Világgazdaság, 2006. február (38. évfolyam, 23/9288-42/9307. szám)
2006-02-01 / 23. (9288.) szám
2 VILÁGGAZDASÁG Egyre több a lebuktatott színlelt szerződés MUNKATÁRSUNKTÓL_______ A munkaügyi felügyelők és a bírák mind nagyobb gyakorlatot szereznek a színlelt szerződések felfedésében, illetve megítélésében. A tapasztalatok szerint a munkaügyi hatóság által elmarasztalt cégek hiába fordulnak az igazságszolgáltató fórumhoz, mivel az többnyire megalapozottnak találja és megerősíti a kifogásolt határozatot - közölte a Világgazdasággal Tánczos Rita, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság csoportvezető bírája. Elmondta: sok a színlelt szerződéssel kapcsolatos jogvita. A több éve alkalmazott gyakorlat alapján a bíróság nemcsak a munkaügyi felügyeleti határozatok nyomán, hanem a foglalkoztatott kérésére is gyakran minősíti munkaviszonnyá a vitás jogviszonyt. Nemegyszer a jogviszony megszűnése folytán derül fény a szabálytalan alkalmazásokra. A munkavállaló többnyire nem csinál ügyet a feketemunkából, örül, hogy dolgozhat. Ám ha felmondanak neki vagy egyszerűen csak megszűnik a megbízása, és nem szerződnek vele újra, megpróbálkozik a bírósági úttal. Azzal érvel, hogy munkaviszonyban állt. Kéri a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítását, valamint az ezzel járó anyagi jogkövetkezmények alkalmazását. Rendszerint nem is sikertelenül. Van, amikor eredetileg is munkaviszonyban állt, azt közös megegyezéssel megszüntették, és attól kezdve foglalkoztatták vállalkozási vagy megbízási szerződéssel. A közszférában szintén előfordul színlelt szerződéses jogvita, mondta a bírónő. Az is gyakori, hogy az alkalmazók szeretnek határozott idejű szerződéseket kötni, ám ez általában szabálytalan, mert csak helyettesítést vagy meghatározott feladat ellátását szolgálhatná. A határozott idő elteltével pedig előszeretettel - és jogellenesen - újra és újra meghosszabbítják a szerződéseket. A munkáltatók mindig más megoldásokkal próbálkoznak kibújni a szabályok alól. Az utóbbi időben elszaporodott az illegális munkaerő-kölcsönzés. Az erre nem jogosult cégek vállalkozói jogviszonyba „csomagolják" tevékenységüket, a munka törvénykönyve azonban januártól megszigorította az idevágó garanciális rendelkezéseket - hívta fel a figyelmet Tánczos Rita. (KK) 1K B 2005-BEN ÉRKEZETT ÜGYEK Forrás: Fővárosi Munkaügyi Bíróság Munkaszerződés keletkezése és módosítása 79 Munkaviszony megszüntetése 1506 Szabadság és tanulmányi szerződések 58 Munkabér és egyéb anyagi juttatások 1894 Fegyelmi felelősség 290 Dolgozó anyagi felelőssége 145 Leltárhiány, raktárhiány 29 Munkáltató anyagi felelőssége 154 Egyéb munkaügyi perek 303 Közigazgatási határozat felülvizsgálata 90 Tb-határozat felülvizsgálata 2008 Összes ügy 6556 Az orvosok pereskedés helyett megegyeznének NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET Február elején folytatódnak a tárgyalások a kamarák és az Egészségügyi Minisztérium között az ágazatban dolgozók ügyeleti munkavégzésének megoldásáról, a minisztérium által készített szakanyag megvitatásával, a részletekről azonban csak a tárgyalást követően tájékoztatnak - értesült a Világgazdaság. Az előzményekhez tartozik, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökét a múlt ősszel személyesen fogadta a kormányfő, majd felkérte Rácz Jenő szakminisztert, hogy ez év tavaszára tegyenek javaslatot az ágazatban dolgozók túlmunkájának rendszerére és díjazására. A hatályos törvény heti 48 órás munkavégzés mellett 12 órában maximálta az