Világgazdaság, 2002. május (34. évfolyam, 84/8345-104/8365. szám)
2002-05-02 / 84. (8345.) szám
2. oldal - VILÁGGAZDASÁG KÜLFÖLD RÖVIDEN Támadja az amerikai agrárreformot az EU Franz Fischler, az ELI mezőgazdasági biztosa élesen elítélte azt az amerikai tervet, amely az elkövetkező hat évben 70 százalékkal növelné a termelőknek nyújtott állami támogatást, évi 4,8 milliárd dollárnyi pótlólagos forrást osztva szét. Fischler úgy véli, hogy a terv kirívó ellentétben áll a Kereskedelmi Világszervezet tavaly novemberi miniszteri találkozóján született megállapodással, amely szerint az új tárgyalási forduló során a kormányok az exporttámogatások fokozatos eltörlését célozzák majd. (EU- business) Duzzad az uniós büdzsé Az Európai Bizottság 98,2 milliárd eurós, az ideinél 2,7 százalékkal nagyobb uniós költségvetést javasol 2003-ra. A legnagyobb tételt jelentő mezőgazdasági kiadások 1,9 százalékkal, 45,1 milliárd euróra nőnének. A tervezet 4,7 milliárddal marad alatta az 1999-ben az Agenda 2000-ben meghatározott kiadási plafonnak, ami Michaele Schreyer költségvetési biztos szerint a legnagyobb nettó befizető Németország számára 1,2milliárd eurós megtakarítást jelent. (Reuters) Biztató szavak Argentínának A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Washington egyaránt üdvözölte Roberto Lavagna új argentin gazdasági miniszter azon döntését, hogy fenntartja a pezó lebegtetését. Az IMF már a héten tanácsadókat küldhet az országba, akiket egy tárgyaló delegáció követ majd. Lavagna egyik munkatársa úgy nyilatkozott, hogy Argentína ki fogja fizetni májusban esedékes tartozásait, köztük mintegy 300 millió dollárt az IMF-nek. A Santander Central Hispano spanyol bank eközben arra figyelmeztetett, hogy argentin fiókja három hónapon belül kifogyhat a készpénzből. (Reuters) Euróérettnek látják a brit gazdaságot A brit nemzeti gazdasági és szociális kutatóintézet (NIESR) legújabb jelentése szerint teljesültek azok a gazdasági kritériumok, amelyeket Gordon Brown pénzügyminiszter az eurózónához való csatlakozás feltételéül szabott. Ray Barrett, a NIESR közgazdásza úgy véli, hogy az euró átvételével mérséklődne az infláció és gyorsulna a növekedés. A kormány 2003 júniusára ígéri a csatlakozás várható hatásainak felmérését, és ha a feltételeket szintén teljesültnek látja, referendumot ír ki a kérdésről. (Reuters) Varsó újranyitja az adózási fejezetet Marek Pol lengyel miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Varsó újranyitja az uniós csatlakozási tárgyalások adózásról szóló fejezetét. Lengyelország korábban beleegyezett, hogy az építőanyagokra kivetett áfa mértékét a jelenlegi hétről a tagság kezdetén 22 százalékosra emeli, ám a Csehország és Szlovénia által kialkudott átmeneti időszak nyomán most szintén derogációt szeretne. (Reuters) Lett olajkitermelési engedélyek A lett gazdasági minisztérium aukciót hirdetett tengeri olajkitermelési engedélyek értékesítésére. Az engedély birtokában a vállalatok felkutathatják a lelőhelyeket, majd a felszínre hozott olajat - a mennyiségtől függően kettőtől 12 százalékig terjedő royalty fejében - értékesíthetik. Az előző, tavaly áprilisban meghirdetett engedélyezési fordulóhoz képest a nyereségadót 25-ről 22 százalékra mérsékelték. (Reuters) m Milyen karrier vár a kormányváltáskor elküldött tisztségviselőkre? ■ Hány milliárd forintnyi kezességvállalást hagy örökül az Orbán-kabinet? ■ Miként próbálnak védekezni a cégek a pénzmosás ellen? ■ Túléli-e Izrael gazdasága a palesztin háborúskodást? ■ www.fn.hu Szűkülő beruházói kedvezmény Varsó a brüsszeli elvárásokhoz igazítja törvényeit A lengyel kormány kidolgozta a különleges gazdasági övezetekben biztosított kedvezmények új rendszerét, megteremtve az összhangot az állami támogatásokra vonatkozó európai uniós szabályokkal. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A 14 különleges gazdasági övezetben elérhető adókedvezmények összege jelenleg meghaladja az EU által elfogadhatónak tartott szintet, amely a beruházás értékének fele, illetve kis- és középvállalkozások esetében 65 százaléka. Az új szabályozás révén elhárulhat a csatlakozási tárgyalások versenyügyi fejezetének még az idei év első felében tervezett lezárása előtt álló akadályok egyike - írja az Interfax. Az uniós tisztviselőkkel folytatott háttéregyeztetések során kidolgozott terv lényege, hogy Varsó csak a kis- és középvállalkozások számára kér majd átmeneti időszakot. A derogáció révén a befektetők legalább 2011- ig élvezhetnék a különleges övezetek kedvezményeit, beleértve az adómentességet is. A 2011-es dátum kiválasztásának az a magyarázata, hogy az Európai Bizottság, illetve a tagállamok kormányainak tervei szerint ettől az évtől kezdve illegálisnak minősítenék az adókedvezmények formájában nyújtott állami támogatásokat - tudósít a Reuters. A nagyberuházók egy része - az uniós szabályozásnak megfelelően - csak az 50 százalékos támogatási arány eléréséig vehetné igénybe az adókedvezményeket. Ezt követően - de ismételten csak 2011-ig - az államtól kérhetnének kompenzációt. A befektetők harmadik, a legnagyobb és legbefolyásosabb vállalatokat magában foglaló csoportjának az adókedvezményektől még hamarabb kellene majd búcsút vennie. A Gazeta Wyborcza a terv gyenge pontjának a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos kitételt tartja. Az uniós és a lengyel szabályok ugyanis egyaránt azt mondják, hogy a nagy cégek leányvállalatait akkor is nagyvállalatként kell kezelni, ha 50 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, így viszont - mivel az átmeneti időszak rájuk nem érvényes - számos vállalat lesz jogosult kompenzációra, jelentős terhet róva a lengyel költségvetésre. Különleges gazdasági övezetek (SEZ) Lengyelországban (hektár) Lódzka SEZ 283 Pomorska SEZ 349 Dominóhatású lehet a német sztrájk VG-ÖSSZEFOGLALÓ A jövő hétfőn kezdődő gépipari sztrájk mindaddig tart, amíg a munkaadók bele nem egyeznek a vegyipari szektor 3,6 százalékos béremelését meghaladó fizetésrendezésbe - jelentette ki egy berlini május elsejei ünnepségen Klaus Zwickel, a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall elnöke. Állítása szerint a sztrájknak nem lesz dominóhatása, mivel új stratégiát alkalmaznak, az úgynevezett flexisztrájkot, amelynek keretében egy-egy munkahelyen csak egynapos munkabeszüntetéseket tartanak. Zwickel úgy véli, hogy ezzel amódszerrel megkímélik az alkatrész-beszállítókat a veszteségektől, és nem adnak alkalmat a munkáltatóknak a kényszerelbocsátásokra. Az EU egyik munkaadói szervezete, az UNICE ezzel szemben attól tart, hogy a németkezdeményezés más EU-országokra is átterjed. A munkaadók szerint a sztrájk veszélybe sodorja a szerény növekedési kilátásokat, a munkahely-teremtési távlatokat, s főként árnyékot vethet Gerhard Schröder kancellár választási reményeire. A sztrájk súlypontja Baden-Württemberg tartományban, Berlinben és Brandenburgban lesz, fő kárvallottjának a DaimlerChrysler és a Siemens ígérkezik - véli a Reuters. 2002. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK A különleges gazdasági övezetekben biztosított kedvezmények: • teljes jövedelemadó-mentesség • versenyképes áron megvásárolható, a beruházás számára előkészített földterület • ingyenes segítségnyújtás a beruházással kapcsolatos adminisztrációban • mentesség az ingatlanadó megfizetése alól • támogatás az alkalmazottak képzéséhez • támogatás új munkahelyek létrehozásához Digitális tévépályázat Nagy-Britanniában VG-ÖSSZEFOGLALÓ A brit országos televíziós testület meghirdette a csődben lévő ITV által visszaadott digitális sugárzási tartományokat, amelyek helyén ,várhatóan, három csatorna működik majd a későbbiekben. Az új befektetők átvehetik az ITV 1,2 millió előfizetőjét, az általuk használt digitális dekóderekkel egyetemben. A felszíni, fizetős, digitális sugárzással a világon elsőként kísérletező vállalkozás azt követően vált fizetésképtelenné, hogy túl nagy összegű szerződéseket kötött az első ligán kívüli labdarúgó-mérkőzésekre, emellett az általa vitt zenei csatorna, az MTV sem felelt meg az üzleti várakozásoknak. Az állomás csődje veszélyezteti Nagy-Britannia azon tervét is, hogy 2010-ig maradéktalanul áttérjen a digitális televíziózásra. A lehetséges pályázók között tartják számon a közszolgálati BBC társaságot, illetve több kereskedelmi csatornát; a