Világgazdaság, 2001. október (33. évfolyam, 188/8203-208/8223. szám)

2001-10-11 / 196. (8211.) szám

8. oldal - VILÁGGAZDASÁG T­UDOMÁNY 2001. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK Hiperrealista térhatás számítógéppel DEMETER KÁLMÁN_____________ Már nem kell “visszamenni” a jö­vőbe, eljött hozzánk. Karnyújtás­nyira került ugyanis annak a vízió­nak a megvalósítása, amelyet a Vissza a jövőbe című film második részében láthattunk, amikor egy, az utca légterébe kivetített reklám, egy óriáscápa megrémíti a főhőst. Egy magyar szoftverrel támogatott vetítőrendszer képes erre a trükk­re, amely új eszközt ad a reklám­ipar és­ a múzeumok kezébe. Térhatású képek előállításával már legalább száz éve kísérletez­nek, de mind ez idáig a csúcsnak a 3D szemüveg és a hologram szá­mított. Ez utóbbit ad hoc kiállítá­sokon lehetett látni, falra akasztva, ám a szűk nézőszög miatt egyszer­re csak kevesen élvezhették a lát­ványt. Az 50-50 százalékos amerikai­magyar vegyes vállalatként műkö­dő HoloMedia Hungary Kft. által Európában elsőként a Mammut II. bevásárlóközpont minapi megnyi­tóján debütált készülék azonban lehetővé teszi, hogy múzeumok úgy bővítsék állományukat, hogy még csak másolatot sem kell készí­teni az eredeti - s legtöbb esetben megfizethetetlen - tárgyakról. A térben körbeforgatva kíván­juk látni Tutanhamon halotti maszkját, egy reneszánsz ékszer­dobozt, vagy akár Erzsébet király­nő koronáját a Kohinoor gyémánt­tal együtt? Megoldható. A Los Angeles-i Provision Entertainment és a Deepworks ál­tal kifejlesztett vetítőberendezés­hez a magyar partner elkészített egy szoftvert, melynek segítségé­vel létrejöhet a térben lebegő há­romdimenziós kép. A Holovision vetítőernyője előtt lebegni látszó kép valóban a tér­ben van: nem a szemet csapja be a rendszer, hanem a készülék elé ve­títi ki a képet, s külön szabályoz­ható, hogy milyen távol legyen a kép a készüléktől. Ez a beállított fókusztávolságtól függ, ami 60 és 91 centiméter között lehet. Ez azt jelenti, hogy nem kell éjszakára a kirakatban hagyni az értékes tár­gyakat, hiszen ehelyett a Holovision képét — legyen az akár briliáns — a sétálók a járda köze­pén is megcsodálhatják. Ma még ugyan csupán 40 centi­­méteres a háromdimenziós kép mérete, de a magyar fejlesztők már azon dolgoznak, hogy akár 2x1 méternyi is lehessen a vetített kép. Sőt a fejlesztés másik iránya, hogy a kép “aktív” legyen. Ha van érintőképernyő, amely­hez nem szükséges egér vagy bil­lentyűzet, miért ne lehessen a tér­be vetített telefonon tárcsázni is? Rákosy Csaba, a HoloMedia Kft. ügyvezetője szerint ez már a közeljövő lehetősége. A képalkotás egyébként nem a szokványos fényképezési techni­kával kezdődik, hanem a vetítendő tárgyról háromdimenziós számító­­gépes rajz készül. A megszerkesz­tett térhálót aztán “felöltöztetik”, vagyis felületet és színeket kap, de mindezt olyan pontosan, mintha fotó lenne. Hiperrealizmus számí­tógéppel. Az oldal megjelenését és az alkalmazott kutatásokat a NOKIA támogatja Szerkeszti: B. Horváth Lilla A hármas volt a nyerő Hétköznapokat is átformáló kutatásokat értékeltek A hét a Nobel-díjak kiosztásának jegyében zajlik. Tegnap a kémiai oklevelek odaítélésével lezárult a természettudományos díjak nyer­teseinek kihirdetése. Az orvosi, fizikai és kémiai kutatások közül az idén olyan eredményeket emeltek ki a svéd bizottságok, melyeknek belátható időn belüli alkalmazása forradalmasíthatja a hétköznapokat is — emeli ki a Reuters. vg-összeállítás _______________ Az orvosi és a fizikai Nobel-díjhoz hasonlóan a kémiait is három kuta­tónak ítélte oda a Svéd Királyi Aka­démia. A három kutatóhármasban közös, hogy többségben vannak az amerikaiak vagy amerikai intézmé­nyekben dolgozók. A díjak átadá­sára az idén csaknem 150, koráb­ban elismert szaktekintély is meg­hívást kapott, a svéd akadémia ugyanis a kiosztás századik évfor­dulóját ünnepli. A jubileumi alka­lomból