Világgazdaság, 2001. május (33. évfolyam, 82/8097-103/8118. szám)
2001-05-03 / 83. (8098.) szám
2001. MÁJUS 3. VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP TÁRSADALOM Kormányfőjelölés az MSZP-ben: ketten egy ellen Gyengültek Németh esélyei Az MSZP országos választmánya (ov) szombati ülésén várhatóan két, a miniszterelnök-jelöltségre pályázó politikussal konzultálhat szándékairól. Mint azt a párt elnökségét lapzártánkkor tájékoztató Juhász Ferenc alelnök elmondta: Németh Miklós a június 9-i kongresszusig nem kíván részt venni a vezető testületek által kialakított jelölési folyamatban. ..l'i.IflMFMlXti'l Nagymértékben gyengíti Németh Miklós esélyeit, hogy a politikus a jelek szerint változatlanul kivonja magát az MSZP vezető testületei által a miniszterelnök-jelölt személyének kiválasztására megszabott folyamatból. Ezt a párt vezető politikusai körében korábban megfogalmazódott, lapunkban is ismertetett véleményt (VG, 2001. április 23.) ma már az exminiszterelnök egyes támogatói is osztják. Különösen azok után, hogy — mint az Juhász Ferenc alelnök nyilatkozatából kiderült— Németh Miklós tartja magát korábbi feltételeihez: eszerint az esedékes pártkongresszuson előbb a jelenlegi vezetés tevékenységét kell értékelni, azután a programot elfogadni, s csak később miniszterelnök-jelöltet állítani. Az alelnök a Németh Miklóssal az elmúlt napokban történt megbeszélésére hivatkozva azt mondta: kiderült, hogy a politikus nem kíván megjelenni a párt jelölésre hivatott testületei előtt. “Mindenképpen jó lett volna, ha olyan jelölési folyamatot tudunk kialakítani, amelyben Németh Miklós maga is tevőleges szerepet vállal” — fogalmazott Juhász Ferenc. Egy tegnapi fórumon a politikus azt is kijelentette: jó esély van arra, hogy a testületek egy miniszterelnökjelöltet ajánljanak a kongresszusnak. Az MSZP alelnöke tegnap este tájékoztatta a fentiekről a párt országos elnökségét. Noha lapzártánkkor még tárgyaltak a testület ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, azt valószínűsíteni lehetett, hogy az ov szombaton , március 31-én hozott határozatához igazodva — csupán két, a miniszterelnök-jelöltségre aspiráló politikust hallgat meg. Mindezek alapján azonban még mindig nem teljesen egyértelmű, hogy az elnökség és az ov közös javaslata egyes vagy többes jelölésre vonatkozik-e majd. Az ebben a pillanatban is bizonyosnak tűnik, hogy Medgyessy Péter vállalja a megméretést. Az expénzügyminiszter a Világgazdaságnak ugyanakkor úgy nyilatkozott: szerencsésnek tartaná, ha az elnökség és az ov el tudná kötelezni magát egy személy mellett, ezzel ugyanis “bebizonyítaná, hogy az elnökségnek van karaktere”. A politikus egyébként nagyobb támogatottságot érzékel maga mögött, mint amilyenre korábban számított. Medgyessy Péter kitart a mellett, hogy a párt választási bizottságát nem a pártelnöknek, hanem a miniszterelnök-jelöltnek kell irányítania. A politikus azt állította, nincs közös forgatókönyvük Kovács Lászlóval, amit lapunknak nyilatkozva maga az elnök is aláhúzott. Egy vezető MSZP-s politikus azonban azt mondta: Medgyessy Péter és Kovács László “öt perc alatt megtalálná a mindkettejük számára megfelelő megoldást”. Az tény: a miniszterelnök-jelölési folyamat kezdetekor többen arra számítottak, hogy a pártelnök visszalép majd Medgyessy Péter javára, s csak Németh Miklós aktivizálása zavarhatja meg ezt az elképzelést. G.A.