Világgazdaság, 2003. január (35. évfolyam, 1/8510-22/8531. szám)

2003-01-08 / 5. (8514.) szám

16 VILÁGGAZDASÁG 2003. január 8., szerda KÖTVÉNYEK ÉS DEVIZ Szerkeszti: Lukács Ádám Á K______________ Kik is mozgatják a forintot? Új szereplők és összefüggések a hazai deviza- és állampapírpiacokon Az utóbbi hónapokban több­ször előfordult, hogy a gyenge makroadatok ellenére erősöd­tek az árfolyamok a kötvény- és devizapiacokon. Ez a konver­genciahatás mellett még a ha­zai instrumentumok befektetői körének jelentős kiszélesedé­sével magyarázható. A magyar árfolyamokat sokszor nem is az országban, hanem a londoni swappiacon alakítják a nagy külföldi piaci szereplők. BARCZA GYÖRGY Fejlődő pénzügyi piacaink az utóbbi időben igencsak kiszámít­hatatlanná váltak, olykor-olykor a józan ész által diktált árfolyamvál­tozással is ellentétesen mozognak. Január 3-án, pénteken az MNB utolsó előzetes fizetésimérleg-ada­­ta például rosszabb lett a várako­zásoknál, ám a deviza- és az ál­lampapírpiac semmibe vette a nö­vekvő külső egyensúlytalanság kockázatait, és mindkét piacon ár­folyam-erősödés következett be. A gyenge makrogazdasági ada­tokat követő kedvező piaci reakció forgatókönyve korábban többször is bekövetkezett, s ha távolabbról szemléljük az eseményeket, akkor gyakorlatilag július közepe óta alapvetően jellemző volt. Az akko­ri várakozásokhoz képest mind a külső, mind a belső egyensúly je­lentősen romlott, az állampapír­­hozamok, illetve a forint árfolya­ma azonban rekordot döntöttek. A makrogazdasági és a piaci fo­lyamatok közötti éles ellentétben szerepet játszik a hazai tőkepiac szereplői körének kiszélesedése, illetve új pénzügyi eszközök és pi­acaik kialakulása. A befektetői bázis szélesedése alapvetően két tényezőhöz kap­csolható. Az egyik, hogy az ameri­kai befektetői kör az euró erősödé­sével párhuzamosan folyamato­san figyeli az általuk „periferikus EU”-ként jelölt országok befekte­tési lehetőségeit, s az USA gazda­sága kilátásainak romlásakor igye­keznek bevásárolni ezen országok kötvénypiacán. E kör legaktívabb szereplői a hazai bankokban egy­általán nem létező, de a londoni központú külföldi bankok többsé­gében megtalálható ún. propr­etry traderek, röviden csak prop traderek. A prop trader a hagyo­mányos kereskedőtől, annyiban különbözik, hogy nincs korlátoz­va, melyik piacon tevékenykedik a kockázati limitek betartásával bár­mekkora összeget mozgathat, akár egy tízéves japán jenkötvény­ről, akár ötéves forintállamköt­vényről van szó. Ő a pénzügyi pi­acok egyszemélyes guruja, aki mindent figyel, és hihetetlen mennyiségű információáradatban próbál minél magasabb hozamot elérni. A hazai piacokon általában ők a legfürgébbek, 30-60 millió euró összeget mozgatva igyekez­nek a piac előtt járni. Előfordul, hogy a reggeli nyitáskor megvett 10 milliárd forintnyi állampapírt délután már eladják, és realizálva a profitot, már el is tűnnek a ma­gyar piacról, hogy később még az USA tőzsdéin üzleteljenek. Az amerikai befektetői kör jelentősé­gét jól példázza a