Világgazdaság, 2001. június (33. évfolyam, 104/8119-123/8138. szám)
2001-06-01 / 104. (8119.) szám
2001. JÚNIUS 1. VILÁGGAZDASÁG Az állam és az üzleti világ kapcsolatrendszerére épülve Orbán a magyar modellről Az állam és az üzleti világ kapcsolatrendszerére épít a magyar modell — fejtette ki Orbán Viktor egy tegnapi konferencián. Kijelentette, hogy a munkaerő-kínálat tekintetében Magyarországnak kárpát-medencei méretekben kell gondolkodnia, és arra kell törekedni, hogy hazánk tőkevonzó képessége maradjon a régió legjobbja. MUNKATÁRSUNKTÓL A következő évek bebizonyítják majd, hogy a gazdasági növekedés előtérbe állítása mellett is lehet inflációt csökkenteni — mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap, A magyar modell — az Európai Unió kapujában című konferencián. A gazdaság évi 5-7 százalékos növekedésének eredményeképpen a következő évtizedben a területi kiegyenlítetlenség mérséklődni fog, és a munkaerőpiacon is jelentős átalakulás megy majd végbe — összegezhetők a miniszterelnök szavai. Az új típusú fejlődés veszélyei közül Orbán a szűkülő munkaerő-kínálatot emelte ki. Külföldi erőforrás bevonása nélkül négy-öt éven belül nem lesz elegendő, minőségében is képzett munkaerő Magyarországon. Éppen ezért bír nagy jelentőséggel a státustörvény elfogadása. A gazdaság tervezett növekedési üteme nem tartható fenn a szűkülő munkaerőkínálat mellett, ezért kárpátmedencei méretben kell erőforrást becsatlakoztatnunk a gazdaságba—fogalmazott. Arra kell törekedni, hogy a régióban a magyar legyen a legjobban szervezett gazdaság, s Magyarország tőkevonzó képessége a legerősebb legyen. Fontos,Hogy az erőforrás bevonása ne járjon kulturális összeütközésekkel —figyelmeztetett. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyarok alkotmányos kisebbségek legyenek a környező országokban, és ott stabilizáló szerepet töltsenek be. Kifejtette, hogy arra is hivatott az elkövetkező néhány év, hogy az inflációt a két számjegyes tartományból meggyőzően leszorítsa. A magyar modellnek a felzárkózás modelljének kell lennie — hívta fel a figyelmet. A magyar gazdaság intézményrendszere már megfelel bármely nyugati országénak, a gazdaság működtetésére azonban nem szabad egyetlen, már működő modellt sem átvenni, mert az a fejlettségbeli különbség konzerválódásához vezetne. A magyar gazdaságnak legalább kétszer úgy kell fejlődnie, mint nyugat-európai társainak—jelentette ki. A előző évtizedet összefoglalva kifejtette, hogy hazánk sikeresen túljutott az adósságcsapdán, mára az elsődleges egyenleg már szufficites. Eredménynek könyveli el azt is a miniszterelnök, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 1994 óta mára már gazdaságilag tartható szintre állt be. (Kommentárunk a 12. oldalon) Az ipari termelői árak alakulása további drágulást ígér Marad az inflációs nyomás Hiába csökkent az ipari termelői árak átlagos növekedési üteme, nem látszik, hogy enyhülne a gazdaságban az inflációs nyomás. A mérséklődést kizárólag az exportértékesítés áremelkedésének mérséklődése okozta, miközben a beruházási és fogyasztási célú termékek az előző hónaphoz képest gyorsabb ütemben drágultak. MUNKATÁRSUNKTÓL Áprilisban a megelőző hónaphoz képest 0,2 százalékkal, 12 hónap alatt pedig 8,9 százalékkal nőttek az ipar termelői árai. Ezek az idei legalacsonyabb értékek — írja gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kedvezőnek tűnő adatok mögött azonban — az áremelkedés rossz struktúrája miatt—kedvezőtlen folyamatok húzódnak — mondja Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő makroelemzője. A 12 havi termelői áremelkedés a belföldi értékesítéseknél 12,3, az exportértékesítéseknél pedig 5,8 százalékos volt. Ez azt mutatja, hogy a dinamika csökkenéséért kizárólag az exportértékesítés árainak korábbinál kisebb ütemű növekedése felel, miközben a belföldi értékesítési árak drágulása a márciusival megegyező mértékű. Ez egyrészt azért kedvezőtlen, mert ez utóbbi tényező érzékelteti a belső inflációs nyomást. Másrészt a két árindex közötti különbség növekedése a hazai exportőrök nyereségének csökkenéséhez vezethet. A jelenség nem a nagy importhányaddal dolgozó multinacionális cégek esetében jelent problémát, hanem azon hazai termelők számára okoz nehézséget, akik exportjukhoz nagy mennyiségben használnak fel —ahogy a számok mutatják— exporttermékeiknél gyorsabban dráguló alapanyagot. További kellemetlen szerkezeti sajátosság, hogy az infláció szempontjából releváns be► ruházási és fogyasztási célú ipari termékek árdinamikája nőtt. Utóbbi termékkörben a 14,3 százalékos drágulás kétéves csúcsnak számít. A májusi belföldi értékesítési áraknak nagy lökést adott a sertéshús- és kőolajárak emelkedése. Feltehetően ennek ellenére az ipari termelői árindex csökkenni fog, ugyanis ezt a hatást a forint felértékelődéséből fakadó exportárindex csökkenése bőven kompenzálni fogja. M.I. : Az élelmiszerek belföldi értékesítési és fogyasztói árának alakulása jan. jan. VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: KSH Elveszhet tízmilliárd forint (Folytatás az 1. oldalról) A SAPARD Hivatal a belső önértékeléssel leghamarabb augusztus végére készülhet el — vélik a szakértők. Ezután kezdheti el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az előakkreditációt. Nyilatkozatuk alapján ez várhatóan négy hónapig tart majd. A jövő év elején kezdhetné meg az EU a program lebonyolítását végző intézményrendszer akkreditálását, ami újabb négy hónapot vesz igénybe. 