Világgazdaság, 2005. január (37. évfolyam, 1/9013-21/9033. szám)

2005-01-27 / 19. (9031.) szám

16 VILÁGGAZDASÁG 2005. január 27., csütörtök HÁTTÉR-VÉLEMÉNY Tálas Péter V­álasztás helyett szavazás Condoleezza Rice szenátusi meg­hallgatása óta a politikusok és a politikai elemzők azt latolgatják nagy buzgalommal - különösen Európában -: vajon változik-e, és ha igen, hogyan az amerikai külpo­litika? „Eljött a diplomácia ideje” - idézgetik Rice kisasszony szavait az optimisták, már-már egyfajta külpolitikai fordulópontot, de leg­alábbis egy új Amerika-Európa kö­zeledés nyitányát láttatva az Egye­sült Államok új külügyminiszter­ének e félmondatában. ■ Magam is szívesen lennék lelkes és optimista, de sajnos úgy látom, hogy az Európa és Amerika közötti stratégiai vi­ták tartalmi elemeihez kapcsolódó állás­pontok jottányit sem változtak. Mi több, úgy vélem, hogy bár a washingtoni kül­politika stílusa módosulhat ugyan, de tar­talma alapvetően változatlan marad az el­következendőkben is. Az elmúlt négy év­hez képest persze már önmagában a stí­lusváltozás is komoly minőségjavulásnak tűnik majd (már ha bekövetkezik), mert bár az Egyesült Államok minden bi­zonnyal továbbra is a demokrácia legfőbb világexportőre marad (e tekintetben ugyanis nem hagyott kétséget sem Rice szenátusi, sem pedig George W. Bush be­iktatási beszéde), de legalább remény­kedhetünk például abban, hogy a régi-új adminisztráció ezentúl nem háborúk út­ján juttatja el a „szép új világot” sárgolyó­bisunk számára fontos pontjaira. Ami az Európa-Amerika viszonyt ille­ti, az egyik legnagyobb problémának to­vábbra is azt látom, hogy bizonyos alap­vető szavakon egészen mást értünk az Atlanti-óceán két partján. Rögtön itt van például a ma oly sokat emlegetett „fordu­lópont” kifejezés, amelynek eltérő értel­mezését itt és most én a január 30-i ira­ki választás/szavazás példáján próbálom meg érzékeltetni. Annak a választás­­nak/szavazásnak a példáján, amelytől egyébként mindketten - ti. a hivatalos Washington és magam is - egyfajta for­dulatot várunk. Míg azonban a Bush-ad­­minisztráció lépésként értelmezi a vá­lasztást az iraki konszolidáció és demok­rácia felé, magam inkább a polgárhábo­rú felé sodródás újabb állomásaként te­kintek az iraki szavazásra. Szavazásról beszélek, mert magam - őszintén szólva - nem tekintek választás­nak egy olyan, Washington által kikényszerített procedúrát, amelyben az irakiak élete veszélyben forog, amelyet - többek közt emiatt is - a társadalom je­lentős része bojkottálni fog, s amelynek kapcsán meg kell állítani az életet (a rep­tereket, a határ- és járműforgalmat). Nem tekintek választásnak egy olyan procedú­rát, ahol csupán a pártlistákat ismerheti a szavazó, de a 7700 képviselőjelöltnek még a nevét sem. Egy olyan szavazást, amit előre borítékolható módon az iraki politikai színpad hazai és külföldi fősze­replői közül szinte senki sem fog igazán legitimnek tekinteni. A szunniták azért nem, mert az arányos választási rendszer bizonyosan megfosztja őket korábbi poli­tikai vezető szerepüktől, ráadásul az álta­luk lakott területeken a legnagyobb a fe­nyegetettség és a biztonsághiány. A saját területükön várhatóan megerősödő kur­­dok azért nem, mert egyrészt a január 30-i szavazáson minden bizonnyal a síi­ták győznek, akik hallani sem akarnak - még perspektivikusan sem - a kurd önállóságról és elszakadásról, másrészt, mert a választások eredményeként vár­hatóan kiéleződő szunnita-síita konflik­tustól távol kívánnak maradni. Washing­ton, London és az Allávi-kormány pedig akkor lesz elégedetlen a szavazással, ha azon a külföldi erők gyors távozását köve­telő Sistani-hívek erősödnek meg. Vagyis a január 30-i iraki szavazással nem csu­pán az a problémám, hogy tragikomikus karikatúrája