Világgazdaság, 2002. május (34. évfolyam, 84/8345-104/8365. szám)

2002-05-02 / 84. (8345.) szám

2. oldal - VILÁGGAZDASÁG KÜLFÖLD RÖVIDEN Támadja az amerikai agrárreformot az EU Franz Fischler, az ELI mezőgazdasági biztosa élesen elítélte azt az amerikai tervet, amely az elkövetkező hat évben 70 százalék­kal növelné a termelőknek nyújtott állami támogatást, évi 4,8 mil­liárd dollárnyi pótlólagos forrást osztva szét. Fischler úgy véli, hogy a terv kirívó ellentétben áll a Kereskedelmi Világszervezet ta­valy novemberi miniszteri találkozóján született megállapodással, amely szerint az új tárgyalási forduló során a kormányok az ex­porttámogatások fokozatos eltörlését célozzák majd. (EU- business) Duzzad az uniós büdzsé Az Európai Bizottság 98,2 milliárd eurós, az ideinél 2,7 százalék­kal nagyobb uniós költségvetést javasol 2003-ra. A legnagyobb tételt jelentő mezőgazdasági kiadások 1,9 százalékkal, 45,1 milli­árd euróra nőnének. A tervezet 4,7 milliárddal marad alatta az 1999-ben az Agenda 2000-ben meghatározott kiadási plafonnak, ami Michaele Schreyer költségvetési biztos szerint a legnagyobb nettó befizető Németország számára 1,2­­milliárd eurós megtaka­rítást jelent. (Reuters) Biztató szavak Argentínának A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Washington egyaránt üdvözöl­te Roberto Lavagna új argentin gazdasági minisz­­ter azon döntését, hogy fenntartja a pezó le­begtetését. Az IMF már a héten tanácsadókat küldhet az országba, akiket egy tárgyaló dele­gáció követ majd. Lavagna egyik munkatársa úgy nyilatkozott, hogy Argentína ki fogja fi­zetni májusban esedékes tartozásait, köz­tük mintegy 300 millió dollárt az IMF-nek. A Santander Central Hispano spanyol bank eközben arra figyelmeztetett, hogy argentin fiókja három hónapon belül kifogyhat a készpénzből. (Reuters) Euróérettnek látják a brit gazdaságot A brit nemzeti gazdasági és szociális kutatóintézet (NIESR) leg­újabb jelentése szerint teljesültek azok a gazdasági kritériumok, amelyeket Gordon Brown pénzügyminiszter az eurózónához va­ló csatlakozás feltételéül szabott. Ray Barrett, a NIESR közgaz­dásza úgy véli, hogy az euró átvételével mérséklődne az infláció és gyorsulna a növekedés. A kormány 2003 júniusára ígéri a csatlakozás várható hatásainak felmérését, és ha a feltételeket szintén teljesültnek látja, referendumot ír ki a kérdésről. (Reuters) Varsó újranyitja az adózási fejezetet Marek Pol lengyel miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Var­só újranyitja az uniós csatlakozási tárgyalások adózásról szóló fe­jezetét. Lengyelország­ korábban beleegyezett, hogy az építő­anyagokra kivetett áfa mértékét a jelenlegi hétről a tagság kezde­tén 22 százalékosra emeli, ám a Csehország és Szlovénia által ki­alkudott átmeneti időszak nyomán most szintén derogációt sze­retne. (Reuters) Lett olajkitermelési engedélyek A lett gazdasági minisztérium aukciót hirdetett tengeri olajkiter­melési engedélyek értékesítésére. Az engedély birtokában a vál­lalatok felkutathatják a lelőhelyeket, majd a felszínre hozott olajat - a mennyiségtől függően kettőtől 12 százalékig terjedő royalty fejében - értékesíthetik. Az előző, tavaly áprilisban meghirdetett engedélyezési fordulóhoz képest a nyereségadót 25-ről 22 száza­lékra mérsékelték. (Reuters) m Milyen karrier vár a kormányváltáskor elküldött tisztség­­viselőkre? ■ Hány milliárd forintnyi kezességvállalást hagy örökül az Orbán-kabinet? ■ Miként próbálnak védekezni a cégek a pénzmosás ellen? ■ Túléli-e Izrael gazdasága a palesztin háborúskodást? ■ www.fn.hu Szűkülő beruházói kedvezmény Varsó a brüsszeli elvárásokhoz igazítja törvényeit A lengyel kormány kidolgozta a különleges gazdasági öveze­tekben biztosított kedvezmé­nyek új rendszerét, megte­remtve az összhangot az álla­mi támogatásokra vonatkozó európai uniós szabályokkal. