Világgazdaság, 2002. április (34. évfolyam, 63/8324-83/8344. szám)
2002-04-04 / 65. (8326.) szám
2002. ÁPRILIS 4., CSÜTÖRTÖK Csődbe ment a német Herlitz írószergyártó Csődöt jelentett a német Herlitz papír- és irodaszergyártó cég, a csődeljárásra vonatkozó kérelem tegnap érkezett meg a berlin-charlottenburgi bírósághoz. A cégnél háromezer munkahely került veszélybe. A Herlitz megmentéséért folytatott tárgyalások kedden futottak zátonyra. A csőd oka Berlin és Brandenburg tartomány vitája a bankokkal a kezességvállalásról. A bankok - melyek többségi tulajdonosai a vállalatnak - 20 millió eurós kezességvállalást követeltek. Ez lett volna a feltétele 30 millió eurós új hitel nyújtásának. A bankok tájékoztatása szerint azonban Berlin és Brandenburg csak 9 millió euróra vállalt volna garanciát. A kelet-európai terjeszkedés első állomásaként a Herlitz 1992-ben alapított céget Magyarországon. A Herlitz Hungária Kft. kezdetben néhány főt foglalkoztatott, ma százat, éves forgalma 2,5 milliárd forint. Az anyavállalat választékából mintegy négyezer terméket - író-, iroda- és iskolaszert, számítástechnikai kiegészítő és kellékanyagokat - forgalmaz. Az ország több vidéki városában nagykereskedelmi partnerei által franchise-rendszerben működtetett C+C áruházak is találhatók. Az anyavállalat csődjével kapcsolatban kerestük a Herlitz Kft. ügyvezető igazgatóját, ám nem volt elérhető. (VG) HERLITZ-ADATOK (M márka) Bevétel 1999 1108 1998 1232 1997 1396 1996 1744 1995 1864 Üzemi eredm. -31,0 -23,0 -21,0 50,4 -88,5 Nyereség -73,4 -68 -89,6 3,4 -188 Dolgozók száma 4228 4483 5420 5215 4855 Cash-flow -21 -45 78 66 119 Osztalék (%) 0,0 0,0 0,0 10,4 0,0 Forrás: Herlitz Magyarország multiparadicsom? Folytatás az 1. oldalról Fekete István utalt arra, hogy - elsősorban a forint erősödése miatt - valóban kivonult Magyarországról néhány multicég, ez azonban nem számottevő, s nem jelez tendenciát sem. Csupán arról van szó, hogy ezek a vállalatok alapvetően összeszerelő típusú munkára kerestek olcsó lehetőséget, Magyarországon azonban a magasabb hozzáadott érték dominál, és ez így lesz a jövőben is. Az OECD-tanulmány szerint a vizsgált országokban a külföldi befektetők a helyi vállalatoknál általában hatékonyabbak és több bért képesek fizetni. Méreteik miatt többnyire gazdaságosabban tudnak termelni, képesek a helyi újításokat integrálni a nemzetközi rendszerekbe. Az is fontos szempont, hogy egy multinacionális vállalat képes a világon a leghatékonyabb és legolcsóbb termelőhelyekre települni, míg a helyi vállalkozások többnyire az ország adottságaihoz vannak kötve - emeli ki az OECD. További szempont, hogy a közelmúltban dinamikusan növekvő külföldi befektetések nagy része zöldmezős beruházás, így a termelőegységek a legkorszerűbb elveket követve épülhettek ki. A szervezet európai országaiban a kilencvenes évek végéig 25 százalékra nőtt a külföldi tőke aránya. A külföldi befektetők Magyarországon 350 ezer állást teremtettek, a kifizetett bérek is az átlag felett alakultak. Az országban jelen lévő hatezer német érdekeltségű vállalkozás például a Központi Statisztikai Hivatal által regisztrált átlagbérnél mintegy ötven százalékkal többet juttat alkalmazottainak. