Világgazdaság, 2004. június (36. évfolyam, 104/8863-125/8884. szám)

2004-06-01 / 104. (8863.) szám

2004. június 1., kedd VILÁGGAZDASÁG E­URÓPAI UNIÓ 3 Pea: ötletekből pályázatok Az idén 370, jövőre 100 projekt készül el a program keretében A pályázat-előkészítő alap (pea) támogatásával eddig tíz nyertes ötletből készült komp­lett projekt- és pályázati cso­mag 271 millió forint érték­ben. Az idén 370, jövőre 85 pályázat, valamint 15 központi projekt kidolgozása fejeződik be; összesen mintegy 400 - 85-90 százalékban hazai - szakértő munkálkodik a pen­­siker érdekében. KOCSI MARGIT Az európai uniós forrásokra ed­dig beérkezett csaknem 3800 pá­lyázat közül tíz készült az első pályázat-előkészítő alap (peas) támogatásával, és az év végéig további 370 komplett csomagot adnak be a program keretében. Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesz­tési Hivatalt felügyelő politikai államtitkár a pea- és egyúttal a pályázati tapasztalatokról szólva elmondta: eddig a beadott mun­kák egytizede jó minőségű, azon­nal befogadható volt, további 40 százalékuk pedig egyszerű hi­ánypótlással korrigálható. Közöl­te azt is, hogy június végéig 35 milliárd forintnyi központi fej­lesztési program indul Magyar­­országon uniós támogatással és hazai társfinanszírozással. A peal-nél a legtöbb projekt- és pályázati csomag - az idén 310 - a humánerőforrás-fejlesz­tés (hefop) témakörében készül. Ezek alapvető célja a munkanél­küliség leküzdése és megelőzé­se, a regionális munkaerő-fej­lesztő és -képző központok or­szágos hálózatának kiépítése és tudáscentrumként való működ­tetése, általában az oktatás és képzés infrastruktúrájának fej­lesztése, az esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetűek felzárkóz­tatásának biztosítása. A már el­készült tíz peal-pályázat közül hét a sajátos nevelési igényű ta­nulók integrált képzését szolgál­ja a közoktatásban, Kaposvárott, Kecskeméten, Nyergesújfalun, Nyíregyházán, Tatabányán, Bé­késcsabán és Budapesten. A hefép pályázat-előkészítő alap keretében csaknem 60 milliárd forintot irányoztak elő központi projektekre a 2004-2005-ös év­re. Ilyen lesz a 11 milliárd forin­tos beruházással megvalósuló regionális egészségcentrum is Debrecenben. Az elkészült pea-pályázatok sorába tartozik környezetvéde­lem és infrastruktúra (kiop) té­makörben az a három projekt, amely az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztését szol­gálja Baján, Pécsett és Szegeden, összesen csaknem 380 milliós beruházással. Itt a 2004-2005- ös projekt- és pályázati csoma­gok az ivóvíz és a vízbázisok vé­delmére, a szennyvízelvezetésre, hulladékgazdálkodásra és a megújuló energiaforrások fej­lesztésére koncentrálnak. A regio­nális fejlesztés (rop) témakörben ugyancsak megkezdődött az első projektek kidolgozása. Az idén 40 csomag készül el a helyi fog­lalkoztatás támogatására a szoci­ális gazdaságban. Maga a pea-program 2005- ben is folytatódik, 85 projekt- és pályázati csomag kialakításával. Addigra beindul a pea2 is, amely - a decentralizáció jegyében - a támogatandó projektötletekről gyakorlatilag már a régiók kezé­be adja a döntési jogot. A pea1 keretében elkészült/elkészülő projektek száma gazdasági versenyképesség (grop) humánerőforrás-fejlesztés (hefop) környezetvédelem és infrastruktúra (kiop) regionális fejlesztés (rop) VG-GRAFIKA Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal s­m­­­mmmm Erősödő nyomás adóügyben Francia- és Németország foko­zott nyomást gyakorol az Euró­pai Unióra annak érdekében, hogy harmonizálja a vállalati adókat - írja a Handelsblatt azt a hírt kommentálva, hogy Nicolas Sarkozy francia és Hans Eichel német pénzügymi­niszter az Európai Bizottság­hoz intézett közös levélben sürgette az egységes vállalati adók bevezetését. A két pénz­ügyminiszter bejelentette, hogy mielőbb konkrét javaslatokat kíván tenni nem is annyira az adók egységesítése, mint in­kább a minimális elvonások szintjének meghatározása cél­jából. Hasonló felvetéssel élt Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár legutóbbi párizsi ta­lálkozójukon, de Brüsszel ak­kor ezt szokatlanul gyorsan utasította vissza. Most Frits Bolkestein, az EU belső piaci biztosa vetette el nyomban a francia-német kez­deményezést, mondván: az adók különbözőségében a ver­seny ösztönzésének fontos ele­mét látja. Nem így Schröder kancellár, aki tisztességtelen­nek nevezte az adóversenyt a régi és az új tagállamok között egy május 1-jei beszédében­­ a tíz új tagállam csatlakozásának napján. Őt és néhány más, ma­gas nyereségadó-elvonással ope­ráló tagállam vezetőjét egyre inkább aggasztja a munkahe­lyek elvesztésének lehetősége azáltal, hogy vállalataik az ala­csony társasági adójú új kelet­európai tagokhoz telepítik át termelésüket. (VG) Értelmetlen korlátozások MUNKATÁRSUNKTÓL A múltban sem a bővítés, sem az átmeneti migrációs korlátozások feloldása nem hozott látványos munkaerő-vándorlást, ezért ha­sonló aggodalmak most is meg­alapozatlanok - hangoztatja egy európai polgárjogi szervezet (ECAS - European Citizen Action Service) jelentése. A Befe­jezetlen bővítés című elemzés szerint a munkaerő-piaci korlá­tozásoknak már csak a várható csekély mozgás miatt sincs ér­telmük, ezért azokat idő előtt fel kell számolni. A jelenlegi helyzetet az uniós előírások és a tagállami szintű szabályozások, illetve rendészeti intézkedések tarka sokasága jel­lemzi, amelyet még inkább átlát­hatatlanná tesznek azok a kü­lönbségek, amelyek a schengeni személyforgalmi rendtartás és a munkaerő-piaci intézkedések kö­zött fennállnak. A jelentés szer­zői ezért azt ajánlják, hogy a sza­bad munkavállalás, útjában álló akadályokat már egy kezdeti, kétéves átmeneti időn belül le kell bontani, ez alól csak a régi és az új tagállamok mezsgyéjén fek­vő régiókban szabad kivételt ten­ni, ahol a gyors átállás tényleges feszültségeket eredményezhet. ­ A MIGRÁCIÓT FÉKEZŐ TÉNYEZŐK gazdasági feltételek: a nyugaton remélt nagyobb jövedelem realizálását hátráltatják az otta­ni, magasabb megélhetési költ­ségek ,társadalmi-kulturális feltételek: a nyelvi és kulturális különbségek miatt a bevándorlóknak nagyon keményen kell dolgozniuk, hogy a célország lakossága befogad­ja őket; erős a visszatartó hatá­suk a rokoni és a baráti kötelé­keknek; a közép- és kelet-euró­pai lakosság körében a helyben maradás erős kötelékét képezi a birtokolt (esetleg generációkon keresztül átörökített) ingatlan el­adásával járó bizonytalanság ss adminisztratív akadályok: a mig­ráció útjában álló korlátozások nemcsak bonyolultak, hanem a róluk szóló tájékoztatás hiányos, rendezetlen és gyakor­ta félrevezető Transzatlanti virágzás VG-ÖSSZEFOGLALÓ A politikai feszültségek és a ke­reskedelmi viták ellenére az Európai