Világgazdaság, 2003. augusztus (35. évfolyam, 149/8658-168/8677. szám)
2003-08-26 / 165. (8674.) szám
4 VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD 2003. augusztus 26., kedd Magyar elképzelések a pekingi vizit előtt Jövőre megkezdődhet a kínai beutazóturisták számának ugrásszerű növekedése ígéretes eredményeket hozhat a kormányfő vezette magyar küldöttség holnap kezdődő vizitje, ha csak egy része is megvalósul annak, amit a kiutazók terveznek. Mint a delegáció üzleti részének tagjaival készített beszélgetésekből kiderül, import és reexport, tőkebefektetések, intézményes (cég)információcsere, a kis- és középvállalkozói kör hitelezése, magyar szellemi export, továbbá rendszerváltási tapasztalatátadás éppen úgy terítékre kerül, mint például esetleges kínai érdekeltségszerzés a Malévben. Nagy hangsúlyt kap a beutazó kínai turizmus fellendítése is. MUNKATÁRSAINKTÓL Holnap kezdi meg háromnapos látogatását Kínában Medgyessy Péter kormányfő és az általa vezetett - a többi közt három miniszterből, nyolc szaktárca képviselőjéből, továbbá közel harminc, az üzleti életet reprezentáló vezetőből álló delegáció. A küldöttség összetétele is mutatja, hogy az elsődleges cél a két ország kapcsolatának olyatén alakítása, amely kedvezően befolyásolja a gazdasági-kereskedelmiüzleti kontaktusok, az együttműködés elmélyítését. A vizit legfőbb célja, hogy elkészüljön az az újabb közös nyilatkozat, amely rögzíti a kapcsolatok elveit, az együttműködés kereteit, közölte tegnap újságírók előtt Szent-Iványi Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A miniszterelnököt erős politikai és erős gazdasági csapat kíséri el pekingi útjára, idézte Akóts Klárának, a kormányfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójának szavait az MTI. Hozzáfűzte: a nyitásra való törekvés, ezen belül a keleti nyitás, a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozásának szándéka jellemzi a magyar gazdaság- és külpolitikát. A látogatás konkrét céljai között szerepel a kétoldalú kereskedelem kiegyensúlyozása a Kínába irányuló magyar export növelésével, továbbá a 120 millió dollárnyi kínai befektetések további ösztönzése Magyarországon, továbbá előrelépés a kétoldalú turizmusban, elsősorban a kínai turisták magyarországi beutazásában. Kína a hetedik legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk, ám ez az onnan származó behozatalnak köszönhető. Kivitelünk ugyanis még a tizedét sem éri el onnan származó importunknak. Habár igaz, hogy a Távol-Keletről részegységek, alkatrészek érkeznek, amelyek beépülnek a multinacionális cégek világpiacon terített termékeibe, vagyis reexportra kerülnek, mégis cél a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozottabbá tétele. Mint a tegnapi tájékoztatón kiderült, erre Magyarország néhány konkrét lépést is tervez. Gazdasági téren a mostani látogatás célja „helyzetbe hozni” a magyar üzleti élet szereplőit. A kíséret tagjai Kínával már üzleti kapcsolatban álló nagyvállalatok vezetői, továbbá különféle gazdasági kamarák elnökei, akik igyekeznek üzleti lehetőségeket feltárni Kínában tagvállalataik számára. Vannak olyanok, akik még csak a kapcsolatfelvételt ejtik most meg, s vannak olyanok, akik már konkrét tárgyalásra készülnek Pekingben. Az ÁPV Rt. az év elején megalakult kínai privatizációs szervezettel, a SASAC-kal veszi fel a kapcsolatot. Mészáros Tamás elnök lapunknak elmondta: Kína erőteljesen érdeklődik a magyar magánosítási gyakorlat iránt. Miután a kínai privatizációs