Világgazdaság, 2006. február (38. évfolyam, 23/9288-42/9307. szám)

2006-02-01 / 23. (9288.) szám

2 VILÁGGAZDASÁG Egyre több a lebuktatott színlelt szerződés MUNKATÁRSUNKTÓL_______ A munkaügyi felügyelők és a bírák mind nagyobb gyakorla­tot szereznek a színlelt szerző­dések felfedésében, illetve megítélésében. A tapasztalatok szerint a munkaügyi hatóság által elmarasztalt cégek hiába fordulnak az igazságszolgáltató fórumhoz, mivel az többnyire megalapozottnak találja és megerősíti a kifogásolt határo­zatot - közölte a Világgazdaság­gal Tánczos Rita, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság csoportve­zető bírája. Elmondta: sok a színlelt szerződéssel kapcsola­tos jogvita. A több éve alkalma­zott gyakorlat alapján a bíróság nemcsak a munkaügyi felügye­leti határozatok nyomán, ha­nem a foglalkoztatott kérésére is gyakran minősíti munkavi­szonnyá a vitás jogviszonyt. Nemegyszer a jogviszony megszűnése folytán derül fény a szabálytalan alkalmazások­ra. A munkavállaló többnyire nem csinál ügyet a feketemun­kából, örül, hogy dolgozhat. Ám ha felmondanak neki vagy egyszerűen csak megszűnik a megbízása, és nem szerződ­nek vele újra, megpróbálkozik a bírósági úttal. Azzal érvel, hogy munkaviszonyban állt. Kéri a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapí­tását, valamint az ezzel járó anyagi jogkövetkezmények al­kalmazását. Rendszerint nem is sikertelenül. Van, amikor eredetileg is munkaviszony­ban állt, azt közös megegye­zéssel megszüntették, és attól kezdve foglalkoztatták vállal­kozási vagy megbízási szerző­déssel. A közszférában szintén elő­fordul színlelt szerződéses jog­vita, mondta a bírónő. Az is gyakori, hogy az alkalmazók szeretnek határozott idejű szer­ződéseket kötni, ám ez általá­ban szabálytalan, mert csak helyettesítést vagy meghatáro­zott feladat ellátását szolgálhat­ná. A határozott idő elteltével pedig előszeretettel - és jogel­lenesen - újra és újra meg­hosszabbítják a szerződéseket. A munkáltatók mindig más megoldásokkal próbálkoznak kibújni a szabályok alól. Az utóbbi időben elszaporodott az illegális munkaerő-kölcsönzés. Az erre nem jogosult cégek vál­lalkozói jogviszonyba „csoma­golják" tevékenységüket, a munka törvénykönyve azonban januártól megszigorította az idevágó garanciális rendelkezé­seket - hívta fel a figyelmet Tánczos Rita. (KK) 1­K B 2005-BEN ÉRKEZETT ÜGYEK Forrás: Fővárosi Munkaügyi Bíróság Munkaszerződés keletkezése és módosítása 79 Munkaviszony megszüntetése 1506 Szabadság és tanulmányi szerződések 58 Munkabér és egyéb anyagi juttatások 1894 Fegyelmi felelősség 290 Dolgozó anyagi felelőssége 145 Leltárhiány, raktárhiány 29 Munkáltató anyagi felelőssége 154 Egyéb munkaügyi perek 303 Közigazgatási határozat felülvizsgálata 90 Tb-határozat felülvizsgálata 2008 Összes ügy 6556 Az orvosok pereskedés helyett megegyeznének NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET Február elején folytatódnak a tárgyalások a kamarák és az Egészségügyi Minisztérium kö­zött az ágazatban dolgozók ügyeleti munkavégzésének megoldásáról, a minisztérium által készített szakanyag megvi­tatásával, a részletekről azon­ban csak a tárgyalást követően tájékoztatnak - értesült a Világ­­gazdaság. Az előzményekhez tartozik, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökét a múlt ősszel személyesen fogadta a kormányfő, majd felkérte Rácz Jenő szakminisztert, hogy ez év tavaszára tegyenek javaslatot az ágazatban dolgozók túlmunká­jának rendszerére és díjazására. A hatályos törvény heti 48 órás munkavégzés mellett 12 órában maximálta az