Világgazdaság, 2001. december (33. évfolyam, 229/8244-246/8261. szám)
2001-12-05 / 231. (8246.) szám
6. oldal - VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Lomnici Zoltán lesz Solt Pál helyettese Mádl Ferenc köztársasági elnök Lomnici Zoltánt nevezte ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökhelyettesi posztjára, aki 2002. február 1-jén léphet hivatalába - áll a köztársasági elnök sajtóirodájának tegnap kiadott közleményében. A posztra nyáron írták ki a pályázatot, amelyre szeptember 30-ig egyedül Lomnici Zoltán jelentkezett, aki a jövőben - egyebek mellett - teljes jogkörben helyettesítheti az LB elnökét távolléte idején. (VG) Demokráciacsomag az MSZP-től Az MSZP „a demokratikus intézmények alkotmányos és törvényi megszilárdítása érdekében” kezdeményezi többek között az alkotmány és a házszabály módosítását. Demokráciacsomagnak nevezett javaslataikról Avarkeszi Dezső elmondta: ugyancsak indítványozzák az éves költségvetés visszaállítását, a parlamenti vizsgálóbizottságok alkotmányos garanciájának megteremtését, a közpénzek felhasználásának nyilvánossá tételét, az érdekegyeztetés rendszerének törvénybe foglalását, a közszolgálati médiumok kiegyensúlyozott irányításának kialakítását, valamint a kisebbségek parlamenti képviseletének létrehozását. Szocialista politikusok is elismerik, előterjesztéseik elfogadására nincs esély ebben a ciklusban, miután valószínűleg tárgysorozatba vételüket is nehéz lesz elérnie az MSZP-nek. (VG) Az ORTT a politikai hirdetésekről Az Országos Rádió és Televízió Testület határozatban mondja ki, hogy a politikai hirdetés időtartama nem számít bele a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerint megállapított klasszikus reklámidőbe - tájékoztatott közleményében a testület. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az ORTT 1998-ban alakította ki álláspontját a politikai hirdetésekkel kapcsolatban, s ezt erősítette meg keddi határozatával a jövőre vonatkozóan is. (VG) Felfüggeszthetik két képviselő mentelmi jogát Polt Péter legfőbb ügyész közösség elleni izgatás bűncselekményének alapos gyanúja miatt ifj. Hegedűs Lóránt, a MIÉP alelnöke mentelmi jogának felfüggesztését kérte tegnap az Országgyűléstől. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal (KÜNYH) két magánszemély feljelentése nyomán szeptemberben rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen a politikus által egy az Ébresztő című XVI. kerületi lapban publikált - a zsidóság kirekesztésére felszólító tartalmú - írás miatt. Az ügyészség a lap felelős szerkesztőjét már korábban meggyanúsította az ügyben. Ezzel összefüggésben több feljelentés érkezett Csurka Istvánnal szemben is a nyomozó hatóságokhoz amiatt, hogy a MIÉP elnöke a Magyar Fórumban egy hasonló tartalmú cikkben kiállt ifj. Hegedűs Lóránt mellett, azonban a legfőbb ügyész a pártelnök mentelmi jogának felfüggesztését egyelőre nem kezdeményezte. Folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, nagyobb kárt okozó csalás, valamint kétrendbeli magánokirat-hamisítás miatt a legfőbb ügyész ugyancsak kezdeményezte Dán János kisgazda országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ezzel kapcsolatban Horányi Miklós, az LÜ szóvivője lapunknak elmondta: az ügyben a KÜNYH folytatott vizsgálatot, ennek alapján Dán János alaposan gyanúsítható azzal, hogy egy fővárosi, valamint egy vidéki ingatlan bérletére vonatkozólag valótlan adatokat adott meg az Országgyűlés Gazdasági Hivatalának, amivel mintegy 1,6-1,7 millió forintos kárt okozott. (VG) ---------NAP ^ KELTE--------- 2001. december 6-án, csütörtökön is Nap-kelte 5.50 és 9.00 között a Magyar ATV-n stúdióbeszélgetésekkel, szolgáltatásokkal, hazai ás külföldi jelentésekkel. A Nap-kelte tervezett témái: Kereszttűzben Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke; A Kinn,padon Franka Tibor, akit feljelentettek; A Kinn, pad extrában Görgey Géza pálfai lelkész, akit állásából