Labdarúgóalszövetség (Hlasz) és az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) szakemberei úgy számolnak: hat—kilenc hónap alatt készülhetnek el az európai normáknak megfelelő futballarénák. Az UTE-pálya annyiban különbözik tizenegy társától, hogy a Megyeri úton — a pálya átalakítására vonatkozó korábbi terveknek megfelelően — már az év végére új stadion épül, s a lelátók bontása már megkezdődött. Labdarúgó Eb-meccsek rendezésére ugyanakkor nem lesznek alkalmasak az új létesítmények, az építési tervek kritériumai között viszont szerepel a stadionok továbbépíthetősége, fejlesztési lehetősége. (Az Ebkívánalmak szerinti, minimum 30 ezer fedett ülőhelyes tervek ellenére ugyanis az “első körben” csak 10-12 ezer néző figyelheti tető alól a mérkőzéseket). Kérdéses még az is, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) “csont nélkül” vagy bizonyos szabályok alóli felmentésekkel akkreditálja a leendő sportlétesítményeket. A stadionrekonstrukciós program keretében induló felújítások tervezőit pályánként négyfős tulajdonosi bizottság választja ki, illetve adja meg az építési engedélyt a kivitelezőknek — nyilatkozta lapunknak Muszbek Mihály, a Hlasz igazgatója. A tulajdonosi bizottságba az állam, az önkormányzat, a labdarúgó-szervezet, valamint a Stadioninveszt Rt. delegál egy-egy tagot. Muszbek Mihály hangsúlyozta: a kibocsátott közbeszerzési pályázatok nyilvánosak lesznek. A túlnyomó többségben Hlasz-szakembereket felvonultató Stadioninveszt Rt. az egész felújítási terv lebonyolításának felügyelőjeként kíván a munkálatokban részt venni. A társaság elnöke egyébként az alszövetség igazgatója, Muszbek Mihály. Az rt. a típustervek készítésére—lelátók, székház, játékoskijárat, cserepad, eredményjelzők, beléptetőrendszerű pályázatot bocsát ki. A szakemberek a stadionrekonstrukció során a generális kivitelezés mellett döntöttek. Az egységes építési projekt azonban nem vonatkozik a fafelújításra, illetve a műfüves pálya megépítésére. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter még januárban levélben értesítette a 2001-es programban érdekelt tizenkét labdarúgóklubot. Ebben a miniszter az azonnali tennivalók között fogalmazta meg, hogy az együttesek kössenek bérleti szerződést az ingatlanok tulajdonosaival , készítsék el a beruházási programokat, és jelöljék ki képviselőjüket a tulajdonosi bizottságokba. Az előzetes terveknek meg£ felelően 2001 -ben összesen tiizenkét stadion átépítése kezdődik el. Közöttük szerepel az a TM négy A kategóriás pálya — az töllői úti, a székesfehérvári, aa debreceni, a győri —, amelynek átalakítása 6,7 milliárd forintba kerül. (Ugyanezek felújítására 1999-ben a 2004-es labdarúgó Eb financiális tervét készítő Unió Labdarúgó Eb Közalapítvány 35 milliárd forintot különített el — a szerk. ) Az idén az átépítések az önkormányzati és vállalkozói pénzekkel együtt összesen 10,7 milliárd forintba kerülnek. A Hlasz számításai szerint tíz év alatt több mint 100 milliárd forint bevételt eredményezhet az összes, azaz 38 magyarországi stadion felújítása. Európa legjobbjai között a MiZo Pécsi VSK Osztják a kosarakat a pécsi lányok Tíz veretlen euroligás mérkőzéssel a háta mögött a MiZo Pécsi VSK kosárlabdacsapata az izraeli Elitzur Ramlával játszik ma a legjobb nyolc közé jutásért. A csapatot öt éve megszakítás nélkül Európa legjobbjai között jegyzik. MUNKATÁRSUNKTÓL A több mint 100 millió forintos éves költségvetéssel működő MiZo Pécsi VSK eddig minden meccsét megnyerte a női Euroliga kvalifikációs küzdelmei során. Rózsa Gábor szakosztály-igazgató lapunknak elmondta: az Euroligában szereplő csapatokat a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA) anyagilag nem támogatja, de kötelezően megszabja, hogy a játékosok mezén, melegítőjén csak egyetlen szponzor neve szerepelhet, limitálva ezzel a reklámfelületből kasszírozható bevételeket. A MiZo Pécsi VSK büdzséjét négy támogató, köztük a legnagyobb szponzor, a MiZo fedezi. A csapat szurkolótábora—a bérlet- és jegyvásárlásokkal — 15 százalékkal veszi ki a részét a költségvetésből. Az együttest csak az ezer bérletes rajongója éves szinten 15 millió forinttal segíti. A csapat NB I-es meccseit átlagban 1500-an, az euroligás találkozókat pedig 3000-en követik figyelemmel a Lauber Dezső Sportcsarnokban. A nyolcaddöntőben hazai pályán az Elitzur Ramla lesz a pécsiek ellenfele. Az egyenes kieséses, két győzelemig