Világgazdaság, 2002. március (34. évfolyam, 43/8304-62/8323. szám)
2002-03-01 / 43. (8304.) szám
2002. MÁRCIUS 1., PÉNTEK VILÁGGAZDASÁG - 3. oldal EURÓPAI UNIÓ Kérdőív az agrárminisztereknek A bizottság véleményt vár a bővítési javaslatról A közös mezőgazdasági politika és a bővítés közötti alapproblémákra kérdezett rá az a „kérdőív”, amelyet a napokban küldött meg az EU soros spanyol elnöksége a tagországok és tagjelöltek agrárminisztereinek. A huszonhét ország miniszterei március 19-én ez alapján vitatják majd meg a bővítés agrárkihatásairól is készült január végi bizottsági elemzést. FÓRIS GYÖRGY - BRÜSSZEL Hétpecsétes titokként őrzik brüsszeli diplomáciai körökben azt a levelet, amelyet a múlt héten küldtek szét Madridból a tizenöt tagállam és a tizenkét tárgyaló jelölt fővárosába, jóllehet, az abban feltett kérdések kevés meglepetést tartogatnak. Miként várható volt, a felvetett problémák az alapdilemmának számító közvetlen kifizetésekkel, a kvótákkal, a vidékfejlesztéssel, valamint általában a bizottsági papír egészének „továbbfejleszthetőségével” függnek össze. Megfigyelők szerint fontos mozzanat ugyanakkor, hogy az elnökségi levél is magáénak tekinti azokat az európai bizottsági alapvetéseket, amelyek szerint - egyebek között - a jelenlegi joganyagot kell kiindulópontnak tekinteni, és tiszteletben kell tartani a kilátásba helyezett tárgyalási menetrendet. Tekintve, hogy akadnak olyan tagállamok, amelyek az agrárreformok jövőjének még ez évi tisztázását kulcskérdésnek tekintik - sokat sejtetően közvetve ettől is függővé téve hozzáállásukat a bővítési folyamat megítélésében -, az újabb spanyol kiállás a bizottsági alapelvek mellett sokak szerint még fontos lehet. A „kérdőív” amúgy a közvetlen kifizetések kapcsán azt firtatja, milyen „alternatív javaslattal” élnének az érintettek, továbbá miként lehetne a jelölt országok A kérdőív szerint az alábbi szempontokat kell összeegyeztetni: • a közösségi joganyag tiszteletben tartása • tíz új tagország sikeres integrálása a közös agrárpolitikába (CAP) • a kiadásoknak a berlini keretek között tartása • semlegesség a jövőbeni kiadások és a CAP-reform szempontjából • egységes agrárpolitika a régi és az új tagok számára • a bővítési menetrend betartása esetében a kilátásba helyezett kvótarendszereken javítani, illetve hogy a vidékfejlesztésre szánt bizottsági javaslat találkozik-e a tagjelöltek tényleges fejlesztési igényeivel. Külön kérdés foglalkozik azzal, vajon a közvetlen támogatásoknál az első évekre javasolt egyszerűsített nyilvántartási rendszer megkönnyíti-e majd a tényleges kifizetéseket, hozzáférhetőbbé téve azokat a kisgazdák számára. A tagországok miniszterei formálisan nem véleményezték még a január végi bizottsági papírt, csupán Franz Fischler agrárbiztos jelentését hallgatták meg róla, magát a vitát a jelölt országbeli kollégáikkal közösen tartandó március 19-i ülésükre napolták. A kérdőív ez utóbbi előkészítését szolgálja. A tagjelöltek részéről viszont tudni lehet, hogy első olvasatban általános visszautasításra lelt a közvetlen kifizetések tíz évre elnyújtott felfuttatása (a kezdeti 25 százalékról a tizedik évben elérendő 100 százalékig). Sok tagjelöltnek a javasolt kvótákkal szemben is komoly fenntartásai voltak. Magyarország a tejtermelés és a szarvasmarhatartás kapcsán marad el jelentősen az igényektől. Előzetes földalku Varsóval VG-ÖSSZEFOGLALÓ Leszek Miller lengyel miniszterelnök