Világgazdaság, 2004. november (36. évfolyam, 212/8971-232/8991. szám)

2004-11-02 / 212. (8971.) szám

2004. november 2., kedd VILÁGGAZDASÁG 3 EURÓPAI UNIÓ Elmaradt a nyugdíjasok rohama A nem uniós országokkal Budapest újratárgyalja a szociálpolitikai egyezményeket Magyarország uniós csatlako­zása óta a többi EU-tagor­­szágból négyszáznál is keve­sebb, a környező, unión kívüli államokból viszont több ezer nyugdíjas költözött hazánkba. MUNKATÁRSAINKTÓL Magyarország május 1-jei uni­ós csatlakozása óta 361, más tagállamból érkező nyugdíjas telepedett le hazánkban - derül ki az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár (OEP) adataiból. A Magyarországon letelepedni szándékozó uniós nyugdíjasok csatlakozásunk óta igényelhe­tik az OEP-től az úgynevezett E- 121-es nyomtatványt, amely a nyugdíjasok természetbeni ellá­tásra való jogosultságát igazol­ja. E nyomtatvány segítségével válhatnak jogosulttá az igény­lők és családtagjaik az egész­ségügyi szolgáltatásokra egy másik tagállamban, amelyben huzamosabb ideig tartózkod­nak, illetve letelepszenek. Akik­nek ilyen nyomtatványuk van, azokat úgy kell tekinteni, mint­ha az adott tagállam nyugdíja­sai lennének. Bár az uniós csatlakozás előtt voltak olyan várakozások, hogy a hazánkba költöző jómódú nyuga­ti nyugdíjasok majd fellendítik egy-egy szép fekvésű, de elmara­dott község életét, a belépés nem csak a valódi roham elmaradása miatt nem hozott érezhető válto­zást. Egyrészt már az EU-csat­lakozás előtt is telepedtek le kül­földi nyugdíjasok Magyarorszá­gon, másrészt az ideköltözők nem a jómódú réteget képviselik - magyarázza Szalay Csaba zalaszentgróti kistérségi mene­dzser, aki egy törzsasztal kereté­ben már öt éve segíti Zala, Vas és Veszprém megye német ajkú in­gatlantulajdonosait ügyes-bajos dolgaik intézésében. A hazánkban letelepedők job­bára azok a Nyugat-Eu­rópában kisnyugdíjasnak minősülő idő­sek, akik ezer euró körüli járan­dóságukból Magyarországon az otthoninál sokkal jobb körülmé­nyek között élhetnek - mondja Szalay. Ők azonban megelégszett A KÜLFÖLDI NYUGDÍJASOK túlnyomó része Németor­szágból (150), Nagy-Britan­­niából (129) és Hollandiából (35) érkezett. A legtöbb ké­relem (97) a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztárhoz futott be, de harmincon felüli igénylést regisztráltak Bara­nya, Zala és Bács-Kiskun megyében is. nek azzal, hogy akár naponta vendéglőben étkezhetnek, rend­szeresen járhatnak fodrászhoz, fogorvoshoz; ezen túlmenő kul­turális igényeik általában nin­csenek. Jelentősebb szerepet a közösség életében esetenként a nagyobb településeken játsza­nak; van rá példa, hogy a külföl­di nyugdíjasok nyelvoktatást vál­lalnak az iskolákban, támogatják a helyi nyugdíjasklub fenntartá­sát, vagy karácsonyi gyűjtéseket szerveznek. Számos országgal, így a szom­szédos, nem uniós államokkal szociálpolitikai egyezmények szabályozzák többek között a kö­zös nyugdíjügyeket is. Ezek a szerződések közel negyven éve hatályban vannak, régóta meg­újításra szorulnának, hiszen ne­hezen illeszthetők a mai joggya­korlatba, s számos olyan kifeje­zést tartalmaznak, amik ma már nem is használatosak, illetve ér­telmezhetők. Már megkezdődtek a kétoldalú tárgyalások az egyez­mények megújítására - mondta lapunknak Szenczi Erika, az Or­szágos Nyugdíj-biztosítási Fő­­igazgatóság nemzetközi nyugdíj­ügyekért felelős főosztályvezető­helyettese. Az új megállapodások már megfelelnek majd az uniós nor­máknak, azt tartva elvi alapnak, hogy arányosan kell megállapí­tani a járandóságokat. Ez azt je­lenti, hogy minden állampolgár­nak