önként vállalható túlórát, ezt beszámít­ják a nyugdíjnál figyelembe ve­hető szolgálati időbe. Ám az or­vosok többsége az engedélye­zettnél több időt tölt el a mun­kahelyén. Egy felmérés szerint 40 évi munkavégzés alatt 65 év szolgálati időt szereznek, ám a kórházak többségében ezt a túlmunkát nem díjazzák, en­nek oka a pénztelenség. Az európai uniós szabály - két feltétellel - nem korlátozza az önként vállalt túlmunkát. E szerint: minden 24 órás szolgá­latból 11 órát pihenőidőben kell eltölteni, illetve a 24 órás mun­kavégzés után kötelező 11 órát pihenni. A túlmunka egyéb­ként az unióban munkaidőnek számít, így annak idejére túl­óradíjat kell fizetni. A MOK elmúlt évi felmérése szerint a gyógyintézmények tu­lajdonosai az uniós csatlakozás óta közel 40 milliárd forint ügyeleti díjjal tartoznak az or­vosoknak és szakdolgozóknak. Ez az összeg meghaladja az egészségpénztár védőnői, anya- és csecsemővédelmi, valamint a fogászati ellátásokra fizethető idei költségvetését. Éger István, a MOK elnöke lapunknak elmondta: a múlt év óta perre menő orvosok ügyé­ben - az uniós jogszabály alap­ján - kedvező ítéleteket hoztak a bíróságok, ám ezek nem pre­cedensértékűek. A munkaügyi bíróságok ugyanis csak azt mondták ki, hogy az ügyelet idő munkaidőnek számít, ám az érte járó díjért polgári pert kell indítani a doktoroknak. A MOK szerint ezeket a pereket is bizo­nyára megnyernék az orvosok, ám szerinte a túlóradíjak pénz­ügyi fedezetét az idei költségve­tés nem tartalmazza. Ezért is döntött úgy a köztestület, hogy inkább közvetítő szerepet vállal az orvosok és munkáltatóik kö­zött. Ennek eredménye volt a komáromi kórházi megállapo­dás. Éger úgy látja: a doktorok kompromisszumkészségét mu­tatja, hogy ahol a munkáltatók készek a megegyezésre, ott a bírósági tárgyalás helyett a kö­vetelések harmadával is beérik. Éger István B­ELFÖLD 2006. február 1., szerda Lesújtó adómorál az ügyvédeknél Ötször akkora az egy vizsgálatra jutó adómegállapítás, mint egy átlagos adózónál Lesújtó az adómorál - és így a jogkövető magatartás - az ügyvédeknél, legalábbis ez a legfőbb megállapítása az APEH által tavaly 68 ügyvédnél végzett vizsgálatnak. Mint Ju­hász Istvántól, az APEH ellenőr­zési ügyekben illetékes elnök­­helyettesétől megtudtuk: ren­geteg szabálytalanságra buk­kantak ezen adózói körben. VERES IBOLYA Tavaly év végén egy külön akció­ban 68 ügyvédi irodánál és egyé­ni ügyvédnél 74 vizsgálatot vég­zett az állami adóhatóság, ebből 63 egyes adókötelezettségek telje­sítésére, illetve adatgyűjtésre, 11 pedig bevallások utólagos vizsgá­latára irányuló ellenőrzés volt. Ez utóbbiak minden második adózó­nál találtak eltérést, ennek során összességében több mint 186 mil­lió forint adókülönbözetet állapí­tottak meg. Mindez azt jelenti, hogy az egy vizsgálatra jutó meg­állapítások aránya kirívóan ma­gas, csaknem 17 millió forint volt, ötszöröse a más adózóknál tett megállapításoknak. Az egyes adó­kötelezettségek vizsgálatai során nem találkoztak ennyire kedve­zőtlen helyzettel a revizorok: itt csak az esetek 17 százalékában, 11 esetben tártak fel mulasztást, emiatt 77 millió, vagyis átlag hét­millió forint mulasztási bírságot szabtak ki. Az ellenőrzések során számos szabálytalanságra bukkantak a revizorok. Több esetben feltárták ügyvédek közreműködését koráb­ban már gyanúsnak tekintett cé­gek adásvételében, sőt a cégbíró­sági kigyűjtés során az ellenőrök további cégeladásokban tárták fel ezek közreműködését. Éppen ezért ezeket a vállalatokat is kije­lölték ellenőrzésre. Több ügyvéd­nél és ügyvédi irodánál utólagos, illetve