Világgazdaság, 2004. november (36. évfolyam, 212/8971-232/8991. szám)
2004-11-02 / 212. (8971.) szám
2004. november 2., kedd VILÁGGAZDASÁG 3 EURÓPAI UNIÓ Elmaradt a nyugdíjasok rohama A nem uniós országokkal Budapest újratárgyalja a szociálpolitikai egyezményeket Magyarország uniós csatlakozása óta a többi EU-tagországból négyszáznál is kevesebb, a környező, unión kívüli államokból viszont több ezer nyugdíjas költözött hazánkba. MUNKATÁRSAINKTÓL Magyarország május 1-jei uniós csatlakozása óta 361, más tagállamból érkező nyugdíjas telepedett le hazánkban - derül ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adataiból. A Magyarországon letelepedni szándékozó uniós nyugdíjasok csatlakozásunk óta igényelhetik az OEP-től az úgynevezett E- 121-es nyomtatványt, amely a nyugdíjasok természetbeni ellátásra való jogosultságát igazolja. E nyomtatvány segítségével válhatnak jogosulttá az igénylők és családtagjaik az egészségügyi szolgáltatásokra egy másik tagállamban, amelyben huzamosabb ideig tartózkodnak, illetve letelepszenek. Akiknek ilyen nyomtatványuk van, azokat úgy kell tekinteni, mintha az adott tagállam nyugdíjasai lennének. Bár az uniós csatlakozás előtt voltak olyan várakozások, hogy a hazánkba költöző jómódú nyugati nyugdíjasok majd fellendítik egy-egy szép fekvésű, de elmaradott község életét, a belépés nem csak a valódi roham elmaradása miatt nem hozott érezhető változást. Egyrészt már az EU-csatlakozás előtt is telepedtek le külföldi nyugdíjasok Magyarországon, másrészt az ideköltözők nem a jómódú réteget képviselik - magyarázza Szalay Csaba zalaszentgróti kistérségi menedzser, aki egy törzsasztal keretében már öt éve segíti Zala, Vas és Veszprém megye német ajkú ingatlantulajdonosait ügyes-bajos dolgaik intézésében. A hazánkban letelepedők jobbára azok a Nyugat-Európában kisnyugdíjasnak minősülő idősek, akik ezer euró körüli járandóságukból Magyarországon az otthoninál sokkal jobb körülmények között élhetnek - mondja Szalay. Ők azonban megelégszett A KÜLFÖLDI NYUGDÍJASOK túlnyomó része Németországból (150), Nagy-Britanniából (129) és Hollandiából (35) érkezett. A legtöbb kérelem (97) a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz futott be, de harmincon felüli igénylést regisztráltak Baranya, Zala és Bács-Kiskun megyében is. nek azzal, hogy akár naponta vendéglőben étkezhetnek, rendszeresen járhatnak fodrászhoz, fogorvoshoz; ezen túlmenő kulturális igényeik általában nincsenek. Jelentősebb szerepet a közösség életében esetenként a nagyobb településeken játszanak; van rá példa, hogy a külföldi nyugdíjasok nyelvoktatást vállalnak az iskolákban, támogatják a helyi nyugdíjasklub fenntartását, vagy karácsonyi gyűjtéseket szerveznek. Számos országgal, így a szomszédos, nem uniós államokkal szociálpolitikai egyezmények szabályozzák többek között a közös nyugdíjügyeket is. Ezek a szerződések közel negyven éve hatályban vannak, régóta megújításra szorulnának, hiszen nehezen illeszthetők a mai joggyakorlatba, s számos olyan kifejezést tartalmaznak, amik ma már nem is használatosak, illetve értelmezhetők. Már megkezdődtek a kétoldalú tárgyalások az egyezmények megújítására - mondta lapunknak Szenczi Erika, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság nemzetközi nyugdíjügyekért felelős főosztályvezetőhelyettese. Az új megállapodások már megfelelnek majd az uniós normáknak, azt tartva elvi alapnak, hogy arányosan kell megállapítani a járandóságokat. Ez azt jelenti, hogy minden állampolgárnak azon ország szabályai