azon ország szabályai sze­rint állapítják meg a nyugdíját, ahol a járulékfizetést teljesítet­te. Ha több országban szerzett valaki jogosultságot, akkor az egyes országokban elért szolgá­lati biztosítási idők arányában kapja az ellátást az érintett or­szágoktól. Az új típusú szerző­dések koordinálják a különböző nyugdíj­számítási rendszereket, megszüntetik az ebből eredő anomáliákat. A jelenleg még érvényes ál­lamközi megállapodások eltér­nek egymástól. Szerbia-Monte­­negró esetén gyakorlatilag ha­sonló a szisztéma, mint az uniós országoknál. Romániával, illetve a Szovjetunió utódállamaival vi­szont más a helyzet, a területi elv érvényesül: mindig az az ország állapítja meg a nyugdíjat, ahol a kérvényezőnek állandó lakóhe­lye van. Ez akkor is így van, ha már nyugdíjasként települ át va­laki például Ukrajnából Magyar­­országra: a teljes szolgálati idejé­re az itt érvényes szakmai átlag alapján határozzák meg a járan­dóságát. A területi elvű rendszer hátulütője, hogy ha a kétoldalú megállapodással érintett orszá­gokon kívül, egy harmadik ál­lamban telepedik le a nyugdíjas, egyáltalán nem folyósítanak ré­szére járandóságot. Ez is meg­szűnik az új típusú szerződések életbelépésével. Az idén eddig Romániából 2857-en jelentették be nyugdíj­­igényüket, Ukrajnából 503-an, Szerbia-Montenegróból pedig 123-an. Ezek az adatok nem mu­tatnak növekedést a csatlakozás előtti évekhez képest. Sőt, mind­három szomszédos országból kissé csökkent a nyugdíjért fo­lyamodók száma. B ÚJ NYÜGDÍJIGÉNYEK________________________________ Forrás: Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (szomszédos, nem uniós országokból) 2000 2001 2002 2003 2004.1-IX. Románia 3044 3817 3854 4515 2857 Ukrajna 864 857 928 823 503 Szerbia-Montenegró 123 151 197 207 123 Aláírták az EU alkotmányát MUNKATÁRSAINKTÓL Az alkotmányos szerződés a je­lenlegi, hat hónapos rotációs rendszer helyett két és fél éves uniós elnöki, valamint uniós kül­ügyminiszteri poszt létrehozásá­ról rendelkezik. Az Európai Bi­zottságban 2014-től már nem lesz minden tagállamnak egy biztosa, azok száma a tagországok két­harmadára csökken. Az EU jogi személyiségé válik, a tagorszá­gokban élők pedig egyúttal uniós állampolgárokká. Az alkotmány első ízben teremt jogi lehetőséget az unióból való kilépésre. A dokumentum 2006. november 1-jén lép életbe, ha addig az ösz­­szes tagállam ratifikálja. Az alkotmány 2009. november 1-jétől váltaná fel a kettős több­ség elvével (amely szerint a tagál­lamok 55 százaléka dönt, ha azok az unió lakosságának 65 százalé­kát képviselik) a nizzai szerző­dés értelmében tegnap életbe lé­pett döntéshozatali rendszert. Az új szavazati rend közel fél évszá­zados döntéshozási rezsimet adott át a múltnak. A közös piac alakításakor úgy döntöttek, hogy a tagországokra jutó szavazatok száma a kicsik javára eltérhet a népességi arányoktól, így például a négyszázezer fős Luxemburg­nak úgy lett két szavazata, hogy a hatvanmilliós nagyoknak is csak 10-10 voks jutott. A felértékelt szavazat a kis tagállamok számá­nak növekedésével matematikai­lag mindinkább lehetségessé vált, hogy pusztán a tagországi szavazati súly alapján valamely, amúgy népességi kisebbséget al­kotó országcsoport a népességi többséget leszavazhassa. Nizzában 2000-ben, hosszas viták után mintegy meghárom­szorozták a szavazatok számát, a szélesebb skálán pedig felerősí­tették a nagyok súlyát. (Más kér­dés, hogy a spanyol és lengyel voksokat viszont utólagos megíté­lés szerint túlságosan is felhoz­ták. Mindez utóbb az alkotmá­nyos vitáknak vált forrásává.) Hétfő