—T.E. Európai vigyázó szemek vetülnek a kisgazdákra A pártalkotmány módosítását remélik Két, az FKGP-t is tagjai között tudó európai pártszövetség, az Európai Demokratikus Unió (EDU) és az Európai Néppárt (EPP) is figyelemmel kíséri a kisgazdapártban zajló történéseket, ám egyik sem küld delegációt sem a Torgyán József, sem a reformerek által összehívott szombati nagygyűlésre. uiii.'iHumrrnn Az EDU folyamatosan figyelemmel kíséri a Független Kisgazdapártban zajló eseményeket, ám a szombati ceglédi találkozón nem vesznek részt képviselőik — válaszolta lapunk kérdésére Alexis Wintoniak, a szervezet végrehajtó titkára. Hozzátette azonban: a távolmaradást nem politikai üzenetként kell értelmezni, az EDU egyszerűen nem szokta magát belpolitikai jellegű eseményeken képviseltetni. Hasonlóan tartózkodó magatartást tanúsítanak a belső folyamatok kommentálása terén, ahol alapelvük a pártok életébe való be nem avatkozás. Az FKGP néhány éves felfüggesztését követően, 1999 eleje óta ismét teljes jogú tagja az EDU-nak — emlékeztetett Wintonnak. Információink szerint vezető kisgazda politikusok arra kérték az EDU-t, hogy küldjön delegációt a Torgyán József összehívta ceglédi rendezvényre. Lapunknak ezt a párttagságából felfüggesztett Balogh Gyula szervező főtitkár és Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter is kívánatosnak minősítette. Annak ellenére, hogy a vezető kisgazda politikusok döntő része immáron egyetért abban, hogy a Torgyán József vezette elnökséget le kell váltani, erre továbbra is két nagygyűlésen készülnek. A Ceglédre igyekvő politikusok, köztük a már említett Balogh Gyula, Turi- Kovács Béla és Szabó János honvédelmi miniszter szerint a fővárosban ugyancsak szombatra, a reform-polgári platformba tömörült kisgazdák szervezte nagygyűlés illegitim. Utóbbiak— köztük Boros Imre PHARE-miniszter, Lányi Zsolt volt országos alelnök, Bánk Attila volt frakcióvezető—szerint azonban Cegléden egy előzetes tisztogatás után összehívott gyűlésen nincs esély a pártelnök leváltására. Boros Imre tegnap bejelentette: levelet kapott az EPP főtitkárhelyettesétől, melyben Christian Kremer azt írja: reméli, hogy május 5-én módosítják az FKGP alkotmányát (erre mind Cegléden, mind Budapesten készülnek a reformerők), ez elősegítené a párt további demokratizálódását. A miniszter hozzátette: ha az FKGP miatt nem ismétlődne meg a választási győzelem 2002-ben, az EPP — melynek tagja a Fidesz és az MDF is — elmarasztalná a pártot. Boros Imre szerint a ceglédi gyűlést nem olyan módon szervezik, ahogy azt nemzetközi viszonylatban elvárnák, hanem kifejezetten Torgyán József védelmére. Márpedig ha a pártvezér a ’ 90-es évek első feléhez hasonló helyzetet (pártszakadást, a koalícióból való kilépést — a szerk.) idéz elő, akkor kérdésessé válhat az FKGP tagsági viszonya az EPP-ben. Vitatott a kormányőrök részvétele a népszámlálásban Biztos nem rendőrök? Miközben az ellenzék továbbra is vitatja a kormányőrök részvételét a népszámlálásban, és az SZDSZ az ügy parlamenti vizsgálatát sürgeti, a Belügyminisztérium (BM) állítja: nem történt jogszabálysértés. A KSH vezetője szerint a hivatalnak nem volt köze a biztosok kiválasztásához. Tény ugyanakkor, hogy szakmailag elképzelhető lett volna a védett személyek számbavételére más megoldás is. MUNKATÁRSAINKTÓL Január közepén jelent meg az a nyilvános belügyminiszteri utasítás, ami egyértelműen rögzítette: a védett személyek népszámlálási összeírását a Köztársasági Őrezred (KD) munkatársai közül kijelölt “saját számlálóbiztosokkal” kell végrehajtani. Az utasításban szerepel az is, hogy az érintett rendőröknek kell elvégezniük az összeírást az önkormányzatok által kijelölt azon számlálókörzetek egészében, ahol az állami vezetők laknak. Az utasítás nyilvános volta sem tisztáz számos fontos kérdést, így azt, hogy milyen törvényi felhatalmazás alapján adott ki Pintér Sándor belügyminiszter ilyen jellegű felszólítást, illetve nem tudni azt sem, nem kerültek-e az adatok valamilyen belügyi nyilvántartásba — szögezte le Kóródi Mária. Az önkormányzati és rendészeti bizottság SZDSZ-es alelnöke Pintér Sándor, Orbán Péter országos