legutóbbi Fed­­kamatcsökkentés előtt megjelenő amerikai bankok lépése, ők ugyanis már a döntés délelőttjén forintvásárlással és euróeladással igyekeztek kihasználni a befekte­tői hangulat változását. A prop traderek mellett új pia­cok is kialakultak a devizaliberali­záció óta. Elsősorban a londoni központú külföldi bankok veze­tésével jött létre a forint opciós piaca, illetve a kamatswap (előre megállapodott kamat kifizetése vagy jóváírása az elszámolás nap­ján lejáró bankközi 3 vagy 6 hóna­pos kamatláb ellenében) piaca. Egyik sem független azonban a hagyományos hazai piacoktól, az opciós piac a forint/euró árfolya­mot, a kamatswapok pedig a pénz- és állampapír-piaci hozamo­kat befolyásolják. A kapcsolat né­ha oly erős, hogy akár a devizapi­acot, akár a hozamokat képes egyedül is elmozdítani. Az opciós piac és a devizapiac (forint/euró) közötti csatorna akkor vált nyil­vánvalóvá, amikor egy amerikai bank elemzésében az árfolyamsáv közelsége és az inflációs cél feszí­­tettsége miatt egy kikényszerített árfolyamsáv-módosítás lehetősé­gét vázolta fel, amelyet akkor még a opciós piac figyelmen kívül ha­gyott. S bár az árfolyamsáv módo­sítására nem került sor, az opciós ügyletek megkötése a mögöttes fe­dezeti ügylet miatt a devizapiacon euróeladást és forintvételt gerjesz­tett. A forintvásárlás oly erős volt, hogy a forint/euró árfolyam né­hány nap alatt 238-ról 236-ra erő­södött november közepén. A kamatswappiac, amely első­sorban az állampapírpiacon ne­hézkes short pozíciók felvételével járult hozzá a likviditás és forga­lom bővüléséhez, pedig sokszor a piac mozgatórugójaként üzemel. Előnye ugyanis, hogy a külföldi befektetőknek nem kell tőkeszám­lát nyitniuk kis hazánkban, és ál­lamkötvényt vásárolniuk, elegen­dő, ha külföldi partnerbankjukkal kamatswapszerződést kötnek (ez legfeljebb egy perc). A bankjuk, ha akarja, állampapír-vásárlással fedezi magát, de ha szerencséje van, a kamatswappiac egy másik szereplőjével már biztosította is magát, és zsebre teheti a két üzlet közötti kamatkülönbözetet. A pi­ac tehát gyakorlatilag belföldi sze­replő nélkül is működik. A swaphozam és az állampapírho­zam elméletileg meg kellene egyezzen, a valóságban pedig vi­szonylag kis különbség van a két instrumentum hozama között. Ér­dekes, hogy visszatekintve az elő­ző hónapok hozamalakulására, a swap- és állampapírhozam közötti rés elég jó előrejelzője volt a ké­sőbbi folyamatoknak. A hozam­­emelkedést megelőző időszakban a swaphozam általában felette, míg november óta alatta van az ugyanolyan futamidejű állampa­pírhozamnak. A hároméves kötvény- és swaphozamok alakulása (százalék) VG-GRAFIKA Forrás: ING A szerző az ING Bank makroelemzője HETI ÁLLAMPAPÍRPIAC Rövid távon nem várható trendforduló Detrekői László, a CIB Bank makroelemzője szerint folyta­tódni fog a konvergenciajáték a hazai állampapírpiacon, és az elkövetkező hetekben újabb nagyobb mennyiségű külföldi tőke érkezhet az országba. A szakértő úgy véli, hogy a funda­mentumok nem indokolják az ilyen mértékű