Világgazdaság, 2002. május (34. évfolyam, 84/8345-104/8365. szám)
2002-05-27 / 100. (8361.) szám
6. oldal - VILÁGGAZDASÁG A kamara politikamentes testület marad Parragh László cáfolja a kötelező tagság visszaállítására vonatkozó híreket A kamarának politikamentes szervezetnek kell lennie, amely szakmailag együttműködik a mindenkori kormánnyal - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban. Cáfolta a kötelező tagság visszaállításáról szóló híreket, ugyanakkor életképtelennek nevezte a jelenlegi szakképzési rendszert. MAGOS KATALIN - Ön nem rejtette véka alá Orbán Viktor miniszterelnökhöz való kötődését, jó kapcsolatát. Ezt sokan bírálták, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke például úgy fogalmazott a választások után, hogy az MKIK vezetése szolgai módon támogatta az Orbán-kormányt. Mi erről a véleménye? - Ezt nem kívánom kommentálni. Azt azonban most sem titkolom, hogy a most leköszönő miniszterelnök és a kamara elnöke között szoros együttműködés volt. Az lenne a baj, ha nem így lenne. Amikor 2000-ben megválasztottak a kamara elnökének, a miniszterelnökkel több ponton kezdeményeztem az együttműködést. Ezt kormányhatározatban is rögzítették. Valószínűleg az új kormánnyal is fogunk ilyet kötni. Nem mindenki gondolkodik azonban hasonlóan. Sokakat meglepett, hogy a választások környékén Medgyessy Péter az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként kétszer is járt a kamarában, és szemlátomást a legnagyobb egyetértés volt önök között. Ki kezdeményezte a látogatásokat? Nem tart az újabb kritikáktól? A két választás közötti találkozót a leendő miniszterelnök kezdeményezte, és akkor az MKIK elnökségi ülésén vett részt. A második választási fordulót követően pedig én hívtam meg a kamara közgyűlésére Medgyessy Pétert. Ami pedig a kritikákat illeti, most sem csináltunk mást, csak azt, amit 2000-ben történt elnökké választásom óta két éven át folyamatosan mondtunk: a kamara politikasemleges, mindig középen áll, és a mindenkori kormány partnerének tekinti magát. - Bízik abban, hogy a kamara vezetése Medgyessy Péterrel is hasonlóan jó és szoros együttműködést tud kialakítani, mint volt elődjével? - A bizakodásnál is merészebben azt mondanám, biztos vagyok abban, hogy az új kormány az elődjéhez hasonlóan jó kapcsolatot alakít ki a kamarával. A miniszterelnök-jelölt többször is határozottan elmondta, hogy számít a kamarákra a gazdaság irányításában. - Ön tagja volt Orbán Viktor tanácsadó testületének. Vállalna hasonló megbízatást az új kormányfőtől is? - A legtermészetesebben vállalom, ha erre felkérést kapok. - Mit vár az új kormánytól, és mi a véleménye gazdaságpolitikájáról? - Röviden és tömören: vállalkozásbarát környezetet várok és azt, hogy partnerek legyünk. Ismerjük az MSZP-SZDSZ gazdaságpolitikájának alapelveit, és ezekkel maximálisan egyetértünk. Nevezetesen, hogy vállalkozásbarát gazdasági környezet kell; fenn kell tartani a versenyképességet; tudásalapú, intelligens gazdaságra van szükség; az EU-csatlakozásra fel kell készíteni a vállalkozásokat, a kis- és középvállalati (kkv) szektort fel kell zárkóztatni, a magyar vállalkozások tőkekivitelét segíteni kell, a piaci pozíciókat pedig erősíteni szükséges. - Felröppentek híresztelések a kötelező kamarai tagság esetleges visszaállításáról. Valóban felmerült ez ismét? - Nem tudok ilyen tervekről, és nem is értenék egyet az iyen kezdeményezéssel. Mivel a kamara az elmúlt évtizedben gyakorta politikai küzdőtér volt, a vállalkozói társadalom egy része nem