lesz egy valódi választás­nak, hanem legfőképpen az, hogy az Egyesült Államok által demokratikusnak kiki­áltott január végi választás kimenetele sokkal inkább a káoszt, semmint az Irakban jelenleg oly égetően szüksé­ges stabilitást, rendet és biz­tonságot fogja elősegíteni. Mármost, ha ebből a szempontból próbálom értel­mezni Condi Rice szenátusi és George W. Bush beiktatási beszédének a „demokrácia terjesztésére mint amerikai biztonsági ér­dekre” vonatkozó szavait, bevallom, erő­sen lehangolódom és aggódni kezdek. Ha ugyanis ez az amerikai neokonzervatív „demokráciamisszió” folytatódik, akkor szégyenszemre lassan vissza fogom sírni azokat a „régi szép időket”, amikor Wa­shington egyszerű és barátságtalan, de legalább stabil és kiszámítható autoriter rendszereket hozott létre érdekeinek kép­viseletére. Nem volt szép időszak, de leg­alább pontosan tudtam, mi a demokrácia és a diktatúra közötti markáns különbség. Ma - bevallom - ebben már nem mindig vagyok biztos. Persze lehet, hogy korosod­va én hülyülök. Vagy ők? A polgárháború felé sodródás újabb állo­másaként tekintek az iraki szavazásra. A szerző biztonságpolitikai szakértő JEGYZET Itt a második hullám a befektetési célú hazai kereskedelmi ingatlanpiacon, és kitartóan mossa a piacot. Az elsőben idejött német és izraeli cégek után most a britek a főszerep­lők, ők vesznek négy hazai plazát, de biztos, hogy újabb német, osztrák vagy francia vevők is jönnek, amint bővül a kínálat. Ahogy elnézem a terveket, lesz miből választani: az idén és jövőre csaknem félmillió négyzetméternyi eladó­térrel bővülnek a hipermarketek, outletek és hagyományos központok. Hova ez a sietség? - kérdezhetnénk. A válasz is kézenfek­vő: még mindig megéri, a hozam tíz százalék körüli, ez ket­tővel több, mint a térségben az irodapiacon, és három-négy­­­­gyel haladja meg a nyugat-európai bevásárlóközpontoknál elérhetőt. A befektetők stratégiai szempontjai sem melléke­sek. Lecövekelnek és éveken keresztül élvezik a stabilan magas bérleti díjakból származó bevételeket. A jól menő fővárosi plázákban havonta és négyzetméterenként 120- 150 eurót is kapnak, vidéken 60-80 euró az átlag. Lubickolhatnak tehát, de a magyarországi kiskereskede­lem gyorsuló tagozódása már középtávon is óvatosságra inti őket. Ne feledjük: vannak pangó plázák is, ahol már nem lehet trükkökkel elfedni a kihasználatlan területeket. Előbb-utóbb a bevásárlóközpontok 15-20 százalékánál funkcióváltásra lesz szükség. Ha nem ezt az utat járja a tu­lajdonos vagy az üzemeltető, a bérlői mix látványos átsza­bása lehet a kiút. Nem szabad spórolni a marketinggel sem, ezt a bérlő cégek is kikövetelik a bérbeadótól. Szóval az a benyomásom - különösen a mostani üzletkö­tésről értesülve -, hogy a hosszabb távra tervezőknek már nem éri meg plázát venni. Legfeljebb 5-7 ilyen egység kerül­het a piacra a következő két-három évben, ami nagyon ke­vés. Akkor inkább más után kell nézni. Szerintem a ma­gyar piac már van annyira kifinomult, hogy a bátrabb be­fektetőnek érdemesebb a szűkebb piaci szegmensekre fi­gyelni. Mint például a szakáruházak, a stop-shop típusú, nyitott üzletházak, a luxuscikkeket árusító üzletláncok. A bátor döntéssel megelőzhetik a többieket. Persze ha vala­hol, az ingatlanpiacon kétszeresen is igaz, nagyon fontos, hogy jól lőjék be a kockázatot. Másként hamarosan kényte­lenek saját, új szerzeményeikre kitenni, hogy eladó. Szóljon hozzá! www.vg.hu ___ MESTER NÁNDOR Vehet plázát, de inkább mást! Ötévenként profilt bővít a vállalatcsoport Már a hitelpiacon is jelen van a Műszertechnika - 2005-ben ebből az üzletágból származhat a holding nyereségének tizede A Műszertechnika Holding Rt. huszonnégy éve alapított jog­elődje geodéziai műszereket gyártott. Azóta mintegy