optimizmust, hi­szen sem a növekedési, sem az egyensúlyi mutatók nem túl kedvezőek. Ez azonban egyelő­re láthatólag nem aggasztja a piacot; a hossz egészen addig tart majd, amíg valamilyen té­nyező hatására ismét fontossá válnak a makromutatók. Rá­adásul ennek a tényezőnek nem is kell feltétlenül a magyar gazdasághoz kapcsolódnia, elég, ha a régióban jelentkezik. A fundamentumoktól elte­kintve azonban még mindig érthető, hogy a külföldiek szá­mára vonzóak a magyar papí­rok. Stabil forint mellett az éves papíron 5 százalékos extraho­zam realizálható (azaz még 5 százalékos éves forintgyengü­lésnél is pénzüknél vannak), ami az európai és amerikai ka­matokat tekintve komoly profit­nak számít. Az ír népszavazás eredmé­nye óta majdnem folyamatosan erősödött a forint, és ezzel pár­huzamosan csökkentek a hoza­mok. A külföldi befektetők ke­zében lévő állampapír-állo­mány pedig december végén meghaladta az 1800 milliárd fo­rintot. Az utolsó két hónapban havi 150 milliárd forintnyi tőke áramlott a magyar piacra, ami meglehetősen sok. Detrekői László előrejelzése szerint a Magyar Nemzeti Bank az idei év első két hónapjában 100 bázisponttal csökkenti majd irányadó kamatát. A fo­rint intervenciós sávjának elto­lását nem tartja elképzelhető forgatókönyvnek, ezért a jelen­legi szinthez hasonló forintár­­folyamot jósol az elkövetkező hónapokra. Ezúttal nem igazán beszélhetünk tehát januáreffek­tusról, mivel annak hatása ne­hezen lenne elválasztható az ál­talános, konvergencia vagy ka­matcsökkentés vezérelte vásár­lási kedvtől. Korrekció azonban előbb­­utóbb be fog következni. Azt természetesen nem lehet előre megmondani, hogy mikor. Egy­előre úgy tűnik, hogy a romló makrohelyzet ehhez nem ele­gendő. Detrekői László, a CIB Bank kötvényelemzője Kínában napirenden a vállalati kötvények MUNKATÁRSUNKTÓL Napirendre került a kínai válla­lati kötvénypiac létrehozása, pontosabban a nem állami kéz­ben lévő cégek számára a köt­vénykibocsátás törvényi enge­délyezése. Ez fontos, történelmi lépés lenne a kínai gazdaság számára, hiszen magáncégek 1949 óta nem adhattak el adós­ságot. A nagy változásra a Bloomberg szerint azért kerül­het sor, mert rendkívüli nehéz­ségeket okoz az állami vállala­toktól 1998 óta elbocsátott 27 millió alkalmazott munkanél­külivé válása. A privát vállalatok helyzete egyébként sem irigylésre méltó, hiszen a bankok, amelyek nem állapíthatják meg saját kamata­ik mértékét, nem szívesen nyúj­tanak hitelt számukra, így a ma­gáncégeknek igen szűk a moz­gásterük a forrásszerzés terén, amin számottevően javíthatna, ha kötvényeket bocsáthatnának ki. A sanghaji tőzsde ugyan elv­ben lehetőséget biztosítana a piaci forrásszerzésre, de a gya­korlatban - az igencsak fejletlen kínai tőkepiacon - ez nem iga­zán működik. A Sanghaj­i részvényindex az elmúlt két évben értékének több mint egyharmadát elveszí­tette, érthető tehát, hogy a tőzs­dében senki sem bízik. A jelenlegi törvények csak az állam tulajdonában lévő infras­trukturális vállalatoknak enge­délyezik a kötvénykibocsátást, mint