Világgazdaság, 2004. június (36. évfolyam, 104/8863-125/8884. szám)

2004-06-24 / 121. (8880.) szám

14 VILÁGGAZDASÁG 2004. június 24., csütörtök SPORTBIZNISZ Szerkeszti: Simon Krisztián Minden korábbinál nagyobb, 185 millió eurós bevételre tesz szert az UEFA a portugáliai labdarúgó Európa-bajnokság­­hoz kapcsolódó szponzorációs jogok értékesítéséből. Közben a futballpiac vezető sport­márkáját, az Adidast többen is letaszítanák trónjáról, az ifjú ti­tánok imázsjogai pedig egyre jobban felértékelődnek. KASSAY LILI (BUSINESS GROUP) - SIMON KRISZTIÁN Nemcsak az Eb-n részt vevő lab­darúgó-válogatottak vívnak ki­élezett mérkőzéseket egymással, a nemzeti tizenegyeket öltöztető sportszergyártók rivalizálása is felerősödött. A portugáliai ese­ménysorozaton a futballpiac ve­zető sportmárkái szinte kivétel nélkül komoly erőkkel bírnak. Az Adidas öt, a Nike és a Puma négy-négy, az Umbro kettő, a Hummel pedig egy válogatottat „öltöztetett fel”. A nagyra törő márkák célja az Adidas európai hegemóniájának megtörése. Ez nem lesz könnyű, hiszen a futballpiacon első számú márkaként ismert herzogenau­­rachi cég évente több millió eurót költ reklámokra. A tét óriási: a hi­vatalos mezszállítók csalódottsá­ga akár a nemzeti válogatottakkal való együttműködés megszűnését is jelentheti. Az Adidasnál optimisták. Az idén 3-5 százalékos növekedés mellett rekordbevétellel számol a cég a labdarúgó Európa-bajnok­­ság kapcsán - jelezte Herbert Hainer, az Adidas-Salomon elnö­ke. A csoport nyeresége terveik szerint ebben az évben 10 száza­lékkal emelkedik. Csak emlékez­tetőül: a japán-koreai világbaj­nokság évében a társaság 30 szá­zalékkal, 800 millió euróra növel­te labdarúgásból származó bevé­teleit. A vb-ből még 2003-ban is profitált a cég, amelyet jól jelez, hogy az előző évivel azonos mér­tékű maradt a társaság labdarú­gással kapcsolatos forgalma. 2003-ban az Adidas 6,27 milliárd eurós bevételt könyvelt el. Herbert Hainer ezúttal is ked­vező folytatással számol. Vélemé­nye szerint 2005 is sikeres év le­het, annak ellenére, hogy az Adi­das szempontjából kiemelkedő sportrendezvényre jövőre nem kerül sor. Igaz, kedvező alapot je­lenthet a cég számára, hogy 2006- ban éppen Németország rendezi a világ legnézettebb televíziós sporteseményét, azaz a labdarú­gó-világbajnokságot. Az előkészü­letek kapcsán pedig bizonyára számos termék iránt megnövek­szik majd a kereslet az egyre nö­vekvő méretű futballpiacon. Támad a Nike és a Puma. A német márka mindenesetre nem ülhet tétlenül babérjain, mert leg­nagyobb riválisa, az amerikai Nike mindent megtesz, hogy leta­szítsa trónjáról a herzogenau­­rachi sportfelszerelés-gyártót. Tény: a Nike óriási összegeket költ a labdarúgásra, a most zajló Euró­­pa-bajnokságon pedig a második legnagyobb mezszállítónak szá­mít. A Nike négy válogatottat: Oroszországot, Hollandiát, Hor­vátországot és a rendező Portugá­liát látja el felszereléssel. Az ame­rikai cég mellett ráadásul a Puma is terjeszkedne. A német sport­szergyártó is négy együttest öltöz­tet. A cég vezérigazgatója, Jochen Zeitz úgy kalkulál, hogy a labda­rúgásnak köszönhetően a cipő- és sportruházat-értékesítés az idén két számjeggyel emelkedik majd. Kinek a hálóját célozzák? Hi­ába bújtatja azonban Thierry Henryt Adidas-mezbe a francia nemzeti válogatott, az Arsenal sztárja minden más reklámfelüle­ten Nike-mezben jelenik meg, te­tőtől talpig. Hasonló a helyzet töb­bek között Francesco Tottival is, aki hazája nemzeti tizenegyében Puma-mezbe öltözött, ugyanazon időszakban mégis az amerikai márka reklámembere. Mindez elsősorban amiatt le­hetséges, mert az imázsjogok