Világgazdaság, 2003. augusztus (35. évfolyam, 149/8658-168/8677. szám)

2003-08-26 / 165. (8674.) szám

4 VILÁGGAZDASÁG B­ELFÖLD 2003. augusztus 26., kedd Magyar elképzelések a pekingi vizit előtt Jövőre megkezdődhet a kínai beutazóturisták számának ugrásszerű növekedése ígéretes eredményeket hozhat a kormányfő vezette magyar küldöttség holnap kezdődő vi­zitje, ha csak egy része is meg­valósul annak, amit a kiutazók terveznek. Mint a delegáció üz­leti részének tagjaival készített beszélgetésekből kiderül, im­port és reexport, tőkebefekte­tések, intézményes (cég)infor­­mációcsere, a kis- és középvál­lalkozói kör hitelezése, magyar szellemi export, továbbá rend­szerváltási tapasztalatátadás éppen úgy terítékre kerül, mint például esetleges kínai érde­keltségszerzés a Malévben. Nagy hangsúlyt kap a beutazó kínai turizmus fellendítése is. MUNKATÁRSAINKTÓL Holnap kezdi meg háromnapos látogatását Kínában Medgyessy Péter kormányfő és az általa ve­zetett - a többi közt három mi­niszterből, nyolc szaktárca kép­viselőjéből, továbbá közel har­minc, az üzleti életet reprezentá­ló vezetőből álló­­ delegáció. A küldöttség összetétele is mutatja, hogy az elsődleges cél a két or­szág kapcsolatának olyatén alakí­tása, amely kedvezően befolyá­solja a gazdasági-kereskedelmi­­üzleti kontaktusok, az együttmű­ködés elmélyítését. A vizit legfőbb célja, hogy el­készüljön az az újabb közös nyi­latkozat, amely rögzíti a kapcso­latok elveit, az együttműködés kereteit, közölte tegnap újság­írók előtt Szent-Iványi Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A miniszterelnököt erős politikai és erős gazdasági csapat kíséri el pekingi útjára, idézte Akóts Klárának, a kor­mányfő kül- és biztonságpoliti­kai főtanácsadójának szavait az MTI. Hozzáfűzte: a nyitásra való­ törekvés, ezen belül a keleti nyi­tás, a gazdasági kapcsolatok ki­egyensúlyozásának szándéka jellemzi a magyar gazdaság- és külpolitikát. A látogatás konkrét céljai között szerepel a kétoldalú kereskedelem kiegyensúlyozása a Kínába irányuló magyar export növelésével, továbbá a 120 millió dollárnyi kínai befektetések to­vábbi ösztönzése Magyarorszá­gon, továbbá előrelépés a kétol­dalú turizmusban, elsősorban a kínai turisták magyarországi be­utazásában. Kína a hetedik legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk, ám ez az onnan származó behoza­talnak köszönhető. Kivitelünk ugyanis még a tizedét sem éri el onnan származó importunknak. Habár igaz, hogy a Távol-Kelet­ről részegységek, alkatrészek ér­keznek, amelyek beépülnek a multinacionális cégek világpia­con terített termékeibe, vagyis reexportra kerülnek, mégis cél a kereskedelmi forgalom kiegyen­súlyozottabbá tétele. Mint a teg­napi tájékoztatón kiderült, erre Magyarország néhány konkrét lépést is tervez. Gazdasági téren a mostani látogatás célja „hely­zetbe hozni” a magyar üzleti élet szereplőit. A kíséret tagjai Kíná­val már üzleti kapcsolatban álló nagyvállalatok vezetői, továbbá különféle gazdasági kamarák el­nökei, akik igyekeznek üzleti le­hetőségeket feltárni Kínában tag­vállalataik számára. Vannak olyanok, akik még csak a kap­csolatfelvételt ejtik most meg, s vannak olyanok, akik már konk­rét tárgyalásra készülnek Pe­­kingben. Az ÁPV Rt. az év elején meg­alakult kínai privatizációs szer­vezettel, a SASAC-kal veszi fel a kapcsolatot. Mészáros Tamás el­nök lapunknak elmondta: Kína erőteljesen érdeklődik a magyar magánosítási gyakorlat iránt. Mi­után a kínai privatizációs szerve­zet az ottani pénzügyminisztéri­um felügyelete alatt működik, a