Világgazdaság, 2004. január (36. évfolyam, 1/8760-20/8779. szám)

2004-01-21 / 13. (8772.) szám

10 VILÁGGAZDASÁG hír­adó USA: 7,8 százalékkal nő a reklámpiac Várhatóan 140 milliárd dollár közelébe emelkedhet az Egyesült Államok hirdetési piaca az idén. Ez 7,8 százalékos növekedést jelent a világ legnagyobb piacán - véli a TNS Media Intelligence kutatóintézet. A korábbi jóslatok 5-6 százalékos ja­vulásról szóltak. Az egyik fő tényező a növekedésben az athéni nyári olimpiai játékokkal kapcsolatos reklámköltés lesz. Az idén a politikai hirdetési piac is fellendül az év végi amerikai elnök­­választás miatt. A bővülést segíti az általános gazdasági meg­élénkülés is. A TNS szerint a hirdetési piac legdinamikusabban növekvő szegmense a spanyol nyelvű reklámoké. (VG) Terjeszkedik az International Herald Tribune Újabb tartalmakkal készül előállni az International Herald Tribune (IHT). Az angol nyelvű lap vezetői Párizsban jelentették be, hogy részletesebben foglalkoznak az európai üzleti élettel, a technológiaiparral, a kommunikációval, az utazási lehetősé­gekkel és a munkaerőpiaccal. Michael Golden kiadóvezető a befektetés pénzügyi hátteréről és a kiadó eredményeiről nem nyilatkozott. Az IHT tavaly került a The New York Times (NYT) tulajdonába. Az NYT a hírek szerint 75 millió dollárért vásárolta meg a társtulajdonos Washington Post 50 százalékos részese­dését, véget vetve a harmincöt éves partnerkapcsolatnak. (VG) Pénzes lakó kerül a villába Mától tovább nő a Való Világ 3 leendő győztesének nyeremé­nye. Az esti beszavazóshow három résztvevője összesen több mint 8 millió forinttal licitált, hogy bekerülhessen a beszavazó­­show-ba, amelyre még soha nem volt példa a magyarországi kereskedelmi televíziózás történetében. A legmagasabb licit 3,1 millió forint, míg a legalacsonyabb 2,5 millió. Az összegek jelen­leg ügyvédi letétben vannak. A három jelentkező közül a két vesztes visszakapja az általa felajánlott összeget, míg a villa új lakója a végső győztes 70 millió forint körüli rekordnyereményét pótolja ki megtett licitjével. (VG) Hír Tv: irány Erdély és Szlovákia MUNKATÁRSUNKTÓL Romániai és szlovákiai kábel­­hálózatokkal tárgyal a Hír Tv. A tervek szerint már az év első felében elindulhat a magyar hírcsatorna sugárzása a szom­szédos országokban - tájékoz­tatta lapunkat Borókai Gábor, a Hír Televízió Rt. vezérigazgató­ja. Erdélyben már nagyon kö­zel állnak a megállapodáshoz az egyik nagyobb kábelháló­zattal, és folynak­ az előzetes tárgyalások Szlovákiában is. Számításaik szerint Szlovákiá­ban 200 ezer, Romániában pe­dig további 3-400 ezer háztar­tásba juthatna el a hírcsatorna adása, ha minden lehetséges partnerrel sikerül megállapod­ni. Mint mondta, már akkor is elégedett lenne, ha az összes szóba jöhető lehetőség fele rea­litássá válna. Borókai Gábor szerint a csa­torna várhatóan az ez évi be­vételeiből már képes lesz előteremteni idei működési költségeit. A hírcsatorna bővíteni kí­vánja éjszakai struktúráját. Bo­rókai Gábor jelezte: a jelenleg program nélküli éjjel egy és hajnali öt óra közötti időszakot szeretnék műsorokkal megtöl­teni, és tervezik a napközbeni programok külföldi híradások­kal való bővítését is. Mint mondta: a további fejlesztések­hez már mindenképpen szük­ség lenne újabb befektetőre. Je­lenleg is folynak a tárgyalások a tulajdonosi kör bővítéséről, részleteket