más adózóknál kapcsolódó vizsgálatokat kezdeményeztek az ellenőrök, mert olyan költségekre bukkantak, amelyek vélhetően nem az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódtak. Gyakran előfordult, hogy a havi kifizetésekből levont szja-előleget, járulékokat nem fi­zették be a jogszabályban előírt határidőig. Nem volt ritka az sem, hogy az ügyvédi iroda a számlá­kat nem folyamatosan, sorszám szerint növekvően állította ki, ha­nem egy részüket üresen hagyta. A kiállított számlákon több eset­ben nem szerepelt a számlakibo­csátó, illetve a vevő neve és címe. Előfordult, többször is, hogy a vizsgálatra kijelölt ügyvéd havi díjazása a mindenkori minimál­bérrel volt azonos. Az pedig gya­kori volt, hogy a bevallott ala­csony árbevételt szinte teljes mér­tékben költségként számolták el. Az ellenőrök a földhivatal adat­bázisából konkrét ügyleteket - in­gatlan-adásvétel, vagyonszerző­­dések stb. - is lekérdeztek, s gyakran kiderült, hogy az ügyvéd - bár a munkát elvégezte - bevé­telt ehhez kapcsolódóan nem szá­molt el. Az is előfordult, hogy az ügyvéd, miután megkapta az APEH-ellenőrzésről szóló értesí­tését, azt követően könyvelte le és nyújtotta be 2003. és 2004. évi adóbevallását. Az adóhatóság az ügyvédek és az ügyvédi irodák ellenőrzése so­rán arra a megállapításra jutott, hogy munkájuk tényleges ered­ménye nem minden esetben jele­nik meg a személyi jövedelem­adó-bevallásukban. A lesújtó el­lenőrzési eredmények miatt az APEH szerint a jövőben is szük­ség van ezen adózói kör fokozott ellenőrzésére. A JELLEMZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK » közreműködtek gyanúsnak tekinthető cégek adásvételében a nem vállalkozáshoz kapcsolódó költségeket számoltak el , nem fizették be határidőre a havi kifizetésekből levont adókat és járulékokat » a számlákat nem folyamatosan állították ki miközben a földhivatali adatok szerint konkrét ügyletekben közreműködtek, bevételt ezzel kapcsolatban nem számoltak el , árbevételüket teljes mértékben költségekkel ellentételezték, azaz jövedelmet nerre mutattak ki Ügyvédek ellenőrzése ■ 68 ügyvédnél 74 vizsgálat ■ II utólagos vizsgálatban 17 millió forint adókülönbözet ■ az egyes adókötelezettségek vizsgálata során átlag 7 millió forint mulasztási bírság Forrás: VG­g MSZP-program ígéretek nélkül MUNKATÁRSUNKTÓL Konkrét, számszerű vállalások teljes hiánya - ez jellemzi egy­előre az MSZP legutolsó, lapunk birtokába került választási prog­ramtervezetét. Ez nem feltétle­nül meglepetés, hiszen a kor­mánypártok mindig visszafogot­tabban ígérnek. A kormányfő szavaiból viszont arra lehet kö­vetkeztetni, hogy még számítha­tunk konkrétabb ígéretekre a kampányfinisben. Az MSZP választási programjá­nak tervezetéből egyelőre csak a párt által írásba foglalandó té­mákra, irányokra lehet következ­tetni, hiszen a héten újabb elnök­ségi vita, majd döntés várható a dokumentumról. A legutolsó ja­vaslat szerint a szocialisták nem foglalnának írásba konkrét szám­szerű ígéreteket. A leginkább kéz­zelfoghatónak az tűnik, hogy rög­zítenék: 2008-ban teljesítik az eu­rópai monetáris unióhoz való csatlakozáshoz szükséges egyen­súlyi követelményeket, és ezzel létrejönnek az euró 2010. évi be­vezetésének feltételei. Ezenkívül csak olyan általános célokat említ a programtervezet, mint hogy mi­nél több embernek legyen mun­kája, amelyet a megújuló oktatá­si, felnőttképzési rendszer segít­het. A rendre nagy ígérgetőverse­ny témájául szolgáló bérekről eb­ben a változatban csupán azt rög­zítik, hogy az európai bérfelzár­kóztatási program megvalósulása