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A 14 különleges gazdasági öve­zetben elérhető adókedvezmé­nyek összege jelenleg meghalad­ja az EU által elfogadhatónak tar­tott szintet, amely a beruházás értékének fele, illetve kis- és kö­zépvállalkozások esetében 65 százaléka. Az új szabályozás ré­vén elhárulhat a csatlakozási tár­gyalások versenyügyi fejezeté­nek még az idei év első felében tervezett lezárása előtt álló aka­dályok egyike - írja az Interfax. Az uniós tisztviselőkkel foly­tatott háttéregyeztetések során kidolgozott terv lényege, hogy Varsó csak a kis- és középvállal­kozások számára kér majd átme­neti időszakot. A derogáció ré­vén a befektetők legalább 2011- ig élvezhetnék a különleges öve­zetek kedvezményeit, beleértve az adómentességet is. A 2011-es dátum kiválasztásának az a ma­gyarázata, hogy az Európai Bi­zottság, illetve a tagállamok kor­mányainak tervei szerint ettől az évtől kezdve illegálisnak minősí­tenék az adókedvezmények for­májában nyújtott állami támoga­tásokat - tudósít a Reuters. A nagyberuházók egy része - az uniós szabályozásnak megfe­lelően - csak az 50 százalékos tá­mogatási arány eléréséig vehetné igénybe az adókedvezményeket. Ezt követően - de ismételten csak 2011-ig - az államtól kérhet­nének kompenzációt. A befekte­tők harmadik, a legnagyobb és legbefolyásosabb vállalatokat magában foglaló csoportjának az adókedvezményektől még hama­rabb kellene majd búcsút vennie. A Gazeta Wyborcza a terv gyenge pontjának a kis- és közép­­vállalkozásokkal kapcsolatos ki­tételt tartja. Az uniós és a lengyel szabályok ugyanis egyaránt azt mondják, hogy a nagy cégek le­ányvállalatait akkor is nagyválla­latként kell kezelni, ha 50 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, így viszont - mivel az átmeneti idő­szak rájuk nem érvényes - szá­mos vállalat lesz jogosult kom­penzációra, jelentős terhet róva a lengyel költségvetésre. Különleges gazdasági övezetek (SEZ) Lengyelországban (hektár) Lódzka SEZ 283 Pomorska SEZ 349 Dominóhatású lehet a német sztrájk VG-ÖSSZEFOGLALÓ A jövő hétfőn kezdődő gépipari sztrájk mindaddig tart, amíg a munkaadók bele nem egyeznek a vegyipari szektor 3,6 százalé­kos béremelését meghaladó fize­tésrendezésbe - jelentette ki egy berlini május elsejei ünnepségen Klaus Zwickel, a legnagyobb né­met szakszervezet, az IG Metall elnöke. Állítása szerint a sztrájk­nak nem lesz dominóhatása, mi­vel új stratégiát alkalmaznak, az úgynevezett flexisztrájkot, amelynek keretében egy-egy munkahelyen csak egynapos munkabeszüntetéseket tartanak. Zwickel úgy véli, hogy ezzel a­­módszerrel megkímélik az alkat­rész-beszállítókat a veszteségek­től, és nem adnak alkalmat a munkáltatóknak a kényszerelbo­csátásokra. Az EU egyik munkaadói szer­vezete, az UNICE ezzel szemben attól tart, hogy a német­­kezde­ményezés más EU-országokra is átterjed. A munkaadók szerint a sztrájk veszélybe sodorja a sze­rény növekedési kilátásokat, a munkahely-teremtési távlatokat, s főként árnyékot vethet Gerhard Schröder kancellár választási re­ményeire. A sztrájk súlypontja Baden-Württemberg tartomány­ban, Berlinben és Brandenburg­ban lesz, fő kárvallottjának a DaimlerChrysler és a Siemens ígérkezik - véli a Reuters. 2002. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK A különleges gazdasági övezetekben biztosított kedvezmények: • teljes jövedelemadó-mentesség • versenyképes áron megvásárolható, a beruházás számára előkészí­tett földterület • ingyenes segítségnyújtás a beruházással kapcsolatos adminisztráci­óban • mentesség az ingatlanadó megfizetése alól • támogatás az alkalmazottak képzéséhez • támogatás új munkahelyek létrehozásához Digitális tévépályázat Nagy-Britanniában VG-ÖSSZEFOGLALÓ A brit országos televíziós testület meghirdette a csődben lévő ITV által visszaadott digitális sugár­zási tartományokat, amelyek he­­­­lyén ,várhatóan, három csatorna működik majd a későbbiekben. Az új befektetők átvehetik az ITV 1,2 millió előfizetőjét, az ál­taluk használt digitális dekó­­derekkel egyetemben. A felszíni, fizetős, digitális su­gárzással a világon elsőként kí­sérletező vállalkozás azt követő­en vált fizetésképtelenné, hogy túl nagy összegű szerződéseket kötött az első ligán kívüli labda­rúgó-mérkőzésekre, emellett az általa vitt zenei csatorna, az MTV sem felelt meg az üzleti vá­rakozásoknak. Az állomás csőd­je veszélyezteti Nagy-Britannia azon tervét is, hogy 2010-ig ma­radéktalanul áttérjen a digitális televíziózásra. A lehetséges pályázók között tartják számon a közszolgálati BBC társaságot, illetve több ke­reskedelmi csatornát; a szolgál­tatás lehetséges