rendőrfőkapitány, Gémesi György, a KŐ parancsnoka és Mellár Tamás, a KSH elnöke meghallgatására tett javaslatát a testület tegnapi ülésén leszavazta a kormánypárti többség. Az SZDSZ aláírásgyűjtésbe kezdett: a bizottságban a képviselők kétötödének indítványára meghallgatást kell tartani, emellett a párt vizsgálóbizottság létrehozását is kezdeményezi. A KSH-nak semmiféle szerepe nem volt a népszámlálásban részt vevő mintegy 48 ezer biztos kiválasztásában — szögezte le Mellár Tamás, a hivatal elnöke. A kormányőrök alkalmazásával kapcsolatban a BM, illetve az önkormányzatok voltak illetékesek — szakmailag azonban ez nem kifogásolható. Mellár Tamás ugyanakkor elismerte, elvileg lett volna más lehetőség is a védett személyek számbavételére: ilyen a mindenki számára felkínált önkéntes kérdőívkitöltés. Tény azonban az is, hogy eddig valamennyi népszámlálásban közreműködtek hatósági személyek, a védett vezetők esetében pedig világszerte hasonló a gyakorlat. Az említett belügyi utasítás részletezi azt is, hogy belügyi dolgozók működnek közre a népszámlálásban például a rendőrségi fogdákban vagy a menekültszállásokon. Semmiféle titkos adatgyűjtés nem folyt sem a védett személyek, sem mások otthonában— hangsúlyozta Könyves Krisztina, a BM szóvivője. Az íveket a rendőrök az önkormányzatok jegyzőinek adták át, a kormányőrök alkalmazására a korábbi gyakorlatnak megfelelően azért került sor, hogy csak megbízható személyek csöngessenek be az állami vezetőkhöz. Azzal kapcsolatban, hogy a rendőrségi törvény szerint a rendőrök nem léphetnek be magánlakásba anélkül, hogy felfednék hatósági kilétüket, a szóvivő leszögezte: a kormányőrök — akárcsak a tanárok, orvosok vagy mások —ezúttal biztosként dolgoztak, nem rendőrként. Bernáth Varga marad a posztján A parlamenti FKGP-képviselőcsoport többsége — a frakción belül létrejött polgári platform tagjait kivéve — a ceglédi nagygyűlésre megy el szombaton. A parlamenti képviselőcsoport több tagja azt nyilatkozta: nem tudják mire vélni, hogy eddig még nem kaptak meghívót, pedig arra — a pártalkotmány szerint — hivatalos a teljes frakció. Gyimóthy Géza alelnök erre reagálva elmondta: csütörtökön mindenki megkapja a meghívót. A Bernáth Varga Balázsnak, a Független Kisgazdapárt főtitkárának leváltásával, illetve felfüggesztésével kapcsolatos híradások kifejezetten valótlanok — szögezi le Torgyán József, az FKGP elnöke szerdai közleményében. (MTI) HÍRSOROK Dávid Ibolya az alkotmányügyi bizottságban Az Igazságügyi Minisztérium az elmúlt évben kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott a jogalkotás terén, a parlament a tárca 15 törvényjavaslatát fogadta el, többségét 90 százalékot meghaladó támogatással — közölte Dávid Ibolya igazságügyminiszter, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának szerdai ülésén tartott beszámolójában. Jelezte, hogy a tárcánál folynak a magánszemélyek adósságkezelésére vonatkozó törvényjavaslat előkészítésének munkálatai. (MTI) Újabb bősi forduló június elején Pozsony már nem utasítja el kategorikusan azt a megállapodástervezetet, mely szerint a szlovák fél több vizet juttatna az Öreg- Dunába, Magyarország pedig lemondana az őt megillető energia egy részéről — mondta tegnap Székely László dunai kormánybiztos az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. Magyarország legalább 25 százalékos áramrészesedést s ennek megfelelő többletvíz átadását tartja reálisnak — idézi a kormánybiztost a távirati iroda. A következő tárgyalás június 5-én lesz Pozsonyban. (VG) Wolfgang Schüssel a Fidesz-kongresszus vendége Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke részt vesz és felszólal a Fidesz -Magyar Polgári Párt XIII. tisztújító kongresszusán, amelyet a hét végén Szegeden rendeznek. Az osztrák