azonban ezúttal sem kívánt közölni a lehetsé­ges befektetők kilétéről. (SK) Borókai Gábor VG hu EZ TÖRTÉNT A VGO-N VILAGGAZDASAG. online ---------------------------------------------------------­ BEÖTHY ÁKOS Szinte még vissza sem rázód­­hattak olvasóink az ünnepek után a dolgos hétköznapokba, amikor Medgyessy Péter máris színt hozott a szürke évkezdés­be, menesztette­­László Csaba pénzügyminisztert. Talán az időzítés számlájára írható, ta­Forrás: 1/60 Ián az utód személye nem moz­gatta meg olvasóink fantáziá­ját, de a nem mindennapi ese­ményre meglepően kevés hoz­zászólás érkezett. Ezek mindegyike egyetértett azonban abban, hogy színjáték a miniszter leváltása: a költség­­vetési hiányért nem csak ő fele­lős, a megszorítások pedig to­vábbra is érvényben marad­nak. Az utóbbi napokban meg­jelent cikkek közül a Kevés a magyar diplomás című írás vál­totta ki a legnagyobb reakciót. Egy olvasónk szerint lehet, hogy az EU-átlaghoz viszonyít­va kevés a diplomás, magyar viszonylatban azonban még sok is. A diploma értéke deval­válódott, és elenyészik a kap­csolati tőkéhez képest. A hoz­zászóló arra is felhívja a figyel­met, hogy míg máshol mini­mum háromszor többet keres egy diplomás egy fizikai állo­mányánál, addig itthon ez az arány 30-50 százalék. Egy egyetemi oktató olva­sónk azt írja, hogy a túlképzés az elmúlt öt évben indult meg a felsőoktatási intézményekben, így a közölt összehasonlítás szerinte értelmetlen. A lemara­dást ugyanis nem pár év alatt kellene behozni úgy, hogy min­denki felvételt nyer, aki írni és olvasni tud.­ ­ HAVI TOP 3__________ Laptopboom 3389 Mi számít munkaidőnek? 2968 Béren kívüli juttatások 2794 R­EKLÁM ÉS MÉDIA Szerkeszti: Simon Krisztián Drágulás a lappiacon Újabb női magazint ad ki a Sanoma Budapest Drágábbak lettek a lapok és a magazinok az év elején. Van olyan kiadó is, amely még ki­vár az áremeléssel. A példány­­számcsökkenés miatt nem szerencsés az emelés, a há­rom százalékpontos áfakulcs­­növekedés miatt azonban szükségszerű volt - vélik a ki­adóvezetők. MUNKATÁRSUNKTÓL kénytelen volt árat emelni a Sanoma Budapest Kiadói Rt., a társaság célkitűzéseit ugyanis tartani kell - számolt be lapunk­nak Szabó György, a Sanoma Rt. vezérigazgatója. Csak azon ter­mékeknél nem drágítottak vagy csak minimálisan, amelyeknél nagyon kiélezett a piaci verseny. Ilyenek a női szolgáltatómagazi­nok, amelyek piaca erőteljesen árérzékeny. A Sanoma kiadói szinten 7-8 százalékkal növelte az árakat. Szabó György, aki egyben a Magyar Lapkiadók Egyesüle­tének (MLE) az elnöke is, felhív­ta a figyelmet: a megnövekedett áfakulcs 2 milliárd forint plusz­áfa befizetésével terheli a kiadó­kat 2004-ben, márpedig ezen az összegen tíz havi lapot indíthat­nának a kiadók. Ám nem állt meg az élet az áfaemelés miatt. A Sanoma heteken belül Maxima néven újabb női magazint dob a piacra. További részleteket azon­ban Szabó György nem árult el a hazai magazinpiacon 30 százalé­kos részesedéssel bíró Sanoma új kiadványáról. Egyelőre nem növekedtek a többek között a Blikket, a Magyar Hírlapot és a Nemzeti Sportot jegyző Ringier Kiadó Kft. kiadvá­nyainak árai. Papp Béla ügyveze­tő igazgató azonban lapunknak elmondta: a drágítás mégis elke­rülhetetlen. A Ringier várhatóan februárban vagy márciusban nö­veli lapjainak és magazinjainak az árát. Nem drágul meg minden kiadványuk, olyanok