és Günter Verheugen EU- bővítési biztos Varsóban megállapodásra jutott a lengyel termőföld uniós agrártermelők számára történő bérbeadásának kölcsönösen elfogadható feltételeiről - jelenti az MTI. A megállapodás lehetővé teszi a tőke szabad áramlására vonatkozó fejezet lezárását a csatlakozási tárgyalásokon (mint ismeretes, Magyarország ezt a joganyagrészt már ideiglenesen lezárta). Egyelőre sem Miller, sem Verheugen nem volt hajlandó elárulni, hogy konkrétan miben állapodtak meg: a biztos közölte, hogy még egyeztetnie kell az uniós tagországokkal. A lengyelkormány tavaly decemberben módosította a külföldiek termőföldszerzése ügyében kért átmeneti mentesség néhány vonatkozását. Ennek értelmében a nyolc nyugati és északi vajdaságban az EU agrártermelői legkorábban hét-, a többi nyolc vajdaságban háromévi évi földbérlés és saját művelés után szerezhetnének földtulajdont. A vita az EU és Varsó között eddig főleg is kompromisszum azt tartalmaz- ugyanakkor kérdésessé teszi, amiatt folyt, hogy a hét évet mirza, hogy a már megkötött, illetve hogy a koalíciós partner Lengyel kortól számítsák. Az unió a bér- az idén április elsejéig megköten- Parasztpárt a PNB szerint azonleti szerződés aláírásának idő dő bérleti szerződéseknél a szernal bejelentette ellenkezését, pontját, míg a lengyel kormány tődéskötés időpontja, míg a to- Verheugen leszögezte, hogy az EU-belépés kezdetét javasolta,vábbiaknál az EU-belépés dátu- az új tagországok nem lesznek Nem hivatalos értesülések száma lesz az irányadó. A földügy sem nettó befizetők, sem másodkat a Verheugen és Miller közöttben elért alku megvalósítását osztályú tagok a belépés után. Leszek Miller és Günter Verheugen: pont kerül a földkérdés végére? Fotó: MTI Euróátállás: kié a haszon? VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az euróövezet nagy részében tegnap használhatták utoljára a nemzeti valutákat a kiskereskedelmi forgalomban. A kormányok már azt számolják, hogy mennyi pénz marad végleg kint a lakosságnál: a nemzeti bankok ugyan még hosszú évekig vállalják a készpénz beváltását, ám így sem lehet a teljes készlet begyűjtésére számítani. A tagállamok pénzügyminiszterei számára minden be nem váltott bankjegy vagy érme ajándék, mert ennyivel duzzadnak a költségvetési bevételeik - hívja fel a figyelmet a Handelsblatt. Németországban február 20-ig a bankjegyek 10 százalékát - mintegy 27 milliárd márkát - még nem váltották vissza, a kormány azonban arra számít, hogy a szóban forgó érték 2 milliárdra csökken. Az érméknél az adott napon még 8,7 milliárd márkának megfelelő volt kint, ami a korábbi érték 54 százalékának felel meg. A kabinet számításai szerint ebből 2,4 milliárdnyi nem is fog visszatérni. A lakosság kezén maradó összegekre Berlinben még nem tettek felhasználási javaslatot. Franciaországban viszont a pénzügyminiszter máris beállította a be nem váltott összegeket a költségvetés bevételei közé. Az ellenzék itt azt sürgeti, hogy fordítsák a szóban forgó összeget a kiskereskedők megnövekedett pénzkezelési költségeinek kompenzálására. Viszonylag egyszerűbben járnak el Írországban és Belgiumban, ahol az ilyen úton képződő többleteket a nyugdíjrendszer egyensúlyának javítására fordítják. Olaszországban senki sem tudja, mekkora hányadban van kint a korábbi líratömeg, Spanyolországban viszont már mintegy 80 százalékban beváltották a pezetát. A pénzcsere az uniós kiskereskedelmi ágazati