felfüggesztettek; Húsevő baktériumokkal falazják fel a rákos sejteket? Aczél Endre külpolitikai jegyzete. Producer: Gyárfás Tamás. Főszerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Forró Tamás. Telefonszámunk az adás idején: 251-0519. Tájékoztatás Rendkívüli tájékoztatás keretében közöljük, hogy Rácz Ernő igazgatósági tag tulajdonában lévő Aranypók részvények száma 1353 db-ról 356 dbra csökkent. Bp., 2001. december 4. Aranypók Rt. / : A PSZÁF 2001. november 29-én jóváhagyott III/100 004-7/2001. sz. határozata alapján az Európa Ingatlanbefektetési Alap székhelye a következőre módosult: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. „B” épület. Önkormányzatok az interneten című konferenciára AZ ELEKTRONIKUS KORMÁNYZÁS ÉS ÜGYINTÉZÉS Időpont: 2001. december 13.9-16 óra Helyszín: Corner Rendezvényközpont (ECE City Center 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12.) 24000 Ft + áfa (svédasztalos ebéd, kétszeri kávészünet) MEGHÍVOTT ELŐADÓINK Erényi István, (MÉH IKB) • Sikolya Zsolt, (MÉH IKB) • Révész István, (BM) • Péterfia Éva, (MÉH IKB) • Hetényi László, (Bp. Főpolgármesteri Hiv.) • Farkas Zoltán, (MÖSZT) • dr. Szabó Zoltán (Budapest VII. ker.) Gärtner Péter (PMH Kft.) Tel.: 1-371-5550 ,fax: 1-371-5551 email: jambor@azutazo.hu www.e-uzlet.com • Levélcím: e-Üzlet magazin, 1119 Bp. Etele út 57. inextra VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD 2001. DECEMBER 5., SZERDA Átírhatja a Ház a lex Répássyt Mindenki örül az Alkotmánybíróság határozatának Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint a sajtóban közölt véleményekre bevezetni kívánt válaszadási jog - a lex Répássy - önmagában nem sérti az alaptörvényt, ám csak a nemzetközi gyakorlatban ismert korlátokkal lenne bevezethető. A határozatot az előterjesztő Répássy Róbert és a javaslatot korábban élesen támadó MSZP is üdvözölte. MUNKATÁRSAINKTÓL Nem tartalmaz elegendő korlátozást a lex Répássy arra nézve, mikor kötelező helyt adni az újonnan megjelenő válaszadási jog alapján kért véleményközléseknek - leegyszerűsítve emiatt találta alkotmányellenesnek a polgári törvénykönyv májusban elfogadott, kihirdetése előtt a köztársasági elnök által az Abhez megküldött módosítását a testület. A grémium számos, a nemzetközi gyakorlatban élő példát sorol fel arra, milyen részletszabályok szorítják keretek közé a válaszadási jogot az ezt az intézményt ismerő országokban. A testület több tagja különvéleményében leszögezte: alkotmányellenesnek kellett volna minősíteni a kifogásolt vélemények esetén felső korlátozás nélküli összegű közérdekű bírság kiszabását lehetővé tevő passzust is, ám a bírák többsége ezt elvetette. Akinek személyhez fűződő jogát napilapban, folyóiratban (időszaki lapban), rádióban vagy televízióban közölt valamely vélemény vagy értékelés sérti, a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül követelheti saját véleményének vagy értékelésének közzétételét is - ez a passzus már az előkészítés alatt és a parlamenti vitában össztűzbe került. A mögötte húzódó szándék több évre nyúlik vissza, ám az először Pokol Béla (FKGP) készítette jogszabálytervezetet koalíciós körökben sem tartották elfogadhatónak. A lex Répássyt végül a Fidesz-frakció „fogalmazta” meg. Átdolgozzuk a javaslatot, az Ab döntése egyben iránymutatásul is szolgál, hogy az alapjaiban jónak minősült ötletet hogyan kell pontosabban kivitelezni - szögezte le lapunknak Répássy Róbert. A képviselő üdvözölte a döntést, mivel annak alapján „a megsértett embereknek rövidesen joguk lesz ahhoz, hogy a sajtóban róluk megjelenő jogsértő véleményre saját ellenvéleményükkel reagáljanak”. A parlament munkaterheitől függ, mikor lehet dönteni a módosításról, egyelőre a javaslatot kell előkészíteni. Az tény: a törvény most visszakerült a zárószavazásra váró javaslatok közé, így akár ebben a ciklusban is meghozható a döntés. A szocialisták kezdettől hangoztatták, a törvény szakmailag képtelen, alkotmányosan