tárgyalópartnerek külön is fel kí­vánják venni a kapcsolatot a ma­gyar pénzügyi tárcával. A látoga­tás során vélhetően terítékre ke­rül a Malév és az Airport privati­zációja - egy korábban Budapes­ten járt kínai delegáció tagjai ugyanis egyértelművé tették, hogy érdeklődnek e két cég iránt. Mészáros Tamás azt is el­mondta: a többi közt a magyar privatizációs tapasztalatokról éppen úgy visz magával anyago­kat, mint a privatizációs kínálat­ról és tervekről. A Mehib Rt. olyan közösen működtetett biztosítási konstruk­ció kialakításáról tárgyal Peking­­ben ottani szakmai partnerszer­vezetének (Sinosure) vezető kép­viselőivel, amely lefedné mind a magyar, mind a kínai exportot. Szakács Tibor, a Mehib vezér­­igazgatója azt is elmondta: part­neri kapcsolatok kialakítása is a cél, amelynek keretében kölcsö­nös információcserét valósíthat­nának meg, például az ottani ve­vők gazdálkodásáról, fizetőké­pességéről lehetne konkrétumo­kat megtudni. Általában véve pe­dig természetesen a magyar ex­port- és befektetési lehetőségek felkutatása is a cél, s Szakács sze­rint most lehetőség nyílik arra is, hogy már az első üzleti kontaktu­sok fázisában mind a Mehib, mind pedig az Eximbank bekap­csolódjon a vállalatközi üzleti előkészítő tárgyalásokba, miután mind a két intézmény vezérigaz­gatója részt vesz a mostani kor­mányfői látogatáson, miként szá­mos hazai üzletember is. Az Eximbank Rt. az első kap­csolatfelvételre talált most lehe­tőséget a kínai export-import bankkal - tudtuk meg Bánki Fri­gyestől, az Eximbank Rt. vezér­­igazgatójától. Az ottani szakmai partnerszervezet vezetőivel a jö­vőbeni együttműködésről folytat megbeszélést. Emellett találko­zik a Bank of China vezetőivel is, mondta el a vezérigazgató. Az MFB vezérigazgatója, Erős János elsősorban kis- és közép­­vállalkozói termékek, s e kör fi­nanszírozásának kérdéseiről tár­gyal Pekingben. Mint László Bog­lár, a Magyar Fejlesztési Bank szóvivője emlékeztetett, Erős a Bank of China meghívására vesz részt a delegáció munkájában. A Rehab Rt. elnöke már elő­re megszervezett tárgyalásokat folytat Pekingben, elsősorban az orvostechnikai berendezések ke­reskedelméről. Soproni Tamás el­nök, aki egyben a Herbária Rt. el­nöke, s az MGYOSZ elnökségi tagja, illetve a (nemrég alakult) Magyar-Kínai Gazdasági, Agrár és Kereskedelmi Kamara alelnö­­ke, szintén kifejtette: az előzetes felmérés alapján egy import­­reexport együttműködés kialakí­tására törekszik, amelynek kere­tében Magyarországon fejeznék be a gyártást, s innen uniós piac­ra szállítanák azt. A kínai árak és minőség megfelelőnek tűnik, s az üzlet létrejöttét nagyban segít­heti, hogy 2000 óta az EU-val köl­csönös a minőségi tanúsítványok elfogadása, s ezt a piacra jutás­ban ki lehet használni. Öt-hat céggel folytat konkrét tárgyaláso­kat előzetesen már leegyeztetett témákról és napirendről, mondta Soproni, aki a kormányfői kül­döttség hazautazása után még pár napot Kínában tárgyal majd. Az Informatikai Vállalkozá­sok Szövetsége (JVSZ) a magyar szellemi termékek exportjáról és a Magyarországon élő jelentős létszámú kínai kolónia speciális informatikai igényeinek kielégí­téséről kíván sok egyéb mellett tárgyalni. Kóka János elnök el­mondta: a tervek szerint találko­zik majd a szaktárca ottani meg­felelőjének vezető képviselőivel, illetve a kínai informatikai ága­zat szakmai szervezetével. Úgy látja, a magyar szoftveripar be­kapcsolódhat a távol-keleti or­szág elektronikus közigazgatá­si rendszereinek kialakításába. Utazása előtt néhány magyar in­formatikai