szervezet az ottani pénzügyminisztérium felügyelete alatt működik, a tárgyalópartnerek külön is fel kívánják venni a kapcsolatot a magyar pénzügyi tárcával. A látogatás során vélhetően terítékre kerül a Malév és az Airport privatizációja - egy korábban Budapesten járt kínai delegáció tagjai ugyanis egyértelművé tették, hogy érdeklődnek e két cég iránt. Mészáros Tamás azt is elmondta: a többi közt a magyar privatizációs tapasztalatokról éppen úgy visz magával anyagokat, mint a privatizációs kínálatról és tervekről. A Mehib Rt. olyan közösen működtetett biztosítási konstrukció kialakításáról tárgyal Pekingben ottani szakmai partnerszervezetének (Sinosure) vezető képviselőivel, amely lefedné mind a magyar, mind a kínai exportot. Szakács Tibor, a Mehib vezérigazgatója azt is elmondta: partneri kapcsolatok kialakítása is a cél, amelynek keretében kölcsönös információcserét valósíthatnának meg, például az ottani vevők gazdálkodásáról, fizetőképességéről lehetne konkrétumokat megtudni. Általában véve pedig természetesen a magyar export- és befektetési lehetőségek felkutatása is a cél, s Szakács szerint most lehetőség nyílik arra is, hogy már az első üzleti kontaktusok fázisában mind a Mehib, mind pedig az Eximbank bekapcsolódjon a vállalatközi üzleti előkészítő tárgyalásokba, miután mind a két intézmény vezérigazgatója részt vesz a mostani kormányfői látogatáson, miként számos hazai üzletember is. Az Eximbank Rt. az első kapcsolatfelvételre talált most lehetőséget a kínai export-import bankkal - tudtuk meg Bánki Frigyestől, az Eximbank Rt. vezérigazgatójától. Az ottani szakmai partnerszervezet vezetőivel a jövőbeni együttműködésről folytat megbeszélést. Emellett találkozik a Bank of China vezetőivel is, mondta el a vezérigazgató. Az MFB vezérigazgatója, Erős János elsősorban kis- és középvállalkozói termékek, s e kör finanszírozásának kérdéseiről tárgyal Pekingben. Mint László Boglár, a Magyar Fejlesztési Bank szóvivője emlékeztetett, Erős a Bank of China meghívására vesz részt a delegáció munkájában. A Rehab Rt. elnöke már előre megszervezett tárgyalásokat folytat Pekingben, elsősorban az orvostechnikai berendezések kereskedelméről. Soproni Tamás elnök, aki egyben a Herbária Rt. elnöke, s az MGYOSZ elnökségi tagja, illetve a (nemrég alakult) Magyar-Kínai Gazdasági, Agrár és Kereskedelmi Kamara alelnöke, szintén kifejtette: az előzetes felmérés alapján egy importreexport együttműködés kialakítására törekszik, amelynek keretében Magyarországon fejeznék be a gyártást, s innen uniós piacra szállítanák azt. A kínai árak és minőség megfelelőnek tűnik, s az üzlet létrejöttét nagyban segítheti, hogy 2000 óta az EU-val kölcsönös a minőségi tanúsítványok elfogadása, s ezt a piacra jutásban ki lehet használni. Öt-hat céggel folytat konkrét tárgyalásokat előzetesen már leegyeztetett témákról és napirendről, mondta Soproni, aki a kormányfői küldöttség hazautazása után még pár napot Kínában tárgyal majd. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (JVSZ) a magyar szellemi termékek exportjáról és a Magyarországon élő jelentős létszámú kínai kolónia speciális informatikai igényeinek kielégítéséről kíván sok egyéb mellett tárgyalni. Kóka János elnök elmondta: a tervek szerint találkozik majd a szaktárca ottani megfelelőjének vezető képviselőivel, illetve a kínai informatikai ágazat szakmai szervezetével. Úgy látja, a magyar szoftveripar bekapcsolódhat a távol-keleti ország elektronikus közigazgatási rendszereinek