önként vállalható túlórát, ezt beszámítják a nyugdíjnál figyelembe vehető szolgálati időbe. Ám az orvosok többsége az engedélyezettnél több időt tölt el a munkahelyén. Egy felmérés szerint 40 évi munkavégzés alatt 65 év szolgálati időt szereznek, ám a kórházak többségében ezt a túlmunkát nem díjazzák, ennek oka a pénztelenség. Az európai uniós szabály - két feltétellel - nem korlátozza az önként vállalt túlmunkát. E szerint: minden 24 órás szolgálatból 11 órát pihenőidőben kell eltölteni, illetve a 24 órás munkavégzés után kötelező 11 órát pihenni. A túlmunka egyébként az unióban munkaidőnek számít, így annak idejére túlóradíjat kell fizetni. A MOK elmúlt évi felmérése szerint a gyógyintézmények tulajdonosai az uniós csatlakozás óta közel 40 milliárd forint ügyeleti díjjal tartoznak az orvosoknak és szakdolgozóknak. Ez az összeg meghaladja az egészségpénztár védőnői, anya- és csecsemővédelmi, valamint a fogászati ellátásokra fizethető idei költségvetését. Éger István, a MOK elnöke lapunknak elmondta: a múlt év óta perre menő orvosok ügyében - az uniós jogszabály alapján - kedvező ítéleteket hoztak a bíróságok, ám ezek nem precedensértékűek. A munkaügyi bíróságok ugyanis csak azt mondták ki, hogy az ügyelet idő munkaidőnek számít, ám az érte járó díjért polgári pert kell indítani a doktoroknak. A MOK szerint ezeket a pereket is bizonyára megnyernék az orvosok, ám szerinte a túlóradíjak pénzügyi fedezetét az idei költségvetés nem tartalmazza. Ezért is döntött úgy a köztestület, hogy inkább közvetítő szerepet vállal az orvosok és munkáltatóik között. Ennek eredménye volt a komáromi kórházi megállapodás. Éger úgy látja: a doktorok kompromisszumkészségét mutatja, hogy ahol a munkáltatók készek a megegyezésre, ott a bírósági tárgyalás helyett a követelések harmadával is beérik. Éger István BELFÖLD 2006. február 1., szerda Lesújtó adómorál az ügyvédeknél Ötször akkora az egy vizsgálatra jutó adómegállapítás, mint egy átlagos adózónál Lesújtó az adómorál - és így a jogkövető magatartás - az ügyvédeknél, legalábbis ez a legfőbb megállapítása az APEH által tavaly 68 ügyvédnél végzett vizsgálatnak. Mint Juhász Istvántól, az APEH ellenőrzési ügyekben illetékes elnökhelyettesétől megtudtuk: rengeteg szabálytalanságra bukkantak ezen adózói körben. VERES IBOLYA Tavaly év végén egy külön akcióban 68 ügyvédi irodánál és egyéni ügyvédnél 74 vizsgálatot végzett az állami adóhatóság, ebből 63 egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetve adatgyűjtésre, 11 pedig bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés volt. Ez utóbbiak minden második adózónál találtak eltérést, ennek során összességében több mint 186 millió forint adókülönbözetet állapítottak meg. Mindez azt jelenti, hogy az egy vizsgálatra jutó megállapítások aránya kirívóan magas, csaknem 17 millió forint volt, ötszöröse a más adózóknál tett megállapításoknak. Az egyes adókötelezettségek vizsgálatai során nem találkoztak ennyire kedvezőtlen helyzettel a revizorok: itt csak az esetek 17 százalékában, 11 esetben tártak fel mulasztást, emiatt 77 millió, vagyis átlag hétmillió forint mulasztási bírságot szabtak ki. Az ellenőrzések során számos szabálytalanságra bukkantak a revizorok. Több esetben feltárták ügyvédek közreműködését korábban már gyanúsnak tekintett cégek adásvételében, sőt a cégbírósági kigyűjtés során az ellenőrök további cégeladásokban tárták fel ezek közreműködését. Éppen ezért ezeket a vállalatokat is kijelölték ellenőrzésre. Több ügyvédnél és ügyvédi