során az ország gazdasági teljesít­ményének javulásával egyenlő ütemű lehet a dinamika. Előre ki­­számítható módon az arányosság, igazságosság jegyében csökken a vállalkozások, állampolgárok, csa­ládok adóterhe, az élőmunka tb­­terheinek mérséklése. A jövede­lemcentralizáció mértékét leg­alább két százalékponttal csök­kentik. Takarékosabb lesz az ál­lam, növelik a beruházásokat, ja­vítják a kis- és közepes vállalatok működési feltételeit. Az esélyte­remtő állam, a rászorultság elve, az igazságosabb családtámogatá­si rendszer, a lakástámogatási rendszer fenntartása (itt az átlagos vagy átlag alatti jövedelműek tá­mogatása), a nyugdíjak reálérték­nek megőrzése - egyelőre ilyen és hasonló tételeket rögzítenének programjukban a szocialisták. Az MSZP a tervek szerint feb­ruár 18-án tartja kongresszusát, ahol dönt a választási program­ról. A miniszterelnök egy televí­ziós interjújában azt mondta, az elszámolásnál tartanak, a követ­kező két hónapban sokkal konk­rétabb javaslatokkal is előállnak. Gyurcsány Ferenc hozzátette: lesznek olyan javaslataik, ame­lyeket még a kongresszuson sem mondanak el, csak azt követően. Mindebből arra lehet következtet­ni, hogy az MSZP a kampány fini­sében tesz majd ígéreteket. Ezek­ről egyelőre annyit mondtak la­punknak, hogy azok „mérsékel­tek” lesznek. A kormányfő azzal igyekszik pártját megkülönböz­tetni a Fidesztől, hogy - mint hét­fői beszéde kapcsán fogalmazott - „nem kezdtem el ígérgetni fát meg fát a választóknak, mert tu­dom, hogy mekkora teher alatt van már ma is a költségvetés”. Négy éve az MSZP sokkal konkrétabban fogalmazó progra­mot alkotott, igaz, akkor ellenzé­ki pártként. Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt pedig a kampány végén 13+1 pontban hirdette meg kormánya első száz napjának programját, ezek kö­zött volt a nyugdíjasoknak visz­­szaadandó 19 ezer forint vagy 50 százalékos közalkalmazotti fize­tésemelés, az adómentes mini­málbér, a kéthavi családi pótlék ígérete. (TE) Gyurcsány Ferenc Kirobbanó erőben az ipar Jól zárult a tavalyi utolsó negyed­év a feldolgozóipar számára - de­rül ki a Kopint-Datorg kutatóinté­zet januári konjunktúratesztjéből. A szektorban működő vállalatok termelése erőteljesen élénkült, termékeik kereslete javult, kapa­citásaik kihasználtsága növeke­dett. Rövid távú kilátásaik ugyan­csak kedvezők: bővülő termelés­sel és értékesítéssel, élénkülő be­szerzéssel, a felesleges kapacitá­sok relatíve alacsony szintjével számolnak, így nem meglepő, hogy a vállalkozások közérzetét és a reálfolyamatok várható ala­kulását kifejező összetett indexek a viszonylag jó konjunkturális helyzet fennmaradását valószínű­sítik a feldolgozóiparban. A válla­latok helyzetét és rövid távú kilá­tásait együtt kifejező konjunktú­rabarométer pozíciója október óta sokat javult, trendje emelkedő. A bizalmi index, amely a termelési kilátások, a rendelésállomány és a késztermékkészletek értékelé­sét szintetizálja, ugyancsak ked­vezőbb a negyedévvel korábbinál. Értéke öt éve volt utoljára ilyen magas. A vállalkozások közérze­tének és reálfolyamatainak ked­vező tendenciája - a barométer és a bizalmi index emelkedő trendje - a szolid feldolgozóipari kon­junktúra folytatását valószínűsíti 2006 első fél évében. Érdekesség, hogy a különböző konjunktúrafelmérések eredmé­nyei - bár nagyjából egy irányba mutatnak - nem esnek teljesen egybe. Az Ecostat top 100 felmé­rése a napokban némileg csökke­nő nagyvállalati optimizmusról számolt be. (VG) Konjunktúrabarométer (pozitív szaldóátlagok, százalékpont) VG-GRAFIKA Forrás: Kopint-Datorg

Next