ötéven­ként profilt módosít, illetve bő­vít a gmk-ból vállalatbirodalom­má nőtt vállalkozás. Ma már négy nagy üzleti divíziója van, legutóbb a szabad felhasználá­sú jelzáloghitelek piacára lé­pett be. Keresi a külföldi ter­jeszkedés lehetőségeit is. B. HORVÁTH LILLA A közelmúltban hiteldisztribú­torként is bemutatkozott a Mű­szertechnika Rt. pénzügyi vállal­kozása, a Pesti Hitel Részvény­­társaság. A cég ma az érintett ha­zai piaci szegmens leggyorsab­ban növekvő szereplője - közölte lapunknak nyilatkozva Lakatos István vezérigazgató, aki ebben az évben elnyerte az Ernst & Young által alapított „Merész Újí­tó" különdíjat. A társaság rendszeresen vesz fel milliárdos nagyságrendű hi­telcsomagokat, amelyet aztán in­gatlanfedezet ellenében 5-10 millió forintos csomagokban terít az igénylők között. A vállalkozás sikerére jellemző, hogy 2005- ben már ezen üzletágból szárma­zik majd a holding nyereségének tizede. Az új üzletág megjelené­sét a vezérigazgató a Műszer­­technikánál körülbelül ötéven­ként bekövetkező profilbővítés aktuális lépcsőjeként említette. Az új profilok keresését a piac változása kényszeríti ki, amelyet időben észre kell venni. Széles Gábor és Kőszegvári András 1981-ben alapította a Mű­szertechnika Gmk-t. Az indulás­kor kétfős társaság alaptevékeny­sége a geodéziai eszközök gyártá­sa és fejlesztése volt. Ezt a társa­ság már 1985-ben, az akkor na­gyon ígéretes területre, a számí­tástechnikai gyártásra és kereske­delemre cserélte. Ekkor már húsz­fős kisszövetkezet formájában mű­ködött. Az IBM-kompatibilis PC-k­ből 1990-ben már tízezer darabot gyártott és értékesített. Rövidesen a Műszertechnika egyike lett an­nak a három cégnek, amelyek együttesen az akkori hazai PC- piac mintegy 80 százalékát ural­ták. Saját piaci részesedése körül­belül 30 százalékos volt. Az importliberalizációt köve­tően természetszerűleg zsugo­rodni kezdett a Műszertechnika piaca, de a társaság megint idő­ben felismerte a változás szük­ségességét. 1990-re három új te­rület, a távközlés, az irodatech­nika és a vizuáltechnika tűnt ke­csegtetőnek, ezért a cég erőfor­rásainak egy részét ezekre cso­portosították át. Az előzetes tervek be is igazolódtak. A cég Ericssontechnika nevű vegyes­vállalata a vezetékes telefónia ál­tal igényelt digitális központok piacának egyik erős hazai sze­replőjévé vált. A társaságnak az irodatechnikai piacon megjelent vállalata is rövid időn belül piac­vezető lett, többek közt a Kontrax látványos eltűnésének köszönhetően is. Az új, erős üz­letágak megjelenése tette szük­ségessé a ma is meglévő holding struktúrájú részvénytársaság ki­alakítását, és ekkor vette fel a cég a mostani nevét is. Újabb néhány év eltelt­­ és jött a mobiltelefonok forradalma, amiből a cég szintén aktívan ki­vette részét mind a szolgáltatás­értékesítés, mind a készülék­disztribúció, mind a szerviz terü­letén. És hogy teljes legyen a kép, a 90-es évek végén az erős, az infocom területén meghatáro­zó Műszertechnika-cégek mellett megkezdődött az ipari portfolió megteremtése is - mondja Laka­tos István. A holding ernyője alá tartozik az ajkai elektronikai gyár és a nagykanizsai téglagyár ugyanúgy, mint a romániai elekt­romotorgyár. A Műszertechnika tevékenysége 2003-ban bővült a már említett hiteldisztribúcióval. A fenti üzletágak meglétéből automatikusan adódik, hogy a holding az ingatlanpiacon is je­len van. A számos telephelyen végzett tevékenysége révén száz­ezer négyzetméter nagyságren­dű ingatlanja van, amelynek egy részét kifejezetten továbbhaszno­­sítás céljából vásárolta, fejlesztet­te. A vállalat igyekszik tevékeny­ségét kiterjeszteni a szomszédos országokra is. Elsősorban azok­kal a nagy külföldi cégekkel tár­gyal, amelyeknek partnereként, disztribútoraként Magyarorszá­gon