szerint állapítják meg a nyugdíját, ahol a járulékfizetést teljesítette. Ha több országban szerzett valaki jogosultságot, akkor az egyes országokban elért szolgálati biztosítási idők arányában kapja az ellátást az érintett országoktól. Az új típusú szerződések koordinálják a különböző nyugdíjszámítási rendszereket, megszüntetik az ebből eredő anomáliákat. A jelenleg még érvényes államközi megállapodások eltérnek egymástól. Szerbia-Montenegró esetén gyakorlatilag hasonló a szisztéma, mint az uniós országoknál. Romániával, illetve a Szovjetunió utódállamaival viszont más a helyzet, a területi elv érvényesül: mindig az az ország állapítja meg a nyugdíjat, ahol a kérvényezőnek állandó lakóhelye van. Ez akkor is így van, ha már nyugdíjasként települ át valaki például Ukrajnából Magyarországra: a teljes szolgálati idejére az itt érvényes szakmai átlag alapján határozzák meg a járandóságát. A területi elvű rendszer hátulütője, hogy ha a kétoldalú megállapodással érintett országokon kívül, egy harmadik államban telepedik le a nyugdíjas, egyáltalán nem folyósítanak részére járandóságot. Ez is megszűnik az új típusú szerződések életbelépésével. Az idén eddig Romániából 2857-en jelentették be nyugdíjigényüket, Ukrajnából 503-an, Szerbia-Montenegróból pedig 123-an. Ezek az adatok nem mutatnak növekedést a csatlakozás előtti évekhez képest. Sőt, mindhárom szomszédos országból kissé csökkent a nyugdíjért folyamodók száma. B ÚJ NYÜGDÍJIGÉNYEK________________________________ Forrás: Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (szomszédos, nem uniós országokból) 2000 2001 2002 2003 2004.1-IX. Románia 3044 3817 3854 4515 2857 Ukrajna 864 857 928 823 503 Szerbia-Montenegró 123 151 197 207 123 Aláírták az EU alkotmányát MUNKATÁRSAINKTÓL Az alkotmányos szerződés a jelenlegi, hat hónapos rotációs rendszer helyett két és fél éves uniós elnöki, valamint uniós külügyminiszteri poszt létrehozásáról rendelkezik. Az Európai Bizottságban 2014-től már nem lesz minden tagállamnak egy biztosa, azok száma a tagországok kétharmadára csökken. Az EU jogi személyiségé válik, a tagországokban élők pedig egyúttal uniós állampolgárokká. Az alkotmány első ízben teremt jogi lehetőséget az unióból való kilépésre. A dokumentum 2006. november 1-jén lép életbe, ha addig az öszszes tagállam ratifikálja. Az alkotmány 2009. november 1-jétől váltaná fel a kettős többség elvével (amely szerint a tagállamok 55 százaléka dönt, ha azok az unió lakosságának 65 százalékát képviselik) a nizzai szerződés értelmében tegnap életbe lépett döntéshozatali rendszert. Az új szavazati rend közel fél évszázados döntéshozási rezsimet adott át a múltnak. A közös piac alakításakor úgy döntöttek, hogy a tagországokra jutó szavazatok száma a kicsik javára eltérhet a népességi arányoktól, így például a négyszázezer fős Luxemburgnak úgy lett két szavazata, hogy a hatvanmilliós nagyoknak is csak 10-10 voks jutott. A felértékelt szavazat a kis tagállamok számának növekedésével matematikailag mindinkább lehetségessé vált, hogy pusztán a tagországi szavazati súly alapján valamely, amúgy népességi kisebbséget alkotó országcsoport a népességi többséget leszavazhassa. Nizzában 2000-ben, hosszas viták után mintegy megháromszorozták a szavazatok számát, a szélesebb skálán pedig felerősítették a nagyok súlyát. (Más kérdés, hogy a spanyol és lengyel voksokat viszont utólagos megítélés szerint túlságosan is felhozták. Mindez utóbb az alkotmányos vitáknak vált forrásává.) Hétfő óta a minősített többséghez 