Világgazdaság, 2001. július (33. évfolyam, 124/8139-145/8160. szám)

2001-07-02 / 124. (8139.) szám

2 RÖVIDEN Világgazdasági fórum Salzburgban Negyven ország vezető képviselőinek részvételével kétnapos európai gazdasági csúcskonferencia kezdődött tegnap Salz­burgban. A fő téma a kelet-európai országok gazdasági helyze­te, ezzel összefüggésben az Európai Unió bővítése, de behatóan foglalkoznak a balkáni problémákkal is. A megnyitó előtt az osztrák rendőrség mintegy 500 fős tüntető tömeget oszlatott fel. Szombaton A másik globalizáció címmel ellenfórumot tartot­tak társadalmi szervezetek részvételével. (MTI) Lengyel csatlakozási kompromisszum A szeptemberi parlamenti választások után Lengyelország kész változtatni azon a követe­lésén, hogy külföldiek az EU-csatlakozás után 18 évig ne vásárolhassanak földet —jelentette ki Aleksander Kwasniewski államfő a Der Spiegelnek a német magazin ma utcára kerülő számában. Hozzátette: hasonlóan kölcsönö­sen előnyös megoldást kellene találni a munkaerő áramlá­sára is. (MTI)­ ­ FAO-egyezmény a sokféleségről Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezetében sikerült egyezségre jutni az agrártermények diverzitásá­­nak megőrzéséről. Az Egyesült Államok először járult hoz­zá, hogy az új növényféleségeket fejlesztő genetikusok és termesztők kötelező érvéknnyel fizessenek a nyilvános vető­magbankokhoz való hozzáférésért. E bankok különben ingyen állnak a kutatók rendelkezésére. Az amerikai engedmény a szegényebb országok éhezőinek megsegítését szolgálja, s mint ilyen, mérföldkő a genetikai források megőrzése tekintetében — mondta José Esquinas-Alcazar, a FAO illetékes titkára. (Reuters) Belgium vette át az unió soros elnöki tisztét Belső ügyeken a hangsúly A tagországok adó-, pénzügyi és menekültpolitikájának to­vábbi egységesítését szeretné elérni az év hátralévő részében az EU soros elnöki tisztét tegnap átvett belga kormány. A tag­jelölt országokkal folytatott tárgyalásokon a Nizzában elfo­gadott menetrend betartásán túl a közös uniós álláspontok mielőbbi kialakítására kívánnak hangsúlyt fektetni. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁtS A belga elnökség programjá­ban szereplő konkrét elképze­lések jelentős része a pénzügyi és adópolitika további harmo­nizációjára vonatkozik. A ter­vek szerint már a július 10-i pénzügyminiszteri találkozón napirendre kerülne egy közvet­len uniós célokat szolgáló adó­nem bevezetése. A javaslat az elvonások átcsoportosítását, nem pedig emelését célozza— hangsúlyozza Didier Reynders pénzügyminiszter. Brüsszel határozottan erősí­tené az eurózóna szerepét a tag­országok költségvetési és struk­turális politikájának összehan­golásában. A gazdasági integ­ráció fontosságát az unió tevé­kenységét az év második felé­ben meghatározó belga kabinet azzal is aláhúzza, hogy decem­ber 5-ére kifejezetten költség­­vetési kérdésekkel foglalkozó találkozóra hívja a tagjelölt or­szágokat. Az eurózóna elnöki tisztét— a nem valutauniós tag Svédor­szág helyett immár j­anuár óta— betöltő Reynders beleszólást kér az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsi dön­téseibe is. A belga pénzügymi­niszter a következő hat hónap egyik legnagyobb kihívásaként tekint a 2002. január 1-jén indu­­ló pénzcserére. Az euró­­bankjegyek lakossági szétosz­tását szerinte ajánlatos lenne szűk körben már decemberben elkezdeni — írja a Financial Times. Belgium az év végéig végle­gesíteni szeretné a megtakarí­tások adóztatásáról szóló meg­állapodást, és gyorsítn­a az uni­ón kívüli pénzügyi kö­­zpontok­­kal erről folytatott egyeztetést. A European Report szerint megvizsgálnák azt is, hogy az adózás mely területein volna le­hetőség további harmonizáció­ra, és javaslatot kívánnak tenni egységes energiaadó bevezeté­sére. Vitát kezdeményeznek a munkaintenzív ágazatok 2002- ben lejáró forgalmi adókönnyí­téseinek megújításáról, továb­bá a dohánytermékek és szeszes italok fogyasztási adókulcsának további harmonizációjáról is. Az elnökségi programban a nyugdíjrendszerek átalakításá­ról szóló uniós szintű vita meg­indítása is szerepel. Ennek ered­ményeképpen az év végéig meg kell állapodni azokról az