Világgazdaság, 2001. április (33. évfolyam, 63/8078-81/8096. szám)
2001-04-06 / 67. (8082.) szám
Villány és Szekszárd versenye Becsületes vörösök Az egymástól függetlenül, de egy héten belül lebonyolított villányi és szekszárdi borverseny szervezői és résztvevői a Világgazdaság kérdésére egyöntetűen nyugtázták: egyebek mellett a 2000-es évjáratnak is köszönhetően emelkedett színvonalat produkáltak az inkább vagy kevésbé ismert termelők benevezett produktumai. A nagy aranyérmekkel díjazott nedűk készítői között itt és ott jobbára ismert nevekkel találkozhatunk, de örvendetes néhány újabb pincészet felbukkanása is. GAZDA ALBERT A villányi borverseny nagy aranyérmesei Tavaly az általában 10,5— 11,5 helyett 13,9 Celsius-fok volt Villányban az évi középhőmérséklet, a napsütéses órák száma pedig a “rendes” 2000 helyett meghaladta a 2300-at— keresett magyarázatot a 2000- es évjárat különlegességének okait firtató kérdésünkre Tiffán Ede. Az április 4-ei villányi borverseny értékelésének lebonyolításában vezető szerepet vállaló — “mellesleg” két nagy aranyérmet is begyűjtő — borász ugyanakkor a nívó emelkedését nemcsak a fentiekkel, hanem a termelők hozzáértésével is magyarázta, hozzátéve: végre eltűntek a rossz,hibás borok. A kizárólag őstermelőknek adható fődíjat ezúttal Horváth János kapta 2000-es kékoportójáért. A megméretést a zsűrire hivatkozva “Magyarország legnagyobb vörösborversenyének” minősítő Tiffán Ede általános tapasztalatként megjegyezte: a “nagyok” nyomába ígéretes pincészetek szegődtek, amelyek vezetőinek “becsületes hozzáállása garanciát jelenthet arra, hogy később nem váltanak tömegtermelésre”. Ezen ígéretes termelők egyike az ugyancsak két nagy aranyra érdemesült Günzer Zoltán. A borász saját szándékai és lehetőségei kapcsán azt mondta, nem célja, hogy nagy pincészetet hozzon létre, mivel több százezer palackkal nem feltétlenül lehetséges biztosítani ugyanazt a minőséget. Elégedettek voltak a nívóval a szekszárdiak is. Vesztergombi Ferenc hegyközségi alelnök a színvonalat “szokásosan magasnak” minősítette, megállapítva: az 1999-es és a 2000-es esztendőnek különleges értékű kékfrankosokat és kadarkákat köszönhettek a borvidéken, de kitűnő merlot-k, cabernet-k és bikavérek is készültek. Érdekes, hogy itt a nagydíjat egy pinot noir gyűjthette be, mégpedig a Liszt Pincészeté, amiben a nedű “önértékén” túl nyilván szerepet játszott “az újdonság varázsa is”. Vesztergombi Ferenc kiemelte a kadarka ügyét—egykor az teremtette meg Szekszárd hírnevét—, mondván, az lenne jó, ha a területek legalább 10-15 százalékán ez az egyébként munkaigényes és kényes fajta teremne. A borász úgy tudja, az utóbbi két évjárat jótékony hatásának is köszönhetően többen készülnek kadarkát telepíteni a legjobb dűlőkben. Mészáros Pál, a hegyközségi tanács elnöke leszögezte: a versenyen bebizonyosodott, hogy Szekszárdon 2000-ben teremtek az évszázad legjobb borai. A vörösök már most érettek, szinte túlzottan is — állapította meg. Mészáros Pál szót ejtett a szekszárdi fehérborokról is, azzal, hogy a chardonnay-knak, szürkebarátoknak kevésbé kedvezett a nagy meleg, hiszen nemegyszer elégtek a savak. Ezzel együtt szép tételek is kerültek a zsűri elé—fűzte hozzá végül. Szekszárdon egyébként összesen 216, Villányban pedig 340 bort értékeltek. Utóbbi helyszínen ez csökkenést jelentett, de csak azért, mert a szervezők — okulva az elmúlt évi problémákból — pincészetenként ötben maximálták a benevezhető tételek számát. Somogyi Tibor.....................................Olaszrizling............................................1998 Bajor Péter..........................................Rajnai rizling.........................................1995 