Világgazdaság, 2001. június (33. évfolyam, 104/8119-123/8138. szám)

2001-06-01 / 104. (8119.) szám

2001. JÚNIUS 1. VILÁGGAZDASÁG Az állam és az üzleti világ kapcsolatrendszerére épülve Orbán a magyar modellről Az állam és az üzleti világ kapcsolatrendszerére épít a magyar modell — fejtette ki Orbán Viktor egy tegnapi konferencián. Kijelentette, hogy a munkaerő-kínálat tekintetében Ma­gyarországnak kárpát-medencei méretekben kell gondolkodnia, és arra kell törekedni, hogy hazánk tőkevonzó képessége maradjon a régió legjobbja. MUNKATÁRSUNKTÓL A következő évek bebizo­nyítják majd, hogy a gazdasá­gi növekedés előtérbe állítása mellett is lehet inflációt csök­kenteni — mondta Orbán Vik­tor miniszterelnök tegnap, A magyar modell — az Európai Unió kapujában című konfe­rencián. A gazdaság évi 5-7 szá­zalékos növekedésének ered­ményeképpen a következő év­tizedben a területi kiegyenlítet­­lenség mérséklődni fog, és a munkaerőpiacon is jelentős át­alakulás megy majd végbe — összegezhetők a miniszterel­nök szavai. Az új típusú fejlődés veszé­lyei közül Orbán a szűkülő munkaerő-kínálatot emelte ki. Külföldi erőforrás bevonása nélkül négy-öt éven belül nem lesz elegendő, minőségében is képzett munkaerő Magyaror­szágon. Éppen ezért bír nagy jelentőséggel a státustörvény elfogadása. A gazdaság terve­zett növekedési üteme nem tart­ható fenn a szűkülő munkaerő­kínálat mellett, ezért kárpát­medencei méretben kell erő­forrást becsatlakoztatnunk a gazdaságba—fogalmazott. Arra kell törekedni, hogy a régióban a magyar legyen a leg­­jobban szervezett gazdaság, s Magyarország tőkevonzó ké­pessége a legerősebb legyen. Fontos,­Hogy az erőforrás bevo­nása ne járjon kulturális össze­ütközésekkel —figyelmeztetett. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyarok alkotmányos kisebbségek legyenek a kör­nyező országokban, és ott stabi­lizáló szerepet töltsenek be. Kifejtette, hogy arra is hiva­tott az elkövetkező néhány év, hogy az inflációt a két számje­gyes tartományból meggyő­zően leszorítsa. A magyar mo­dellnek a felzárkózás modell­jének kell lennie — hívta fel a figyelmet. A magyar gazdaság intézményrendszere már meg­felel bármely nyugati országé­nak, a gazdaság működtetésé­re azonban nem szabad egyet­len, már működő modellt sem átvenni, mert az a fejlettségbeli különbség konzerválódásához vezetne. A magyar gazdaság­nak legalább kétszer úgy kell fejlődnie, mint nyugat-európai társainak—jelentette ki. A előző évtizedet összefog­lalva kifejtette, hogy hazánk si­keresen túljutott az adósság­­csapdán, mára az elsődleges egyenleg már szufficites. Ered­ménynek könyveli el azt is a mi­niszterelnök, hogy a folyó fize­tési mérleg hiánya 1994 óta mára már gazdaságilag tartha­tó szintre állt be. (Kommentá­runk a 12. oldalon) Az ipari termelői árak alakulása további drágulást ígér Marad az inflációs nyomás Hiába csökkent az ipari termelői árak átlagos növekedési üteme, nem látszik, hogy enyhül­ne a gazdaságban az inflációs nyomás. A mérséklődést kizárólag az exportértékesítés ár­emelkedésének mérséklődése okozta, miközben a beruházási és fogyasztási célú termékek az előző hónaphoz képest gyorsabb ütemben drágultak. MUNKATÁRSUNKTÓL Áprilisban a megelőző hó­naphoz képest 0,2 százalékkal, 12 hónap alatt pedig 8,9 száza­lékkal nőttek az ipar termelői árai. Ezek az idei legalacso­nyabb értékek — írja gyorstájékoztatójában a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH). A kedvezőnek tűnő adatok mögött azonban — az áremelkedés rossz struktúrája miatt—kedvezőtlen folyama­tok húzódnak — mondja Nagy Márton, az ING Vagyonkeze­lő makroelemzője. A 12 havi termelői áremelke­dés a belföldi értékesítéseknél 12,3, az exportértékesítéseknél pedig 5,8 százalékos volt. Ez azt mutatj­a, hogy a dinamika csök­kenéséért kizárólag az export­­értékesítés árainak korábbinál kisebb ütemű növekedése felel, miközben a belföldi értékesítési árak drágulása a márciusival megegyező mértékű. Ez egyrészt azért kedvezőt­len, mert ez utóbbi tényező ér­zékelteti a belső inflációs nyo­mást. Másrészt a két árindex közötti különbség növekedése a hazai exportőrök nyereségé­nek csökkenéséhez vezethet. A jelenség nem a nagy importhá­nyaddal dolgozó multinacioná­lis cégek esetében jelent prob­lémát, hanem azon hazai terme­lők számára okoz nehézséget, akik exportjukhoz nagy mennyiségben használnak fel —ahogy a számok mutatj­ák— exporttermékeiknél gyorsab­ban dráguló alapanyagot. További kellemetlen szerke­zeti sajátosság, hogy az inflá­ció szempontjából releváns be­­► ruházási és fogyasztási célú ipa­ri termékek árdinamikája nőtt. Utóbbi termékkörben a 14,3 százalékos drágulás kétéves csúcsnak számít. A májusi belföldi értékesítési áraknak nagy lökést adott a ser­téshús- és kőolajárak emelke­dése. Feltehetően ennek ellené­re az ipari termelői árindex csökkenni fog, ugyanis ezt a hatást a forint felértékelődésé­ből fakadó exportárindex csök­kenése bőven kompenzálni fogja. M.I. : Az élelmiszerek belföldi értékesítési és fogyasztói árának alakulása jan. jan. VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: KSH Elveszhet tízmilliárd forint (Folytatás az 1. oldalról) A SAPARD Hivatal a belső önértékeléssel leghamarabb augusztus végére készülhet el — vélik a szakértők. Ezután kezdheti el az Állami Számve­vőszék (ÁSZ) az előakkredi­­tációt. Nyilatkozatuk alapján ez várhatóan négy hónapig tart majd. A jövő év elején kezdhetné meg az EU a program lebonyo­lítását végző intézményrend­szer akkreditálását, ami újabb négy hónapot vesz igénybe. 2002 májusára lehet akkreditált intézményrendszer Magyaror­szágon. Akkor, amikor a tízmilliárd forint elvesztése a tét, a SAPARD-program előkészü­letei ismét egy helyben topog­nak. A földművelésügyi mi­niszter lassan egy hónapja nem döntött arról, hogyan lehetne végrehajtani azokat az intézmé­nyi módosításokat, amelyeket az EU megkövetel. Mint arról beszámoltunk, május elején az unió szakértői kifogásolták, hogy a SAPARD Hivatal füg­getlensége nem biztosított. Nem dönthet önállóan gazdál­kodásáról, személyi kérdések­ről, és az informatikai rendszer sem megfelelő. Ekkor a hiva­tal azt javasolta a miniszternek, hogy kapja vissza a kifizető ügynökség szerepét az Agrár­intervenciós Központ. Ez infor­mációink szerint azóta már le­került a napirendről. A minisztériumban úgy vé­lik: a hivatal önállósága az FVM szervezeti keretein belül is megoldható. Erről azonban a miniszter hetek óta nem hozott döntést. A felkészülés ezért újra áll, vagy legalábbis még tovább lassult. BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP Évi 76 milliárdos hitelkeret az EIB-től Kedvező kamatfelár Több évre szóló, évente legfeljebb 300 millió eurós hitelkeret-megállapodást írt alá tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökével, Wolfgang Rothtal. A kedvező feltételek mellett kínált forrást az uniós csatlakozáshoz szükséges beru­házások megvalósítására használjuk. Frf.flT.m.1 A megállapodás értelmében 4—20 