tarthatatlan, politikailag kártékony. A gyakorlatban szerkeszthetetlenné tenné a lapokat és a különböző műsorokat, hiszen nemcsak a valótlan állítások esetén követelne meg helyreigazítást, hanem a közéleti szereplőkről alkotott kedvezőtlen vélemények esetén is hasonló terjedelemben közölni kellene az illető önmagáról alkotott kedvező véleményét - áll Lendvai Ildikó MSZP-alelnök közleményében. Vastagh Pál szocialista képviselő szerint az Ab „a törvény elutasításával biztosította a véleménynyilvánítás szabadságát”. Wisinger István, a MÚOSZ elnöke úgy vélte: a döntés azt jelenti, hogy nem lehet a sajtóorgánumokat törvénnyel kényszeríteni nem kívánt vélemények közlésére. (Jegyzet a 20. oldalon) (DGTE) Kezdődik Székely Zoltán pere Már decemberben elsőfokú ítélet születhet A Fővárosi Bíróságon (FB) ma kezdődik Székely Zoltán büntetőperének tárgyalása, amelyben az ügyészség kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés bűntettével vádolja a volt kisgazda országgyűlési képviselőt. Futó Barnabás ügyvéd, Székely Zoltán védője a Világgazdaságnak elmondta: a bíróság még az idén meg kívánja hozni az elsőfokú ítéletet az ügyben, amire akkor van esély, ha a tárgyaláson minden beidézett tanú megjelenik, és senki sem indítványoz bizonyítási eljárást. Székely Zoltán novemberben Németország, Ausztria és az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét is megkereste levélben, s kérte, hogy a bírósági tárgyalásra küldjék el képviselőiket. Futó Barnabás nem tud arról, hogy a megkeresett diplomáciai testületek reagáltak volna Székely Zoltán kérésére. A vádirat szerint a korábban az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnökeként tevékenykedő Székely Zoltán 2000 nyarán azzal kereste meg Balla Dánielt, a Szigethalom és Tököl csatornázására kiírt közbeszerzési pályázatot elnyerő PMVCS Kft. ügyvezetőjét, hogy engedje át a munka 50 százalékát az általa ajánlott Penta Kft.-nek, vagy adjon át neki 30 millió forintot. Ellenkező esetben mindent elkövet annak érdekében, hogy tönkretegye a vállalkozó cégét, s elintézi, hogy a PMVCS Kft.-t a jövőben minden közbeszerzési eljárásból kizárják. A későbbi egyeztetések során 20 millió forintra csökkentett összeget a vállalkozó 2000. október 12-én, a Gellért Szálló előtti parkolóban adta volna át Székely Zoltánnak, amikor a nyomozók közbeléptek. Az Országgyűlés először október 17-én, majd december 12-én másodszor is felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát, akit december 15-én előzetes letartóztatásba helyeztek. Ezt a Fővárosi Bíróság az idén április 26-án házi őrizetre enyhítette, de november 22-én ismét elrendelte az előzetes letartóztatást, mert az ellenőrzésére kivonuló rendőrök - a bíróság által kiszabott 200 ezer forintos pénzbírság ellenére - több alkalommal sem találták otthon a politikust. (MG) Felsőoktatási Az elmúlt időszakban évről évre dinamikusan nőtt a műszaki egyetemi és az alapítványi főiskolai képzésben részt vevők száma, ám az orosi egyetemeken például 1999-ben kevesebben tanultak, mint 1990-ben - mutatja a felsőoktatás átrendeződését igazoló egyik tendencia. Összességében egy évtized alatt a középfokú intézményekben kétszeres, az egyetemeken és főiskolákon 235 százalékos expanziót tapasztaltak. A felsőfokú intézmények közül a főiskolákon jóval erőteljesebb volt a létszámnövekedés, mint az egyetemeken. Sáska Géza oktatáskutató tanulmánya szerint a felsőoktatásban tapasztalt expanzió mértéke erősnek bizonyult, s olyan rétegeket is bevont a képzésbe, amelyek korábban inaktívak voltak. A szakemberek ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a felsőoktatás expanziója már nem tartható sokáig. Egyebek mellett demográfiai okok miatt is elkerülhetetlen a recesszió. A demográfiai problémák már érzékelhetőek abból, hogy radikálisan csökken az általános iskolások száma. A felsőfokú képzési expanziót jelentősen befolyásolta a középfokú oktatás átstrukturálódása