Világgazdaság, 2001. február (33. évfolyam, 23/8038-42/8057. szám)

2001-02-27 / 41. (8056.) szám

8 KISPÁLYA „Hitelesen” indul a profiliga Az NB I tavaszi sorozatának kezdete előtt a Zalaegerszeg és a Videoton — likviditási problémák miatt — hitelkérelemmel fordult a Hivatalos Labdarúgó-alszövetséghez. A Hlasz által nyújtott átmeneti rövid távú finanszírozás lehetőségét a­ ZTE 15 millió, a székesfehérvári gárda pedig 11 millió forint érték­ben venné igénybe. Villás Károly, a Hlasz gazdasági igazgatója lapunknak elmondta: a szövetség egyelőre nem dönthet a reorganizációs program keretében annak a mintegy 8,3 milliárd forintnak a sorsáról, amellyel a Hlasz a pénzügyi nehézségek­kel küzdő csapatokon segíthetne, mivel a programhoz egyelőre nincs kormánygarancia. A klubok két-, három-, illetve ötéves lejáratú, akár 100 millió forintos hitelre is szert tehetnének. A 250 millió forintos hiányt felhalmozó Ferencváros 50 millió forintos banki “mentőövbe” kapaszkodik. A profiliga tavaszi fordulójának nyitómérkőzésére pénteken kerül sor: a Debrecen az MTK-val találkozik. A hétvége rangadója az FTC—Dunaferr meccs lesz. (VG) Salakosak lettek, de jól kerestek Összesen 20 ezer dollárt (5,8 millió forint) ütöttek össze a bogotái és az oklahomai WTA-torna magyar teniszezői. A 170 ezer dollár összdíjazású bogotái tenisztorna döntőjében Kuti Kis Rita 6:2, 6:4 arányban maradt alul az argentin Paola Suárezzel szemben. Kuti Kis Rita a második helyért 13 ezer amerikai dollárral (3,8 millió forint) vigasztalódott, a győztes 25 ezer dollárt tehetett zsebre. Kitűnően szerepelt két másik magyar hölgy, Marosi Katalin ugyancsak Bogotában, Kapros Anikó pedig Oklahomában; mindketten 3,5 ezer dollárt keres­tek azzal, hogy bejutottak a legjobb nyolc közé. (VG) Hét végén startol a „száguldó cirkusz” A pénteki szabadedzésekkel megkezdődik a Forma—1-es világ­­bajnokság ez évi sorozata. A világ legnézettebb sporteseményét 2000-ben több mint 70 milliárd néző figyelte a képernyők előtt. A Magyar Nagydíjat 1986 óta rendezik meg. A Forma—1 versenynaptárában a mogyoródi futam a tizenharmadik helyszín. A háromnapos eseményre tavaly 200 ezren látogattak ki. (VG) Kevesebb pénz jut a kézilabda-utánpótlásra Vesztesek a kiemeltek Az idén kevesebb pénz jut a tavaly kiemelt sportágként ke­zelt kézilabdának, kajak-kenunak, vívásnak, cselgáncsnak és az úszásnak. A Világgazdaság értesülése szerint megszű­nik a szakszövetségek , a tavalyi évben összesen 400 millió forintot elérő—sportágfejlesztési támogatása. MUNKATÁRSUNKTÓL A tavalyi öt kiemelt sportág helyett az idén kilenc szövetség osztozik a Magyar Olimpiai Bi­zottság (MOB) olimpiai mű­helytámogatásán. Azt a szövet­ségek sem tudják hivatalos ér­tesülésekből, idén mely sport­ágak számítanak “kiemeltnek”. Annyi azonban bizonyos, a MOB számukra annak ellenére biztosít mintegy 160 milliós összeget, hogy nincs is olimpi­ai év. A tavalyi kiemeltek ráadá­sul további bevételkiesést köny­velhetnek el, hiszen 2001-ben megszűnt a szövetségek 400 A Magyar Olimpiai Bi­zottság 2001-ben összesen 664 millió forinttal finanszí­rozza a 38 olimpiai sportági szövetség éves működését. A sportágak nagy része — köztük az egyik legnépsze­rűbb olimpiai sport, a base­ball is — mindössze kétmil­lió forintos támogatásban ré­szesül. Olimpiai eredményei alapján immár kilenc sport­ág kap kiemelt, 30-50 millió forintot — a kézilabda 30, kajak-kenu és a vívás 50-50 milliót — a MOB-tól. Ehhez az összeghez jön még a ki­lenc kiemelt támogatást kapó sportág összesen 160 millió forintos olimpiai műhelytá­mogatása, millió forintos sportágfejlesz­tési támogatása. Tavaly a sport­ági szövetségek a támogatás közel 70 százalékát sportág- és utánpótlás-fejlesztésre költöt­ték, és