már gyümölcsöző kapcsola­tot épített ki, és piacvezető pozí­ciót szerzett. Árbevétel (Műszertechnika Holding Rt., nem konszolidált adatok, milliárd forint) * Várható. VG-GRAFIKA Forrás: VG-gyűjtés Üzemi eredmény (Műszertechnika Holding Rt., nem konszolidált adatok, millió forint) * Várható. VG-GRAFIKA Forrás: VG-gyűjtés Azt is idejében meg kell látni, miből és mikor kell és lehet jól kiszállni - hangsúlyozza a ta­pasztalatok összegzéseképpen Lakatos István. Ilyen pillanat volt például, amikor a cég több lépésben eladta az üzletben ad­dig 50 százalékos részesedését partnerének, az Ericssonnak a telefonközpont-gyártás terüle­tén. Még nehezebb, amikor egy frissen indított, ám mégsem si­keres projektből kell kiszállni. Az első veszteség a legkisebb veszteség - mondja erről a ve­zérigazgató. S BIZONYOS VEZETÉSI, szemléletbeli el­vek betartását is fontosnak tartja az üz­leti sikerhez Lakatos István. Ezek egyikét még a cég alapítója és elnöke, Széles Gábor tudatosította munkatársa­iban: a vezetőnek önmagával össze­­mérhetően tehetséges munkatársakat kell maga mellé válogatnia, akikre ké­sőbb ráhagyhatja a már sínen lévő üzleteket, hogy ő maga az új kihívásokra összpontosíthasson. Ehhez neki is mindig úgy kell éreznie, hogy újabb tennivalói vannak. Elv a hol­dingnál a munkatársakkal (főnökökkel és beosztottakkal egyaránt), az ügyfelekkel, a konkurenciával, magával a munkával szembeni alázat is. Elengedhetetlen, hogy ener­giáját mindenki a feladat megoldására koncentrálja, ne pe­dig abban legyen kreatív, hogy valamit miért nem lehet megoldani. „A kudarcnak ezer és egy oka van, a siker vi­szont önmagáért beszél” - idézi a vezérigazgató barátjá­nak és üzlettársának, Lakatos Péternek a cég berkein be­lül jól ismert mondását. VILÁGGAZDASÁG Imit limit Főszerkesztő: Bánki András Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: dr. Lovas Dániel Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás ■ Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba, Kamasz Melinda ■ Vezető tervezőszerkesztő: Fábián Katalin ■ Lapigazgató: Blasits György ■ Értékesítési igazgató: Balasi Tamás ■ Terjesztési igazgató: Knapcsek Katalin ■ Szerkesztőség és kiadó: 1122 Bp., Maros u. 19-21. Postacím: 1539 Bp., Pf. 653. Telefon: 489-1175, 489-1195, fax: 489-1159, 489-1189. ■ Hirdetések felvétele: 1122 Bp., Maros u. 19-21. Telefon: 489-1155, fax: 202-4199. ■ ELŐFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓ/MEGRENDELÉS: Terjesztési osztály Telefon: 489-1165, fax: 489-1179 ■ Előfizetési díj: 1 évre 59 760 Ft+áfa, fél évre 29 880 Ft+áfa, negyedévre 14 940 Ft+áfa, egy hónapra 4980 Ft+áfa ■ Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta RL Üzleti és logisztikai Központ. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a Helir ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban ■ Terjeszti a Hírker Rt. és a regionális rt.-k. ISSN­ 0042-6148 ■ Nyomdai előállítás: Szilády Nyomda Kft. 6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 63., tel: 76­481401, fax: 76481­204, felelős vezető: Boros Gábor ■ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcso­latos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk.­­ A VILÁGGAZDASÁG példányszámát a Matesz auditálja. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. résztvevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Axel Springer-Magyarország Kft., Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., Harlequin Magyarország Kft., Zöld Újság Rt., Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft., Népújság Kft., Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.), előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról s céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését.

Next