viszont lesznek, amelyeknél erőteljesebb növelésre kényszerülnek. A leg­nagyobb értékesített példányszá­mú hazai napilap, a Blikk kap­csán egyelőre számolják, hogy a jelenleg 59 forintba kerülő termé­kért mennyivel kérnek majd töb­bet. A Nemzeti Sport árát várha­tóan nagyobb mértékben kény­szerülnek emelni. Papp Béla szerint az idén a ki­adók nagy kihívás elé kerülnek, mert valós az azzal kapcsolatos félelmük, hogy csökkenni fog ki­adványaik értékesített példány­száma. A példányszámcsökke­­néssel párhuzamosan pedig évek óta folyamatosan zsugoro­dik az olvasottság is. Pető János, az MLE főtitkára elmondta: A MÉH levélben nem­rég arról tájékoztatta az MLE-t, hogy a nyárig készítenek egy elemzést, amely az áfaemelés ki­adókra gyakorolt hatásait vizs­gálná. Jelezte azonban: az MLE addig is folyamatosan tárgyalá­sokat kezdeményez az érintet­tekkel, hogy sikerüljön mielőbb az ötszázalékos áfakulcs alá át­sorolni a lapkiadást. Az áfanövekedés hatásai a lapkiadókra 2004-ben VG-GRAFIKA A média repítheti Madárt MUNKATÁRSUNKTÓL Erdei Zsolt eddigi erőfeszítései mostantól kezdve kamatoznak - mondta Dámosy Zsolt, a bokszo­ló menedzsere a tegnapi tájékoz­tatón. A magyar klasszis szom­bati, Julio César Gonzáles elleni győztes világbajnoki címmérkő­zése után kivívhatja a média és a szponzorok támogatását, rajtuk keresztül pedig a piac is honorál­hatja a sportoló teljesítményét. Dámosy Zsolt szerint a legfon­tosabb lépés elismertetni Erdei Zsolt eredményét a német ZDF televízióval, amely az Universum Box-Promotion gáláinak az első számú támogatója. Márpedig a szombat esti karl­­sruhei gála büdzséje több száz ezer euróra rúgott. A menedzser a pontos összeget nem jelölte meg, azt azonban elmondta: a rendezvény teljes költségvetését 80 százalékban a ZDF, valamint más médiumok, köztük az RTL Klub állta. A magyar csatornát több évre szóló szerződés köti az Universumhoz Erdei Zsolt mér­kőzéseire. A jogdíjat üzleti titoként kezelik. Dámosy Zsolt nem nyilatko­zott azzal kapcsolatban sem, hogy a teljes összegből milyen mértékben részesült Erdei Zsolt. Összehasonlításképpen azonban elmondta: a vb-övtől nemrégiben megfosztott Darius Michalczews­­kit felvonultató bokszgálák költ­ségvetése több millió euró. Igaz, a lengyel sztár az Universum prémium kate­góriás bokszolója. Az elitkategóriát rajta kívül a Klicsko testvérek alkotják. Erdei Zsolt velük szemben eddig az eggyel lejjebbi A csoportba sem kerülhetett be. Remélem, hogy lesz változás, amely az anyagi helyzetemen is megmutatkozik majd - mondta maga az érintett. Erdei Zsolt sze­rint mostantól már nemcsak „megélhetési bokszoló” lesz, ha­nem komoly pénzdíjakért léphet majd a szorítóba. Annak érdekében, hogy Erdei Zsoltot a tengerentúlon is megis­merjék, az Universum első lé­pésként ingyenesen átadta a su­gárzási jogot az HBO-nak, a tele­víziós társaság érdekeltségein keresztül várhatóan 80 millió amerikaihoz juthat el az adás. A mostani siker a média mel­lett a szponzorok figyelmét is fel­keltette. A németországi közpon­tú Praktiker már a mérkőzés nap­ján megegyezett a bokszolóval, a szerződés részletein jelenleg is dolgoznak, valamint tárgyalnak egy nagy sportszergyártóval is. Dámosy Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a bokszoló reklám- és marketingjogai az Universum Box-Promotion tulajdonát képe­zik, amely véleménye