óta a minősített többség­hez 321-ből 232 szavazatra, és arra van szükség, hogy legalább 13 ország mögötte álljon. Emel­lett, ha valamely tagállam kéri, az e voksok mögött álló népessé­gi súly is ellenőrizhető, és csak akkor érvényes a határozat, ha a szavazatok az EU össznépessé­gének legalább 62 százalékát képviselik. Magyarországnak e rendszer­ben 3,74 százaléknyi szavazat­mennyisége van. A tizenkét ma­gyar voks, a többi visegrádi or­szággal együtt, 58 szavazatot tesz ki. Ha ehhez meg tudják nyerni például Szlovéniát és Ausztriát is, akkor már 72 sza­vazatnál tartanak, amitől már csak egy „nagy országnyi” sza­vazatcsomag választ el a „blok­koló kisebbséghez” szükséges 90 vokstól. A NIZZAI SZAVAZATI SÚLYOK VISEGRÁDIAK Forrás: VG Lengyelország 27 Csehország 12 Magyarország 12 Szlovákia7 EU-NAGYOK Németország 29 Franciaország 29 Olaszország 29 Nagy-Britannia 29 Spanyolország 27 ­­i városok európai versenye a M MUNKATÁRSUNKTÓL__________ Debrecen hosszú múltra vissza­tekintő, kapcsolatokat ápol a ha­tár túloldalán fekvő Nagyvárad­dal, így olyan pályázatot kíván­nak benyújtani az Európa kultu­rális fővárosa 2010 címre, amely­be bevonják a romániai várost is - mondta lapunknak Gulyás Gergely pályázati koordinátor. Hangsúlyozta, a pályázat benyúj­tására egy-egy város egyedül jo­gosult, de a projektbe bevonhat­ják a régióhoz tartozó települése­ket is. Gulyás úgy véli, a határon átnyúló kapcsolat előny lehet a pályázat elbírálásánál, ráadásul a vidéki városok közül Debrecen az egyetlen, ahol olyan infra­strukturális feltételek lesznek adottak 2010-ig, mint a nemzet­közi repülőtér vagy az autópálya. A keleti megyeszékhely így a cím nagy esélyese lehet. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nemrégiben írta ki a két szakaszból álló nyilvá­ B PÁLYÁZATI KRITÉRIUMOK » hosszú távú fejlődés biztosítása település- és régiófejlesztés megvalósulása » széles körű társadalmi részvétel biztosítása » összeurópai kontextusban való elhelyezhetőség »természeti és épített örökség bekapcsolása kulturális, turisztikai és közleke­dési infrastruktúra fejlesztése nol pályázatot, amelyen vala­mennyi megyeszékhely, megyei jogú város és Budapest főváros önkormányzata részt vehet. A minősítő előpályázatra decem­ber 31-ig kell benyújtani a pályá­zati dokumentációt, amit ma­gyar kulturális és államigazgatá­si szakemberekből álló bizottság értékel. Az első körben nem állí­tanak fel rangsort, hanem az al­kalmasnak talált pályázókat meghívják a második körbe - mondta Mesterházy Balázs mi­niszteri biztos. A tervek szerint egy nemzetközi bírálóbizottság dönt majd a végső győztesről. Mint ismeretes, eddig Buda­pest, Debrecen, Eger, Győr és Pécs jelezte, hogy indulna a cí­mért, de utóbbi valószínűleg Sze­geddel közösen kíván pályázni. Mesterházy Balázs elmondta: tá­mogatják a városok együttműkö­dését, a fejlesztéseknek ugyanis regionális méretekben kell meg­valósulniuk. Hangsúlyozta to­vábbá, hogy a rendezvény célja túlmutat az egyéves időkereten, hosszú távú kulturális és gazda­ságfejlesztő hatást kell elérni a 2010-et megelőző és az azt köve­tő időszakban egyaránt. Az EU csak jelképes összeggel­­ támogatja a programsorozatot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendezvény költségvetését leg­nagyobb részben az állam és a vá­rosi önkormányzat biztosítja, az EU-támogatás mértéke mintegy 1-3 százalék, míg a szponzorok 7-10 százalékban szállnak be. RÖVIDEN Emelkedő infláció, csökkenő indexek Az eurózónában 2,5 százalékra emelkedett az éves infláció ok­tóberben. A feltételezettnél nagyobb gyorsulást