Világgazdaság, 2005. november (37. évfolyam, 212/9224-232/9244. szám)

2005-11-08 / 216. (9228.) szám

2005. november 8., kedd KÖNYVAJÁNLÓ A kilencvenes évek üzleti vitága A Budapesti Corvinus Egyetem Vezetés és Szervezés Tanszéké­nek tanára 1990 és 2002 közt végzett kutatásainak eredmé­nyeit gyűjtötte csokorba leg­újabb könyvében. Az elméleti alapok és a kutatási módszertan ismertetése után az érintett több mint tíz esztendő változásait há­rom szakaszra bontva kísérhet­jük nyomon. A kvalitatív és kvantitatív kutatások eredmé­nyeinek összegzésével szemlé­letes képet kapunk az üzleti élet folyamataiból, így a könyv külö­nösen azoknak lehet hasznos, akik később visszatekintve a jobb megértés érdekében akar­nak egy-egy konkrét gazdasági esemény mögé megfelelő hátte­ret rajzolni. Különösen érdeke­sek lehetnek azok az vizsgála­tok, amelyek a stratégiai súly­pontok eltolódását, a logisztika, az informatika és a szervezetfej­lesztés jelentőségének növeke­dését illusztrálják. (VG) Balaton Károly: Vállalati stra­tégiák és szervezetek a rend­szerváltást követően, Aula Kiadó, 2005, 217 oldal HUMÁNERŐ Szerkeszti: Koczó Ildikó Dotáció az akkreditáltaknak Bér-, foglalkozási és rehabilitációs támogatás is igényelhető November elsejétől akkreditál­tathatják magukat azok a fog­lalkoztatók, akik egészségká­rosodással élő, illetőleg fogya­tékos munkavállalókat alkal­maznak. Ez megkönnyíti az ál­lami támogatáshoz jutást, sőt hamarosan csak a minősített cégek kaphatnak dotációt. MUNKATÁRSUNKTÓL Bár egy friss, novembertől életbe lépett jogszabály nem teszi köte­lezővé a munkáltatók akkre­­ditációját, az eljárással megkap­ható tanúsítvány hamarosan a dotáció elnyerésének feltételévé válik azoknál a cégeknél, akik fo­gyatékkal élőket foglalkoztatnak. A munkaügyi tárca azért dön­tött a forráshoz jutás szigorításá­ról, mivel a normatív támogatás felhasználásainak szabályai túl sok visszaélésre adtak okot. Az akkreditációs eljárás alap­ján kiadható tanúsítvány igazol­ja, hogy a cég a foglalkoztatást a munkajogi és munkavédelmi sza­bályok megtartása mellett a dol­gozó meglévő képességeinek megfelelő, rehabilitációs célú munka keretében székhelyén, te­lephelyén, fióktelepén biztosítja. A megváltozott munkaképes­ségűeket nagy létszámban foglal­koztatókkal szemben „emelt szin­tű” elvárásokat fogalmaz meg a követelményrendszer: a kötele­zettségek között megjelennek a foglalkozási rehabilitáció minősé­gi kritériumai is mint a rehabilitá­ciós megbízott foglalkoztatása, se­gítői szolgáltatások biztosítása, rehabilitációs szakmai program és személyes rehabilitációs terv készítésének fontosságán A reha­bilitációs foglalkoztatást magas színvonalon folytató munkáltatók (a védett foglalkoztatók) többlettá­mogatásokra tarthatnak igényt, így a védett foglalkoztatóvá nyil­vánítás feltételeként további „gon­doskodó” jellegű magatartási sza­bályok teljesítését is elvárja a jog­szabály, így különösen a tartós foglalkoztatás feltételeinek meg­teremtését, többféle foglalkoztatá­si forma felkínálását, képzés, to­vábbképzés lehetőségének bizto­sítását. A rehabilitációs foglalkoztatás­hoz a cégek három elemből álló támogatást igényelhetnek. A bértámogatás a munkabér és járulékainak 40-100 százalé­káig terjedhet, és a munkába he­lyezéshez, a munkahely megtar­tásához, a foglalkozási rehabilitá­cióhoz, valamint a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásá­hoz is kapható. A foglalkozási rehabilitációs támogatás másik elemét képező költségkompenzációs támogatás azoknak a megváltozott munka­képességűek foglalkoztatásához közvetlenül kapcsolódó elismert és igazolt költségeknek a részle­ges megtérítésére irányul, ame­lyek egészséges munkavállalók foglalkoztatása esetén nem me­rülnének fel. A rehabilitációs költségtámo­gatás nonprofit szervezetek szá­mára adható, ha olyan speciális élethelyzetben lévő személyek foglalkoztatására vállalnak kö­telezettséget, akiknek munká­hoz jutási esélyei - a munka­végzést gátló egészségügyi kö­rülményeik miatt - rendkívül korlátozottak. Másfél év múlva, 2007 máso­dik felétől már csak a munka­ügyi központok által megállapí­tott