irodánál utólagos, illetve más adózóknál kapcsolódó vizsgálatokat kezdeményeztek az ellenőrök, mert olyan költségekre bukkantak, amelyek vélhetően nem az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódtak. Gyakran előfordult, hogy a havi kifizetésekből levont szja-előleget, járulékokat nem fizették be a jogszabályban előírt határidőig. Nem volt ritka az sem, hogy az ügyvédi iroda a számlákat nem folyamatosan, sorszám szerint növekvően állította ki, hanem egy részüket üresen hagyta. A kiállított számlákon több esetben nem szerepelt a számlakibocsátó, illetve a vevő neve és címe. Előfordult, többször is, hogy a vizsgálatra kijelölt ügyvéd havi díjazása a mindenkori minimálbérrel volt azonos. Az pedig gyakori volt, hogy a bevallott alacsony árbevételt szinte teljes mértékben költségként számolták el. Az ellenőrök a földhivatal adatbázisából konkrét ügyleteket - ingatlan-adásvétel, vagyonszerződések stb. - is lekérdeztek, s gyakran kiderült, hogy az ügyvéd - bár a munkát elvégezte - bevételt ehhez kapcsolódóan nem számolt el. Az is előfordult, hogy az ügyvéd, miután megkapta az APEH-ellenőrzésről szóló értesítését, azt követően könyvelte le és nyújtotta be 2003. és 2004. évi adóbevallását. Az adóhatóság az ügyvédek és az ügyvédi irodák ellenőrzése során arra a megállapításra jutott, hogy munkájuk tényleges eredménye nem minden esetben jelenik meg a személyi jövedelemadó-bevallásukban. A lesújtó ellenőrzési eredmények miatt az APEH szerint a jövőben is szükség van ezen adózói kör fokozott ellenőrzésére. A JELLEMZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK » közreműködtek gyanúsnak tekinthető cégek adásvételében a nem vállalkozáshoz kapcsolódó költségeket számoltak el , nem fizették be határidőre a havi kifizetésekből levont adókat és járulékokat » a számlákat nem folyamatosan állították ki miközben a földhivatali adatok szerint konkrét ügyletekben közreműködtek, bevételt ezzel kapcsolatban nem számoltak el , árbevételüket teljes mértékben költségekkel ellentételezték, azaz jövedelmet nerre mutattak ki Ügyvédek ellenőrzése ■ 68 ügyvédnél 74 vizsgálat ■ II utólagos vizsgálatban 17 millió forint adókülönbözet ■ az egyes adókötelezettségek vizsgálata során átlag 7 millió forint mulasztási bírság Forrás: VGg MSZP-program ígéretek nélkül MUNKATÁRSUNKTÓL Konkrét, számszerű vállalások teljes hiánya - ez jellemzi egyelőre az MSZP legutolsó, lapunk birtokába került választási programtervezetét. Ez nem feltétlenül meglepetés, hiszen a kormánypártok mindig visszafogottabban ígérnek. A kormányfő szavaiból viszont arra lehet következtetni, hogy még számíthatunk konkrétabb ígéretekre a kampányfinisben. Az MSZP választási programjának tervezetéből egyelőre csak a párt által írásba foglalandó témákra, irányokra lehet következtetni, hiszen a héten újabb elnökségi vita, majd döntés várható a dokumentumról. A legutolsó javaslat szerint a szocialisták nem foglalnának írásba konkrét számszerű ígéreteket. A leginkább kézzelfoghatónak az tűnik, hogy rögzítenék: 2008-ban teljesítik az európai monetáris unióhoz való csatlakozáshoz szükséges egyensúlyi követelményeket, és ezzel létrejönnek az euró 2010. évi bevezetésének feltételei. Ezenkívül csak olyan általános célokat említ a programtervezet, mint hogy minél több embernek legyen munkája, amelyet a megújuló oktatási, felnőttképzési rendszer segíthet. A rendre nagy ígérgetőverseny témájául szolgáló bérekről ebben a változatban csupán azt rögzítik, hogy az európai bérfelzárkóztatási program megvalósulása