például a­­China Mobile Communications Corp. Azon­ban az állami cégek által felvett hitelek sem mondhatók számot­tevőnek. A múlt évben mind­össze 12 állami cég bocsátott ki kötvényeket, összesen 4,3 milli­árd dollár értékben. Ez pedig nem éri el még a malajziai válla­latok által kibocsátott mennyi­séget sem, miközben a kínai GDP 13-szorosa Malajzia össz­termékének. Megfigyelők szerint a kínai kormány eddig a csődöktől való aggodalma miatt nem engedé­lyezte a vállalatok számára a kötvények révén történő finan­szírozást. A Guangdong Inter­national Trust and Investment ugyanis 1,9 milliárd dollárnyi értéktelen kötvényt hagyott az értékpapírok tulajdonosaira azt követően, hogy csődöt jelentett 1998-ban. A kínai kormány kí­nosan ügyel a kisbefektetőkre, ezért még ha engedélyezik is, valószínűleg az állam fenntartja a jogot magának, hogy bármi­kor korlátozza bármelyik válla­lat számára a kötvénykibocsá­tást, ezzel is óva a lakosságot megtakarított pénzének elvesz­tésétől. Igaz, egy kínai napilap tegnap még azt írta - meg nem nevezett forrásra hivatkozva -, hogy a kötvénykibocsátás enge­délyezését nem teszik függővé a vállalat méretétől, illetve az sem lesz kritérium, hogy a tranzak­ciót megelőző három évben nyereséget tudjon felmutatni a cég. Ezek a kitételek ugyanis ál­lítólag szerepeltek a két évvel korábban benyújtott javaslat­ban, amelyet akkor elutasított a kabinet. ■ A VILÁG VALUTÁI Az alábbi táblázat néhány kivétellel tartalmazza a világ valutáinak az amerikai dollárhoz, az euróhoz és a japán jenhez viszonyított árfolyamát 2003. január 6-án a Financial Times közlése alapján. Ország Valuta USA-dollár Euró Japán jen Afganisztán afgáni 43,00 44,79 35,90 Albánia lek 133,940 139,519 111,822 Algéria dinár 78,9292 82,2168 65,8951 Amerikai Egyesült Államok USA-dollár 1,0000 1,0417 0,8349 Andorra euró 6,2973 6,5596 5,0000 Angola (átértékelt) Twanza 56,9904 58,2385 5,2574 Antigua EC-dolár 2,7000 2,8126 2,2541 Argentína peso 3,3450 3,4843 2,7926 Ausztrália ausztrál dollár 1,7699 1,8438 1,4778 Azerbajdzsán manat 4901,00 5105,37 4091,67 Bahama bahamai dollár 1,0000 1,0417 0,8349 Bahrein dinár 0,3771 0,3928 0,3148 Banglades taka 57,9000 60,3116 48,3386 Belarusz belarusz rubel 1930,00 2010,48 1611,29 Belize belizei dollár 1,9700 2,0522 1,6447 Benin CFR-frank 629,730 655,957 525,739 Bermuda bermudai dollár 1,0000 1,0417 0,8349 Bhután ngustrum 47,9800 49,9784 40,0568 Bolivia boliviano 7,5105 7,8233 6,2702 Botswana pula 5,3967 5,6230 4,5067 Brazília real 3,4575 3,6015 2,8865 Brunei brunei dollár 1,7437 1,8164 1,4558 Bulgária leva 1,8775 1,9557 1,5675 Burkina Faso CFA-frank 629,730 655,957 525,739 Burma kyat 6,2818 6,5438 5,2445 Burundi burundi frank 1070,000 1114,570 893,304 Chile chilei 713,350 743,061 595,550 Ciprus ciprusi font 0,5502 0,5732 0,4594 Comore-szigetek frank 470,355 489,969 392,682 Costa Rica colon 378,660 394,450 316,130 Csád CFA-frank 629,730 655,957 525,739 Cseh Köztársaság cseh korona 30,1133 31,3675 25,1405 Dánia dán korona 7,1311 7,4281 5,9535 