alap­elvekről, amelyek mind az ellá­tottak biztonságát, mind a nyug­díjrendszerek fenntarthatóságát figyelembe veszik. A környe­zetvédelemben a hulladékgaz­dálkodásra kívánják a fő hang­súlyt helyezni, a fogyasztóvéde­lem terén pedig elsődleges cél, hogy legkésőbb az év végére megkezdje működését az uniós élelmiszer-biztonsági hivatal. A decemberi laekeni csúcs­­értekezletnek Brüsszel szerint ki kell nyilvánítania: bevetés­re kész az EU gyorsreagálású konfliktuskezelő hadereje. Ugyanezen az értekezleten nyi­latkozatban kell összefoglalni az integráció jövőjéről szóló, 2004-ben újabb kormányközi konferenciával záruló vita főbb paramétereit. VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP 2001. JÚLIUS 2. KÜLFÖLD A bővítés makrogazdasági hatása a jelenlegi tagállamokra nézve is kedvező Meglódítja a GDP-t az EU-belépés Nem lesz nagyobb gazdasági hatása az EU-ra az unió keleti bővítésének, mint az 1980-as években a három dél-európai tagállam (Spanyolország, Portugália, Görögország) felvéte­lének volt, de a hatás kedvező — állapítja meg az Európai Bizottság tanulmánya. A most csatlakozókra ezzel szemben jelentős pozitív hatást gyakorol majd a belépés. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Éves átlagban 1,3—2,1 szá­zalékpont közötti pótlólagos GDP-növekedése származik majd az EU-csatlakozásból az Európai Bizottság tanulmá­nyában kiemelt szerepet ka­pott nyolc tagjelölt államnak (Cseh-, Lengyel-, Észt-, Lett- és Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, valamint Litvánia) a 2000—2009 közti periódus­ban —jósolja a bizottság gaz­dasági és pénzügyi főigazgató­sága által készített tanulmány. Az 1,3 százalékos plusznöve­kedésre akkor van kilátás, ha a még szükséges szerkezeti és gazdaságpolitikai reformok közül csak nagyon kevés és na­gyon lassan valósul meg, míg a 2,1 százalékpontos többlet gyors és eredményes reformok esetén érhető el. A bizottsági anyag egyéb­ként abból a feltevésből indul ki, hogy 2005-re a fent említett nyolc jelölt lép be az EU-ba. Ebben az esetben a bővítés összesen (tehát nem évente) 0,7 százalékponttal emeli meg a mai tagállamok összesített GDP-jét. A legnagyobb nyere­ségre Németország és Ausztria számíthat, de a nyolc állam fel­vétele —kisebb mértékben — valamennyi mai tagországban kedvező hatású a növekedési ütemre (ld. a tanulmány előze­tesét, VG,2001. június 13., 11. oldal). A tanulmány nem számít je­lentős migrációra az új tagok­ból a régiek felé. Ha nem kor­látoznák a munkaerő szabad áramlását, tizenöt év alatt a “nyolcak” lakosságának akkor is csak 2,5 százaléka költözne át a mai tagországokba, ami utóbbiaknál jóval kevesebb mint 1 százalékos népességnö­vekedést eredményezne. A tagállamok közvéleményé­ben élő félelmek megalapozat­lanságát mutatja ehhez hason­lóan a tanulmány mezőgaz­dasági részének következteté­se is. Eszerint a tagjelöltek agrár­termékei távolról sem árasztják majd el a tizenötök piacát a fel­vétel után, hiszen a termékek nagy részének minősége elma­rad a közösségben megszokott szinttől, ráadásul az elmúlt években sokat csökkent a ko­rábban meglévő különbség az új tagok és a jelenlegiek agrár­árszínvonala között. Az Európai Bizottság aggódik amiatt, hogy Magyarország (Románia mellett az egyedüli tagjelöltként) még mindig nem zárta le a csatlakozási tárgyalásokon a kultúra és audiovizuális politika témakörét—mondta Éneki Landaburu bővítési főigaz­gató a Világgazdaságnak. A tisztviselő ismét hangsúlyozta: a fejezetet mindaddig nem lehet lezárni, amíg nem születik meg az új médiatörvény. A budapesti látogatását pénteken befejezett politikus a problémáról tárgyalt Martonyi János külügyminisz­terrel, aki arról biztosította, hogy a kormány már dolgozik a lehetséges megoldáson. A donorkonferencia 1,28 milliárd dollárt ígér Belgrád adósságcsökkentést kér Év vége előtt már érzékelhető jelei lesznek annak az 1,28 milliárd dolláros pénzügyi támo­gatásnak, amelyet múlt pénteken szavazott meg az idénre a brüsszeli donorkonferencia Jugoszláviának — vélekedett Bozsidar Gyelics szerb pénzügyminiszter. Belgrád szeptem­berben akarja megkezdeni adósságai átütemezéséről a tárgyalásokat a Párizsi Klubbal. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Gyelics szerint az adományo­kat utak és hidak újjáépítésére, vállalati hitelezésre, az igazság­szolgáltatás támogatására, illet­ve a közalkalmazottak (elsősor­ban tanárok, orvosok) fizetésé­nek j­avítására fogj­ák fordítani. Az Európai Unió bizottsága és a Világbank társelnökletével megrendezett konferenciáj­ának 40 résztvevője—ha nem is sok­kal, de — túljegyezte az 1,25 milliárd dolláros célt; ennyit tar­tottak volna mindenképpen szükségesnek 2001 -re, a követ­kező négy évben további 4 mil­liárd dollárra lesz szükség. Az 1,28 milliárdhoz az EU— a bizottságon, a tagállamokon és az Európai Fejlesztési Bankon keresztül — összesen 623 mil­lió dollárral, az USA 181,6 mil­lióval (a korábban jelzett 106 millió helyett), a Világbank 150, Japán 50 millióval járult hozzá. A hivatalos indoklás szerint A donorkonferencia ered­ményessége az egyik előfelté­tele annak, hogy Belgrád fel­újítsa tárgyalásait a szuve­rén hitelezők Párizsi Klubjá­val. Miroszlav Ljabus jugo­szláv kormányfőhelyettes szerint erre szeptemberben kerülhet sor. Belgrád külföl­di összadóssága 12,2 milliárd dollár. Ebből 4,4 milliárddal a párizsiaknak, 2,8 milliárd­dal a kereskedelmi hitelezők Londoni Klubjának tartozik. Mindkettőtől 67 százalékos leírást szeretne elérni. Belgrád gazdasági reformprog­ramjával érdemelte ki a nagylel­kű támogatást, de az is jelentős szerepet játszott, hogy előző nap kiadták az ENSZ hágai Nemzet­közi Törvényszékének Szlobo­­dan Milosevics volt jugoszláv el­nököt—írta a Reuters. Milosevics kiadása miatt le­mondott Zoran Zsizsics jugo­szláv kormányfő, a monteneg­rói szocialista párt egyik veze­tője, és kilépett a 18 pártot tö­mörítő —a jugoszláv és a szerb kormány gerincét adó — DOSZ-ból Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök pártja. Kos­tunica a rapid eljárással nem ér­tett egyet. A több szempontból is politikai válsággal fenyege­tő helyzet feloldására nem lát­szik forgatókönyv. Felminősítette a Fitch IBCA Horvátországot Egyensúly helyett nagy hiány A horvát parlament elfogadta az idei költségvetés módosítását, a GDP 5,3 százalékára rúgó hiányt tervezve az eredetileg egyensúlyban lévőnek szánt büdzsébe. A deficitet a kormány rövid távú kölcsönökkel finanszírozná. A döntés egy nappal azután született, hogy a Fitch IBCA nemzetközi hitelminősítő intézet jobb kockázati besorolást adott Horvátországnak. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A költségvetésből hiányzó 2,8 milliárd kuna (322,5 millió dollár) biztosítására a horvát kormányzat bel- és külföldön egyaránt tervez kölcsönfelvé­telt, ám a részletekről egyelő­re nem adtak információt. A kabinet szerint technikai jelle­gű módosításról van szó, amit egyes közszolgáltatások július 1-jétől történő decentralizálá­sa és a jövő évben útjára indu­ló nyugdíjreformra való felké­szülés indokol. Szerepet ját­szott a döntésben az is, hogy a kormány a privatizációból ere­detileg tervezett 8,5 milliárd kuna bevétel helyett már csak 6,5 milliárdra számít, jelentet­te a Hina horvát hírügynökség. Csupán egy nappal megelőz­ve a költségvetés módosítását, a törvényhozás döntött az egész­ségügy, az oktatás és bizonyos szociális juttatások finanszíro­zásának részben az önkormány­zatokra testálásáról. A jogsza­bály ehhez az országos adókból nagyobb hányadot juttat a helyi szintre, valamint nagyobb moz­gásteret ad az önkormányzatok­nak saját adóbevételeik növelé­sére, írja a Reuters. A horvát költségvetés lazítá­sát a döntéshozók a Fitch IBCA hitelminősítő intézet felminősí­tő döntése utánra időzítették. Az intézet a költségvetés tartozása­inak részleges rendezésével, a büdzsé strukturális problémái­nak megoldását célzó kormány­zati szándékokkal, valamint a közszolgálatban dolgozók béré­nek idei 10 százalékosra terve­zett csökkentésével indokolta döntését. Felhívta viszont a fi­gyelmet, hogy az eredmények Szinte biztos, hogy 2002- re tolódik a horvát telefon­­társaság 21 százaléknyi rész­vénycsomagjának értékesí­tése. Az elmaradó bevételek pótlására a kormány 25 szá­zalékos részesedése eladásá­ra készül az ország három nagy bankjában, és kisebb pénzintézetek