változtattak a kihirdetés megszokott menetrendjén is. A szokásoktól eltérően a kémiai díj nyerteseinek neveit nem a fizikai­val egy napon, hanem tegnap, kü­lön ceremónia keretében hozták nyilvánosságra. A kémiai Nobel-díjat az idén William S. Knowles és K. Barry Sharpless amerikai, illetve Rjodzsi Nojori japán kutató nyerte el. Mun­kájukkal bebizonyították, hogy le­hetséges molekulákat és más anya­gokat új jellemzőkkel vegyíteni. A 84 éves — St. Louisban dolgozó — Knowles és a 63 éves Rjodzsi Nojori - a Nagojai Egyetem mun­katársa — megosztva kapta a jelen­leg 943 ezer dolláros díj felét. Az összeg másik felét a kaliforniai La Joliéban lévő Scripps Kutatóinté­zetben dolgozó 60 éves Sharpless viheti haza. A díjazott kutatások­nak köszönhetően olyan eljárások jöhetnek létre, melyek új gyógy­szerek megjelenését eredménye­zik. A szakemberek különböző an­tibiotikumokra, gyulladáscsökken­tőkre és szívgyógyszerkészítmé­nyekre várnak. A fizikai Nobel-díjat két ameri­ száma­ pai és egy német, de szintén a ten­gerentúlon dolgozó kutató kapta az anyag egy teljesen új állapotá­nak létrehozásáért. Az erősen le­hűtött gázoknál azonosított állapot a jövőben segíthet a mainál is ki­sebb méretű elektronikai szerke­zetek megalkotásában, gyorsíthat a számítógépek működésén, és pontosabb mérőműszerek alapja lehet. Eric A. Cornell, Carl E. Wieman és Wolfgang Ketterle még 1995-ben érte el a most díjazott eredményt. A Massachusettsben dolgozó Ketterle olyan mértékben tudta lefagyasztani a gázokat, hogy új halmazállapot jött létre. Az ilyen kondenzátum létezését az indiai Bose és Einstein a húszas években elméletileg már valószí­nűsítette, de a valóságban csak ek­kor sikerült létrehozni. Einstein egyébként még úgy vélte, hogy az állapot bemutatása csaknem lehe­tetlen. A felfedezés jelentőségét mutatja, hogy a kondenzátum le­írása óta világszerte húsznál is több laboratórium kezdett dolgoz­ni a későbbi hasznosítási lehetősé­geken. Cornellt meglepte, hogy már hat évvel a felfedezés után No­­bel-díjjal jutalmazták munkáját. Mint mondta, az elismerésre szá­mított, de legalább 20 éves várako­zás után. Wieman úgy nyilatko­zott: a Bőse­ Einstein-állapot el­érésekor jobban izgult, mint a díj odaítélése hírének hallatán. Az orvosi Nobel-díjat egy ameri­kai és két brit kutató kapta meg. A sejtosztódásban tett kiemelkedő kutatási eredményeiktől a szakma nem kevesebbet vár, mint hogy a rák kezelésében új fejezetet nyit­nak. Leland H. Hartwell, R. Timothy Hunt és Paul M. Nurse egyaránt azt vizsgálta, hogy a fel­nőtt emberi testben naponta több­­milliárdszor lezajló sejtosztódást hogyan lehet szabályozni. A No­­bel-díjasok olyan géneket és fehér­jéket fedeztek fel, melyek erre ké­pesek. Hartwell már a hetvenes évek óta ezen a témán dolgozik, és eddig száznál is több ilyen gént azonosított. Nobel-díjaknál A kémiai Nobel-díjat tavaly az amerikai Alan J. Heeger, az új-zélandi szü­letésű, de Amerikában élő Alan G. MacDiarmid és Hideki Szirakava ja­pán tudós kapta meg a műanyagok vezetőképességének felfedezéséért. Az amerikai Ahmed H. Zewail 1999-ben azzal érdemelte ki a kitüntetést, hogy ultrarövidlézer-villanásokkal alapvető kémiai reakciókat tudott vizs­gálni keletkezésük időpillanatában. Tavaly Zsoresz I. Alferov orosz és két, Amerikában dolgozó kutató, Her­bert Kroemer, illetve Jack Kilby kapta meg a fizikai Nobel-díjat azért a mun­káért, melyet a modern információs technológia fejlődésének segítéséért tettek. Egy évvel korábban egy tisztán elméletinek mondható kutatási ered­ménnyel nyert két holland fizikus. Gerardus 't Hooft és Martinus J. G. Veltman a szubatomi részecskék szerkezetét és mozgását térképezte fel. Az orvosi Nobel-díjat 2000-ben Arvid Carlsson svéd és Paul Greengard, illetve Eric Kandel amerikai tudósoknak ítélték oda. Az orvoskutatók témá­ja az agysejtek közötti jeltovábbítás volt, ezzel nagy lépést tettek az embe­ri agy működésének megértésében. Egy