2002 májusára lehet akkreditált intézményrendszer Magyarországon. Akkor, amikor a tízmilliárd forint elvesztése a tét, a SAPARD-program előkészületei ismét egy helyben topognak. A földművelésügyi miniszter lassan egy hónapja nem döntött arról, hogyan lehetne végrehajtani azokat az intézményi módosításokat, amelyeket az EU megkövetel. Mint arról beszámoltunk, május elején az unió szakértői kifogásolták, hogy a SAPARD Hivatal függetlensége nem biztosított. Nem dönthet önállóan gazdálkodásáról, személyi kérdésekről, és az informatikai rendszer sem megfelelő. Ekkor a hivatal azt javasolta a miniszternek, hogy kapja vissza a kifizető ügynökség szerepét az Agrárintervenciós Központ. Ez információink szerint azóta már lekerült a napirendről. A minisztériumban úgy vélik: a hivatal önállósága az FVM szervezeti keretein belül is megoldható. Erről azonban a miniszter hetek óta nem hozott döntést. A felkészülés ezért újra áll, vagy legalábbis még tovább lassult. BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP Évi 76 milliárdos hitelkeret az EIB-től Kedvező kamatfelár Több évre szóló, évente legfeljebb 300 millió eurós hitelkeret-megállapodást írt alá tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökével, Wolfgang Rothtal. A kedvező feltételek mellett kínált forrást az uniós csatlakozáshoz szükséges beruházások megvalósítására használjuk. Frf.flT.m.1 A megállapodás értelmében 4—20 év futamidejű, kedvező kamatfeltételű hiteleket vehet igénybe hazánk, évente legfeljebb 300 millió euró összegben. A szektorális hitelcsomagban elsősorban az EU-csatlakozáshoz szükséges környezetvédelmi, infrastrukturális, valamint informatikai beruházások szerepelnek. Konkrét programokat egyelőre nem választott ki a két szerződő fél, erre az év második felében kerülhet sor. Az EIB-nek jelenleg AAA minősítése van a nemzetközi hitelpiacokon, ezért olcsóbban tud hitelt szerezni, mint ha Magyarország lépne ki a piacra. Wolfgang Roth elmondta, hogy a hitelfelvétellel kapcsolatos költségein felül 25 bázispontnyi kamatfelár ellenében biztosítja a bank hazánk számára a hitelhez jutás lehetőségét. Jelenleg az EIB hitelfeltételei jelentik az egyik legkedvezőbb külső finanszírozási forrást hazánk számára, és mivel az EU-csatlakozást követően Magyarország — a többi uniós tagországhoz hasonlóan — a bank részvényese lesz, egyre inkább előtérbe kerülnek az EIB finanszírozási konstrukciói. Lapunk kérdésére a pénzügyminiszter megerősítette, hogy a 300 millió eurós hitelkeret részét képezi az idén az az 50 millió eurós hitelfelvétel is, melyet a tiszai árvízkárok enyhítésére vesz igénybe a kormány. A megközelítőleg 13 milliárd forintot a helyreállításban érdekelt költségvetési előirányzatok refinanszírozására használja fel a központi költségvetés. Korábban már ez a bank ajánlott fel vissza nem fizetendő gyorssegélyt a kárenyhítésre, 500 ezer euró összegben. Ezt azóta a költségvetés az önkormányzati rendszeren keresztül felhasználta—mondta Varga. Bírálat és dicséret (Folytatás az 1. oldalról) A jelenlegi költségvetési rendszer teljes mértékben megfelel a GFS-szabványoknak, melynek bevezetését egyébként még éppen az IMF javasolta hazánknak — értékelte a jelentés megállapításait Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Kovács emlékeztetett, hogy az IMF-dokumentum fő megállapítása szerint a magyar államháztartás lényegesen átláthatóbbá vált az elmúlt években, és számos területen érvényesít magas szintű követelményeket. A valutaalap különben sem utasításokat fogalmaz meg, hanem tanácsokat ad, hogyan lehetne tovább növelni a fiskális transzparenciát. Egyébként már tettünk lépéseket ennek érdekében, hiszen kísérleti jelleggel már az IMF által javasolt elvek alapján is nyilvántartja a PM a költségvetési folyamatokat. Az EU-csatlakozást követően pedig áttérünk — a valutaalap javaslatait is teljes mértékben kielégítő — az unióban szabványnak tekintett ESA95 nevű államszámviteli rendszerre. Az IMF kívánatosnak tartja, hogy a konszolidált államháztartási helyzet jelenjen meg a költségvetési kimutatásokban. Biztosítani kell, hogy az állami pénzek elköltése a parlament által jóváhagyott büdzsé, vagy ha szükséges, pótköltségvetés keretei között történjen. A forrásadatok és a statisztikai technikák erősítésével növelni lehetne a pontosságot és a megbízhatóságot —jegyzi meg a valutaalap a statisztikai rendszerről. A fizetési mérlegstatisztika esetében az IMF felhívja a figyelmet, hogy a mérlegben tőkebeáramlásként szerepeltetni kellene a külföldi tulajdonú vállalkozások adózott eredményének újra befektetett részét. Ez esetben a kimutatott profitrepatriálás is növekedne, vagyis miközben a teljes fizetési mérleg pozíciója nem változna, a folyó mérleg — az itt nyilvántartott hazautalt jövedelmek növekedése miatt —jelentősen nagyobb hiányt mutatna. 3