támogatás folyósítható. A je­lenleg támogatott foglalkoztatók­nak eddig van idejük arra, hogy felkészüljenek, a dotáció igénylé­sénél figyelembe vett munkavál­lalókat az új rendszerbe bejelent­sék, és foglalkoztatásukhoz a tá­mogatást az új szabályok alapján igényeljék. A most életbe lépett kormány­­rendelet alapján nyújtható támo­gatási rendszerbe minden mun­káltató - saját döntésétől függő időpontban - beléphet 2007. júli­us 1-jét megelőzően is. Ezért 2005. november 1-jétől pályázat nyújtható be a költségkompenzá­ciós, illetőleg a rehabilitációs költségtámogatás iránt, ha a vé­dett foglalkoztatóvá minősítést kérelmező munkáltató (kijelölt célszervezet vagy bármely más foglalkoztató) 2006. január 1-jé­től az új szabályok alapján kíván támogatásban részesülni (átje­­lentkezők). ■ -‘A I A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN két pályázatot is kiírt a mun­kaügyi tárca. A nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható megváltozott munkaképességűek alkalmazását is vállaló cégek részére védett szervezeti szerződés megkötésére, illetve rehabilitációs költségtámogatásra biztosít lehetősé­get a minisztérium. Erre a pályázatra november 15-től fo­lyamatosan, 2006. március 31-ig lehet jelentkezni. A má­sik kiírásra jelentkező vállalkozások a megváltozott munka­képességűek foglalkoztatásához kapcsolódó költségeik megtérítéséhez kérhetnek kompenzációs támogatást. Az igényléseket december 3-ig kell jelezni a szaktárcánál. § SZABÁLYOK BEVEZETÉSE IDŐZÍTÉSÜK SZERINT______________ »2005. november 1-jétől az akkreditációs eljárás lefolytatása kérelmezhető . 2005. november 1-jétől pályázati eljárás alapján - 2006. január 1-jei folyósítással - igényelhető a költségkompenzációs támogatás és a rehabilitációs költségtámogatás, így a jelenleg dotációban részesülő gazdálkodói szervezetek választásuk szerint 2006. január 1-jétől az új szabályok szerint igényelhetik a támogatást . 2006-tól a jelenleg kijelölt célszervezetek az őket most megillető magasabb összegű dotációra akkor tarthatnak igényt, ha az akkreditá­ciós eljárás alapján kiadott (kiemelt vagy feltételes) tanúsítványt meg­szerezték (átmeneti szabályok alkalmazásával). Az „új belépők”, vagyis a korábban dotációt nem igénylő foglalkoztatók 2006. január 1-jétől már csak az új szabályok alapján igényelhetnek támogatást » 2007. június 30-áig igényelhetnek dotációt azok, akik korábban is kértek »2007. július 1-jétől támogatásban csak az akkreditált munkáltató részesülhet (csak az új szabályok alapján) E-learning: már a termelővállalatoknál is Bár nincs arra vonatkozó statisz­tika, hogy Magyarországon hány cég alkalmazza az e-learninget, a multinacionális vállalatok mind­egyike ismeri ezt az oktatási for­mát, ám a közepes méretű vállal­kozások esetében már koránt­sem ennyire egyértelmű a hely­zet. A külföldi anyavállalatot léte­sített cégek sok esetben az anya­cég oktatási hálózatát használva előre elkészített, egységes okta­tási tartalmakból tanulnak - kö­zölte lapunk érdeklődésére Már­ki László, az Eduweb Multimédia Rt. távoktatási üzletágának veze­tője. A hazai vállalkozások között főleg a szolgáltatási szektorban figyelhető meg az e-learning ter­jedése, de számos jó példával ta­lálkozhatunk már a nagyobb mé­retű termelő vállalatok esetében is. Az Eduweb Multimédia ta­pasztalatai szerint a vállalatok képzési igényeik kielégítésekor kisebb-nagyobb oktatási cégek kínálatait veszik alapul, ezek túl­­ ­ AZ E-LEARNING TERJEDÉSÉT SEGÍTI »az informatikai rendszerek rohamos fejlődése » az informatikai eszközök napi használata (nem idegenkedünk többé) » egyre kevésbé van idő a hagyo­mányos képzéseken való rész­vételre GÁTOLJA » a törvényi szabályozások; a vállalatok oktatási kereteinek felhasználása nehézkes e-lear­­ning képzések esetén » a hagyományos képzést folytató felnőttképző intézmények, vállalatok hozzáállása »a vállalatok vezetőinek gondol­kodásmódja nyomó többségének azonban még nincs e-learning alapú okta­tási portfoliója. Megfigyelhető azonban, hogy - főleg az egyedi oktatási igények felmerülésekor - a vállalatok már keresik az új lehetőségeket. A