cég meg is kereste az­zal, hogy vannak a kínai piacra szánt ilyen jellegű termékeik. Az MGYOSZ - a konfekció­­ipartól a gyógynövénytermeszté­sen át a gépiparig - számos terü­leten tervez tárgyalásokat, ám az együttműködési lehetőségek fel­mérésének idején korai konkrét projekttervekről beszámolni - fejtette ki lapunknak Székely Pé­ter, a Magyar Gyáriparosok Or­szágos Szövetségének társelnö­ke. A szervezet erőteljesen kere­si a magyar export bővítésének módjait, de tagvállalatai nevében nyitott a közös kínai, magyaror­szági, vagy környező országok­ban indítandó gyártásra is. Szé­kely Péter emlékeztetett, hogy már volt a magyar-kínai együtt­működésnek egy szorosabb kor­szaka is, akkor, 25 éve az általa vezetett Transelektro Rt. például kínaiaknak adta el a Heller-forgó licencét. A Magyar Agrárkamara elnö­ke szerint mezőgazdasági szem­pontból a korábban kötött kor­mányközi megállapodások üzle­ti továbbfejlesztése és a konkré­tabb agrárkapcsolatok kiépítése a fő célja a kínai kormányfői lá­togatásnak. Csikai Miklós tájé­koztatása szerint a kínai szakem­berek elsősorban a növényter­mesztési technológiák és az élel­miszer-feldolgozás iránt érdek­lődnek. Az üzletkötésekhez az a növény- és állat-egészségügyi egyezmény adhatja meg a kere­tet, amelyet Németh Imre agrár­miniszter az év elején kötött az ázsiai országban. A megállapo­dás ratifikálása kínai részről már megtörtént, nálunk pedig most van folyamatban. A kormányfői látogatás után, szeptember ele­jén harminc kamarai szakember érkezik Kínából, akik többek kö­zött Székesfehérváron tanulmá­nyozzák majd a magyar mező­gazdasági technológiákat. A VOSZ a kínai partnerszerve­zettel már eddig is jó kapcsolatot alakított ki, tudtuk meg Bartha Ferenctől, a Vállalkozók és Mun­káltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ellenőrzési bizottságá­nak elnökétől. Delegációjuk két­szer járt Magyarországon, egy­szer pedig a VOSZ képviselői Kí­nában. A mostani látogatás al­kalmából a kialakult együttmű­ködést kívánják fejleszteni, tag­jaiknak olyan kínai üzleti lehető­ségeket feltárni, amelyekből ké­sőbb üzlet lehet. A két szervezet jellemzően a középvállalkozások számára keresi a lehetőségeket. Az MKIK és a kínai kamara igyekszik előmozdítani az üzleti szféra együttműködését, szögez­te le Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara el­nöke. Külön találkozókra is sor kerül a két szervezet között. Az üzleti együttműködés előmozdí­tásában segíthet az is, hogy a kí­nai kamarának jók a hazai kap­csolatai, s igen szervezett. Parragh leszögezte: a mostani lá­togatást az első lépésnek tekinti, amely személyes rálátásra ad le­hetőséget és ráirányítja a figyel­met a relációra. Ezt azonban to­vábbiaknak kell követniük. A Magyar Posta és a kínai posta kapcsolatának bővítéséről tárgyal a látogatás alatt Csáki György. A Magyar Posta elnöké­től a Világgazdaság azt is meg­tudta, hogy a többi között a bé­lyegkereskedelem bővítését sze­retnék elérni. Ennek oka egye­bek között, hogy a kínai piac ilyen szempontból is nagy és ígé­retes. Szeptember 30-án - kap­csolódva egy kínai könyvkiállítás budapesti megnyitójához - kö­zös bélyegkiadás lesz. Ebből az alkalomból a tervek szerint Bu­dapestre látogat a kínai posta el­nöke, mondta Csáki, hozzátéve: ez újabb tárgyalásra kínál majd alkalmat. Szakács Tibor Forrás: Külügyminisztérium VG-GRAFIKA Kóka János Székely Péter Csikai Miklós Magyarország ráhangolódik a kínai turistákra Az idén nem, de jövőre már lehet számítani a kínai turisták érkezésé­re, és a következő években