tekinti magáénak a szervezetet. Tehát minden olyan törekvés, ami a kötelező tagság felé visz, az a vállalkozókban megfordítaná azt a folyamatot, amit másfél év alatt sikerült elérni: a kamarát kezdi elfogadni, kezdi megérteni a magyar vállalkozói társadalom. Az egy másik kérdés, hogy nem működhet sikeresen a kamara, ha nem látja a gazdasági élet valamennyi szereplőjét. Ezért mi fontosnak tartanánk egy olyan technikát - például kötelező regisztrációt, vagy a kötelező állami adatszolgáltatást a kamarák részére -, aminek eredményeként látjuk, hogy kik szerepelnek a gazdaságban. Mennyi volt az MKIK tagságának létszáma, amikor kötelező volt, és annak megszűnésével mennyire csökkent? - Nincs pontos adat a kötelező tagságról, mert nem volt egységes tagnyilvántartás. Ezt azóta már kiépítettük, és online rendszerben üzemeltetjük. Nagyságrendben a teljes kamarai rendszernek - az agrár-, a kézműves-, valamint a kereskedelmi és iparkamarának együtt - 800 ezer tagja volt. Ebből 5-600 ezer volt a kézműveskamarával, illetve a kereskedelmi és iparkamarákkal elérhető célcsoport. 2000-ben a kereskedelmi és iparkamaráknak mintegy 30 ezer önkéntes tagja volt, mára elérte a 46 ezret. A kamarai tagok állítják elő a GDP kétharmadát. Kedvező mozgás is várható, például a Széchenyi-kártya indulásával. Ennél ugyanis előnyt jelent a kamarai és a VOSZ-tagság. - Hol tart a Széchenyi-kártya előkészítése, mikor indulhat? - Az MKIK és a VOSZ közös cégét, a KAVOSZ Rt.-t bejegyezték. Ez volt a feltétele annak, hogy a Gazdasági Minisztériumtól megkapja a szerződésben rögzített forrást, a 340 millió forintot. A területi kamarákkal folyik az egyeztetés, tart a képzés is, a bankokkal pedig előrehaladottak a tárgyalások, így semmi akadálya, hogy a közeljövőben startoljon. - Más érdekképviseletekkel hol tartanak a tárgyalások a csatlakozásról? - Két tárgyalási fordulón vagyunk túl, a csatlakozási feltételekről már megállapodtunk. A könyvvizsgáló kamarával például már küszöbön áll az aláírás. Három szervezeti kör érdekelt, a hivatásrendi kamarák, a szakmai, valamint a munkaadói érdekképviseletek. - Hol tart a kamara által kezdeményezett másik program, a nagyvállalkozóknak indítandó vállalkozói hitelalap? - A GM-mel elkezdtük a munkát, de ez most szünetel. A kormányváltás okán azonban minden program késhet, ennek nagy az esélye már csak a várható személycserék miatt is. Nem hiszem, hogy nem találna meghallgatásra az új kormánynál is, hiszen a miniszterelnök-jelölt is azt mondta, hogy támogatja. A kamara már tavasszal benyújtotta a nemzeti szakképzésfejlesztési programmal kapcsolatos javaslatát. Miért tartja fontosnak ezt a programot? Egy ország tőkevonzó képessége csak részben függ az adók mértékétől és a jogbiztonságtól, nagyon fontos a szakképzett munkaerő kérdése is. Másfél éve minden fórumon elmondjuk, hogy elveszítjük a versenyképességünket, ha nem tudjuk a szakképzésben Magyarországot megmozdítani. Jelenleg az intézményrendszer (szakközépiskolák és más intézmények) nincsen összekötve a gazdasággal. Például amikor a textilipar kezd kiszorulni az országból, nem biztos, hogy fenn kell-e tartani egyáltalán, vagy a jelenlegi mértékben Békéscsabán a textilipari képzést. Kérdés persze, hogy a szakképzés társadalmi vagy gazdasági része a fontosabb, és ennek megfelelően az oktatási tárcánál kell tartani, vagy átkerül a GM-be, a munkaügyi minisztériumba. Álláspontom szerint a lehető legközelebb kell vinni a munka világához, így a munkaügyi tárcához. INTERJÚ 2002. MÁJUS 27., HÉTFŐ