kialakításába. Utazása előtt néhány magyar informatikai cég meg is kereste azzal, hogy vannak a kínai piacra szánt ilyen jellegű termékeik. Az MGYOSZ - a konfekcióipartól a gyógynövénytermesztésen át a gépiparig - számos területen tervez tárgyalásokat, ám az együttműködési lehetőségek felmérésének idején korai konkrét projekttervekről beszámolni - fejtette ki lapunknak Székely Péter, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke. A szervezet erőteljesen keresi a magyar export bővítésének módjait, de tagvállalatai nevében nyitott a közös kínai, magyarországi, vagy környező országokban indítandó gyártásra is. Székely Péter emlékeztetett, hogy már volt a magyar-kínai együttműködésnek egy szorosabb korszaka is, akkor, 25 éve az általa vezetett Transelektro Rt. például kínaiaknak adta el a Heller-forgó licencét. A Magyar Agrárkamara elnöke szerint mezőgazdasági szempontból a korábban kötött kormányközi megállapodások üzleti továbbfejlesztése és a konkrétabb agrárkapcsolatok kiépítése a fő célja a kínai kormányfői látogatásnak. Csikai Miklós tájékoztatása szerint a kínai szakemberek elsősorban a növénytermesztési technológiák és az élelmiszer-feldolgozás iránt érdeklődnek. Az üzletkötésekhez az a növény- és állat-egészségügyi egyezmény adhatja meg a keretet, amelyet Németh Imre agrárminiszter az év elején kötött az ázsiai országban. A megállapodás ratifikálása kínai részről már megtörtént, nálunk pedig most van folyamatban. A kormányfői látogatás után, szeptember elején harminc kamarai szakember érkezik Kínából, akik többek között Székesfehérváron tanulmányozzák majd a magyar mezőgazdasági technológiákat. A VOSZ a kínai partnerszervezettel már eddig is jó kapcsolatot alakított ki, tudtuk meg Bartha Ferenctől, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ellenőrzési bizottságának elnökétől. Delegációjuk kétszer járt Magyarországon, egyszer pedig a VOSZ képviselői Kínában. A mostani látogatás alkalmából a kialakult együttműködést kívánják fejleszteni, tagjaiknak olyan kínai üzleti lehetőségeket feltárni, amelyekből később üzlet lehet. A két szervezet jellemzően a középvállalkozások számára keresi a lehetőségeket. Az MKIK és a kínai kamara igyekszik előmozdítani az üzleti szféra együttműködését, szögezte le Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Külön találkozókra is sor kerül a két szervezet között. Az üzleti együttműködés előmozdításában segíthet az is, hogy a kínai kamarának jók a hazai kapcsolatai, s igen szervezett. Parragh leszögezte: a mostani látogatást az első lépésnek tekinti, amely személyes rálátásra ad lehetőséget és ráirányítja a figyelmet a relációra. Ezt azonban továbbiaknak kell követniük. A Magyar Posta és a kínai posta kapcsolatának bővítéséről tárgyal a látogatás alatt Csáki György. A Magyar Posta elnökétől a Világgazdaság azt is megtudta, hogy a többi között a bélyegkereskedelem bővítését szeretnék elérni. Ennek oka egyebek között, hogy a kínai piac ilyen szempontból is nagy és ígéretes. Szeptember 30-án - kapcsolódva egy kínai könyvkiállítás budapesti megnyitójához - közös bélyegkiadás lesz. Ebből az alkalomból a tervek szerint Budapestre látogat a kínai posta elnöke, mondta Csáki, hozzátéve: ez újabb tárgyalásra kínál majd alkalmat. Szakács Tibor Forrás: Külügyminisztérium VG-GRAFIKA Kóka János Székely Péter Csikai Miklós Magyarország ráhangolódik a kínai turistákra Az idén nem, de jövőre már lehet számítani a kínai turisták érkezésére, és a következő években