321-ből 232 szavazatra, és arra van szükség, hogy legalább 13 ország mögötte álljon. Emellett, ha valamely tagállam kéri, az e voksok mögött álló népességi súly is ellenőrizhető, és csak akkor érvényes a határozat, ha a szavazatok az EU össznépességének legalább 62 százalékát képviselik. Magyarországnak e rendszerben 3,74 százaléknyi szavazatmennyisége van. A tizenkét magyar voks, a többi visegrádi országgal együtt, 58 szavazatot tesz ki. Ha ehhez meg tudják nyerni például Szlovéniát és Ausztriát is, akkor már 72 szavazatnál tartanak, amitől már csak egy „nagy országnyi” szavazatcsomag választ el a „blokkoló kisebbséghez” szükséges 90 vokstól. A NIZZAI SZAVAZATI SÚLYOK VISEGRÁDIAK Forrás: VG Lengyelország 27 Csehország 12 Magyarország 12 Szlovákia7 EU-NAGYOK Németország 29 Franciaország 29 Olaszország 29 Nagy-Britannia 29 Spanyolország 27 i városok európai versenye a M MUNKATÁRSUNKTÓL__________ Debrecen hosszú múltra visszatekintő, kapcsolatokat ápol a határ túloldalán fekvő Nagyváraddal, így olyan pályázatot kívánnak benyújtani az Európa kulturális fővárosa 2010 címre, amelybe bevonják a romániai várost is - mondta lapunknak Gulyás Gergely pályázati koordinátor. Hangsúlyozta, a pályázat benyújtására egy-egy város egyedül jogosult, de a projektbe bevonhatják a régióhoz tartozó településeket is. Gulyás úgy véli, a határon átnyúló kapcsolat előny lehet a pályázat elbírálásánál, ráadásul a vidéki városok közül Debrecen az egyetlen, ahol olyan infrastrukturális feltételek lesznek adottak 2010-ig, mint a nemzetközi repülőtér vagy az autópálya. A keleti megyeszékhely így a cím nagy esélyese lehet. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nemrégiben írta ki a két szakaszból álló nyilvá B PÁLYÁZATI KRITÉRIUMOK » hosszú távú fejlődés biztosítása település- és régiófejlesztés megvalósulása » széles körű társadalmi részvétel biztosítása » összeurópai kontextusban való elhelyezhetőség »természeti és épített örökség bekapcsolása kulturális, turisztikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztése nol pályázatot, amelyen valamennyi megyeszékhely, megyei jogú város és Budapest főváros önkormányzata részt vehet. A minősítő előpályázatra december 31-ig kell benyújtani a pályázati dokumentációt, amit magyar kulturális és államigazgatási szakemberekből álló bizottság értékel. Az első körben nem állítanak fel rangsort, hanem az alkalmasnak talált pályázókat meghívják a második körbe - mondta Mesterházy Balázs miniszteri biztos. A tervek szerint egy nemzetközi bírálóbizottság dönt majd a végső győztesről. Mint ismeretes, eddig Budapest, Debrecen, Eger, Győr és Pécs jelezte, hogy indulna a címért, de utóbbi valószínűleg Szegeddel közösen kíván pályázni. Mesterházy Balázs elmondta: támogatják a városok együttműködését, a fejlesztéseknek ugyanis regionális méretekben kell megvalósulniuk. Hangsúlyozta továbbá, hogy a rendezvény célja túlmutat az egyéves időkereten, hosszú távú kulturális és gazdaságfejlesztő hatást kell elérni a 2010-et megelőző és az azt követő időszakban egyaránt. Az EU csak jelképes összeggel támogatja a programsorozatot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendezvény költségvetését legnagyobb részben az állam és a városi önkormányzat biztosítja, az EU-támogatás mértéke mintegy 1-3 százalék, míg a szponzorok 7-10 százalékban szállnak be. RÖVIDEN Emelkedő infláció, csökkenő indexek Az eurózónában 2,5 százalékra emelkedett az éves infláció októberben. A feltételezettnél nagyobb gyorsulást az olajár