Szende Gábor.....................................Rose cuvée............................................2000 Siklósi János.......................................Kékoportó..............................................2000 Müller János.......................................Kékoportó..............................................2000 Horváth János....................................Kékoportó..............................................2000 Schüller József...................................Kékoportó..............................................2000 Szemes József...................................Kékfrankos.............................................2000 Tiffán Ede és Zsolt..............................Pinot noir...............................................2000 Hellmann Erhard és Evelyn...........Cuvée......................................................1999 Wunderlich Alajos.............................Cabernet sauvignon............................2000 Villányi Borászat Rt...........................Cabernet sauvignon...........................2000 Günzer Zoltán.....................................Cabernet sauvignon...........................1999 Preisendorf János.............................Cabernet sauvignon...........................1997 Vylyan Rt...............................................Merlot barrique....................................1999 Szandtner József...............................Cabernet sauv. barrique....................2000 Róth József.........................................Cabernet sauv. barrique....................1998 Ganzer Tamás..........................Cabernet sauv. barrique....................1998 Günzer Zoltán...........................Cabernet sauv. barrique....................1998 Mayer Pince.............................Cuvée barrique.....................................1999 Tiffán Ede és Zsolt......................Cuvée barrique.....................................1999 A szekszárdi borverseny nagy aranyérmesei és nagydíjasai . Szürkebarát 1998, Gilián Rt. , Pinot noir 2000, Liszt Pincészet . a Nádasdi Borház 1997-ese . Vesztergombi Ferenc 1999-ese . az Aliscavin 1997-es barrique-ja Az oldalt szerkeszti: Kovács András István Gilián Rt............... Nádasdi Borház Kft.. Vesztergombi Bt..... Takler Pince......... Vesztergombi Bt..... Vesztergombi Bt..... Gilián Bt............... Vesztergombi Bt..... Takler Pince......... Takler Pince......... Tüske Pince.......... Liszt Pincészet...... Liszt Pincészet...... .... Szürkebarát...........................................1998 ....Kékfrankos.............................................1997 ....Cabernet sauvignon...........................1999 ....Kékfrankos.............................................1999 ....Merlot.....................................................1999 ....Kékfrankos.............................................1999 ....Cabernet franc.....................................1997 .... Kadarka..................................................1999 ....Merlot..................................................... 1999 ....Kékfrankos............................................. 2000 .... Merlot..................................................... 2000 .... Pinot noir.............................................. 2000 .... Oportó.................................................... 