fokoza­tosan felfut a forgalom. Szakembe­rek szerint e piac nagyon fontos len­ne a magyar turizmus számára, hi­szen a kínai kiutazóforgalom az el­múlt évtizedben évente átlagosan 15 százalékkal emelkedett, így ta­valy a külföldre utazó turisták száma elérte a 13 milliót. A kínai nemzeti turisztikai hatóság 2002. december 15-én jegyzékben tájékoztatta Magyarországot arról, hogy hazánk a megkapta a kínai tu­risták számára jóváhagyott célország státusát, az ADS-t (Authorized Destination Status). Az utasforgalom beindulásához szükséges doku­mentum aláírására várhatóan még az ősszel sor kerül. A Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) már az év első felében megkezdett egy 35-40 millió forintos kampányt Kínában, ám e munkát az iraki há­ború és a SARS-vírus kitörése miatt félbe kellett szakítani. A felkészü­lés első szakaszában már 2001-től több kínai nagyvárosban megszer­vezett turisztikai kiállításon, vásáron vettek rész a hazai szakemberek, és az idén márciusban több kínai utazási iroda vezetőjét, valamint tu­risztikai újságírót fogadtak Budapesten. Mint Galla Gábor vezérigazgató a Világgazdaságnak elmondta, a dokumentumok aláírását követően azonnal folytatják a marketingmun­kát, amelynek részeként novemberben rész vesznek a visegrádi or­szágokkal közösen egy kínai kiállításon és az idén még az ITD Hunga­ry pekingi kirendeltségén megkezdi munkáját egy turisztikai képvise­lő. Az MT Rt.-nél már megkezdődött a kínai nyelvű turisztikai kiadvá­nyok készítése. Ez egy Magyarországról szóló útikönyvet, tízezres példányszámban prospektusok megjelentetését, valamint Magyaror­szágot kínáló plakátok, továbbá 30 illetve 120 másodperces reklám­film elkészítését jelenti. A kínai utazók és utazási szakma felkészítésé­nek jegyében fogad utazási irodai szakembereket, illetve újságírókat az MT Rt. Utazási irodai szakemberek szerint akkor lesz igazán jó üzlet a kí­naiak fogadása, ha sikerülne megszerezni az európai utazások szer­vezésének jogát a magyar cégeknek. Ám kemény versenyre kell fel­készülni, hiszen minden, az ilyen ADS-státust megkapó országban jó üzletnek tekintik e vendégkör fogadását. A szakemberek úgy vélik, nagyban elősegítené e forgalom felfutását, ha Budapest és Peking között a Malév beindítaná a légi forgalmat. A jobb közlekedési infrastruktúra elengedhetetlen a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok fellendítéséhez, ezért a Malév vizsgálja is annak módját, miként vehetné ki részét ebben - mondta lapunknak Krebsz Adrien, a Malév szóvivője, utalva arra, hogy Sándor László vezérigaz­gató szintén a magyar küldöttséggel tárgyal Pekingben. A szóvivő nem közölt részleteket a lehetséges megoldásokról. Szakértők sze­rint vagy ismét beindítják a közvetlen pekingi Malév-járatot, vagy kö­zös járatüzemeltetésről állapodnak meg valamelyik nagy kínai légitár­sasággal. A nagy repülőgéppel (Boeing 767-es) korábban működte­tett közvetlen magyar járaton hetente egyszer 197-en utazhattak egy irányba, ám a járat nem volt nyereséges. Ám az sem mindegy, hogy milyen áron, továbbá, hogy milyen szol­gáltatást kínál Magyarország a kínai turistáknak. A cégeknek, hotelek­nek az új igények kielégítésére is fel kell készülniük, hiszen például a távol-keleti vendégek étkezési szokásai, illetve az ehhez kapcsolódó szertartások szokatlanok nálunk. A kínai turistákat egyébként olyan látványosságok érdeklik, mint a várak, kastélyok, templomok, szíve­sen járnak kaszinóba, lokálba, s minden, a rendszerváltáshoz kap­csolódó dolog érdekli őket. Galla Gábor

Next