csak a többit fordították verseny- és élsportra. A labdarúgás után a legtöbb — 27 ezer — igazolt sportolót jegyző Magyar Kézilabda-szö­vetség (MKSZ) 2001-ben leg­feljebb 50 millió forintos álla­mi támogatással számol—nyi­latkozta lapunknak Sinka Lász­ló, a szövetség főtitkára. Az olimpiai és az azt megelőző év­ben az MKSZ 84 milliót kapott alaptámogatásként az Ifjúsági és Sportminisztériumtól (ISM), valamint a MOB-tól. Ezt az összeget 11 millió forintos olimpiafelkészülési támogatás egészítette ki. A szövetség a ta­valyi 243 milliós költségveté­si keretéből több mint 30 mil­lió forintot költött az első és má­sodosztályú csapatok egyesü­leti, illetve eredményességi tá­mogatására, 31 milliót az után­pótlás fejlesztésére, 2-2,5 mil­liót az általános és középisko­lák sportköreinek, valamint a megyei szövetségek működé­sére. Az elapadó állami támo­gatás miatt az idén nem lesz pénzügyi kerete az utánpótlás­fejlesztésre a kézilabda-szövet­ségnek. A vívók is jelentősen kisebb támogatást kapnak. Gémesi György, a Magyar Vívószövet­ség elnökének nem hivatalos értesülései szerint a szövetség­nek egyelőre be kell érnie a 10,1 millió forintos sportági működési előleggel, amivel az ISM a vívószövetség első fél­éves munkáját segíti. A magyar cselgáncs—amely Sydneyből, a kiemelt támoga­tása ellenére még csak pontot sem hozott—különösen nehéz helyzetben van: a tavalyi első féléves 6,7 millió forintos tá­mogatás helyett az idén három­millióval kevesebbet kap. A Magyar Judo Szövetség ebből a pénzből—külső segítség nél­kül — nem tudja fedezni még a Nemzetközi Cselgáncsszö­vetség budapesti bizottsági ülé­sét sem. Az oldalt szerkeszti: F. Tóth Benedek - Simon Krisztián VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP SPORTBIZNISZ 2001. FEBRUÁR 27. Nem lesz Eb-kompatibilis a négy magyar BL-aréna Nyártól a daruké a nagypálya A stadionfelújítási program pályái — bár alkalmasak nemzetközi mérkőzések lejátszására — nem felelnek meg az Európa-bajnokság rendezési feltételeinek. A program pénzügyi és szakmai keretének jóváhagyásáról március első hetében döntenek a tulajdonosi bizottságok. MUNKATÁRSUNKTÓL Legkorábban augusztus— szeptemberben kezdődhet meg tizenkét magyar stadion átépí­tése. A Hivatásos Labdarúgó­­alszövetség (Hlasz) és az Ifjú­sági és Sportminisztérium (ISM) szakemberei úgy szá­molnak: hat—kilenc hónap alatt készülhetnek el az európai normáknak megfelelő futball­­arénák. Az UTE-pálya annyi­ban különbözik tizenegy társá­tól, hogy a Megyeri úton — a pálya átalakítására vonatkozó korábbi terveknek megfelelő­en — már az év végére új sta­dion épül, s a lelátók bontása már megkezdődött. Labdarúgó Eb-meccsek ren­dezésére ugyanakkor nem lesz­nek alkalmasak az új létesítmé­nyek, az építési tervek krité­riumai között viszont szerepel a stadionok továbbépíthetősége, fejlesztési lehetősége. (Az Eb­kívánalmak szerinti, minimum 30 ezer fedett ülőhelyes tervek ellenére ugyanis az “első kör­ben” csak 10-12 ezer néző fi­gyelheti tető alól a mérkőzése­ket). Kérdéses még az is, hogy az Európai Labdarúgó-szövet­ség (UEFA) “csont nélkül” vagy bizonyos szabályok alóli fel­mentésekkel akkreditálja a le­endő sportlétesítményeket. A stadionrekonstrukciós program keretében induló fel­újítások tervezőit pályánként négyfős tulajdonosi bizottság választja ki, illetve adja meg az építési engedélyt a kivitelezők­nek — nyilatkozta lapunknak Muszbek Mihály, a Hlasz igaz­gatója. A tulajdonosi bizottság­ba az állam, az önkormányzat, a labdarúgó-szervezet, vala­mint a Stadioninveszt Rt. dele­gál egy-egy tagot. Muszbek Mi­hály hangsúlyozta: a kibocsá­tott közbeszerzési pályázatok nyilvánosak lesznek. A túlnyomó többségben Hlasz-szakembereket felvonul­tató Stadioninveszt Rt. az egész felújítási terv lebonyolításának felügyelőjeként kíván a munká­latokban részt venni. A társaság elnöke egyébként az alszövet­­ség igazgatója, Muszbek Mi­hály. Az rt. a típustervek készí­tésére—lelátók, székház, játé­koskijárat, cserepad, ered­ményjelzők, beléptetőrendszer­ű pályázatot bocsát ki. A szak­emberek a stadionrekonstruk­ció során a generális kivitelezés mellett döntöttek. Az egységes építési projekt azonban nem vo­natkozik a fafelújításra, illetve a műfüves pálya megépítésére. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter még januárban levélben értesítette a 2001-es programban érdekelt tizenkét labdarúgóklubot. Ebben a mi­niszter az azonnali tennivalók között fogalmazta meg, hogy az együttesek kössenek bérleti szerződést az ingatlanok tulaj­donosaival , készítsék el a beru­házási programokat, és jelöljék ki képviselőjüket a tulajdono­­s­­i bizottságokba.­­ Az előzetes terveknek meg­­£ felelően 2001 -ben összesen ti­­i­zenkét stadion átépítése kezdő­­­dik el. Közöttük szerepel az a TM négy A kategóriás pálya — az tö­­llői úti, a székesfehérvári, a­­a debreceni, a győri —, amelynek­­ átalakítása 6,7 milliárd forint­ba kerül. (Ugyanezek felújítá­sára 1999-ben a 2004-es labda­rúgó Eb financiális tervét készí­tő Unió Labdarúgó Eb Közala­pítvány 35 milliárd forintot kü­lönített el — a szerk. ) Az idén az átépítések az önkormányzati és vállalkozói pénzekkel együtt összesen 10,7 milliárd forintba kerülnek. A Hlasz számításai szerint tíz év alatt több mint 100 milliárd forint bevételt eredmé­nyezhet az összes, azaz 38 ma­gyarországi stadion felújítása. Európa legjobbjai között a MiZo Pécsi VSK Osztják a kosarakat a pécsi lányok Tíz veretlen euroligás mérkőzéssel a háta mögött a MiZo Pécsi VSK kosárlabdacsapata az izraeli Elitzur Ramlával játszik ma a legjobb nyolc közé jutásért. A csapatot öt éve megsza­kítás nélkül Európa legjobbjai között jegyzik. MUNKATÁRSUNKTÓL A több mint 100 millió forin­tos éves költségvetéssel műkö­dő MiZo Pécsi VSK eddig min­den meccsét megnyerte a női Euroliga kvalifikációs küzdel­mei során. Rózsa Gábor szak­osztály-igazgató lapunknak el­mondta: az Euroligában szerep­lő csapatokat a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA) anyagilag nem támogatja, de kötelezően megszabja, hogy a játékosok mezén, melegítőjén csak egyetlen szponzor neve szerepelhet, limitálva ezzel a reklámfelületből kasszírozha­tó bevételeket. A MiZo Pécsi VSK büdzséjét négy támogató, köztük a legnagyobb szponzor, a MiZo fedezi. A csapat szurkolótábora—a bérlet- és jegyvásárlásokkal — 15 százalékkal veszi ki a részét a költségvetésből. Az együttest csak az ezer bérletes rajongója éves szinten 15 millió forinttal segíti. A csapat NB I-es meccse­it átlagban 1500-an, az euroligás találkozókat pedig 3000-en kö­vetik figyelemmel a Lauber Dezső Sportcsarnokban. A nyolcaddöntőben hazai pályán az Elitzur Ramla lesz a pécsiek ellenfele. Az egyenes kieséses, két győzelemig tartó párharcot követően siker esetén a “Final Fourba” jutásért a Az Euroliga F csoportjá­nak első helyén végző MiZo Pécsi VSK — a korábbi B csoportbeli meccseit is szá­molva — tíz kvalifikációs mérkőzésének mindegyikét megnyerte. A lányok össze­sen 730 pontot szereztek, mi­közben — a liga tizenhat csa­pata közül a legkevesebbet— mindössze 546-ot kaptak. Galatasaray—Priolo mérkőzés győztesével játszhat a MiZo Pécsi VSK. Az Elitzur Ramla elleni összecsapás ma délután hat órakor kezdődik. Népszerűek az államilag mostoha küzdősportok Szorosra húzott övék A küzdősportok a legelterjedtebb tömegsportok közé tartoznak Magyarországon: becslé­sek szerint közel ötvenezren űzik. Mivel nem olimpiai sportágakról van szó (karate, kick­box, kung-fu), az állam