politikus mellett szintén jelen lesz és köszönti az egybegyűlteket Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke. (MTI) Orbán: Indokolatlan amerikai vízumkényszer Esély a megoldásra Lát esélyt a magyar kormányfő arra, hogy megoldódjon a magyar—amerikai kapcsolatok fájdalmas pontja, az egyoldalú vízumkényszer problémája. A magyar légitársaság gondjait Orbán Viktor is megtapasztalhatta: négy órát vesztegelt Párizsban a gép meghibásodása miatt. LiHlUilMJIlT.: Indokolatlannak tartja az egyoldalú amerikai vízumkényszert Magyarországgal szemben Orbán Viktor miniszterelnök, aki ezt a kétoldalú kapcsolatok fájdalmas pontjának nevezte. Van esély arra, hogy ez a probléma hamarosan megoldódjon —jelentette ki washingtoni útjáról hazatérve a kormányfő. Az amerikai fél azt kifogásolta, hogy a magyar turisták sok esetben a vízumuk lejárta után is ott maradnak, illetve az ellenőrzések során nem találják őket a bejelentett címeken. A magyar fél kérte az adatok összevetését a sajátjaikkal, mivel nekik nincs minderről információjuk. Az amerikai népszámláláson kiderült, hogy mintegy 10 millióan tartózkodnak illegálisan az országban. Az új amerikai kormányzat megerősítette a Magyarországgal kötött szövetséget, mivel Az egyik segédhajtómű kisebb meghibásodása miatt a tervezettnél négy órával később indult a párizsi repülőtérről a miniszterelnök repülőgépe. László Attila, a Malév helyi képviselője lapunkat arról tájékoztatta, hogy a Fokker típusú '' ' gép pilótája még a kifutópálya végén észlelte a rendellenességet, s ezért nem kockáztatott. (VG) továbbra is elkötelezett marad az európai biztonság iránt — mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök a Malévgép műszaki hibája miatt négyórás késéssel érkezett Budapestre . Ennek ellenére továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az állami vezetők külföldi utazásaihoz a magyar légitársaságot válasszák — mondta Orbán Viktor, hozzáfűzve: “bár ez a szerelem egyre inkább egyoldalú”. Washingtoni feltételek Az Egyesült Államokba magyar állampolgár vízummal utazhat be, amely jellegétől függően — turista, látogató, tanulmányi, munkavállalói — hosszabb-rövidebb tartózkodásra jogosít. Az üzleti és turistavízummal legfeljebb hat hónapig maradhat külföldi az USA-ban. A vízum önmagában egyébként nem garantálja a belépés engedélyezését, a bevándorlási tisztviselő ugyanis megtagadhatja azt, ha úgy véli, a külföldi illegális letelepedés, munkavállalás céljából érkezett az Egyesült Államokba. Ráadásul szigorú követelményeknek kell megfeleljen minden kérelmező: az idevonatkozó amerikai jogszabály szerint eleve azt kell vélelmezni, hogy a kérelmezők valójában emigrálni készülnek. Ezért igazolniuk kell az utazás célján, időtartamán kívül például azt is, hogy lakóhellyel rendelkeznek. Kelet-Európa országai közül csak a szlovén állampolgárok élvezik az átmeneti amerikai vízummentességet, ami— Görögország kivételével — az EU-tagállamok állampolgárainak is kijár. Kongresszusi jóváhagyásra van ahhoz szükség, hogy a jelenleg ideiglenes vízummentességben részesülő, összesen 29 állam állandó kedvezményezetté váljon. Csak ezt követően lehet szó arról, hogy a vízummentességet a ma még vízumköteles országokra — így Magyarországra is—kiterjesszék. Ennek feltételei között szerepel, hogy a vízumköteles országokban beadott kérelmek visszautasítási mutatóját 3 százalék alá kell szorítani. Hogy milyen arányban utasítanak el magyar kérelmeket, azt a washingtoni hatóságok tartják nyilván. Jelenleg egyébként a budapesti nagykövetségre évente átlagosan 40 ezer magyar kérelem érkezik (VG, 2001. április 27.). A vízumkötelezettség megszüntetéséről az amerikai igazságügyi, illetve külügyi tárca dönt — tájékoztatták lapunkat az Egyesült Államok konzulátusán. 7