fokozatosan felfut a forgalom. Szakemberek szerint e piac nagyon fontos lenne a magyar turizmus számára, hiszen a kínai kiutazóforgalom az elmúlt évtizedben évente átlagosan 15 százalékkal emelkedett, így tavaly a külföldre utazó turisták száma elérte a 13 milliót. A kínai nemzeti turisztikai hatóság 2002. december 15-én jegyzékben tájékoztatta Magyarországot arról, hogy hazánk a megkapta a kínai turisták számára jóváhagyott célország státusát, az ADS-t (Authorized Destination Status). Az utasforgalom beindulásához szükséges dokumentum aláírására várhatóan még az ősszel sor kerül. A Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) már az év első felében megkezdett egy 35-40 millió forintos kampányt Kínában, ám e munkát az iraki háború és a SARS-vírus kitörése miatt félbe kellett szakítani. A felkészülés első szakaszában már 2001-től több kínai nagyvárosban megszervezett turisztikai kiállításon, vásáron vettek rész a hazai szakemberek, és az idén márciusban több kínai utazási iroda vezetőjét, valamint turisztikai újságírót fogadtak Budapesten. Mint Galla Gábor vezérigazgató a Világgazdaságnak elmondta, a dokumentumok aláírását követően azonnal folytatják a marketingmunkát, amelynek részeként novemberben rész vesznek a visegrádi országokkal közösen egy kínai kiállításon és az idén még az ITD Hungary pekingi kirendeltségén megkezdi munkáját egy turisztikai képviselő. Az MT Rt.-nél már megkezdődött a kínai nyelvű turisztikai kiadványok készítése. Ez egy Magyarországról szóló útikönyvet, tízezres példányszámban prospektusok megjelentetését, valamint Magyarországot kínáló plakátok, továbbá 30 illetve 120 másodperces reklámfilm elkészítését jelenti. A kínai utazók és utazási szakma felkészítésének jegyében fogad utazási irodai szakembereket, illetve újságírókat az MT Rt. Utazási irodai szakemberek szerint akkor lesz igazán jó üzlet a kínaiak fogadása, ha sikerülne megszerezni az európai utazások szervezésének jogát a magyar cégeknek. Ám kemény versenyre kell felkészülni, hiszen minden, az ilyen ADS-státust megkapó országban jó üzletnek tekintik e vendégkör fogadását. A szakemberek úgy vélik, nagyban elősegítené e forgalom felfutását, ha Budapest és Peking között a Malév beindítaná a légi forgalmat. A jobb közlekedési infrastruktúra elengedhetetlen a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fellendítéséhez, ezért a Malév vizsgálja is annak módját, miként vehetné ki részét ebben - mondta lapunknak Krebsz Adrien, a Malév szóvivője, utalva arra, hogy Sándor László vezérigazgató szintén a magyar küldöttséggel tárgyal Pekingben. A szóvivő nem közölt részleteket a lehetséges megoldásokról. Szakértők szerint vagy ismét beindítják a közvetlen pekingi Malév-járatot, vagy közös járatüzemeltetésről állapodnak meg valamelyik nagy kínai légitársasággal. A nagy repülőgéppel (Boeing 767-es) korábban működtetett közvetlen magyar járaton hetente egyszer 197-en utazhattak egy irányba, ám a járat nem volt nyereséges. Ám az sem mindegy, hogy milyen áron, továbbá, hogy milyen szolgáltatást kínál Magyarország a kínai turistáknak. A cégeknek, hoteleknek az új igények kielégítésére is fel kell készülniük, hiszen például a távol-keleti vendégek étkezési szokásai, illetve az ehhez kapcsolódó szertartások szokatlanok nálunk. A kínai turistákat egyébként olyan látványosságok érdeklik, mint a várak, kastélyok, templomok, szívesen járnak kaszinóba, lokálba, s minden, a rendszerváltáshoz kapcsolódó dolog érdekli őket. Galla Gábor