meglehetősen mostohán kezeli őket, a versenyzőik —hacsak nincse­nek egyéni szponzoraik—nem kapnak pénzt a világversenyeken elért győzelmeikért. MUNKATÁRSUNKTÓL Sok küzdősport-egyesület került lehetetlen helyzetbe, mert a bérelt termüket a fenn­tartók jóval több pénzért kiad­ták valamelyik vállalatnak, így az edzéslehetőség megszűnt. Az edzések általában iskolai tornatermekben zajlanak, ami­ért bérleti díj­at fizetnek az adott intézménynek. A nehéz hely­zetben lévő iskolák rá vannak kényszerülve, hogy minél több külső bevételük legyen, ezért ha valaki többet kínál a teremért, akkor annak adják bérbe. A ne­hézségek ellenére több tízez­ren űznek valamilyen küzdő­sportot. Az ország 50 klubj­ában mint­egy 5-6 ezer a kick-boxos spor­toló, ebből 5-700 a versenyző — mondta Galambos Péter, a Magyar Kick-box Szövetség alelnöke. A sporttörvény sze­rint a hazai szövetség nem ala­kulhat át szakszövetséggé, mi­vel a 80-90 tagországból álló Kick-box Világszövetség nem tagja a sportszervezeteket tö­mörítő nemzetközi társaság­nak, az AGFIS-nak. Ezért nem jár nekik állami juttatás, mint ahogy korábban sem kaptak. A világszövetség pályázik az AGFIS-tagságra, amit várható­an két-három éven belül el is nyerhetnek, ennek következté­ben a több világbajnokot is fel­vonultató hazai szervezet szak­­szövetségként már állami pén­zekhez is hozzáj­uthat—mond­ta a főtitkár. A szövetség idei költségvetése az utazásoktól függően 5-10 millió forint kö­rül lesz, ami többnyire a sport­ág berkeiből származó szpon­zoroktól, illetve a klubok befi­zetéseiből tevődik össze. A ver­senyzők egy részének pedig egyéni szponzora is lehet, a sze­rencsésebbek akár százezer fo­rintos nagyságrendben is támo­gatáshoz juthatnak. A legjobbak a hagyományos világversenyek mellett profi kick-box mérkőzéseken is in­dulnak, ahol azonban jóval ke­vesebb a pénz, mint a profi ökölvívásban: mindössze ezer dollárt kapott az a magyar ver­senyző, aki legutóbb elnyerte a világbajnoki címet. Jóval erő­sebb marketingstratégiával fel lehetne kelteni a média és a tá­mogatók érdeklődését a sport­ág iránt, mivel a kick-box leg­alább olyan látványos, mint a profi ökölvívás — mondta Ga­lambos Péter. A Magyar Karateszövetség (MKSZ) az ország második­harmadik legnagyobb sport­­szövetsége, közel 20 ezer kara­­tést foglal magában — mond­ta Tógyer Dezső, a szövetség kincstárnoka. A tavalyi 17 mil­lió forintos költségvetésből 5 milliót tett ki az állami támo­gatás, a többi pénz a tagdíjak­ból és szponzoroktól szárma­zott. Az MKSZ legnagyobb tá­mogatói a szövetség vezetői, akik több millió forintot adomá­nyoznak a karaténak. Ennek el­lenére a válogatott versenyzői és edzői is társadalmi munká­ban végzik tevékenységüket. Erős lobbizás folyik, hogy a karate olimpiai sportággá vál­jon, ezért a karatésok jelenleg a különféle irányzatok egysé­gesítésén fáradoznak. Az idén kap először állami támogatást a közel nyolcezer sportolót számláló Magyar Kung-fu Szövetség; az első fél évre 500 ezer forintot irányzott elő az ISM, a másodikra szánt összeg nagysága még kérdéses — mondta Váradi György fő­titkár, aki hozzátette: a szövet­ség idei költségvetésének el kell érnie az 5-7 millió forintot, így a működésük túlnyomó részét saját forrásból kell előteremte­ni. A több világbajnokkal büsz­kélkedő kung-fusoknak saját költségükön kell a versenyek­re utazniuk, a szövetség veze­tői pedig társadalmi munkában dolgoznak. A sportág vezetői a kung-fu professzionálissá té­telének gondolatával foglal­koznak, a rendezvényeik és be­mutatóik látványban már-már annak tekinthetők. A kung-fu 4-8 éven belül olimpia sportág­gá válhat, amit az egyik legesé­lyesebb, a 2008-as nyári játé­kokra pályázó Peking rendezési joga tehet biztossá. K.D.

Next