Dél-afrikai Köztársaság rand 8,4363 8,7877 7,0431 Dominika­i-dolár 2,7000 2,8126 2,2541 Dominikai Köztársaság dominikai peso 20,0000 20,8340 16,6973 Dzsibuti dzsibuti frank 175,000 182,298 146,101 Ecuador USA-dollár 1,0000 1,0417 0,8349 EgyenlítőSGuinea CFA-frank 629,730 655,957 525,739 Egyesült Arab Emírségek dirham 3,6728 3,8258 3,0663 Egyesült Királyság font 0,6239 0,6499 0,5209 Egyiptom egyiptomi font 4,6350 4,8281 3,8696 Elefántcsontpart CFR-frank 629,730 655,957 525,739 El Salvador colón 8,7470 9,1118 7,3026 Etiópia etiópiai brit 8,3000 8,6461 6,9294 Észtország észt korona 15,0196 15,6452 12,5393 Fidzsi-szigetek fidzsi dollár 2,0752 2,1616 1,7325 Francia Déli és Antarktiszi Tér. CFP-frank 114,025 118,780 95,196 Kiep-szigetek peso 53,5050 55,7335 44,6694 Gabon CFA-frank 629,730 655,957 525,739 Gambia dalasi 22,3750 23,3070 18,6801 Ghána cedh 84,00 8749,88 7012,86 Grenada EC-dollár 2,7000 2,8126 2,2541 Grönland euró 7,1311 7,4281 5,9535 Guatemala guetzal 7,8115 8,1372 6,5215 Guinea frank 1985,00 2067,68 1657,20 Guyana guyanai dollár 179,000 186,464 149,441 Haiti gourde 36,0000 37,5012 30,0551 Honduras lempira 16,9200 17,6256 14,1259 Hongkong hongkongi dollár 7,7989 8,1237 6,5110 Horvátország kuna 7,2187 7,5193 6,0266 India indiai rupee 47,9800 49,9784 40,0568 Indonézia rúpia 8927,50 9299,33 7453,25 Irak iraki dinár 0,3110 0,3240 0,2597 Irán riál 7971,00 8303,39 6654,70 Izland izlandi korona 81,0700 84,4466 67,6824 Izrael sékel 4,7920 4,9916 4,0007 Jamaica jamaicai dollár 49,8500 51,9288 41,6180 Japán jen 119,780 124,769 100,000 Jemeni NDK riál 177,890 185,308 148,514 Jordánia Jordániai dinár 0,7096 0,7392 0,5924 Jugoszlávia új dinár 59,4959 61,9769 49,6710 Kajmán-szigetek kajmán-szigeteki dollár 0,8200 0,8542 0,6846 Kanári-szigetek euró 159,7330 166,3860 133,3550 Kambodzsa riál 3835,00 3994,92 3201,70 Kamerun CFA-frank 629,730 655,957 525,739 Kanada kanadai dollár 1,5659 1,6311 1,3073 Katar riál 3,6405 3,7922 3,0393 Kazahsztán tenge 155,850 162,341 130,113 Kenya kenyai shilling 77,5750 80,8061 64,7646 Kína renminbi 8,2768 8,6216 6,9100 Kiribati ausztrál dollár 1,7699 1,8438 1,4778 Kolumbia kolumbiai peso 2843,80 2962,24 2374,19 Kongó CFA-frank 629,730 655,957 525,739 Kongói Demokratikus Közt. Kongói frank 360,000 375,012 300,551 Koreai NDK (észak)­­ von 2,2000 2,2918 1,8367 Koreai Köztársaság (dél) von 1196,950 1246,800 999,290 Közép-afrikai Köztársaság CFA-frank 629,730 655,957 525,739 Kuba kubai peso 21,0000 21,8757 17,5322 Kuvait kuvaiti dinár 0,2999 0,3123 0,2503 Laosz új kip 7600,00 7916,92 6344,97 Lengyelország zloty 3,8325 3,9921 3,1996 Lesotho maluti 8,4363 8,7877 7,0431 Lettország lat 0,5885 0,6130 0,4913 Libanon libanoni font 1501,00 1563,52 1253,13 Libéria libériai dollár 1,0000 1,0417 0,8349 Líbia litai dinár 1,2295 1,2808 1,0265 Liechtenstein svájci frank 1,3970 1,4552 1,1663 Litvánia litas 3,3150 3,4530 2,7675 Macedónia dinár 58,7696 61,2203 49,0646 Madagaszkár madagaszkári frank 6380,00 6646,05 5326,43 Magyarország forint 226,410 