2000 A legjobb fehérbor.... A legjobb vörösbor.... A legjobb kékfrankos. A legjobb kadarka... A legjobb bikavér.... VILAGGAZDASAG BORKULTÚRA ÜZLETI NAPILAP Az információra szomjazók kevés pincében szörfözhetnek Még nem folytak be a hálóra A több száz hazai borászat közül elenyészően kevesen vannak még jelen az interneten. A pincészetek döntően néhány siteos, szerény designnal és információtartalommal bíró oldalain túl néhány borrendelésre alkalmas, egyelőre kis forgalmat bonyolító lap működik. Barangolásaink során a tokaj-hegyaljai Gróf Degenfeld, a villányi Malatinszky Kúria, valamint a Hungarovin virtuális pincéiben éreztük magunkat a legjobban. A business to business (B2B), az internet üzletfelek közti alkalmazása egyáltalán nem, az e-commerce, azaz a végfelhasználóknak való eladás kismértékben jelent meg a hazai borkereskedelemben és a világhálón. A pusztán információra szomjas szörfözők már több—értsd néhány tucat — hazai oldalt is találnak, a pincészetek többsége azonban egyáltalán nem él a marketing ezen eszközével. A hazai top borászok-borászatok közül is sokan mellőzik még az internetet, számos, az év borásza címmel kitüntetett mestert is hiába keresünk a neten. Többen most készülnek felköltözni a világhálóra, készül mások mellett Gere Attila és Tiffánék honlapja. Tiffán Zsolt elmondta: kis költséggel, személyes kapcsolatokon keresztül készül el site-juk, terveik szerint év végére. A borász szerint a külföldiek érdeklődésének kielégítésére szolgálhat a pincészetet bemutató lap. A villányiak közül jó a Malatinszky-pince oldala, és várhatóan tartalmas lesz a most fejlesztés alatt álló Vylyansite is. Az internet adta lehetőséget felismerő pincészetek portáljai igen különbözőek: az egyetlen lapból álló, a borászat elérhetőségét tartalmazó homepageektől kezdve a néhány oldalas, “ódivatú” portálokon át a csak néhány, de már gyakori frissítésű, új animációs technikákat is alkalmazó webkikötőkig terjed a skála. Üdítő kivétel így a borászatok közül a Gróf Degenfeld (www.degenfeld.hu) lapja, mely kifejezetten látványos, a legújabb technikát kihasználó oldalakkal rukkol elő, illetve a Hungarovin alig pár hónapos www.torley.hu portálja. Jellemző azonban az internet és a bor hazai viszonyára, hogy a legnagyobb termelő és forgalmazó cég is csak most kezdett bele a világhálón való építkezésbe. Mint Báló Zoltán, a Henkell Söhnlein Hungária Kft. (a Hungarovin tulajdonosa) exportmarketing-vezetője lapunknak elmondta, a cég hamarosan indítja a www.hungarovin.hu, a www.bb.hu, illetve a www .chapelhillwine.com oldalakat. A neten való megjelenést Báló Zoltán szerint egyébként a külföldi partnereik miatt kezdték el, noha a “torley” oldal hazai sikere fényében nehéz megmondani, a bel- vagy a külpiac elérése fontosabb pillanatnyilag ilyen módon. A külföld felé nyitás egyébiránt láthatóan több borászatot is motivált az interneten való megjelenésre, olyannyira, hogy magyar nyelvű oldalaikról “elfeledkeztek”. Dusóczky Tamásnak máig csak “com”-os oldala van, magyar nyelvű tartalom nélkül, a Disznókő pincészet pedig csak néhány hónapja érhető el “hu”s címmel is, egyelőre azonban szintén kizárólag angol és francia nyelven. Mint ez utóbbi borászat vezérigazgatója, Mészáros László lapunknak elmondta, 1995 óta van internetes oldaluk, azt a francia anyacég készítette. Abban az időben a magyar internetezők száma rendkívül alacsony volt, ezért is maradt el a magyar nyelvű tartalom. A honlap megújításán most dolgoznak, többnyelvű, látványos, rendszeresen frissített portált alakítanak ki, melynek felületét Franciaország helyett itthonról alakítják majd. Az ellenpéldák ellenére a neten megjelent hazai borászatok többsége a hazai érdeklődőkre koncentrált, a portálok jelentős része—és ez ugyanolyan hiányosságként említhető—csak magyarul olvasható. Az oldalak döntő része — szebb vagy csúnyácska designnal — azonban nem mondható kihasználtnak: a cél láthatóan a világhálón való jelenlét, általános információk rövid összegzése, esetleg — ha van—a pincészethez kapcsolódó