tartó párharcot követően siker esetén a “Final Fourba” jutásért a Az Euroliga F csoportjának első helyén végző MiZo Pécsi VSK — a korábbi B csoportbeli meccseit is számolva — tíz kvalifikációs mérkőzésének mindegyikét megnyerte. A lányok összesen 730 pontot szereztek, miközben — a liga tizenhat csapata közül a legkevesebbet— mindössze 546-ot kaptak. Galatasaray—Priolo mérkőzés győztesével játszhat a MiZo Pécsi VSK. Az Elitzur Ramla elleni összecsapás ma délután hat órakor kezdődik. Népszerűek az államilag mostoha küzdősportok Szorosra húzott övék A küzdősportok a legelterjedtebb tömegsportok közé tartoznak Magyarországon: becslések szerint közel ötvenezren űzik. Mivel nem olimpiai sportágakról van szó (karate, kickbox, kung-fu), az állam meglehetősen mostohán kezeli őket, a versenyzőik —hacsak nincsenek egyéni szponzoraik—nem kapnak pénzt a világversenyeken elért győzelmeikért. MUNKATÁRSUNKTÓL Sok küzdősport-egyesület került lehetetlen helyzetbe, mert a bérelt termüket a fenntartók jóval több pénzért kiadták valamelyik vállalatnak, így az edzéslehetőség megszűnt. Az edzések általában iskolai tornatermekben zajlanak, amiért bérleti díjat fizetnek az adott intézménynek. A nehéz helyzetben lévő iskolák rá vannak kényszerülve, hogy minél több külső bevételük legyen, ezért ha valaki többet kínál a teremért, akkor annak adják bérbe. A nehézségek ellenére több tízezren űznek valamilyen küzdősportot. Az ország 50 klubjában mintegy 5-6 ezer a kick-boxos sportoló, ebből 5-700 a versenyző — mondta Galambos Péter, a Magyar Kick-box Szövetség alelnöke. A sporttörvény szerint a hazai szövetség nem alakulhat át szakszövetséggé, mivel a 80-90 tagországból álló Kick-box Világszövetség nem tagja a sportszervezeteket tömörítő nemzetközi társaságnak, az AGFIS-nak. Ezért nem jár nekik állami juttatás, mint ahogy korábban sem kaptak. A világszövetség pályázik az AGFIS-tagságra, amit várhatóan két-három éven belül el is nyerhetnek, ennek következtében a több világbajnokot is felvonultató hazai szervezet szakszövetségként már állami pénzekhez is hozzájuthat—mondta a főtitkár. A szövetség idei költségvetése az utazásoktól függően 5-10 millió forint körül lesz, ami többnyire a sportág berkeiből származó szponzoroktól, illetve a klubok befizetéseiből tevődik össze. A versenyzők egy részének pedig egyéni szponzora is lehet, a szerencsésebbek akár százezer forintos nagyságrendben is támogatáshoz juthatnak. A legjobbak a hagyományos világversenyek mellett profi kick-box mérkőzéseken is indulnak, ahol azonban jóval kevesebb a pénz, mint a profi ökölvívásban: mindössze ezer dollárt kapott az a magyar versenyző, aki legutóbb elnyerte a világbajnoki címet. Jóval erősebb marketingstratégiával fel lehetne kelteni a média és a támogatók érdeklődését a sportág iránt, mivel a kick-box legalább olyan látványos, mint a profi ökölvívás — mondta Galambos Péter. A Magyar Karateszövetség (MKSZ) az ország másodikharmadik legnagyobb sportszövetsége, közel 20 ezer karatést foglal magában — mondta Tógyer Dezső, a szövetség kincstárnoka. A tavalyi 17 millió forintos költségvetésből 5 milliót tett ki az állami támogatás, a többi pénz a tagdíjakból és szponzoroktól származott. Az MKSZ legnagyobb támogatói a szövetség vezetői, akik több millió forintot adományoznak a karaténak. Ennek ellenére a válogatott versenyzői és edzői is társadalmi munkában végzik tevékenységüket. Erős lobbizás folyik, hogy a karate olimpiai sportággá váljon, ezért a karatésok jelenleg a különféle irányzatok egységesítésén fáradoznak. Az idén kap először állami támogatást a közel nyolcezer sportolót számláló Magyar Kung-fu Szövetség; az első fél évre 500 ezer forintot irányzott elő az ISM, a másodikra szánt összeg nagysága még kérdéses — mondta Váradi György főtitkár, aki hozzátette: a szövetség idei költségvetésének el kell érnie az 5-7 millió forintot, így a működésük túlnyomó részét saját forrásból kell előteremteni. A több világbajnokkal büszkélkedő kung-fusoknak saját költségükön kell a versenyekre utazniuk, a szövetség vezetői pedig társadalmi munkában dolgoznak. A sportág vezetői a kung-fu professzionálissá tételének gondolatával foglalkoznak, a rendezvényeik és bemutatóik látványban már-már annak tekinthetők. A kung-fu 4-8 éven belül olimpia sportággá válhat, amit az egyik legesélyesebb, a 2008-as nyári játékokra pályázó Peking rendezési joga tehet biztossá. K.D.