során az ország gazdasági teljesítményének javulásával egyenlő ütemű lehet a dinamika. Előre kiszámítható módon az arányosság, igazságosság jegyében csökken a vállalkozások, állampolgárok, családok adóterhe, az élőmunka tbterheinek mérséklése. A jövedelemcentralizáció mértékét legalább két százalékponttal csökkentik. Takarékosabb lesz az állam, növelik a beruházásokat, javítják a kis- és közepes vállalatok működési feltételeit. Az esélyteremtő állam, a rászorultság elve, az igazságosabb családtámogatási rendszer, a lakástámogatási rendszer fenntartása (itt az átlagos vagy átlag alatti jövedelműek támogatása), a nyugdíjak reálértéknek megőrzése - egyelőre ilyen és hasonló tételeket rögzítenének programjukban a szocialisták. Az MSZP a tervek szerint február 18-án tartja kongresszusát, ahol dönt a választási programról. A miniszterelnök egy televíziós interjújában azt mondta, az elszámolásnál tartanak, a következő két hónapban sokkal konkrétabb javaslatokkal is előállnak. Gyurcsány Ferenc hozzátette: lesznek olyan javaslataik, amelyeket még a kongresszuson sem mondanak el, csak azt követően. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az MSZP a kampány finisében tesz majd ígéreteket. Ezekről egyelőre annyit mondtak lapunknak, hogy azok „mérsékeltek” lesznek. A kormányfő azzal igyekszik pártját megkülönböztetni a Fidesztől, hogy - mint hétfői beszéde kapcsán fogalmazott - „nem kezdtem el ígérgetni fát meg fát a választóknak, mert tudom, hogy mekkora teher alatt van már ma is a költségvetés”. Négy éve az MSZP sokkal konkrétabban fogalmazó programot alkotott, igaz, akkor ellenzéki pártként. Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt pedig a kampány végén 13+1 pontban hirdette meg kormánya első száz napjának programját, ezek között volt a nyugdíjasoknak viszszaadandó 19 ezer forint vagy 50 százalékos közalkalmazotti fizetésemelés, az adómentes minimálbér, a kéthavi családi pótlék ígérete. (TE) Gyurcsány Ferenc Kirobbanó erőben az ipar Jól zárult a tavalyi utolsó negyedév a feldolgozóipar számára - derül ki a Kopint-Datorg kutatóintézet januári konjunktúratesztjéből. A szektorban működő vállalatok termelése erőteljesen élénkült, termékeik kereslete javult, kapacitásaik kihasználtsága növekedett. Rövid távú kilátásaik ugyancsak kedvezők: bővülő termeléssel és értékesítéssel, élénkülő beszerzéssel, a felesleges kapacitások relatíve alacsony szintjével számolnak, így nem meglepő, hogy a vállalkozások közérzetét és a reálfolyamatok várható alakulását kifejező összetett indexek a viszonylag jó konjunkturális helyzet fennmaradását valószínűsítik a feldolgozóiparban. A vállalatok helyzetét és rövid távú kilátásait együtt kifejező konjunktúrabarométer pozíciója október óta sokat javult, trendje emelkedő. A bizalmi index, amely a termelési kilátások, a rendelésállomány és a késztermékkészletek értékelését szintetizálja, ugyancsak kedvezőbb a negyedévvel korábbinál. Értéke öt éve volt utoljára ilyen magas. A vállalkozások közérzetének és reálfolyamatainak kedvező tendenciája - a barométer és a bizalmi index emelkedő trendje - a szolid feldolgozóipari konjunktúra folytatását valószínűsíti 2006 első fél évében. Érdekesség, hogy a különböző konjunktúrafelmérések eredményei - bár nagyjából egy irányba mutatnak - nem esnek teljesen egybe. Az Ecostat top 100 felmérése a napokban némileg csökkenő nagyvállalati optimizmusról számolt be. (VG) Konjunktúrabarométer (pozitív szaldóátlagok, százalékpont) VG-GRAFIKA Forrás: Kopint-Datorg