panzió, étterem bemutatása. Az interneten keresztüli borvásárlás lehetőségét több kereskedő is kínálja, rendelni lehet a bortarsasag.hu, aborvirag.hu, a bakator.hu, aborkereskedes.hu, illetve a Monarchia néven forgalmazott válogatásokat a magyarborok.hu oldalakon is. Tálos Gábor, a Budapest Bortársaság társtulajdonosa szerint a világhálón való forgalmazás egyelőre nem tekinthető önmagában nyereséges üzletnek: a cég teljes forgalmának csak marginális hányadát adják az ilyen megrendelések, a rekordnak számító decemberi hónapban félmillió forint értékben adtak így el borokat. A mindig frissített kínálattal megjelenő portál azonban nem mérhető hasznot hoz a magánvevők és a partnerek tájékoztatása révén. A B2B-t a Bortársaság sem használja. Tálos szerint ennek részint biztonsági okai vannak, részint pedig az, hogy a hozzájuk kötődő kereskedőkkel egyenként nem olyan volumenű a forgalom, ami indokolttá tenné a váltást. A világháló legfontosabb, mindenki számára elérhető előnyét, az információk mennyiségi korlát nélkül való elérhetővé tételét a magyar bor még nem fedezte fel. A külföldi pincészetek egynémelyike szüreti hírlevelet is üzemeltet, naponta szállítva friss híreket az érdeklődőknek. A hazai borászatok azonban döntően ritkán, kevés hírrel frissítik oldalaikat. A szőlő- és borfajták bemutatására még csakcsak, a talaj, a környék, az évjáratok és egyéb érdekesség felvillantásáig már szinte senki nem vállalkozik. Borvidékek bemutatására egyes önkormányzatok vállalkoznak, a hegyközségek azonban — a kertészeti, valamint a gödöllői egyetemen keresztül —kizárólag elérhetőségeiket teszik közzé a világhálón. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára azonban a Világgazdaságnak elmondta: saját website-juk készítése folyamatban van, a tervek szerint júniusra beérő oldalon a hegyközségekről, borvidékekről szóló részletes leírások mellett a hazai bortermeléssel kapcsolatos statisztikai adatok, jogszabályok, hírek lesznek olvashatók. Az oldalnak lesz egy zárt része, amelyen a jogszabálytervezeteket, belső anyagokat a hegyközségek számára teszik elérhetővé. Az összességében szerénynek nevezhető hazai bornetkultúra mellett tanulságos lehet tanulmányozni egyes külföldi pincészetek egyébként minőségét tekintve ugyancsak meglehetősen nagy szórást mutató oldalait. Kiindulásként az internetes bortúrához jó alap lehet a bor.lap.hu linkgyűjtemény. Dugóhúzó: egy kis hazai, a cserszegi fűszerestől a zengőig, a királyleánykától a kéknyelűig Hungaricumok - magyar bor, magyar ecsettel Ez alkalommal hiánypótlónak ígérkező kalandba bocsátkozott a Dugóhúzó kíváncsi csapata, amikor is olyan hungaricumokat igyekezett megmérni, amelyekkel kevés termelő próbálkozik, így önálló kóstolók szervezése lehetetlennek látszott. A cserszegi fűszerestől a zengőig terjedő “terület” feltérképezése azonban összességében csalódást okozott, hiszen csupán két borról állíthattuk jó szívvel, hogy odaadó figyelemre érdemesek. MUNKATÁRSAINKTÓL A magyar “származású” vagy annak tekintett fajták — azaz a hungaricumok — érzésünk szerint méltatlanul szorultak háttérbe az elmúlt évtizedben. A hazai talajban is kitűnő minőségre képes világfajták divatja mind elsöprőbb lendülettel “támad”, holott — mint azt nemrég furmint-, majd hárslevelű tesztünk bizonyította — a legjobb hungaricumok nem okvetlen produkálnak gyengébb minőséget. Ezúttal azonban a vártnál és az általánosnál több tételben kellett csalódnunk szokásos vakkóstolónk során. Úgy ítéltük meg, három bort nem lenne szerencsés ajánlótáblánkba illeszteni, mivelhogy feltételesen sem ajánlhatóak. Az Ódon Pince 1998-as köveskáli juhfarkját gyógyszeres illat- és egysíkúan savanyú ízvilága, a