szervezet, az EuroCommerce szerint mintegy 11,5 milliárd eurót (az éves forgalom nagyjából egy százalékának megfelelő összeget) vett ki a kereskedők zsebéből - írja a Reuters. Brüsszel a Dunára tekint MUNKATÁRSUNKTÓL Loyola de Palacio közlekedésügyért felelős EU-biztos az Európai Bizottság nevében aláírta a páneurópai Duna-folyosóról szóló egyetértési memorandumot, amely tíz érintett ország számára biztosítja az együttműködés kereteit a 2415 kilométer hosszú vízi út fejlesztésében. Az egyetértési memorandum alapjául szolgáló jegyzőkönyvet már korábban aláírta Magyarország, Németország, Ausztria, Szlovákia, Horvátország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna. A dunai vízi út kiaknázása - beleértve a Duna-Fekete-tengercsatornát - az európai szállítási és közlekedéspolitika egyik kitüntetett prioritása. A Duna-folyosó kulcsfontosságú eleme a Fekete-tenger és az Északi-tenger közötti kapcsolatnak. A folyosóval kapcsolatos tervek utolsó akadálya is elhárul akkor, amikor befejeződik a Duna újvidéki szakaszának kedden megkezdett, várhatóan hetven napig tartó aknamentesítése. Az 1997-ben kijelölt páneurópai közlekedési folyosók I. Helsinki-Tallinn-Riga-Kaunas-Varsó II. Berlin-Varsó-Minszk-Moszkva-Nyizsnyij Novgorod III. Berlin/Drezda-Wroclaw-Lviv-Kijev IV. Berlin-Prága-Budapest-Constanta/Thesszaloniki/lsztambul V. Velence-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lviv VI. Gdansk-Grudziadz/Varsó-Katowice-Zsolna VII. Duna, Duna-Fekete-tenger-csatorna Vili. Durres-Tirana-Szkopje-Szófia-Várna IX. Helsinki-Szentpétervár-Moszkva/Pszkov-Kijev-Ljubasevka-Kisinyov-Bukarest-Dimitrovgrád-Alekszandropolisz X. Salzburg-Ljubljana-Zágráb-Belgrád-Szkopje-Thesszaloniki RÖVIDEN Eurómenetrendet sürget a lengyel jegybank A lengyel jegybank fél éven belül meg szeretne egyezni a kormánnyal az eurózónához való csatlakozás módjáról és idejéről. A jegybank korábban már jelezte, hogy az euró lehető legkorábbi átvételét támogatja. A lengyel pénzügyminiszter megbeszéléseket kezdeményezett a kérdésről az ELI pénzügyminisztereivel és az ECB-vel. (Reuters) Megugrott a közösségi büdzsé idei többlete Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy tavalyi évről megmaradt 10 milliárd eurós költségvetési többletet az idei büdzsébe hozza át. Michaele Schreyer költségvetési biztos azt mondta, hogy a szufficitet a tagállamok hozzájárulásainak mérséklésére használják majd fel. A többlet az agrárkiadások tervezettnél 2 milliárd euróval alacsonyabb szintjének, illetve a strukturális alapokból le nem hívott 9 milliárd eurónak tulajdonítható. (EUbusiness) Keretdirektíva készült a zajszennyezésről Az Európai Bizottság és az Európai Parlament (EP) megegyezett a zajszennyezés felméréséről és kezeléséről szóló keretdirektíváról. Ennek értelmében 2006-ra direktívatervezet készül a vasúti, a közúti és a légi közlekedésből, illetve az építkezésekből származó zaj „elkerülése, megelőzése és csökkentése’’ érdekében. 