is. Míg a kilencvenes évek elején a expanzió technikai képzésben figyelhettek meg robbanásszerű növekedést, az évtized végére a gimnáziumok visszavették vezető szerepüket. Közülük is a hat- és négyosztályos intézmények bizonyulnak újból a legsikeresebbeknek: 1995 és 1999 között az egyetemek, főiskolák nappali tagozatos diákjainak 30 százaléka gimnáziumból tanult tovább, de a hasonló működésű vegyes középiskolákból (gimnázium és szakközépiskola) is több mint 26 százalékuk kerül a felsőoktatásba. A középiskolákból kiindulva megfigyelhető, hogy az orvostudományi egyetemekre felvettek szinte kizárólag gimnáziumokból kerülnek ki, a műszaki egyetemek hallgatói között viszont jelentősen nőtt a nem gimnáziumban érettségizők száma, a főiskolákon és agráregyetemeken pedig abszolút többségben vannak a vegyes iskolarendszerből vagy szakközépiskolából érkezők. Noha nemzetközi szinten is a tudományalapú tudásnak a legnagyobb a presztízse, Magyarországon az elmúlt években elsősorban a főiskolai szférában nőtt a hallgatók száma. Arról, hogy ez a „hígulás” jelenti-e a felsőoktatás minőségének romlását, egyelőre megoszlanak a vélemények. (VG) Kanada visszaállította a vízumkényszert Ottawában hivatalosan bejelentették, hogy a magyar állampolgárok december 5-én éjféltől ismét csak érvényes beutazási vízummal utazhatnak Kanadába. Elinor Caplan, a kanadai állampolgársági és bevándorlási hivatal minisztere úgy nyilatkozott: a döntés „válaszlépés egy olyan országból származó, egyre erősödő menekülthullámmal szemben, amelyre a klasszikus értelemben vett üldöztetés nem jellemző”. A magyar fél sajnálattal vette tudomásul, hogy Kanada a vízumkötelezettség átmeneti időszakra történő újbóli bevezetése mellett döntött - reagált Horváth Gábor. A külügyi szóvivő bízik abban, hogy a kanadai fél rövid időn belül felülvizsgálja mostani döntését. Pillanatnyilag a térség országai közül már csak Szlovénia tartozik a nem vízumkötelezettek körébe. (VG) Támogatás Péterfalvinak Továbbra is minden esélye megvan Péterfalvi Attilának arra, hogy kövesse Majtényi Lászlót az adatvédelmi biztos posztján. Mádl Ferenc államfő harmadik jelöltjét ugyanis tegnapi meghallgatásán egyhangúlag támogatásáról biztosította az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága. Péterfalvi Attila az MTI tudósítása szerint a testület előtt azzal magyarázta az adatvédelem átpolitizáltságát, hogy az adatvédelmi és információs jog nem tartozik a klasszikus alkotmányos jogok közé. Kitért arra is, hogy megválasztása esetén az adatvédelmi és információs joghoz kapcsolódó ügyeket szigorúan szakmai kérdésként kívánja kezelni. Egyes jogszabályok diszharmóniájára hivatkozva a jelölt fontosnak nevezte az ombudsman törvénymódosítás kezdeményezési jogát. Jelezte: vezetésével a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetne erre a hivatal. A jelöltet ma az alkotmányügyi bizottságban faggatják, megválasztása jövő kedden kerül napirendre. (VG) Elnök nélkül Nem sikerült kinevezni a Nemzeti Labdarúgó-akadémia (NLA) elnökét a szervezet tegnapi alakuló ülésén. Lapunk információi szerint a szakmai igazgatótestület élére a Magyar Labdarúgószövetség (MLSZ) Mezey Györgyöt, az MLSZ edzőképző központjának vezetőjét jelölte, az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) viszont Bicskei Bertalant és Tihanyi Józsefet favorizálta. Az elnöki poszt betöltéséről várhatóan a jövő héten döntenek. Az NLA a magyar labdarúgás a Bozsik-programban megfo rz NLA galmazott - utánpótlás-nevelésének irányítását végzi és ellenőrzi. Ügyvezető igazgatójának Kovács Jánost, a legsikeresebb kölyökfutball-mozgalom, a McDonald’s FC alapítóját választották. A szakmai munka mellett az NLA Kht. 2001—2002-ben összesen egymilliárd forinttal finanszírozná a sportfejlesztést. Hiába kezdődött el azonban októberben a Bozsik-program, a kht. megalakulásáig nem volt meg az a testület, amely az elkülönített pénzügyi keretet kioszthatta volna. (VG)