évvel korábban Günter Blobel egyedül tarolt azzal a fehérjekutatási projekttel, mely több ismert betegsé­get, többek között a vesekőképződést helyezte teljesen új megvilágításba. Születés előtt határoznak a nemről VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ausztrál tudósoknak sikerült 25 bá­rányt úgy kitenyészteniük, hogy azok nemét előzetesen meghatá­rozták. A kísérlet eredményeinek gyakorlati alkalmazása véget vethet az egyes­­ feldolgozóipar­ágak szá­mára nemük miatt használhatatlan­­ egyedek vágóhídra küldésének — írja a Reuters. A 9 és 10 hetes, ma is egészséges bárányok úgy születtek meg, hogy a pároztatásnál használt hímivarsejteket korábban szétvá­lasztották annak megfelelően, hogy hím vagy nőstény utódok létreho­zására alkalmasak-e. A Sydneyi Egyetem és az ameri­kai XY Inc. cég kutatói összességé­ben 96 százalékos eredményt tud­nak felmutatni, azaz ilyen száza­lékban sikerült meghatározni a születendő bárányok nemét. Az el­járással az állattenyésztés haté­konysága legalább 50 százalékkal növelhető. Ez a becslések szerint - évente 6 milliárd dollárral csök­kentheti világszerte a marha-, ló- és sertéstenyésztők költségeit. Ezen­kívül véget vethet a nemük miatt felhasználhatatlan állatok leölésé­nek is. Ismert például, hogy a tejgazda­ságok többségének kizárólag tehe­nekre van szükségük, és emiatt csak Nagy-Britanniában évente mintegy 600 ezer birkának kell rög­tön születése után elpusztulnia. Az ausztrál eljárás a hímivarsejteket először lefagyasztja, majd felenge­di, és a megfelelő szétválasztás után mesterséges megtermékenyí­tést alkalmaz. A születendő állat nemének előzetes meghatározásá­ra eddig is volt példa, de ezekben az esetekben mindig csak friss hím­ivarsejteket tudtak használni. Már­pedig az állattenyésztésben az eljá­rás gyakorlati alkalmazását csak hosszabb távon is tárolható sejtek­kel lehet elképzelni. Az XY az egyetlen cég a világon, melynek en­gedélye van az amerikai mezőgaz­dasági minisztérium fejlesztette technológiát felhasználni az emlő­sök hímivarsejtjeinek szétválasztá­sánál. A most alkalmazott technológiá­nál egy speciális érzékelő mérni tudja az előtte elhaladó sejteket, és így meg tudja határozni az adott kromoszóma típusát. Az XY a tech­nológiát már tavaly piacra dobta Nagy-Britanniában, de használatát kizárólag a friss hímivarsejteknél engedélyezte. Az eljárásnak eddig mintegy 50 ezer brit marha köszön­heti életét. Tíz éven belül AIDS-ellenszer? VG-ÖSSZEFOGLALÓ A kutatók többsége egyre valószí­nűbbnek tartja, hogy hat-tíz éven belül sikerül bemutatni az AIDS ha­tékony ellenszerét, bár az első vál­tozatoknál százszázalékos bizton­ságot nem várnak. A legígéretesebb gyógyszertesztek első eredményei már néhány hónapon belül nyilvá­nosságra kerülhetnek - emeli ki a Reuters. A vakcina azonosításával kap­csolatban soha nem volt annyira optimista a kutatói hangulat, mint most - állítja Margaret Johnston, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet munkatársa. Számos olyan kísérlet van világszerte, ami állatok esetében rendkívül sikeresnek te­kinthető, és ezek már a vártnál is hamarabb gyógyszerek megjelené­séhez vezethetnek. A jövő AIDS-ellenes oltásának címéért ma már csaknem 90-féle szer versenyez egymással. Legígé­retesebb kutatási eredménynek a VaxGen fejlesztette AIDSVax nevű szert tartják. Az antitesteket terme­lő protein észak-amerikai tesztjei előrehaladott állapotban tartanak, és az első eredményeket már novemberben közzétehetik. Hasonlóan jó esélyekkel indul az AIDS-ellenes harcban az Aventis Alvac nevű készítménye, de ennek tesztelése még kezdetlegesebb álla­potban van. Első megalapozott eredményeit azonban már 12—18 hónapon belül ennek is bemutat­hatják. A két úttörő szer mögött számos más készítmény sorakozik, ezekről viszont csak legalább két­éves távlatban kaphatunk megbíz­ható teszteredményeket. Johnston szerint a legoptimistább elképzelé­sek ma