szolgáltatás lehetséges formájaként pedig szabadon vehető, felszíni sugárzást valószínűsítenek a Reuters által megszólaltatott elemzők. Az ajánlati kiírás sikertelensége esetén digitális tartalmat csak a Rupert Murdoch által ellenőrzött műholdas vállalkozás kínálna a szigetországban. Orosz betétbiztosítási törvény VG-ÖSSZEFOGLALÓ ____ Az orosz kormány elkördette a betétbiztosítási törvény érvezetét, amelyet május vér tárgyal a kabinet, ősszel per az alsóház. A jogszabály 8 ezer rubelben maximálná a - jesen vagy részlegesen - kopenzálandó összeg felső házát, amelyet szakemberek alacsonynak tartanak ahhoz, hogy előcsalható legyen a matracokban őrzött, 40 milliárd dollárnyi külföldi valuta. Az orosz lakosság az elmúlt időszakban rendkívül bizalmatlanná vált a banki megtakarítási formák iránt: legutóbb az 1998- as valutaválság, illetve banki csődhullám idején semmisültek meg nagy összegben betétek - emlékeztet a Reuters. A meglévő, 1300 banknál elhelyezett összegeket a jövőben úgy szavatolnák, hogy előírnák az őrzött magánbetétek 0,15 százalékának egy jegybanki számlán való letétbe helyezését. A központi banknál így képződő alap felett egy állami intézmény rendelkezne, amely lehetne a már működő bankkonszolidációs szervezet is. Az állam vállalná, hogy az alapot ellássa egy 8-9 milliárd rubeles induló összeggel, mindaddig, amíg a bankok fel nem tudják halmozni a megfelelő forrásokat. Ha az állami költségvetésben nem maradna erre a célra megfelelő összeg, akkor a jegybank hitelezné meg. A tervek szerint bankcsődök idején 2000 rubelt térítenének meg maradéktalanul, 20 ezer rubelnél azonban már csak 90 százalék lenne viszszafizetendő. EU: egységes nyereségadó-alap? VG-ÖSSZEFOGLALÓ A vállalati nyereségadók bázisának közelítését sürgeti a belső piac kérdéseiben illetékes brüszszeli biztos a több tagállamban is jelen lévő cégek esetében. Fritz Bolkestein szerint a szabályozási műveletet úgy kellene végrehajtani, hogy alapvetően ne változzék a tagállamok által őrzött adójogi szuverenitás. Az indoklás szerint a 15 tagállam vállalati adórendszerének összehangolása révén csökkenteni lehetne azon társaságok költségeit, amelyek uniós léptékben tevékenykednek, egyúttal mérsékelni lehetne az érdekeltséget olyan árak alkalmazására, amelyek a nyereségtartalom országok közötti transzferálását célozzák. A módszer nyomán Európaszerte érvényes nyereség- és veszteségkonszolidációt lehetne alkalmazni - mondotta Bolkestein, aki elengedhetetlennek tart ilyen jellegű reformokat, ha az EU az évtized végéig a korábban meghirdetett céloknak megfelelően a világ legfejlettebb gazdasági térsége akar lenni. A reform nyomán a szubszidiaritás úgy érvényesülne, hogy a tagállamok továbbra is maguk határoznák meg a nyereségadó kulcsát - hangoztatta a politikus. Az európai szakszervezeti szövetség (ETUC) ellenzi a változtatást, mondván, azzal csak a vállalatok adóterhei csökkennének. A szövetség főtitkára, Emilio Gabaglio az EUobserver szerint kijelentette, hogy a terhek óhatatlanul az élőmunkára tevődnének át, mert a munkaerő jóval kevésbé mobil, mint a vállalatok. Róma árulja a „családi ezüstöt” VG-ÖSSZEFOGLALÓ Az olasz kormány az állami vagyon elzálogosításának második szakaszát készíti elő a költségvetési hiány leszorítása céljából - értesült a Reuters. A tavaly decemberben lebonyolított első szakaszban 2,3 milliárd euró értékben adtak ki olyan kötvényeket, amelyek fedezetéül az 5 milliárd euró piaci értékű állami tulajdonú társadalombiztosítási eszközök későbbi eladása szolgál. Róma most azt tervezi, hogy az idén 7,7, jövőre 7,2 milliárd eurónyi jelzáloglevelet értékesít, és zálogba adja a lottóbevételeket is. Piacra dobják az állami nyugdíjalapok maradék lakásait, a védelmi minisztérium és más közintézmények ingatlantulajdonát. Az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat júliusban fog véleményt mondani arról, hogy az ilyen jövedelmek alkalmasak-e a költségvetési hiány eltüntetésére; a testület elsősorban a lottóbevételek elzálogosítását tartja vitathatónak. Az olasz deficit tavaly a GDP 1,4 százaléka volt a tervezett 1,1 százalékkal szemben, az idei hiányt 0,5 százalékra tervezték.