tu­lajdonlása, valamint alkalmazá­sa továbbra is szabályozatlan kérdés, pedig az eltérő szerződé­sek alapján a szponzorok érde­kei igencsak sérülhetnek. Persze az ellentétek a labdarúgás vala­mennyi szintjén megjelennek: a sportoló, a klub, valamint a nem­zeti válogatott érdekei is folya­matosan ütközhetnek a jelenlegi szabályozási űr következtében. A kérdéskörben jelenleg két fogalom: az úgynevezett imázs­jogok, valamint a személyes pro­­mótálás gyakorlata különbözte­­tendő meg, és pontosan részlete­zendő minden szerződésben. Előbbi a reklám-, videofilmek­ben, fotókon való személyes je­lenlétet, a sportoló nevének használatát, a vele kapcsolatos történetek közlését, hangját vagy egyéb személyes azonosító vonásának használatát jelenti. Az utóbbi pedig az interjúkat, eseményeken, rendezvényeken való részvételt. Hat-hét évvel ezelőtt az imázsjogok a játékos klubjának tulajdonát képezték. Ám megin­dult egy folyamat, ami egyre erő­sebbé tette a sportolók szándékát a saját imázsukkal kapcsolatos jo­gaik kontrollálására, nem utolsó­sorban a kapcsolódó pénzössze­gek feletti rendelkezésre. A hely­zet rendezetlensége és a komoly pénzösszegek ellenére a fogal­mak értelmezése, jogi meghatáro­zása, valamint a szerződésekben való részletes említése még min­dig Európa-szerte hiányzik. Tízmilliós reklámarc. Márpe­dig a futballsztárok éves kerese­tük jelentős részét reklámszerző­déseiknek köszönhetik. David Beckham mint a legjobban kereső futballista például tavaly 22,4 mil­lió euróval gazdagodott. Összes fi­zetésének valamivel több mint a fele (11,4 millió) a játékos reklám­­szerződéséből származott. Az ázsiai marketingkampányból Beckham további 1,5 millió euró­val részesült, önéletrajzi könyve pedig újabb hárommilliót jelen­tett számára. Ha keresetét tekintve egyelőre Beckhamtől jóval el is marad Wayne Rooney, a 18 éves tehetsé­ges angol ázsiai expanziója már igazolási díjat. Roman Abramo­­vics, a Chelsea tulajdonosa nem sokkal az Eb előtt 35 millió fontot ajánlott érte az Evertonnak, ma már azonban 50 millió fontos, re­kordot jelentő átigazolási díjról beszélnek esetleges klubcseréje kapcsán. Az UEFA biztosan nyerő. Új szponzorációs stratégiájának kö­szönhetően minden korábbinál nagyobb bevételre tesz szert az Eb-n az Európai Labdarúgó-szö­vetség. Az UEFA összességében 817 millió euróra tervezett marke­ting-, televíziós jogdíj-értékesítési bevételeihez 185 millió euróval já­rulnak hozzá a központi szpon­zorációs bevételei. A nyolc hivatalos támogató - Canon, Carlsberg, Coca-Cola, Hyundai, JVC, MasterCard, McDo­nald’s, T-Mobile - átlagosan 22,6 millió eurót invesztál a háromhe­ A sportmárkák is megküzdenek az Eb-n Továbbra sem tisztázott az imázsjogok tulajdonlása és alkalmazása most rontja az angol válogatott csapatkapitányának üzletét. Roo­ney evertonos mezeiből 1,2 milli­ót értékesítettek, amely megha­ladja az eladott Beckham-meze­­ket. Nehéz megjósolni, hogy mek­kora sztár válhat belőle az Euró­­pa-bajnokság végére, az viszont már most biztos, hogy eddigi telje­sítménye igencsak felértékelte át­ a Portugal Telecom, illetve az NTT Com, míg hat nemzeti partner - a postai szolgáltató CTT, a pénzügyi szolgáltató BPI, a Galp Energia, a papírgyártó Navigátor, a Cista Alegre, valamint az Adidas - ösz­­szességében lényegesen kisebb összeggel, körülbelül 1,5 millió euróval toldja meg a bevételeket. Helyzetben a szponzorok. Az UEFA az új marketing- és szpon­zorációs stratégiájának megfele­lően a szponzori kör és a szponzo­ri csomagok kialakításakor is új megközelítést alkalmazott. A Baj­nokok Ligájában már bejáratott és tapasztalatokat hozó rendszer át­vételénél