az AIDS-vakcina 4-5 éven belüli forgalomba hozatalát való­színűsítik, de a realitás inkább a 6- 10 éves becslések mellett szól. A nyolcvanas évek elejétől köz­ismert AIDS eddig világszerte 22 millió ember halálát okozta, és to­vábbi 36 milliót fertőzött meg. Ázsiában jelenleg 7 millióan élnek együtt a fertőzéssel és évente fél­millióan halnak meg a betegség­ben. A laboratóriumokban készülő gyógyszerek már akkor is nagy ha­tást tudnának elérni, ha kisebb szá­zalékos biztonsággal adnának gyógymódot. Johnston szerint a jö­vő AIDS-gyógyszereinél kulcsfon­tosságú lesz a licencek kérdése, mert várhatóan egyetlen gyártó sem rendelkezik majd az egyes gyógyszerek előállításához szüksé­ges összes szabadalommal. BEFUTOTT HAZAI FEJLESZTÉSEK Újabb erőmű a Termostartól BALLAI JÓZSEF Az első gázmotoros erőmű üzemi tapasztalatai alapján két újabbat is telepít a Termostar Kft. Kecskemé­ten. A beruházás környezetvédelmi szempontból is határozottan elő­nyös. A kecskeméti önkormányzat 69 és a Démász Rt. 31 százalékos tulaj­donában álló — társaságként 1995 óta működő — Termostar Kft. mint­egy 10 ezer lakást lát el használati meleg vízzel és 11 ezernél több ott­hont távfűtéssel. Tavaly december­től üzemszerű körülmények között működik a cégnél az első kogenerá­­ciós (gázmotoros) erőmű, amelyet 200 millió forintos beruházással hoztak létre, ez 1464 kilowatt villa­mos-, illetve 1576 kilowatt hőener­gia-termelési kapacitást jelent. Rácz Géza ügyvezető igazgató arról adott tájékoztatást, hogy november végé­re - a Tata Hűtőtechnikai Kft. fővál­lalkozásában­­ átadják a második gázmotoros erőművet is. A lelke en­nek is egy osztrák (Jenbacher-gyárt­­mányú) berendezés. Hihetetlenül kis helyigényű: 1,9x6 méterre van csupán szüksége. Az elv roppant egyszerű: egy robbanómotorban elégetik a gázt, eközben hő- és mechanikai (forgá­si) energia keletkezik. A hő haszná­lati meleg víz készítésére, illetve fű­tésre szolgál, a forgási energiát pe­dig egy generátor árammá alakítja. A hőt a társaság fogyasztói kapják, az elektromos áramot pedig­­ szer­ződésben szabott áron, ez jelenleg átlagosan 14 forint kilowattórán­ként — a Démász. A­ beruházásra a Termostar pá­lyázaton 80 millió forintot nyert az úgynevezett német szénhitelből, il­letve 100 millió forintot energiata­karékossági hitelből. A megtérülést maximum öt évre kalkulálja. A cég a termelt áram eladásából befolyt bevételeit a fogyasztókra “költi”, az alapdíj 2001-ben nem változott, és bizonyos, hogy jövőre sem emelkedik. A kecskeméti hőszol­gáltató cég korábban évi 60 millió forintot költött áramra és 440 milli­ót gázra — az új berendezés nem­csak átstrukturálja a kiadásokat, hanem új bevételi forrás is. Másik oldalról viszont — éves szinten, fo­gyasztónként — 6000 forint az elért megtakarítás, amit 11 ezerrel kell megszorozni. Amúgy a Termostar Kft. 2000-ben 1,1 milliárdos forga­lom mellett 37 milliós nyereséget könyvelt el, 2001-ben 1,2 milliár­dos bevételt és 41 milliós ered­ményt tervez. Az ügyvezető igazgató - túl a gazdasági hasznon - rendkívül fontosnak nevezte a környezetvédelmi eredményeket is. Egyetlen gázmotor beállítá­sával - egy hagyományos villamosenergia-termelő erőművel összeha­sonlítva - évi 325 ezer kilogramm kén dioxid, 26,6 ezer kilogramm nitro­­gén-oxid, 8,7 ezer kilogramm szén-monoxid, 14,3 millió kilogramm szén­dioxid, illetve 13,4 ezer kilogramm por kibocsátása marad el. Ráadásul a gázmotor révén még csökken is a szennyezés, méghozzá 325 ezer kilo­gramm kén dioxiddal, 17,7 ezer kilogramm nitrogén-oxidokkal, 11,2 millió kilogramm szén-dioxiddal és 5,3 ezer kilogramm szén-monoxiddal, illetve 13,4 ezer kilogramm porral. Mindehhez hozzávéve a gázmotor 85 száza­lékos összhatásfokát, nyilvánvalóak azok az előnyei, amelyek miatt a jövő erőművének számíthat. Kecskeméten mindez a gyakorlatban abból lát­szik, hogy a második gázmotor mellett elkészült a harmadik erőmű alapo­zása is.

Next