Világgazdaság, 2001. július (33. évfolyam, 124/8139-145/8160. szám)
2001-07-02 / 124. (8139.) szám
2 RÖVIDEN Világgazdasági fórum Salzburgban Negyven ország vezető képviselőinek részvételével kétnapos európai gazdasági csúcskonferencia kezdődött tegnap Salzburgban. A fő téma a kelet-európai országok gazdasági helyzete, ezzel összefüggésben az Európai Unió bővítése, de behatóan foglalkoznak a balkáni problémákkal is. A megnyitó előtt az osztrák rendőrség mintegy 500 fős tüntető tömeget oszlatott fel. Szombaton A másik globalizáció címmel ellenfórumot tartottak társadalmi szervezetek részvételével. (MTI) Lengyel csatlakozási kompromisszum A szeptemberi parlamenti választások után Lengyelország kész változtatni azon a követelésén, hogy külföldiek az EU-csatlakozás után 18 évig ne vásárolhassanak földet —jelentette ki Aleksander Kwasniewski államfő a Der Spiegelnek a német magazin ma utcára kerülő számában. Hozzátette: hasonlóan kölcsönösen előnyös megoldást kellene találni a munkaerő áramlására is. (MTI) FAO-egyezmény a sokféleségről Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezetében sikerült egyezségre jutni az agrártermények diverzitásának megőrzéséről. Az Egyesült Államok először járult hozzá, hogy az új növényféleségeket fejlesztő genetikusok és termesztők kötelező érvéknnyel fizessenek a nyilvános vetőmagbankokhoz való hozzáférésért. E bankok különben ingyen állnak a kutatók rendelkezésére. Az amerikai engedmény a szegényebb országok éhezőinek megsegítését szolgálja, s mint ilyen, mérföldkő a genetikai források megőrzése tekintetében — mondta José Esquinas-Alcazar, a FAO illetékes titkára. (Reuters) Belgium vette át az unió soros elnöki tisztét Belső ügyeken a hangsúly A tagországok adó-, pénzügyi és menekültpolitikájának további egységesítését szeretné elérni az év hátralévő részében az EU soros elnöki tisztét tegnap átvett belga kormány. A tagjelölt országokkal folytatott tárgyalásokon a Nizzában elfogadott menetrend betartásán túl a közös uniós álláspontok mielőbbi kialakítására kívánnak hangsúlyt fektetni. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁtS A belga elnökség programjában szereplő konkrét elképzelések jelentős része a pénzügyi és adópolitika további harmonizációjára vonatkozik. A tervek szerint már a július 10-i pénzügyminiszteri találkozón napirendre kerülne egy közvetlen uniós célokat szolgáló adónem bevezetése. A javaslat az elvonások átcsoportosítását, nem pedig emelését célozza— hangsúlyozza Didier Reynders pénzügyminiszter. Brüsszel határozottan erősítené az eurózóna szerepét a tagországok költségvetési és strukturális politikájának összehangolásában. A gazdasági integráció fontosságát az unió tevékenységét az év második felében meghatározó belga kabinet azzal is aláhúzza, hogy december 5-ére kifejezetten költségvetési kérdésekkel foglalkozó találkozóra hívja a tagjelölt országokat. Az eurózóna elnöki tisztét— a nem valutauniós tag Svédország helyett immár január óta— betöltő Reynders beleszólást kér az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsi döntéseibe is. A belga pénzügyminiszter a következő hat hónap egyik legnagyobb kihívásaként tekint a 2002. január 1-jén induló pénzcserére. Az euróbankjegyek lakossági szétosztását szerinte ajánlatos lenne szűk körben már decemberben elkezdeni — írja a Financial Times. Belgium az év végéig véglegesíteni szeretné a megtakarítások adóztatásáról szóló megállapodást, és gyorsítna az unión kívüli pénzügyi központokkal erről folytatott egyeztetést. A European Report szerint megvizsgálnák azt is, hogy az adózás mely területein volna lehetőség további harmonizációra, és javaslatot kívánnak tenni egységes energiaadó bevezetésére. Vitát kezdeményeznek a munkaintenzív ágazatok 2002- ben lejáró forgalmi adókönnyítéseinek megújításáról, továbbá a dohánytermékek és szeszes italok fogyasztási adókulcsának további harmonizációjáról is. Az elnökségi programban a nyugdíjrendszerek átalakításáról szóló uniós szintű vita megindítása is szerepel. Ennek eredményeképpen az év végéig meg kell állapodni azokról az alapelvekről, amelyek