2008. június 30-ra átfogó zajtérkép készül. (EurActiv) Szakminiszterek előtt az uniós szabvány Az EU belső piaci tanácsának mai ülésén várhatóan a szabványok és az euró bevezetésének fogyasztóvédelmi szempontjai kerülnek terítékre. A tanács a barcelonai csúcs előkészületeivel is foglalkozik majd. (EurActiv) Több bürokratát igényel a bővülő EU MUNKATÁRSUNKTÓL Az Európai Bizottság apparátusának létszámát a következő években majdnem húsz százalékkal kell emelni az unió bővítéséből adódó új feladatok miatt - jelentette ki Romano Prodi, a bizottság elnöke. Prodi egy brüsszeli beszédében úgy fogalmazott, hogy 2003 és 2008 között, 3800 új poszt betöltésére lesz szükség a most közel 20 ezer fős apparátusnál, feltételezve, hogy 2004 januárjában tíz új állam lép az EU tagjainak sorába. A létszám felduzzasztásának első fázisaként a bizottság jövőre 500 ideiglenesen foglalkoztatott alkalmazottat kíván felvenni - tette hozzá. Az unió végrehajtó testülete a tagjelölt országok kormányzatainak bevonásával tavaly már megkezdte a szóban forgó posztok majdani betöltéséről szóló egyeztetést. Ez mindenekelőtt a szakemberek kiválasztási módjára vonatkozik - emlékeztet a Reuters. Az újonnan felveendő eurokraták köre az adminisztratív kisegítőktől a tolmácsokon át a magas rangú funkcionáriusokig terjed. Ezek közül a tolmácsok kiválasztása máris megkezdődött: az elmúlt év második felében Magyarországon is több felvételi fordulót tartott az Európai Bizottság Közösségi Tolmács- és Konferenciaszolgálata (JICS). A sikeres pályázókat egyelőre „szabadúszó” tolmácsokként fogja nyilvántartásba venni a szolgálat (VG, 2001. december 15., 1. oldal). A brüsszeli testület 2001 végén külön akciótervet fogadott el a bővítéssel kapcsolatosan a nyelvi szolgálatoknál felmerülő igények kielégítéséről. A munkatársak számának csökkentését célzó technikai és szervezési módosításokkal együtt is nyelvenként 110 új fordítóra és 40 tolmácsra lesz szükség, ami összesen másfél ezer új munkatársat jelent - derül ki a dokumentumból. A fordítás és tolmácsolás már ma is mintegy 800 millió eurójába kerül évente az uniós polgároknak (VG, 2001. december 22., 3. oldal). SAPARD-akkreditáció MUNKATÁRSUNKTÓL Az FVM SAPARD Hivatala az európai uniós akkreditációra való felkészülés támogatására, illetve az azt követő pályázati munkával kapcsolatos tevékenység segítésére nyílt közbeszerzési pályázatot indított. A Közbeszerzési Értesítőben közzétett ajánlati felhívás szerint a nyertes tanácsadó feladata a 2002. pénzügyi évben a hivatal belső ellenőrzési szervezetének támogatása. Ezen belül részt kell vállalnia a dokumentumok elkészítésében és azok EU-előírásoknak megfelelő véglegesítésében, továbbá az eredményes akkreditációban is. További feladatot jelent majd a hivatal felkészültségének értékelése, közreműködés az értékeléssel összefüggő jelentés elkészítésében. A nyertesnek segítenie kell a hivatal működési, eljárási folyamatainak kidolgozását, különös tekintettel a belső ellenőrzés dokumentumainak és eljárási gyakorlatának véglegesítésében. Feladata lesz továbbá az EU-ajánlások és a nemzeti szabványok érvényesítése, az akkreditációt követően a SAPARD Hivatal gyakorlati tevékenységének támogatása is. A teljesítés részfeladatainak határidejét a dokumentáció tartalmazza. A szerződés időtartama határozott, 2002. április 1-jétől 2002. december 31-ig tart. Az Európai Unió előírása szerint a belső ellenőrzésben részt vevőknek nemzetközi jogosítvánnyal kell rendelkezni - mondta lapunknak a pályázattal kapcsolatban Zöldréti Attila, a SAPARD Hivatal vezetője. Amíg ezt megszerzik a munkatársak, addig átmeneti megoldásként a szükséges nemzetközi vizsgával rendelkező külső céget kell alkalmazni a belső ellenőrzési funkció ellátására. Erre kérnek ajánlatot. Ugyanakkor menet közben megkezdődött a belső szakemberek felkészülése is a jogosítvány megszerzésére - tette hozzá.