lényegesen nagyobb ár/érték arányú üzleti ajánlatokat tett leendő partnereinek. A java­solt rendszer alapját a szponzorok számának csökkentése és az együttműködő partnerek jobb ki­szolgálása jelentette. A 2000-es Eb 12 hivatalos szponzorához ké­pest a vállalatok köre így nyolcra csökkent. Kiemelt figyelmet szen­telt az UEFA arra is, hogy a televí­ziós szponzoráció bevezetésével a partnereket minél többféle esz­közzel mutassák be. Elképzelése­ik szerint a pályák körüli táblahir­detések mellett a direktebb hatá­sú szponzorációs blokkok is erősí­tik a nézőkben a támogatók azo­nosítását. Márpedig a labdarúgó Eb a vi­lág második legnézettebb csapat­­versenye, a tornát az előrejelzé­sek szerint körülbelül 7,5 milliár­­dan követhetik a televízión ke­resztül. Ez elsősorban annak kö­szönhető, hogy az Eb közvetítési jogainak értékesítése nem korlá­tozódott az európai országokra, hanem az Egyesült Államok, Afri­ka, valamint Ázsia is kiemelt pi­acnak minősült. Ennek a törek­e SOKAT KRITIZÁLT JÁTÉKSZER. A labdarúgó Európa-bajnok­­ság hivatalos labdaszállítója 1970 óta az Adidas. A játék­szer ma már legfeljebb csak formájában hasonlít az egykor még igazi bőrből készült elődéhez. A Vasco de Gama hajó­naplójáról Roteiróra keresztelt labdán az összeillesztéseket hőragasztással oldották meg, amire eddig nem volt példa. Vízhatlansága nem újdonság, erre már az 1990-es vb lab­dája, az Etrusco is képes volt. Az Adidas minden mérkő­zésre 20 labdát szállít, a játékszeren feltüntetik a csapatok nevét, a mérkőzés dátumát és a stadion nevét. A labda 28 ezer forintba kerül. A cég által szponzorált játékosok ter­mészetesen elégedettek kell legyenek a játékszerrel, töb­ben azonban élesen kritizálják azt, mondván, a labda túlsá­gosan gyors, kiszámíthatatlanul száll és pattog, tós tornához kapcsolódó közvetlen szponzori jelenlétre. A terméktá­mogatásokkal ez az öszszeg elér­heti akár a 25 millió eurót is. A főszponzorok mellett az ese­ményt üzleti alapon támogatók köre a hivatalos és a nemzeti part­nerekkel tovább bővül. Előbbiek tagjaként támogatja az eseményt ,ésnek köszönhetően csaknem 200 országban követhetik figye­lemmel a nézők élőben, későbbi időpontban sugárzott mérkőzése­ken, illetve összefoglalókon ke­resztül az eseményeket. Történik mindez akkor, amikor a televíziós piac folyamatosan fregmentáló­­dik, egyre kisebb és kisebb elér­­ ő SPORTMÁRKÁK EB-SZEREPLÉSE________________ hető célközönséget felmutató csa­tornák versenyének színhelyévé válik. Az UEFA reményei szerint az új struktúra és együttműködés nemcsak a hivatalos szponzorok számára jelent nagyobb nézői el­érést, de növeli a labdarúgás kö­rüli marketingaktivitást. A köz­vetlen támogatói lehetőségekből kimaradók, illetve a szorosan vett versenytársak feltételezhetően mindent megtesznek annak érde­kében, hogy a televíziós közvetíté­sek idején kapcsolódni tudjanak az eseménysorozatokhoz. Ez nem pusztán a televíziós reklámmeg­jelenéseket jelenti, hanem az ösz­­szes olyan eseményt, kommuni­kációt, amelyik az adott ország lelkes labdarúgó-szurkolóit meg­szólítja. Lehetnek ezek road show jellegű közös meccsnézések (pl. T-Mobile-Borsodi mozgó kivetí­tő), vagy Eb-klub szabadidős programokkal (pl. Nemzeti Sport kitelepülése a Petőfi Csarnokhoz, erős televíziós támogatással). Eltérő stratégiák. A már emlí­tett hivatalos támogatók és part­nerek eltérő marketingcélokkal és -aktivitással jelentkeznek az Eb idején. A tajvani központú st­­vállalat, a BenQ például radikáli­san kívánt változtatni helyzetén a döntő szponzorálásával. A 19 éve működő, és korábban Acer Communications és Multimedia Group néven ismert