részleges pri­vatizálását is tervezi — tu­dósított a Reuters, csak a reformtervek következe­tes megvalósítása esetén jelent­keznek majd. A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasics György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), N. Vadász Zuzsa (mb rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Boros Krisztina, Hazad László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Madár István, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor ♦ KÜLFÖLD Urkud­ György (rovatvezető), Takács Gábor (rovatszerkesztő) Fóris György (brüsszeli tudósító), Horváth Gábor, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Páter (rovatszerkesztők), Binder István, B. Sebestyén Stella, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor ♦ TÁRSADALOM Lambert Gábor (rovatvezető) Gazda Albert (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Kozák Dániel, Németh I. Gergely, Simon Krisztián, Ternyák Edit, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS. ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők) Acsay Judit, Demeter Kálmán, Fazekas Edina, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Mráz Dániel, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHAFTSLEITER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet-Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehöcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Bála ♦ TÖRDELŐ SZERKESZTŐK Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ DOKUMENTÁCIÓ: Fabók Margit, Szita Anna (Tel.: 375-6722/2039) ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ:1016 Budapest­­„ Naphegy tér ”, Postacím: 1537 Bp. Pf. 331, Tel.: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest­­„ Naphegy tér 8, Telefax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145, 2003 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél: Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj: egy évre 48 000, fél évre 24 000, negyedévre 12 000 Ft. ♦ Terjeszti a Hicker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN­ 0042-6148 Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt.. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató interneteim: www.szikralapnyomda.hu e-mail: szikra.keringh@szikralapnyomda.hu A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásival, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. Vízummentesség Romániának? Mentse fel a román állampol­gárokat a vízumkötelezettség alól az Európai Unió 2002. ja­nuár 1-jétől—javasolja egy az Európai Bizottság által el­fogadott jelentés. A miniszte­rek tanácsa már korábban felvette Romániát azon orszá­gok közé, melynek polgárai megkaphatják ezt a kedvez­ményt, ha a bizottság írott je­lentésben kedvező mérleget von meg az illegális vándor­lás és tartózkodás ellen tett intézkedésekről. A j­ogalkotásban és a minden­napi gyakorlat terén egyaránt komoly haladást ért el Romá­nia—vélekedik a bizottság je­lentése. A közelmúltban új ide­genrendészeti törvényt fogad­tak el, valamint kiterjesztették és megújították az EU-tagálla­­mokkal és harmadik országok­kal fennálló toloncegyez­­ményeket. Kormánydöntés született a régi útlevelek foko­zatos lecseréléséről nehezeb­ben hamisítható okmányokra. A határőrizet és a vízumki­adás területén komoly haladást tapasztalt a bizottság. Románia átszervezte és korszerű felsze­reléssel látta el a határőrséget, valamint országos vízumköz­pontot hozott létre a külügymi­nisztériumban. A román vízum­­politika érzékelhetően közele­dett az uniós joggyakorlathoz. Mindezek alapj­án a bizottság úgy ítéli meg, hogy a vízum­mentesség megadása a román állampolgárok számára nem fe­nyeget az illegális bevándorlók számának nagyarányú növeke­désével. Ennek kockázatánál jelentősebbre értékeli a brüssze­­li testület az új rezsimnek a de­mokratizálódási folyamatra gyakorolt pozitív hatását, hiszen a vízumkényszer eltörlése lé­nyegesen több diák, kutató és üzletember számára biztosíthat­ná a közvetlen nyugat-európai tapasztalatszerzést. Ezért a bi­zottság azt javasolja a tanács­nak, még az év vége előtt dönt­sön az új szabályozás 2002. ja­nuár 1-jei bevezetéséről.

Next