mind az ellátottak biztonságát, mind a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát figyelembe veszik. A környezetvédelemben a hulladékgazdálkodásra kívánják a fő hangsúlyt helyezni, a fogyasztóvédelem terén pedig elsődleges cél, hogy legkésőbb az év végére megkezdje működését az uniós élelmiszer-biztonsági hivatal. A decemberi laekeni csúcsértekezletnek Brüsszel szerint ki kell nyilvánítania: bevetésre kész az EU gyorsreagálású konfliktuskezelő hadereje. Ugyanezen az értekezleten nyilatkozatban kell összefoglalni az integráció jövőjéről szóló, 2004-ben újabb kormányközi konferenciával záruló vita főbb paramétereit. VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP 2001. JÚLIUS 2. KÜLFÖLD A bővítés makrogazdasági hatása a jelenlegi tagállamokra nézve is kedvező Meglódítja a GDP-t az EU-belépés Nem lesz nagyobb gazdasági hatása az EU-ra az unió keleti bővítésének, mint az 1980-as években a három dél-európai tagállam (Spanyolország, Portugália, Görögország) felvételének volt, de a hatás kedvező — állapítja meg az Európai Bizottság tanulmánya. A most csatlakozókra ezzel szemben jelentős pozitív hatást gyakorol majd a belépés. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Éves átlagban 1,3—2,1 százalékpont közötti pótlólagos GDP-növekedése származik majd az EU-csatlakozásból az Európai Bizottság tanulmányában kiemelt szerepet kapott nyolc tagjelölt államnak (Cseh-, Lengyel-, Észt-, Lett- és Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, valamint Litvánia) a 2000—2009 közti periódusban —jósolja a bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága által készített tanulmány. Az 1,3 százalékos plusznövekedésre akkor van kilátás, ha a még szükséges szerkezeti és gazdaságpolitikai reformok közül csak nagyon kevés és nagyon lassan valósul meg, míg a 2,1 százalékpontos többlet gyors és eredményes reformok esetén érhető el. A bizottsági anyag egyébként abból a feltevésből indul ki, hogy 2005-re a fent említett nyolc jelölt lép be az EU-ba. Ebben az esetben a bővítés összesen (tehát nem évente) 0,7 százalékponttal emeli meg a mai tagállamok összesített GDP-jét. A legnagyobb nyereségre Németország és Ausztria számíthat, de a nyolc állam felvétele —kisebb mértékben — valamennyi mai tagországban kedvező hatású a növekedési ütemre (ld. a tanulmány előzetesét, VG,2001. június 13., 11. oldal). A tanulmány nem számít jelentős migrációra az új tagokból a régiek felé. Ha nem korlátoznák a munkaerő szabad áramlását, tizenöt év alatt a “nyolcak” lakosságának akkor is csak 2,5 százaléka költözne át a mai tagországokba, ami utóbbiaknál jóval kevesebb mint 1 százalékos népességnövekedést eredményezne. A tagállamok közvéleményében élő félelmek megalapozatlanságát mutatja ehhez hasonlóan a tanulmány mezőgazdasági részének következtetése is. Eszerint a tagjelöltek agrártermékei távolról sem árasztják majd el a tizenötök piacát a felvétel után, hiszen a termékek nagy részének minősége elmarad a közösségben megszokott szinttől, ráadásul az elmúlt években sokat csökkent a korábban meglévő különbség az új tagok és a jelenlegiek agrárárszínvonala között. Az Európai Bizottság aggódik amiatt, hogy Magyarország (Románia mellett az egyedüli tagjelöltként) még mindig nem zárta le a csatlakozási tárgyalásokon a kultúra és audiovizuális politika témakörét—mondta Éneki Landaburu bővítési főigazgató a Világgazdaságnak. A tisztviselő ismét hangsúlyozta: a fejezetet mindaddig nem lehet lezárni, amíg nem születik meg az új médiatörvény. A budapesti látogatását pénteken befejezett politikus a problémáról tárgyalt Martonyi János külügyminiszterrel, aki arról biztosította, hogy a kormány már dolgozik a lehetséges megoldáson. A donorkonferencia 1,28 milliárd dollárt ígér Belgrád adósságcsökkentést kér Év vége előtt már érzékelhető jelei lesznek annak az 1,28 milliárd dolláros pénzügyi támogatásnak, amelyet múlt pénteken szavazott meg az idénre a brüsszeli donorkonferencia Jugoszláviának — vélekedett Bozsidar Gyelics szerb pénzügyminiszter. Belgrád szeptemberben akarja megkezdeni adósságai átütemezéséről a tárgyalásokat a Párizsi Klubbal. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Gyelics szerint az adományokat utak és hidak újjáépítésére, vállalati hitelezésre, az igazságszolgáltatás támogatására, illetve a közalkalmazottak (elsősorban tanárok, orvosok) fizetésének javítására fogják fordítani. Az Európai Unió bizottsága és a Világbank társelnökletével megrendezett konferenciájának 40 résztvevője—ha nem is sokkal, de — túljegyezte az 1,25 milliárd dolláros célt; ennyit tartottak volna mindenképpen szükségesnek 2001 -re, a következő négy évben további 4 milliárd dollárra lesz szükség. Az 1,28 milliárdhoz az EU— a bizottságon, a tagállamokon és az Európai Fejlesztési Bankon keresztül — összesen 623 millió dollárral, az USA 181,6 millióval (a korábban jelzett 106 millió helyett), a Világbank 150, Japán 50 millióval járult hozzá. A hivatalos indoklás szerint A donorkonferencia eredményessége az egyik előfeltétele annak, hogy Belgrád felújítsa tárgyalásait a szuverén hitelezők Párizsi Klubjával. Miroszlav Ljabus jugoszláv kormányfőhelyettes szerint erre szeptemberben kerülhet sor. Belgrád külföldi összadóssága 12,2 milliárd dollár. Ebből 4,4 milliárddal a párizsiaknak, 2,8 milliárddal a kereskedelmi hitelezők Londoni Klubjának tartozik. Mindkettőtől 67 százalékos leírást szeretne elérni. Belgrád gazdasági reformprogramjával érdemelte ki a nagylelkű támogatást, de az is jelentős szerepet játszott, hogy előző nap kiadták az ENSZ hágai Nemzetközi Törvényszékének Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnököt—írta a Reuters. Milosevics kiadása miatt lemondott Zoran Zsizsics jugoszláv kormányfő, a montenegrói szocialista párt egyik vezetője, és kilépett a 18 pártot tömörítő —a jugoszláv és a szerb kormány gerincét adó — DOSZ-ból Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök pártja. Kostunica a rapid eljárással nem értett egyet. A több szempontból is politikai válsággal fenyegető helyzet feloldására nem látszik forgatókönyv. Felminősítette a Fitch IBCA Horvátországot Egyensúly helyett nagy hiány A horvát parlament elfogadta az idei költségvetés módosítását, a GDP 5,3 százalékára rúgó hiányt tervezve az eredetileg egyensúlyban lévőnek szánt büdzsébe. A deficitet a kormány rövid távú kölcsönökkel finanszírozná. A döntés egy nappal azután született, hogy a Fitch IBCA nemzetközi hitelminősítő intézet jobb kockázati besorolást adott Horvátországnak. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A költségvetésből hiányzó 2,8 milliárd kuna (322,5 millió dollár) biztosítására a horvát kormányzat bel- és külföldön egyaránt tervez kölcsönfelvételt, ám a részletekről egyelőre nem adtak információt. A kabinet szerint technikai jellegű módosításról van szó, amit egyes közszolgáltatások július 1-jétől történő decentralizálása és a jövő évben útjára induló nyugdíjreformra való felkészülés indokol. Szerepet játszott a döntésben az is, hogy a kormány a privatizációból eredetileg tervezett 8,5 milliárd kuna bevétel helyett már csak 6,5 milliárdra számít, jelentette a Hina horvát hírügynökség. Csupán egy nappal megelőzve a költségvetés módosítását, a törvényhozás döntött az egészségügy, az oktatás és bizonyos szociális juttatások finanszírozásának részben az önkormányzatokra testálásáról. A jogszabály ehhez az országos adókból nagyobb hányadot juttat a helyi szintre, valamint nagyobb mozgásteret ad az önkormányzatoknak saját adóbevételeik növelésére, írja a Reuters. A horvát költségvetés lazítását a döntéshozók a Fitch IBCA hitelminősítő intézet felminősítő döntése utánra időzítették. Az intézet a költségvetés tartozásainak részleges rendezésével, a büdzsé strukturális problémáinak megoldását célzó kormányzati szándékokkal, valamint a közszolgálatban dolgozók bérének idei 10 százalékosra tervezett csökkentésével indokolta döntését. Felhívta viszont a figyelmet, hogy az eredmények Szinte biztos, hogy 2002- re tolódik a horvát telefontársaság 21 százaléknyi részvénycsomagjának értékesítése. Az elmaradó bevételek pótlására a kormány 25 százalékos részesedése eladására készül az ország három nagy bankjában, és kisebb