év futamidejű, kedvező kamatfeltételű hiteleket vehet igénybe hazánk, évente legfel­jebb 300 millió euró összegben. A szektorális hitelcsomagban elsősorban az EU-csatlakozás­hoz szükséges környezetvédel­mi, infrastrukturális, valamint informatikai beruházások sze­repelnek. Konkrét programokat egyelőre nem választott ki a két szerződő fél, erre az év máso­dik felében kerülhet sor. Az EIB-nek jelenleg AAA minősítése van a nemzetközi hitelpiacokon, ezért olcsóbban tud hitelt szerezni, mint ha Ma­gyarország lépne ki a piacra. Wolfgang Roth elmondta, hogy a hitelfelvétellel kapcsolatos költségein felül 25 bázispont­nyi kamatfelár ellenében bizto­­sítja a bank hazánk számára a hitelhez jutás lehetőségét. Jelenleg az EIB hitelfeltéte­lei jelentik az egyik legkedve­zőbb külső finanszírozási for­rást hazánk számára, és mivel az EU-csatlakozást követően Magyarország — a többi uni­ós tagországhoz hasonlóan — a bank részvényese lesz, egyre inkább előtérbe kerülnek az EIB finanszírozási konstruk­ciói. Lapunk kérdésére a pénzügy­­miniszter megerősítette, hogy a 300 millió eurós hitelkeret ré­szét képezi az idén az az 50 mil­lió eurós hitelfelvétel is, melyet a tiszai árvízkárok enyhítésére vesz igénybe a kormány. A megközelítőleg 13 milliárd fo­rintot a helyreállításban érde­kelt költségvetési előirányza­tok refinanszírozására használ­­­ja fel a központi költségvetés. Korábban már ez a bank aján­lott fel vissza nem fizetendő gyorssegélyt a kárenyhítésre, 500 ezer euró összegben. Ezt azóta a költségvetés az önkor­mányzati rendszeren keresztül felhasználta—mondta V­arga. Bírálat és dicséret (Folytatás az 1. oldalról) A jelenlegi költségvetési rendszer teljes mértékben meg­felel a GFS-szabványoknak, melynek bevezetését egyéb­ként még éppen az IMF javasol­ta hazánknak — értékelte a je­lentés megállapításait Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Kovács emlékeztetett, hogy az IMF-dokumentum fő meg­állapítása szerint a magyar ál­lamháztartás lényegesen átlát­hatóbbá vált az elmúlt években, és számos területen érvényesít magas szintű követelményeket. A valutaalap különben sem utasításokat fogalmaz meg, ha­nem tanácsokat ad, hogyan le­hetne tovább növelni a fiskális transzparenciát. Egyébként már tettünk lépéseket ennek ér­dekében, hiszen kísérleti jelleg­gel már az IMF által javasolt el­vek alapján is nyilvántartja a PM a költségvetési folyamato­kat. Az EU-csatlakozást köve­tően pedig áttérünk — a valu­taalap javaslatait is teljes mér­tékben kielégítő — az unióban szabványnak tekintett ESA95 nevű államszámviteli rend­szerre. Az IMF kívánatosnak tartja, hogy a konszolidált államház­tartási helyzet jelenjen meg a költségvetési kimutatásokban. Biztosítani kell, hogy az állami pénzek elköltése a parlament által jóváhagyott büdzsé, vagy ha szükséges, pótköltségvetés keretei között történjen. A forrásadatok és a statiszti­kai technikák erősítésével nö­velni lehetne a pontosságot és a megbízhatóságot —jegyzi meg a valutaalap a statisztikai rendszerről. A fizetési mérlegstatisztika esetében az IMF felhívja a fi­gyelmet, hogy a mérlegben tő­kebeáramlásként szerepeltetni kellene a külföldi tulajdonú vál­lalkozások adózott eredményé­nek újra befektetett részét. Ez esetben a kimutatott profitre­patriálás is növekedne, vagyis miközben a teljes fizetési mér­leg pozíciója nem változna, a folyó mérleg — az itt nyilván­tartott hazautalt jövedelmek nö­vekedése miatt —jelentősen nagyobb hiányt mutatna. 3

Next