235,840 189,022 Malawi kwadha 86,6600 90,2696 72,3493 Malajzia ringgit 3,8000 3,9583 3,1725 Mali CFA-frank 629,730 655,957 525,739 Marokkó dirham 10,2217 10,6474 8,5337 Málta máltai líra 0,4010 0,4179 0,3349 Mauritánia ugra 268,225 279,398 223,931 Mauritius mauritiusi rúpia 29,1000 30,3121 24,2945 Mexikó mexikói peso 10,3830 10,8155 8,6684 Moldova lej 13,9000 14,4796 11,6046 Monaco euró 6,2973 6,5596 5,2574 Mongólia tugrik 1125,000 1171,910 939,222 Montserrat EC-dollár 2,7000 2,8126 2,2541 Mozambik metical 23343,0 24315,3 19488,2 Namíbia dél-afrikai rand 8,4363 8,7877 7,0431 Nauru ausztrál dollár 1,7699 1,8438 1,4778 Nepál nepáli rúpia 76,5000 79,6901 63,8671 Nicaragua córdoba 14,5700 15,1776 12,1640 Niger CFA-frank 629,730 655,957 525,739 Nigéria nasra 130,4000 135,8310 108,8660 Norvégia norvég korona­­ 6,9570 7,2468 5,8081 Nyugat-Szamoa fala 3,2154 3,3495 2,6844 Omán ománi riál 0,3851 0,4011 0,3215 Oroszország rubel 31,8750 33,2026 26,6113 Örményország dram 558,140 581,414 465,971 Pakisztán pakisztáni rúpia 58,2500 60,6762 48,6308 Panama balboa 1,0000 1,0417 0,8349 Paraguay guarani 7290,00 7593,65 6086,16 Pápua Új-Guinea kína 3,9530 4,1176 3,3002 Peru Új sol 3,4965 3,6422 * 2,9191 Románia lei 335,0 34895,3 27967,9 Ruanda frank 500,000 520,850 417,432 Saint Christopher EC-dollár 2,7000 2,8126 2,2541 Saint Lucia EC-dolár 2,7000 2,8126 2,2541 Saint Vincent EC-dollár 2,7000 2,8126 2,2541 Salamon-szigetek dollár 7,4794 7,7913 6,2443 San Marino euró 1858,8500 1936,2700 1551,8900 Sao Tomé dobra 9019,70 9395,82 7530,22 Seychelles-szigetek rúpia 5,6180 5,8523 4,6903 Sierra Leone leone 2010,00 2093,82 1678,08 Sri Lanka rúpia 96,7550 100,7850 80,7773 Suriname gulden 2178,50 2269,34 1818,75 Svájc frank 1,3970 1,4552 1,1663 Svédország korona 8,7239 9,0873 7,2833 Szaúd-Arábia riál 3,7502 3,9064 3,1309 Szenegál CFA-frank 629,730 655,957 525,739 Szingapúr dollár 1,7437 1,8164 1,4558 Szíria font 51,5750 53,7257 43,0581 Szlovákia szlovák korona 39,6294 41,2800 33,0852 Szlovénia tolar 221,070 230,278 184,563 Szomália shilling 2620,00 2729,25 2187,34 Szudán dinár 258,700 269,488 215,979 Szváziföld l­langeni 8,4363 8,7877 7,0431 Tajvan dollár 34,8050 36,2547 29,0574 Tanzánia shilling 978,000 1018,730 816,497 Thaiföld baht 43,0250 44,8170 35,9200 Togo CFA-frank 629,730 655,957 525,739 Tonga pa'anga 1,7699 1,8438 1,4778 Törökország líra 1647450,0 1716067,0 1375397,0 Trinidad és Tobago dollár 6,1600 6,4169 5,1428 Tunézia dinár 1,3422 1,3981 1,1206 Tuvalu ausztrál dollár 1,7699 1,8438 1,4778 Uganda új shilling 1860,00 1937,47 1552,85 Ukrajna hrivnya 5,3340 5,5562 4,4532 Új-Zéland új-zélandi dollár 1,9062 1,9856 1,5914 Uruguay Peso Uruguay 27,3750 28,5152 22,8544 Vanuatu vatu 133,300 138,852 111,287 Vatikán euró 1858,8500 1936,2700 1551,8900 Venezuela bolivár 1396,76 1454,93 1166,10 Vietnam dong 15406,0 16047,7 12861,9 Zambia kwacha 4455,00 4640,55 3719,32 Zimbabwe dollár 55,4500 57,7596 46,2932 Zöld-foki-szigetek escudo 108,950 113,493 90,958 SDR 0,7387 0,7695 0,6167

Next