szerint jól kiépítette az utat Erdei Zsolt előtt. Elismerte, hogy a szerencse is se­gített, hiszen Michalczewski vere­sége nagyban meghatározta, hogy a magyar öklöző világbajno­ki mérkőzést játszhatott. Erdei Zsolt Növekedhet a rádiós szerep a médiamixben MUNKATÁRSUNKTÓL________ A kampányok túlnyomó része 2003-ban is a tévében jelent meg Magyarországon, noha ha­tékonyságuk jelentősen növe­kedhetett volna, amennyiben a rádiós hirdetésekre nagyobb hangsúlyt fordítanak. A televí­ziós reklámok bekerülési ára azonban nagyon alacsony Ma­gyarországon, a csehországi árakhoz képest például kétszer olyan olcsó a tévés hirdetés - véli Horváth Réka. A Danubius rádió marketingigazgatója sze­rint az idén úgy tűnik, piaci pa­radigmaváltás kezdődik el, mi­vel a tévéárak emelkednek, ke­reslet-kínálat függvénye alakul ki. Másrészről pedig az olcsó té­véreklámok miatt jelentősen megnőtt a reklámzaj, ami a té­vés hirdetések esetében a haté­konyságot is jelentős mérték­ben csökkenti, így azonos visz­­szaidézés eléréséhez egyre több felületen kell megjelenni - véli Horváth Réka. A rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján Feledi György médiaszakértő készített egy tanulmányt 2004 januárjá­ban, ami a kampányok során használt médiaköltéseket veti össze az adott szegmens reklám­­visszaidézési értékével. A TGI Hungary végzi a reklám-vissza­­idézés mérését. Feledi György szerint a tévé és a rádió az elsőd­leges ismertséggeneráló eszköz. Számításai szerint amennyiben 2003-ban a televízió reklámré­szesedése 10 százalékkal csök­kent volna, s ezzel az értékkel a rádióhasználat növekszik, a rek­­lám-visszaidézés mértéke 1,2 százalékos növekedést mutatna. Feledi György leszögezte: mind­ez azt bizonyítja, hogy a tévé­használat mellett érdemes na­gyobb volumenben a rádióban is megjelenni, mert ez növeli a rek­­lám-visszaidézési arányt. 2004. január 21., szerda Valamelyest javult a német reklámpiac MUNKATÁRSUNKTÓL______ Minden idők második legmaga­sabb értékét érte el a németor­szági reklámpiac 2003-ban. A Nielsen Media Research (NMR) kutatásából kiderül, a rekordot jelentő 2000-es év után tavaly 17,2 milliárd euróra nőtt a klasz­­szikus reklámokra fordított bruttó összeg. Nem indult túl biztatóan az előző év, a gyenge növekedés azonban az év végére felerősödött, és decemberben már tíz százalékkal költöttek többet reklámokra, mint az egy évvel korábbi időszakban. A napilapok esetében 10 szá­zalékkal nőttek a hirdetési bevételek. Az NMR adatai sze­rint ez azt jelenti, hogy a napi­lapokban elhelyezett reklámok­ra közel 4,1 milliárd eurót fordí­tottak 2003-ban Németország­ban. A helyzet persze nem ala­kult ennyire kedvezően. A ki­adók ugyanis tavaly az év nagy részében, különösen az első öt hónapban, arra panaszkodtak, hogy nettó hirdetési bevételük (nem a teljes árbevételük) közel 7 százalékkal csökkent. A reklámtortából a legna­gyobb részesedéssel a televíziók bírnak. A tv-s hirdetésekre 7,4 milliárd eurót költöttek, amely emelkedés elmarad a lapokéhoz képest. A tévés hirdetések érté­ke 2,7 százalékkal emelkedett a korábbi évhez képest.­ ­ HIRDETÉSI BEVÉTELEK (milliárd euró) 2003-ban Változás* Tv 7,44 2,69 Napilap 4,09 10,23 Magazin 3,77 -1,96 Szaklap 0,39 -2,54 Rádió 0,91 2,07 Plakát 0,53 6,53 Összesen 17,15 3,25 * Százalék, 2002-höz képest. Forrás: Nielsen Media Research Internet

Next