cég 2001 de­cemberében változtatta nevét BenQ-ra. Jelenleg nemigen ismert sem Európában, sem Ázsiában. A társaság elsősorban ázsiai márka­ként tekint magára, de globális branddé válva az európai piacon is meghatározó szereplővé kíván válni. Ezért lett az Eb hivatalos it­­partnere, biztosítva az esemény hivatalos statisztikai adatközlését (szoros együttműködésben a he­lyi it-partnerrel, a Portugal Tele­commal). Kizárólagos tartalomszolgálta­tást jelent a T-Mobile számára a hivatalos szponzori együttműkö­dés. A T-Mobile öt európai piacon 45 millió fogyasztót ér el. Német­ország, Ausztria, Csehország, az Egyesült Királyság és Hollandia mobilosai bármikor és bárhonnan elérhetik a „t-zonest”. A cég lab­darúgásban való nemzetközi sze­repvállalása a két év múlva Né­metországban rendezendő labda­rúgó-világbajnokságon folytató­dik. A vállalat szponzorációs stra­tégiája világos: széles körben is­mert és elismert sportolóval, illet­ve művésszel köt hosszú távú szerződést­­ a fogyasztói lojalitás megteremtéséért, valamint a már­kaismertség növelésére. Az UEFA-val már 16 éve együttműködő, 1988 óta együtt­működő Carlsberg söripari válla­lat marketing- és szponzorációs tevékenységének integráns része a labdarúgás az utánpótlás támo­gatásától kezdve az Eb-n való sze­repvállalásig, beleértve a 2008-as Európa-bajnokságot is. A Magyar­­országon új szereplőként megjele­nő cég a Carlsberg, Tuborg, Hols­tein, Skol, valamint Pannon Ászok sörmárkákból álló port­foliójával a magyar sörpiac átren­dezésére készül. A labdarúgás­ban szerzett szponzorációs ta­pasztalatával a sportágban kiala­kult gyakorlatot fogja módosítani. A portugáliai döntő mellett a MasterCard a 2006-os vb, a Baj­nokok Ligája, a Copa America és a Libertadores-kupa hivatalos szponzora. Mind az öt verseny esetében kategóriájában exkluzív jogokkal rendelkezik a valós és a virtuális kifizetések és/vagy a számlaelérési rendszereket te­kintve. A cég általános üzleti stra­tégiájának része, hogy olyan part­nerkapcsolatokat alakít ki, ame­lyekben a saját tagintézetei, vala­mint a több millió kártyatulajdo­nosa számára is lehetővé teszi az üzletépítést, a kártyahasználatot. A McDonald’s és a Coca-Cola több más élelmiszer-ipari és üdí­tőital-gyártó céggel egyetemben az Európai Bizottság, a Egészség­­ügyi Világszervezet, valamint a Food Standard Authority szabá­lyozási törekvései következtében számos korlátozás elé néz. A gye­rekek egészségét védendő egyre több ország igyekszik radikálisan szabályozni az említett cégek rek­lámozási tevékenységét. Ráadásul az ágazatok a sportban való sze­repvállalásuk, valamint a sporto­lók személyében való képvisele­tük miatt is a viták középpontjába kerültek. Kinek kellene birtokolnia a sportolói imázsjogokat? (százalék) 60 ............................................ VG-GRAFIKA Forrás: Sportbusiness.com, 2003. július A három vezető focimárka (milliárd euró) * Dollárban: VG-GRAFIKA Wayne Rooney Megjegyzés: a rangsor a pénzügyi adatok alaján készült. Forrás VG-gyűjtés Forrás: VG-gyűjtés (június 12-22. között) Győzelem Döntetlen Vereség Pontszám 1. Adidas4 6 2­­ 18 2. Nike3 3 4 12 3. Puma3 3 4 12 4. Umbro3 2 1 11 5. Hummel1 2 0 5 A győzelem az Eb-pontozásnak megfelelően 3 pontot, a döntetlen 1-et, a vereség pedig 0-t ér. ­ FELÖLTÖZTETETT VÁLOGATOTTAK Adidas Nike Puma Umbra Hummel Németország Portugália Svájc Anglia Dánia Görögország Hollandia Olaszország Svédország Lettország Oroszország Bulgária Spanyolország Horvátország Csehország Franciaország Az oldal megjelenésének támogatója a T-Mobile Magyarország Rt További részletek a t-zones oldalain. T ■ -Mobile- ■ ■

Next