Unió és az Egyesült Álla­mok közötti gazdasági kapcsola­tok szorosabbak és mélyebbek, mint valaha - állapítja meg egy újabb tanulmány. A „Partnerek prosperitásban" szerzője, dr. David Hamilton, a washingtoni Centre for Transatlantic Relations kuta­tója szerint az USA és Francia-, il­letve Németország között hiába volt tavaly példátlanul alacsony a politikai kapcsolatok szintje, ez egyáltalán nem befolyásolta a be­fektetési és üzleti döntéseket. Amerikai cégek például 2003- ban hétmilliárd dollárt fektettek be Németországban, ami éles fordulatot jelent 2002-höz ké­pest, amikor ötmilliárdot vontak ki onnan. A Franciaországba irá­nyuló amerikai invesztíciók is tíz százalékkal bővültek tavaly. A franciák pedig egyedül Texasban többet fektettek be, mint az USA . AZ EURÓPAI PIAC kibővülé­se tíz új állammal csakis ja­vára válhat az USA-EU gaz­dasági kapcsolatrendszer­nek - mondja a „Partnerek prosperitásban” szerzője, aki szerint az amerikai mul­­tik különösen három or­szágra figyelnek a csatlako­zó tízből: Lengyel-, Magyar- és Csehországra, Kínában és egész Ázsiában együttvéve. A transzatlanti gazdasági kap­csolatok 2500 milliárd dollárt generálnak évente, és 12 millió embernek adnak munkát. Az Egyesült Államokban ugyan so­kat beszélnek Kína felemelkedé­séről, de az amerikai cégek tíz­szer annyit invesztálnak Hollan­diában mint Kínában. A tanul­mány szerint túl nagy figyelmet kapnak a kereskedelmi viták, holott azok mindössze­ 1-2 száza­lékát érintik a teljes USA-EU ke­reskedelmi forgalomnak. Ráadá­sul Hamilton szerint a teljes transzatlanti forgalomból a ke­reskedelem mindössze 20 száza­lékkal részesedik. RÖVIDEN Európa kulturális fővárosai Luxembourg és a romániai Sibiu városa lesznek 2007-ben Európa kulturális fővárosai, míg 2008-ban Liverpoolt és a nor­végiai Stavanger városát éri ez a megtiszteltetés - döntöttek a múlt héten a kulturális miniszterek. Az 1985-ben görög javaslat­ra indult kezdeményezés célja, hogy a kiválasztott városok be­mutatkozzanak, és befektetőket csalogassanak. Nem kevesebb mint kilenc kulturális fővárosa volt az EU-nak 2000-ben. Annak érdekében, hogy ne veszítsen jelentőségéből a cím, 2005-től csak két város kaphatja meg évente. Magyarország 2010-re je­lölhet majd egy várost. (EUobserver) Gyorsuló infláció Az euróövezet átlagos árszínvonala májusban 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábban mért szintet, ennek nyomán fokozódnak a közeli kamatemelésre irányuló várakozások. Az első négyhavi adatok alapján azonban a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy még van esély az idei infláció két százalék alatt való tartására. Szakértői elemzésekben az olaj ki­ugró ütemű drágulását jelölik meg az általános inflációs nyo­más okaként. (Eurostat) Elmaradt az áttörés Mexikóban Nem volt látványos áttörés a mexikói Guadalajarában tartott európai-latin-amerikai csúcson, a több állam- és kormányfő részvételével tartott tanácskozáson azonban elhatározták, hogy a kereskedelmi kapcsolatokat - részint a dohai világkereskedel­mi köztárgyalási fordulóval összhangban - szorosabbra fűzik. A delegációk célként tűzték ki egy társulási egyezmény kimunká­lását. A Mercosur néven ismert (Argentínát, Brazíliát, Uruguayt és Paraguayt magában foglaló) dél-amerikai gazdasági tömörü­léssel októberben tartanak fontos kereskedelemliberalizációs