formájaként pe­dig szabadon vehető, felszíni sugárzást valószínűsítenek a Reuters által megszólaltatott elemzők. Az ajánlati kiírás si­kertelensége esetén digitális tar­talmat csak a Rupert Murdoch által ellenőrzött műholdas vál­lalkozás kínálna a szigetország­ban. Orosz betétbiztosítási törvény VG-ÖSSZEFOGLALÓ ____ Az orosz kormány elkör­dette a betétbiztosítási törvény érveze­­tét, amelyet május vér tárgyal a kabinet, ősszel per az alsó­ház. A jogszabály 8 e­zer rubel­ben maximálná a - jesen vagy részlegesen - ko­penzálandó összeg felső há­zát, amelyet szakemberek­­ alacsonynak tartanak ahhoz, hogy előcsalható legyen a matracokban őrzött, 40 milliárd dollárnyi külföldi valuta. Az orosz lakosság az elmúlt időszakban rendkívül bizalmat­lanná vált a banki megtakarítási formák iránt: legutóbb az 1998- as valutaválság, illetve banki csődhullám idején semmisültek meg nagy összegben betétek - emlékeztet a Reuters. A meglévő, 1300 banknál elhelyezett össze­geket a jövőben úgy szavatolnák, hogy előírnák az őrzött magán­betétek 0,15 százalékának egy jegybanki számlán való letétbe helyezését. A központi banknál így képződő alap felett egy álla­mi intézmény rendelkezne, amely lehetne a már működő bankkonszolidációs szervezet is. Az állam vállalná, hogy az alapot ellássa egy 8-9 milliárd rubeles induló összeggel, mindaddig, amíg a bankok fel nem tudják halmozni a megfelelő forrásokat. Ha az állami költségvetésben nem maradna erre a célra megfe­lelő összeg, akkor a jegybank hi­telezné meg. A tervek szerint bankcsődök idején 2000 rubelt térítenének meg maradéktala­nul, 20 ezer rubelnél azonban már csak 90 százalék lenne visz­­szafizetendő. EU: egységes nyereségadó-alap? VG-ÖSSZEFOGLALÓ A vállalati nyereségadók bázisá­nak közelítését sürgeti a belső piac kérdéseiben illetékes brüsz­­szeli biztos a több tagállamban is jelen lévő cégek esetében. Fritz Bolkestein szerint a szabályozási műveletet úgy kellene végrehaj­tani, hogy alapvetően ne változ­zék a tagállamok által őrzött adó­jogi szuverenitás. Az indoklás szerint a 15 tagál­lam vállalati adórendszerének összehangolása révén csökkente­ni lehetne azon társaságok költ­ségeit, amelyek uniós léptékben tevékenykednek, egyúttal mérsé­kelni lehetne az érdekeltséget olyan árak alkalmazására, ame­lyek a nyereségtartalom orszá­gok közötti transzferálását céloz­zák. A módszer nyomán Európa­­szerte érvényes nyereség- és veszteségkonszolidációt lehetne alkalmazni - mondotta Bolk­estein, aki elengedhetetlennek tart ilyen jellegű reformokat, ha az EU az évtized végéig a koráb­ban meghirdetett céloknak meg­felelően a világ legfejlettebb gaz­dasági térsége akar lenni. A re­form nyomán a szubszidiaritás úgy érvényesülne, hogy a tagál­lamok továbbra is maguk hatá­roznák meg a nyereségadó kul­csát - hangoztatta a politikus. Az európai szakszervezeti szövetség (ETUC) ellenzi a vál­toztatást, mondván, azzal csak a vállalatok adóterhei csökkenné­nek. A szövetség főtitkára, Emilio Gabaglio az EUobserver szerint kijelentette, hogy a ter­hek óhatatlanul az élőmunkára tevődnének át, mert a munkaerő jóval kevésbé mobil, mint a vál­lalatok. Róma árulja a „családi ezüstöt” VG-ÖSSZEFOGLALÓ Az olasz kormány az állami va­gyon elzálogosításának máso­dik szakaszát készíti elő a költ­ségvetési hiány leszorítása cél­jából - értesült a Reuters. A ta­valy decemberben lebonyolí­tott első szakaszban 2,3 milli­árd euró értékben adtak ki olyan kötvényeket, amelyek fe­dezetéül az 5 milliárd euró pia­ci értékű állami tulajdonú tár­sadalombiztosítási eszközök későbbi eladása szolgál. Róma most azt tervezi, hogy az idén 7,7, jövőre 7,2 milliárd eurónyi jelzáloglevelet értékesít, és zá­logba adja a lottóbevételeket is. Piacra dobják az állami nyug­díjalapok maradék lakásait, a védelmi minisztérium és más közintézmények ingatlantulaj­donát. Az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat júliusban fog véleményt mondani arról, hogy az ilyen jövedelmek al­kalmasak-e a költségvetési hi­ány eltüntetésére; a testület el­sősorban a lottóbevételek elzá­logosítását tartja vitathatónak. Az olasz deficit tavaly a GDP 1,4 százaléka volt a tervezett 1,1 százalékkal szemben, az idei hiányt 0,5 százalékra ter­vezték.

Next