Világgazdaság, 2003. szeptember (35. évfolyam, 169/8678-190/8699. szám)

2003-09-01 / 169. (8678.) szám

2 VILÁGGAZDASÁG KÜLFÖLD Felosztanák az Adriai-tengert A horvát-olasz terv élénk tiltakozást váltott ki Szlovéniában A horvát mezőgazdasági mi­nisztérium a napokban az inter­neten ismertette azt a tervet, amelyről Stipe Mesic államfő már márciusban beszélt. Esze­rint Horvátország Olaszország­gal együtt kizárólagos gazdasá­gi övezetté nyilvánítaná az Ad­riai-tenger kettejük közötti sza­kaszát, amely ily módon elzár­ná Szlovéniát a nyílt tengertől. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A saját tengerről (latinul mare nostrum, amelynek ókori fogal­mát olyan szívesen élesztette fel Mussolini Olaszországa) való sa­játos horvát felfogás azonnal til­takozások jégesőjét keltette a szlovén fővárosban - írja a Neue Zürcher Zeitung, és emlékeztet a tavalyi horvát-szlovén tengeri csatározásra a Pirani-öböl halá­szati jogaiért folyó vita része­ként. Akkor a miniszterelnökök egyezményt írtak alá, amely kor­ridort adott Szlovéniának a hor­vát felségvizeken át. Ezt azonban a horvát parlament azóta sem ra­tifikálta, és azóta a kormány is elhatárolódott tőle. A kizárólagos gazdasági öve­zet a nemzetközi jog szerint a parttól kétszáz kilométer távolsá­gig a kontinentális talapzaton minden kiaknázható gazdasági tevékenységet a parti államnak juttat, így a halászati jogokon túl a különféle nyersanyagok kiak­názását is monopóliummá teszi az illető ország számára, jóval mélyebben, mint a felségvizek 12 kilométerig terjedő területe. Ami az Adriát illeti: a közös horvát-olasz övezet a monteneg­rói határig a kívülállónak egy négyzetmétert sem hagyna. A nemzetközi jog a szomszédos ál­lamok beleegyezéséhez köti en­nek létesítését. A horvátok a ter­mészet és a tenger védelméről beszélnek, de valójában a halá­szatra és az Isztriai-félsziget part­jai előtt talált gázlelőhelyekre gondolnak. A halfeldolgozó ipar­ra és a tengeri infrastruktúra fej­lesztésére az elkövetkező öt év­ben 45 millió eurót terveznek ki­adni, s ami a gázt illeti, a horvát INA és az olasz ENI Inagip néven közös feltáróvállalatot alapított 320 millió euró befektetéssel. Üzleti Turbó ISDN A havidíj több mint 75%-a felhasználható* Ha megrendeli a Matáv Üzleti Turbó ISDN díjcsomagot, nemcsak dupla sebességű internetet és kedvező percdíjakat kap, hanem egy rendkívüli lehetőséget is, hiszen most a lebeszélhető és leinternetezhető kedvez­mény meghaladja az előfizetési díj háromnegyedét. Dupla sebességű (128 kbit/s), korlátlan internet. Havi 40 órás, kétcsatornás (128 kbit/s) internetkapcsolat (tartalmazza a telefondíjat). Két digitális vonal kedvezményes havi előfizetési díja (ISDN2 P-MP csatlakozás). Csúcsidőben kedvezményes percdíjak, 30 db ingyen SMS. Havi bruttó 1600 Ft lebeszélhető a Matáv hálózatán belül. A csomag havi előfizetési díja 9900 Ft+áfa. További szerződéses feltételek és megrendelés az 1212-es ingyenes ügyfélszolgálati telefonszámon és az értékesítési pontokon. A díjcsomag megrendelője ISDN2 P-MP csatlakozással rendelkezik, vagy a díjcsomag megrendelésével egyidejűleg megrendeli az ISDN2 P-MP csatlakozás létesítését. *Az internetezés költsége üzleti ügyfelek részére hatósági árakon, a csúcsidőn kívüli percdíjakkal számolva. www.matav.hu (up matáv 2003. szeptember 1., hétfő Kockázatos a prágai pénzváltás Igen sok a trükkös árfolyamot alkalmazó iroda VG-ÖSSZEFOGLALÓ Immár több a panasz a prágai pénzváltókkal, mint a visszatérő problémának számító taxitúl­számlázásokkal kapcsolatban - ismeri el a cseh idegenforgalmi hivatal. A fővárosban mintegy 2900 pénzváltó iroda működik, amelyek némelyike hajmeresztő trükkökkel rövidíti meg a gya­nútlan külföldieket. A nagy be­tűkkel hirdetett vonzó árfolya­mok és jutalékmentesség általá­ban csak korona eladása, vagy a legtöbb turista számára irrele­vánsan magas összeg esetén ér­vényes. Nem ritka az sem, hogy jutalék helyett más címen von­nak le (akár tíz százalékot is el­érő) díjat a valutát beváltótól -derül ki a Prague Business Journal körképéből. Ebben a helyzetben nem meg­lepő, hogy a világ legismertebb útikönyvsorozatai közé tartozó Lonely Planet Guide Prágáról szóló kötetének legfrissebb ki­adásában a cseh főváros „legna­gyobb hátrányaként” jelölték meg a pénzváltókat, ami a kiadó szakemberei szerint egyetlen más ország vonatkozásában sem szerepel. A Lonely Planet szerint az a legbiztosabb, ha ATM-kár­­tyát visznek magukkal az uta­zók, de még a banki váltással is jobban járhatnak, mint ha a kis irodák valamelyikénél próbálnak szerencsét. A jelenség a cseh sajtó és az il­letékes hatóságok figyelmét is felkeltette, különösen azért, mert