pénzintézetek részleges privatizálását is tervezi — tudósított a Reuters, csak a reformtervek következetes megvalósítása esetén jelentkeznek majd. A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasics György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), N. Vadász Zuzsa (mb rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Boros Krisztina, Hazad László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Madár István, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor ♦ KÜLFÖLD Urkud György (rovatvezető), Takács Gábor (rovatszerkesztő) Fóris György (brüsszeli tudósító), Horváth Gábor, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Páter (rovatszerkesztők), Binder István, B. Sebestyén Stella, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor ♦ TÁRSADALOM Lambert Gábor (rovatvezető) Gazda Albert (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Kozák Dániel, Németh I. Gergely, Simon Krisztián, Ternyák Edit, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS. ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők) Acsay Judit, Demeter Kálmán, Fazekas Edina, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Mráz Dániel, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHAFTSLEITER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet-Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehöcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Bála ♦ TÖRDELŐ SZERKESZTŐK Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ DOKUMENTÁCIÓ: Fabók Margit, Szita Anna (Tel.: 375-6722/2039) ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ:1016 Budapest„ Naphegy tér ”, Postacím: 1537 Bp. Pf. 331, Tel.: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest„ Naphegy tér 8, Telefax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145, 2003 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél: Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj: egy évre 48 000, fél évre 24 000, negyedévre 12 000 Ft. ♦ Terjeszti a Hicker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN 0042-6148 Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt.. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató interneteim: www.szikralapnyomda.hu e-mail: szikra.keringh@szikralapnyomda.hu A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásival, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. Vízummentesség Romániának? Mentse fel a román állampolgárokat a vízumkötelezettség alól az Európai Unió 2002. január 1-jétől—javasolja egy az Európai Bizottság által elfogadott jelentés. A miniszterek tanácsa már korábban felvette Romániát azon országok közé, melynek polgárai megkaphatják ezt a kedvezményt, ha a bizottság írott jelentésben kedvező mérleget von meg az illegális vándorlás és tartózkodás ellen tett intézkedésekről. A jogalkotásban és a mindennapi gyakorlat terén egyaránt komoly haladást ért el Románia—vélekedik a bizottság jelentése. A közelmúltban új idegenrendészeti törvényt fogadtak el, valamint kiterjesztették és megújították az EU-tagállamokkal és harmadik országokkal fennálló toloncegyezményeket. Kormánydöntés született a régi útlevelek fokozatos lecseréléséről nehezebben hamisítható okmányokra. A határőrizet és a vízumkiadás területén komoly haladást tapasztalt a bizottság. Románia átszervezte és korszerű felszereléssel látta el a határőrséget, valamint országos vízumközpontot hozott létre a külügyminisztériumban. A román vízumpolitika érzékelhetően közeledett az uniós joggyakorlathoz. Mindezek alapján a bizottság úgy ítéli meg, hogy a vízummentesség megadása a román állampolgárok számára nem fenyeget az illegális bevándorlók számának nagyarányú növekedésével. Ennek kockázatánál jelentősebbre értékeli a brüsszeli testület az új rezsimnek a demokratizálódási folyamatra gyakorolt pozitív hatását, hiszen a vízumkényszer eltörlése lényegesen több diák, kutató és üzletember számára biztosíthatná a közvetlen nyugat-európai tapasztalatszerzést. Ezért a bizottság azt javasolja a tanácsnak, még az év vége előtt döntsön az új szabályozás 2002. január 1-jei bevezetéséről.