tárgyalásokat. (AFP) Népszerű lenne egy skandináv unió A skandináv országok közvéleménye egy északi unió felállítását preferálná az EU-val szemben - derül ki a legfrissebb közvéle­mény-kutatási adatokból. A svédek 45 százaléka örül az EU- nak, de 49 százalékuk egy északi uniót látna szívesebben. A nem EU-tag Norvégiában 46 százalék támogatná az északi uni­ót, szemben a 40 százalék EU-pártival. A térség legrégebbi EU- tagországában, Dániában fordított a helyzet, 47 százalék prefe­rálja az EU-t, míg 44 százalék az északi uniót. Felelős politiku­sok szerint az EU-nak nincs alternatívája. (EurActiv) Belügyi „magcsoport” A terrorizmus elleni harcra való hivatkozással öt EU-tagállam (Belgium, Hollandia, Luxem­burg, Németország és Ausztria) a belbiztonsági és idegenrendé­szeti intézkedéseik összehango­lását határozta el. Az együttmű­ködés keretében mindenekelőtt kiterjesztik az információmeg­osztást, ennek részeként 24 órán belül egymás rendelkezé­sére bocsátják az ujjlenyomat­képeket és a DNS-vizsgálatok eredményét, illetve a veszélyes­ként nyilvántartott személyek egyéb adatait. A felek vállalták, hogy közösen járőröznek, együttesen biztosítanak fegyve­res személyzetet a repülőgépe­ken, illetve közösen szervezik meg az illegális bevándorlók hazatelepítését. Az egyezményt aláíró belügyminiszterek hang­súlyozták, hogy nem egy „zárt klubról” van szó, ezért az együttműködéshez bármely tag­állam csatlakozhat. A kezdemé­nyezés az országok azon köré­ből indult ki, amelyek annak idején létrehozták a schengeni rendszert, Franciaország azon­ban a mostani egyezményből kimaradt. Az Európai Bizottság szóvivője semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy néhány tagállam szorosabbra fűzi az együttműködését néhány terü­leten. (EUobserver) Megújításra vár az útlevél Folytatás az 1. oldalról A tagállamok legutóbb az unió legfőbb döntés-előkészítő fóru­mának számító Coreper (állan­dó képviselők bizottsága) múlt heti ülésén egyeztettek az Eu­rópai Bizottság februárban elő­terjesztett javaslatáról, s a la­punknak nyilatkozó szakértők szerint a június 8-ra tervezett bel- és igazságügyi tanácsülé­sen már politikai megállapo­dásra kellene jutni a tervezet­ről. Vita van azonban még ar­ról, hogy a második azonosító­fajtát az elsővel, vagyis a digitá­lis fényképpel azonos időben, egyszerre vezessék-e be, vagy pedig csak néhány évvel ké­sőbb. Több más tagállam által osztott magyar vélemény sze­rint az egy­idejű bevezetés len­ne költséghatékonysági szem­pontól a jobb megoldás. Az ál­lam- és kormányfők március­ban arra szólították fel belügy­minisztereiket, hogy az útleve­lek biztonságosabbá tételéről szóló rendeletet már az év vé­géig fogadják el. A sietség magyarázata az Egyesült Államok nyomása. Az USA ugyanis a terrorizmus el­leni harc jegyében csak azokat az utazókat hajlandó vízum nélkül beengedni október végé­től kezdődően, akiknek úti ok­mányában biometrikus azono­sítójelek szerepelnek. Bár az EU abban bízik, hogy a határ­időt Washington hajlandó lesz kicsit kijjebb tolni, a „régi” 15 tagállam közül 14-et, továbbá Szlovéniát fenyegeti emiatt a je­lenlegi amerikai vízummentes­ség elvesztésének veszélye. aominava □QDoaanoa G­K­I A MAGYAR GAZDASÁG AZ EU-TAGSÁG UTÁN Május: előrejelzés 2004-re • Június: előrejelzés 2006-ig GKI Gazdaságkutató Rt., www.gki.hu • Tel: (1) 318-1868 • Fax: (1) 318-4023

Next