az idegenforgalom az idén meg­lehetősen rosszul teljesített. Az első öt hónapban 11 százalékkal maradt el a szektor bevétele a ta­valyi hasonló időszaktól - írja a Hospodarské Noviny. Ez részben a világgazdaság általános rossz helyzetével magyarázható, de a turisták kellemetlen tapasztala­tai is elriasztó hatásúak. Az idegenforgalmi hatóság igyekszik megtenni a tőle telhe­tőt. Felvette a kapcsolatot a valu­taforgalmat is felügyelő cseh nemzeti bankkal, továbbá a rendőrséggel és más helyi szer­vekkel. Addig is, amíg sikerül megregulázni a pénzváltókat, a pénzkiadó automaták használa­tát javasolják az illetékesek. RÖVIDEN­­ Emelkedő fogyasztói kiadások az USA-ban Az amerikai fogyasztói kiadások júliusban 0,8 százalékkal növe­kedtek az előző hónaphoz képest. A júniusi megfelelő adatot 0,3-ról 0,6 százalékra korrigálták. A fogyasztásra rendelkezésre álló összegeket növelték a korábbi adócsökkentő intézkedé­sek. Egy felmérés szerint a lakosság ténylegesen elkölti a köz­terheinek csökkentése után nála maradó pénzt. (Reuters) Előre törlesztene Ukrajna Az ukrán jegybank elnöke közölte, hogy az ország kész az IMF- fel szembeni, 2007-ben lejáró, 1,8 milliárdos tartozás soron kí­vül és azonnali törlesztésére. A merész bejelentésre az intéz­mény az első fél évben elért 1,08 milliárd dolláros, és az év egé­szére várt 2,1 milliárdos fizetésimérleg-többlet miatt érzi feljogo­sítva magát. A valutatartalékok augusztus végén 6,870 milliárd dollárra rúgtak, szemben a hó elején kimutatott 6,5 milliárddal. Az ukrán külső adósságok az IMF-hitelek visszafizetése után 8,9 milliárd dolláron állnának. Elemzők szerint azonban a látvá­nyos javulás inkább csak az export területén elért eredmények­nek köszönhető, mert a kényes szerkezeti reformokat Kijev to­vábbra is halogatja. Az IMF szerint az országnak a törlesztése helyett inkább a tartaléki pozícióit kellene erősítenie. (Reuters A svéd kormányfő várna az euró átvételét.^* Goran Persson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy a, az euró bevezetéséről tartandó népszavazás sikere es,­ várhatna az áttéréssel, amíg a stabilitási paktum körüli jelenlegi zavarok eloszlanak. A legutóbbi felmérés szerint az eurót eluta­sítók 48:34 arányban vezetnek, s elemzők szerint Persson be­jelentése kétségbeesett próbálkozásnak tekinthető a szeptem­ber 14-i népszavazás várható eredményének megfordítására. (Reuters) Nem fél már az inflációtól az IMF A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza úgy látja, hogy a földkerekség legnagyobb részén sikerült megfékezni az inflációt, és a drágulás réme a következő egy-két évtizedben aligha üti fel a fejét. Kenneth Rogoff szerint a jegybankok koráb­bi ellenségét a fejlett ipari államokban és fejlődők legnagyobb részében sikerült ártalmatlanná tenni. A pénzromlás helyett né­hány államban - Németországban, Japánban, Tajvanon és Hongkongban - néhány hónappal ezelőtt inkább a defláció ve­szélyére kellett felkészülni, hasonló félelmek az USA esetében is felbukkantak, amelyeket azonban utólag sikerült eloszlatni. (Reuters) Az EU-hoz igazodik Szerbia és Montenegró Szerbia és Montenegró közös tervet fogadott el, amellyel az EU-normákhoz igazítják az or­szágaik gazdaságát és jogrend­jét. A korábbi Jugoszláviából megmaradt két utolsó köztársa­ság mostani, lazább szövetsé­gét februárban kötötték meg, uniós nyomásra, amelyben az a követelés is szerepelt, hogy leg­alább három évig maradjanak együtt. A két köztársaság jelen­leg más-más pénzt használ és eltérő vámrendszert működtet. A két gazdaság egymással és az EU-normákkal való harmonizá­lását Brüsszel egy később kö­tendő stabilizációs és társulási egyezmény feltételévé nyilvání­totta. Belgrád és Podgorica most elfogadott közös tervének ré­szeként 8500 tétel vámtarifáját fogják összehangolni, ennek 93 százalékát azonnal hatályba is léptetik, a többit (ahol a két köztársaság érdekei eltérnek) a következő 3-5 év során közelí­tik egymáshoz. Ezt az időt azonban az EU túl hosszúnak tartja, mert hátráltatná a társu­lásról folyó tárgyalásokat. Az unióhoz való közeledést mind­két fővárosban kiemelt fontos­ságú ügyként kezelik, bár Mon­tenegró egyes pártjai három év múlva népszavazást szeretné­nek tartani a függetlenségről. A Nyugat-Balkán államainak közeledését az EU a piaci refor­mok meggyorsításához, az em­beri jogok kiterjesztéséhez, a szervezett bűnözés és a korrup­ció elleni harc eredményessé­géhez köti. Mint a Reuters emlé­keztet, az öt állam közül Hor­vátország és Macedónia tudott stabilizációs és társulási egyez­ményt kötni, a fennmaradók - Albánia, Bosznia és Szerbia- Montenegró - viszont erre még várni kényszerülnek. (VG)

Next