közszféra mindig is élenjá­rónak számított, a minisztériu­moknál szinte mindenhol megta­lálható az e-learning jelenléte. Az önkormányzati szférában az idén beindult informatikai pro­jektek is segítették e képzési for­ma bevezetését. A közoktatásban nagymértékű tananyag-digitali­­zációs projektek indultak, ezek első jelentős eredményei nemso­kára érezhetők lesznek az isko­lákban. A közszférában legin­kább a szakképzési és közoktatá­si területeken indult tananyag­­digitalizációs projektek jelente­nek nagy kihívást a piaci szerep­lők számára - mondta Márki László. Jelenleg is több közbe­szerzési eljárás zajlik ezen a te­rületen. Ha egy felső vezető felismeri az e-learning jelentőségét, az nagyban segíti ezen oktatási for­ma megjelenését egy vállalatnál. Fontos, hogy a munkahelyi kul­túra részévé váljon ez a tevé­kenység - hangsúlyozta a szak­ember. (VG) Márki László HB-PORTHÉ__________ Realitás a sikerért Bár a hazai szervezetfejlesztési piac szakmailag kezd kiegyenlí­tetté válni, még mindig találha­tunk a pályán önjelölt trénere­ket, tanácsadókat, akik kevésbé meggyőző háttérrel kockázatot jelentenek a szakma hitelessé­ge és presztízse szempontjából - vallja a GT Personum Tréning és Tanácsadó Kft. vezető ta­nácsadója. Gauser Katalin sze­rint három meghatározó pillére van a megfelelő minőségű szakmai felkészültségnek a ta­nácsadói piacon: a szervezetek életében, működésben szerzett saját tapasztalatok, a komplex emberi dimenziókat és csoport­helyzeteket kezelni tudó lélek­tani háttérismeretek és a kiér­lelt, hiteles, karakteres szak­mai személyiség. Gauser Katalin úgy véli, csak a megélt élményekből le­vont következtetéseket tudja az általa képviselt értékrendsze­ren keresztül hitelesen átadni a tanácsadói munkája során. Munkatársaival olyan progra­mokat dolgoznak ki, amelyek­ben a klasszikus fejlesztési el­járásokba, folyamatokba valós helyzeteket integrálnak, hiszen így a fejlesztendő kompetenci­ák erőteljes kihívásokkal áll­nak szemben. Az új irány - a corporate vo­lunteering - reális helyzetek­ben fejleszt, ahol nem lehet kí­vülállóként, csak a meglévő automatizmusok segítségével helyzeteket megoldani. A sze­mélyes célkitűzések másik te­rületét az Appreciative Inquiry filozófiájának és módszertaná­nak elterjesztése jelenti számá­ra. Ez az eljárás elsősorban a szervezetek és a munkatársak által realizált értékek, tehetsé­gek és sikerek oldaláról közelí­ti meg az elérendő célkitűzése­ket. Kevésbé fektet hangsúlyt a problémaközpontú, deficitori­entált megközelítésekre. A szervezetekben sokszor nem sejtett erők, vitalitások, sikert adó energiák állnak rendelke­zésre - amelyek időnként meg­mutatkoznak - vallja a tanács­adó. Azonban az Appreciative Inquiry ennél tovább lép, tuda­tosan térképezi fel és terjeszti ki ezeket az erőket a szervezet VILÁGGAZDASÁG 9 GAUSER KATALIN 45 éves. 1984-­­ ben szerzett jo­­­­gászi diplomát a­­ pécsi Janus­­ Pannonius Tudo­mányegyetemen. Később ugyanitt el­se­ végezte a köz­­művelődési szakot, majd 1999- ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanács­adás-pszichológia oklevelet szerzett. 1994-től dolgozik ve­zető tanácsadóként a férjével közösen vezetett GT Personum Kft.-nél. Lánya, Eszter 23 éves, fejlesztendő területeire. Gauser Katalin erre a szemléletre tö­rekszik magánéletében is az ugyanezen a szakterületen dol­gozó férjével és a családi fész­ket éppen elhagyó 23 éves lá­nyával együtt. Mindannyian szenvedélyesen szeretik a ter­mészetet, itt töltődnek fel iga­zán. Ahhoz pedig, hogy ne té­vedjenek el a felfedező utak so­rán, még két kutyájuk is segít­ségükre van. (Bnyk) A Microsoft Axapta és Microsoft MsvidM vállalatirányítási programokhoz a nex BÉR -t speciális kedvezménnyel biztosítjuk! NEXON 1138 Budapest, Váci út 186., telefon: (06 1) 465-5100, e-mail: nexon@nexon.hu, www.nexon.hu MKmsoft premium humánerőforrás­gazdálkodás bérügyvitel beléptetés és munkaidő-nyilvántartás * • ■ Microsoft* adatbázis-keze­lővel nexmJRIRU/." SQLServer2005 "«\£|TIME bérmi­nkában "SOURCE Integrált humánügyviteli szoftverek Magyarország piacvezető szolgáltatójától. xo Qj HUJ o

Next