az olajár növe­kedésének tulajdonítják; a magas energiaárak nemcsak az öve­zet exportvezérelt gazdasági élénkülését fékezték le, hanem a fogyasztói költekezést is. Az NTC Research Ltd. feldolgozóipari indexe októberben 52,4 pontra esett vissza a szeptemberi 53,1- ről, ami azt jelenti, hogy az ágazat tíz hónapja a legalacsonyabb ütemben növekedett. Estek októberben a zóna beszerzői­­menedzser-indexei is: a német 52,8-re 54,1-ről, a francia 53,5-re 54-ről, az olasz 51,4-re 51,6 pontról. (Bloomberg) Orosz-EU feszültség Vlagyimir Putyin orosz elnök visszavonta azt a fenyegetését, hogy nem vesz részt a következő orosz-EU csúcsértekezleten, hol­ott továbbra is kérdéses, sikerül-e bármiről megállapodni. Diplomaták szerint Putyin azért nem akart részt venni a november 11- re tervezett hágai csúcson, mert csekély esélye mutatkozott annak, hogy elfogadják az EU és Moszkva együttműködésére vonatkozó új egyez­ményt. Brüsszel szerint nincs egyetértés a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló együttműködésről, a vízummentes utazásról és a csecsen vezetők kiadatásáról. (EUobserver) Brüsszeli gyógyszersegély-javaslat Az Európai Bizottság azt javasolj­a tagál­lamoknak, járuljanak hozzá, hogy európai gyógyszergyárak olcsón szállítsanak ge­nerikus gyógyszereket olyan szegény or­szágokba, amelyeknek nincs saját gyógy­szergyártásuk. A célország a WTO-n ke­resztül jelentené be igényét; az unió vám­szervei gondoskodnának róla, hogy ne ke­rülhessen sor reexportra. Frits Bolkestein belpiaci biztos szerint a terv nem kezdené ki a szabadalmaztatási rendszert. (EUPolitix) Nem volt elözönlés Hat hónappal azután, hogy tíz új ország csatlakozott az EU-hoz, Írországban kiderült, alaptalanok voltak a munkakeresők invá­ziójától való félelmek. Május elseje és augusztus vége között 28 924 érkezést regisztráltak a tíz új tagállamból, ez a négyha­vi aktív népesség 0,25 százaléka. A brit munkaerőpiacról érke­ző adatok is hasonlók: május-júniusban 24 ezren lajstromoztat­ták magukat vendégmunkásként, de ezeknek a fele már koráb­ban is ott tartózkodott. (AFP) BorsodChem Rt. Soron kívüli tájékoztatás Saját részvény vásárlásáról A BorsodChem Rt. („BorsodChem”, a „Társaság") ezúton közli, hogy 2004. október 28-án 35 000 darab saját részvényt vásárolt a Budapesti Értéktőzsdén rész­vényenként 1895 Ft és 1905 Ft közötti áron. A tranzak­ciót a HSBC Bank Plc. („HSBC”) a K&H Equites (Hun­gary) Rt. közreműködésével hajtotta végre a Társaság 2004. október 21-én tett bejelentése alapján. A rész­vényvásárlást követően a BorsodChem 410 000 darab saját részvénnyel rendelkezik. Kazincbarcika, 2004. október 29. Kovács F. László vezérigazgató i I­I Budapest Főváros Belváros-Lipótváros Önkormányzata kétfordulós pályázat keretében értékesíti a József nádor téren létesítendő 3 szintes mélygarázs építési és üzemeltetési jogát. A részletes Pályázati Felhívás a www.belvaros-lipotvaros.hu weblapon 2004. 11. 05-től olvasható, továbbá 2004. 11. 08.-2004. 11. 19. között a Befektetői tájékoztató részeként megvásárolható a Dr. Sándor ügyvédi Irodában (1113 Budapest, Bartók Béla út 60., 1/4.). Budapest Főváros Belváros-Lipótváros Önkormányzata kétfordulós pályázat keretében értékesíti a Szent­ István tér Mélygarázs Kft.-ben meglévő 49%-os tulajdoni hányadot megtestesítő üzletrészét. A részletes Pályázati Felhívás a www.belvaros-lipotvaros.hu weblapon 2004. 11. 05-től olvasható, továbbá 2004. 11. 08.-2004. 11. 19. között az Információs Memorandum részeként megvásárolható a Matrisk Kft.-nél (1063 Budapest, Munkácsy u. 23.).

Next