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy magasabbak a követelmények, elvárják a némettudást, illetve a nagyobb szakmai ismeretet - mondták a Világgazdaság kérdésére a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamaránál. Felméréseik szerint az itt tevékenykedő német vállalkozások képviselik a 25 milliárd euróra rúgó külföldi közvetlen befektetések egyharmadát, de az újrabefektetéseket is figyelembe véve az összeg akár a 10 milliárd eurót is elérheti. Az OECD felmérései szerint a kilencvenes években egyedül Németország veszített munkahelyeket a külföldi cégek részarányának növekedésével, a csökkenés megközelíti a 240 ezret. A folyamat győztese az Egyesült Államok volt, a közvetlen befektetések 40 százaléka ide érkezett, kétharmad részben a csúcstechnológiát jelentő iparágakra koncentrálva és összességében mintegy 400 ezer új állást teremtve. A kutatás-fejlesztési befektetések több mint felét is ők vonzották, az időszak alatt meghaladva a 20 milliárd dollárt. A külföldi tőke aránya azonban ott még így is markánsan az európai átlag alatt volt 1998-ban, 18 százalékos. Tőkevonzás szempontjából a sort egyébként Japán zárja 2 százalékkal. (EK-MDE) Műszaki hiba a paksi atomerőműben Műszaki hibát észleltek a paksi atomerőmű 3-as blokkjánál március 25-én, a hiba nem veszélyezteti az erőmű és környezetének biztonságát - tájékoztatta a vizsgálat után tegnap az MTI-t Kováts Balázs, az erőmű tájékoztató és látogató központjának vezetője. A múlt hétfőn észlelték egy nyomáshatároló szelep elektromágneses segédberendezésének zárlatát. Mivel ugyanitt már három hónapja fennáll egy hasonló, „az előírástól eltérő állapot” - az erőmű szakemberei az eseményt a nemzetközi nukleáris eseményskála legalacsonyabb, 1-es fokozatába sorolták. (VG) VILÁGGAZDASÁG - 9. oldal CÉG-PÉNZ-PIAC Irodaházba fektet az AIG/Lincoln A főváros marad a befektetők fő vonzáskörzete A közeljövőben is az iroda- és a raktárépület-piacon tervez újabb beruházásokat az amerikai AIG/Lincoln ingatlanfejlesztő cég. A lakáspiac ma még kevéssé vonzza a társaságot, bár nem kizárt, hogy néhány év múlva ezen is megjelenik - tájékoztatta lapunkat Ajan A. Vincent fejlesztési igazgató. MESTER NÁNDOR Újabb irodai és raktárberuházásokra készül az eddig öt nagyobb hazai, összesen 150 millió euró értékű projektet elindító AIG/Lincoln Kft. amerikai ingatlanfejlesztő vállalat. Mindegyik a fővárosban, illetve közvetlen közelében található, és várhatóan hasonló méretű lesz, mint a már befejezett vagy még kivitelezés alatt állók - mondta a fejlesztési igazgató. Az anyavállalatnál meglévő lakásüzletág egyelőre kevésbé fontos a budapesti cég számára, bár a vezető nem zárta ki, hogy a társaság néhány év múlva erre a piacra is belép. A vállalat középtávon sem kíván jelentősen eltávolodni Budapesttől, mert úgy véli, hogy az infrastrukturális fejlődés előrehaladtával főleg az autópályák találkozásainál, illetve az autópályák mentén továbbra is megéri nagyobb raktárakat vagy irodaparkokat építeni a fővárosban és vonzáskörzetében. Érdeklődésünkre Alan Vincent kifejtette: nem tart attól, hogy a multinacionális gyártócégek - a számukra romló bérterhek, illetve esetleges kedvezménymegvonás miatt - kevésbé intenzíven fejlesztenék magyarországi telephelyeiket, s ennek következtében lassabban nőne az ipari ingatlanok iránti kereslet. „Éppen azt tapasztaljuk, hogy rendszeresen bejelentenek valamilyen bővítést, és olyan cégek is érdeklődnek, amelyek még nem nyitottak üzemet” - fűzte hozzá, elismerve, hogy egyes ágazatokban (az ágazat ideiglenes globális visszaesése miatt) valóban visszafogottabban fejlesztenek vagy leépítenek a vállalatok. Az irodapiaci tervekről szólva hangsúlyozta: az AIG/Lincoln számára az az előnyös gyakorlat, amikor előzetes bérleti szerződést tudtak kötni egy több ezer négyzetméternyi terület bérbeadásáról. Ez történt a napokban elkészült 