Kőporos Pincészet 1999-es egri leánykáját a tartás teljes hiánya — visszakóstoláskor összecsuklott —, az Öregbaglas 1999-es kéthelyi királyleánykáját meghökkentően sötét színe és hihetetlenül erőteljes, minden más jegyet maga alá temető savvilág;* sorolta az imaginárius vonal alá. Megjegyzendő, egyikünk ez utóbbi italt dicsérte tüzességéért, s illatában mézet és virágot sejtett, ám a többiek nem értettek egyet vele. A Bozóky Pincészet 1998-as móri ezerjója egyöntetűen az ötödik pozícióba soroltatott. A bor érett, tiszta színének és elismerhető vastagságának köszönhette helyezését. Ezzel szemben jelentősen csökkentette értékét az erőteljes ászkolásból adódó fülledtség és a meglehetősen hivalkodó édesség. A gyümölcsösség illatban nem, csak ízben mutatkozott, s hossza sem tűnt igazán értékelhetőnek. Nem hozta a remélt formát a “holtversenyben” harmadik Szeremley Huba-bor sem. A 2000-es kéknyelvtől ugyanis többet és főként mást vártunk. A korábbi évjárataiban nagy testű, jellegzetes illat- és ízvilágú, egyéniségnek tekintett bor ezúttal a reduktív iskola “egyenruhás” produktumának bizonyult. A savanyúcukrosfruttis, némi körtét és némelyek szerint mineralitást is kínáló illat többek kedvét szegte. Az ízben ez a “világ” folytatódott, viszont a “tisztességes, remek savak” segítettek megítélésén. A Hungarovin ugyancsak 2000-es, etyeki zenit-zefír cuvée-jét szintén a fent jellemzett iskola gyümölcseként üdvözölhettük, de az “uniformisba bújtatott” ital egyébként “műgyümölcsös” illata mélyebbnek tűnt a kéknyelvéhez képest. “Íze hasonló módon gyümölcsös, a bor elég testes, s ugyan mintha pillanatra hirtelen véget érne, izmos savak segítik hosszú utóízének kibontakozását” — összegezhettük. “Kellemesen gömbölyű, finom, gusztusos bor, még tüze is van”—rögzült más helyütt. A dobogó első két fokára hágott borok kimagaslottak a mezőnyből. Pók Tamás 1998-as zengője némelyektől illata okán kapott kevés kritikát. A tölgyfa hordó erőteljesen füstös-égetett illata ugyanis minden gyümölcsöt maga alá temetett, csak a mineralitást engedte felszínre bukkanni, s azt az érzést kell LEGJOBBAK * Hilltop Neszmély Rt., Woodcutters White neszmélyi cserszegi fűszeres, 2000, 999 Ft, CBA • Pók Tamás, egri zengő, 1998, 1200 Ft, Monarchia Kft. A JÓK • Hungarovin, etyeki zenit-zefír, 2000, 860 Ft, Hungarovin borbolt • Szeremley Huba, badacsonyi kéknyelű, 2000,1760 Ft, Vinarium Rt. FELTÉTELESEN AJÁNLOTT • Bozóky Pincészet, móri ezerjó, 1998,1050 Ft, Budai Borvár tette: a bor nem volt versenyképes a tudomásunk szerint a szokásosnál nagyobb, de jellegüket tekintve barrique-nak minősíthető hordók erejével. A zengő még így is többeknél első helyet szerzett, pláne, hogy egyesek nem minősítették zavarónak a fát sem. ízben a jó test és a rendkívül élénk, de harmonikus savak mellett a gyümölcsök is megpróbáltak szabadulni, de nem volt könnyű nekik. A “hosszú séta a fák között” költői mondattal jellemzett ital kávét és fűszereket is kínált, s azt a következtetést, “ezt már érdemes kóstolgatni, még ha nincs is egyben”. Az első helyre a reduktív borok talán első számú magyarországi pincészetének mesterműve került. A Hilltop Neszmély Rt. Woodcutters White fantázianevű, 2000-es neszmélyi cserszegi fűszerese bebizonyította, attól, hogy egy bor acélban készül, még lehet individuum. A szénás-gyümölcsösásványos-epres-rózsás illatokat és az egyszerűbb, de egyenes ízeket, kellemesen kesernyés utóízt mutató italról állíthatjuk: kategóriájában katartikus, amely “nem összetettségével fog meg, de nagyon tiszta, míves darab”. A második körre további fejlődést produkált a bor, tűzköves, erőteljes jegyekkel gazdagodva a megmaradt gyümölcsök mellett. 2001. ÁPRILIS 6.