növekedésének tulajdonítják; a magas energiaárak nemcsak az övezet exportvezérelt gazdasági élénkülését fékezték le, hanem a fogyasztói költekezést is. Az NTC Research Ltd. feldolgozóipari indexe októberben 52,4 pontra esett vissza a szeptemberi 53,1- ről, ami azt jelenti, hogy az ágazat tíz hónapja a legalacsonyabb ütemben növekedett. Estek októberben a zóna beszerzőimenedzser-indexei is: a német 52,8-re 54,1-ről, a francia 53,5-re 54-ről, az olasz 51,4-re 51,6 pontról. (Bloomberg) Orosz-EU feszültség Vlagyimir Putyin orosz elnök visszavonta azt a fenyegetését, hogy nem vesz részt a következő orosz-EU csúcsértekezleten, holott továbbra is kérdéses, sikerül-e bármiről megállapodni. Diplomaták szerint Putyin azért nem akart részt venni a november 11- re tervezett hágai csúcson, mert csekély esélye mutatkozott annak, hogy elfogadják az EU és Moszkva együttműködésére vonatkozó új egyezményt. Brüsszel szerint nincs egyetértés a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló együttműködésről, a vízummentes utazásról és a csecsen vezetők kiadatásáról. (EUobserver) Brüsszeli gyógyszersegély-javaslat Az Európai Bizottság azt javasolja tagállamoknak, járuljanak hozzá, hogy európai gyógyszergyárak olcsón szállítsanak generikus gyógyszereket olyan szegény országokba, amelyeknek nincs saját gyógyszergyártásuk. A célország a WTO-n keresztül jelentené be igényét; az unió vámszervei gondoskodnának róla, hogy ne kerülhessen sor reexportra. Frits Bolkestein belpiaci biztos szerint a terv nem kezdené ki a szabadalmaztatási rendszert. (EUPolitix) Nem volt elözönlés Hat hónappal azután, hogy tíz új ország csatlakozott az EU-hoz, Írországban kiderült, alaptalanok voltak a munkakeresők inváziójától való félelmek. Május elseje és augusztus vége között 28 924 érkezést regisztráltak a tíz új tagállamból, ez a négyhavi aktív népesség 0,25 százaléka. A brit munkaerőpiacról érkező adatok is hasonlók: május-júniusban 24 ezren lajstromoztatták magukat vendégmunkásként, de ezeknek a fele már korábban is ott tartózkodott. (AFP) BorsodChem Rt. Soron kívüli tájékoztatás Saját részvény vásárlásáról A BorsodChem Rt. („BorsodChem”, a „Társaság") ezúton közli, hogy 2004. október 28-án 35 000 darab saját részvényt vásárolt a Budapesti Értéktőzsdén részvényenként 1895 Ft és 1905 Ft közötti áron. A tranzakciót a HSBC Bank Plc. („HSBC”) a K&H Equites (Hungary) Rt. közreműködésével hajtotta végre a Társaság 2004. október 21-én tett bejelentése alapján. A részvényvásárlást követően a BorsodChem 410 000 darab saját részvénnyel rendelkezik. Kazincbarcika, 2004. október 29. Kovács F. László vezérigazgató i II Budapest Főváros Belváros-Lipótváros Önkormányzata kétfordulós pályázat keretében értékesíti a József nádor téren létesítendő 3 szintes mélygarázs építési és üzemeltetési jogát. A részletes Pályázati Felhívás a www.belvaros-lipotvaros.hu weblapon 2004. 11. 05-től olvasható, továbbá 2004. 11. 08.-2004. 11. 19. között a Befektetői tájékoztató részeként megvásárolható a Dr. Sándor ügyvédi Irodában (1113 Budapest, Bartók Béla út 60., 1/4.). Budapest Főváros Belváros-Lipótváros Önkormányzata kétfordulós pályázat keretében értékesíti a Szent István tér Mélygarázs Kft.-ben meglévő 49%-os tulajdoni hányadot megtestesítő üzletrészét. A részletes Pályázati Felhívás a www.belvaros-lipotvaros.hu weblapon 2004. 11. 05-től olvasható, továbbá 2004. 11. 08.-2004. 11. 19. között az Információs Memorandum részeként megvásárolható a Matrisk Kft.-nél (1063 Budapest, Munkácsy u. 23.).