23 ezer négyzetméteres Alkotás Pointnál is, ahol a HVB Hungary Rt. ötezer négyzetmétert kötött le. A raktárak esetében eddig csak spekulatív fejlesztésekkel, vagyis saját kockázatra vállalt tervekkel álltak elő, és várhatóan a jövőben is ezt teszik. A raktárpiacon azonban jóval kisebb a haszonkulcs, mint az irodapiacon, s az AIG szerint legalább 50 ezer négyzetméteres objektumot kell építeni ahhoz, hogy kellő hatékonysággal megtermelhető legyen a haszon. A finanszírozási gyakorlaton nem kívánnak változtatni. Eddig zömmel 20-30 Szorosabbra fonja az együttműködés szálait az AIG/Lincoln Polska és az Europolis a közép-európai térségben. Legfrissebb közös projektjük a jövőre befejezendő, 15 ezer négyzetméternyi bérelhető területet kínáló varsói Saski Crescent irodaház. Az Europolis tavaly vásárolta meg az AIG/Lincolntól a varsói épületet, illetve Budapesten az Infoparkot. Az AIG/Lincoln Central Europe összesen 241 ezer négyzetméternyi irodaterületet hozott létre a térségben, százaléknyi saját erőt biztosítottak, és a többit hitelezték a bankok (Raiffeisen Bank Rt., MKB Rt., HVB Rt.). Név Kategória Infopark Kutatási Központ iroda Infopark West iroda Airport Business Park iroda, raktár Alkotás Point iroda M1 Business Park iroda, raktár Méret Parkolók Érték Befe(m2) száma (M euró) jezés 14 ezer 250 13 2001 24 ezer 800 26 2003 65 ezer 650 36,5 2003 22 ezer 400 31 2002 72 ezer 43 n. a. 2003 Forrás: AIG/Lincoln AIG/UNCOLN-BERUHÁZÁSOK MAGYARORSZÁGON Új szervezeti felépítés a Matávnál MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar távközlési piac liberalizációjához és a technológiai változásokhoz új szervezeti felépítéssel kíván alkalmazkodni a Matáv Rt. - jelentette be Tankó Zoltán, az átszervezésekben leginkább érintett, üzleti megoldások nevű egység vezetője. A Matáv-csoport most felállt új irányításában a változás legfontosabb eleme, hogy a MatávCom Kft. számos tevékenysége és alkalmazotti gárdájának egy része az anyavállalat megfelelő egységéhez került. Tankó Zoltán elmondta, az átszervezésnek elsősorban az ügyfél-elégedettség növelése a célja, az új felépítés gazdasági előnyeit inkább hosszú távon várják. A Matáv-csoport a mostani szerkezetben a mobiltelefonos szolgáltatásokat továbbra is a Westel Rt.-n keresztül, internetes megoldásait pedig az Axelero Kft.-n át nyújtja. A lakossági vezetékes távközlési szolgáltatások mellett viszont negyedik üzletágként a MatávCom és érdekeltségeinek egybeolvasztásával jött létre, illetve alakult át az üzleti megoldások üzletág. Ez az egység jelenleg mintegy 5400, kiemelten fontos Matáv-ügyfelet szolgál ki, és a vállalatcsoport egészének 20 százaléknyi bevételét adja. A MatávCom Kft.-től mintegy 160 munkatárs került át a Matávhoz, a cég pedig mint telefonos alközpontokat telepítő és üzemeltető társaság működik tovább. A leányvállalatot vezető Bedő Erikkel a Matáv még tárgyal a további együttműködésről. Az eddig a MatávCom tulajdonában lévő, multimédiás rendszereket építő BCN Kft. szintén közvetlenül a Matáv üzletágához kerül. A Matáv-csoport és az üzleti megoldások üzletág új felépítése és csoport érdekeltségi körébe tartozó bankkártyás megoldásokat kínáló CardNet Kft. is ide csatlakozik. (TZ) Üzletág Márkanév Érdekeltségek VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: Matáv Rt. 41 Minimálbér: halmozott gondok Folytatás az 1. oldalról Az idén 37 százalékuk veti el a létszámbővítés lehetőségét, s 12 százalékuk tervez elbocsátást. A minimálbér-emelés okozta költségnövekedést tavaly áremeléssel és a foglalkoztatási státus módosításával ellensúlyozták. Tavaly emiatt „csak” minden ötödik cég alkalmazott áremelést, az idén már minden harmadik tervezi ezt. A foglalkoztatási státus változtatására irányuló törekvések közel 50 százalékkal nőttek. A nemzetgazdaság egészében mégis mérsékelt a két év alatt duplájára nőtt minimálbér közvetlen és rövid távú hatása, de számottevők azon ágazatokban, ahol alacsonyak az átlagbérek és magas az élőmunkaigény. Leginkább a ruházati termékeket, textíliákat gyártók, a szálláshely-vendéglátásban tevékenykedők, a kiskereskedők, az építőipari cégek, a bőrterméket, lábbelit előállítók érintettek. Az említett ágazatok egyikébe tartozik az Unicon Ruházati és Szolgáltató Rt. is. Elnök-vezérigazgatója, Hatos Istvánné hangsúlyozta, hogy miután tavaly már ismertté vált az 50 ezer forintos legkisebb munkabér bevezetése, időben fel tudott készülni a cég. Átszervezés volt ugyan, de minimálbér-emelés miatti elbocsátás nem. Az rt. vezetése igyekezett a többi alkalmazott fizetését is módosítani, s az eredmények függvényében a második fél évben lesz még egy béremelés a közel kilencszáz fős társaságnál. Az árakat a béremelés miatt nem lehet emelni, a textilipari cégeknek segítene, ha az egészségügyi hozzájárulást eltörölnék. „Mivel a legalacsonyabb keresetek 50 ezer forintra nőttek, a cégünknél huszonkét százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre” - mondta lapunknak Körösi András, a Karamell Sütő- és Édesipari Rt. elnök-vezérigazgatója. A cégnél probléma, hogy a béreket terhelő költségek nem csökkentek, s a túlkínálat miatt a béremelés terhei az árakban nem érvényesíthetők. A minimálbér-emelés miatt a társaságnál elbocsátás nem volt, s nem vezetett be a cég részmunkaidőt sem. A költségek csökkentésével s új termékekkel kívánja eredményét szinten tartani, s az illetékes munkaügyi központhoz kompenzációs pályázatot is benyújtott. A fenti felmérés szerint a nagy foglalkoztatókra általában nem gyakorolt különös hatást az intézkedés, de a kis- és középvállalkozásoknak mindkét évben több mint 40 százalékát érintette az emelés. Az idén a munkaerő-piaci alapból 15 milliárd forintos kompenzációra pályázhatnak a munkáltatók. Ám a támogatás feltételrendszere alapján a leggyengébb pozícióban lévő szervezeteket nem kívánják támogatni. A várható kisebb „csődhullám” mégsem írható csak a minimálbér-emelés számlájára, hiszen a kedvezőtlen gazdasági környezet is nehezíti a cégek helyzetét. Bár nemzetgazdasági szinten a dinamikus minimálbér-emelés mérsékli a hazai kereseti egyenlőtlenségeket, a versenyszférában nehéz lesz a korábbi keresetkülönbségek fenntartása. A következő két-három évben több száz milliárd forinttal kellene nőnie a terület keresetkiáramlásának, hogy az alulról összetorlódott bérek közötti különbségek regenerálódjanak. A cégek negyede szerint a minimálbér kigazdálkodása elvonta a forrásokat a magasabb fizetésűek bérfejlesztése elől. Némelyek tavaly a mozgó bérek egy részét alapbéresítették, az idén a fennmaradó hányaddal teszik ugyanezt. Ezáltal arra kényszerülnek, hogy felszámolják az érdekeltségi rendszert, vagy negatív irányba módosítsák. (HÉTTE) A minimálbér-emelkedés okozta gazdálkodási problémák a vállalkozásoknál (említési gyakoriság, százalék) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 A foglalkoztatásban □ A bérgazdálkodásban A jövedelmezőség alakulásában D A versenyképesség alakulásában Nem okoz érdemleges problémát 2001-ben 2002-ben 2003-tól VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: GKI-felmérés, 2002