Világgazdaság, 2009. július (41. évfolyam, 125/10137-147/10159. szám)

2009-07-17 / 137. (10149.) szám

2009. július 17., péntek Klímavédelem: szektorális alkukat sürgetnek a vállalatok IGAZSÁGOS VERSENY. Ága­zati megállapodások révén kel­lene bevonni a közepesen fejlett országokat a globális klímavé­delmi erőfeszítésekbe - szor­galmazza a Gyáriparosok Euró­pai Kerekasztala (ERT). A 45 nagyvállalati vezetőt tömörítő tanács a decemberben esedékes koppenhágai ENSZ-világtanács­­kozás előkészítéséhez kívánt hozzájárulni állásfoglalásával. A tavasszal, illetve júniusban tartott tárgyalási fordulókon nem sikerült dűlőre jutni a fej­lődő országoktól elvárt emisszió­csökkentés ellentételezéséről, márpedig ha ők kimaradnak a megállapodásból, akkor az EU számára jelentős versenyhát­rányt okozna a részvétel. Az ÉRT nyilatkozata szerint a szén-dioxid-kibocsátás csök­kentésének leghatékonyabb módszere az emissziótőzsdék működtetése. A fejlett országok­nak kötelező célszámokat kell elfogadniuk, összekapcsolni nemzeti emissziókereskedelmi rendszereiket, és azok bevételé­ből fedezni a szegény országok­ban szükséges klímavédelmi beruházásokat. A jelentős szennyezőnek számító közepe­sen fejlett országokkal más a helyzet: nekik középtávon sta­bilizálniuk kellene kibocsátásu­kat, azután, nekik is vállalniuk kellene bizonyos lefaragást. Ez utóbbihoz szolgálnának eszközül a fejlett országokkal kötendő szektorális megállapo­dások, például a cement- vagy az acéliparban. Ily módon az adott országokban működő vál­lalatok is részt vállalnának a költségekből, ez biztosítaná az igazságos versenyt - mutat rá az ÉRT. Legalább a világterme­lés 80 százalékát adó vállalato­kat (országokat) meg kellene nyerni ahhoz, hogy jól működ­jön a rendszer, és az EU-hoz ha­sonló célszámokat kellene rög­zíteni az emissziócsökkentés­ben. EurActiv IWBiiIIIIIIIBllllllllllilWIHItiWIIIHHMHilBlllllHlllllllliWBillllWIilWIBIlHBIIBIWMIIIIWIBIiilír^ I >17'1 liHV1 iüiíHfli j ií'ij|ij[' jiu j|pi|ilHil>][l'iillllliiíllill|ll!llffl[llflll|iillllilll!l' iliilAI Irnillfl'HLl>III11PH'(111HPIIIIiHlKTIII 111'llillliinilMniHKIIPII'lllirillillifnilllilWIBillWIIIBIIWIIIIill1lWW Szigorúbb szabályok, kisebb bürokrácia ÚJ EP. Az angolszász gazdasá­gi liberalizmust felváltó szigo­rúbb piacszabályozás és a válla­latok fölösleges bürokratikus terheinek csökkentése egyaránt jellemzi majd törekvéseiben az új Európai Parlamentet - véli Michiel van Hulten, a Burson- Marsteller lobbicég brüsszeli irodájának kormányzati kapcso­latokért felelős igazgatója. A korábban EP-képviselőként is dolgozó Van Hulten arra ala­pozza feltevését, hogy az Euró­pai Néppárt a brit konzervatívok távozásával egységesebb és ta­lán kissé baloldalibb is lett, így az eddigieknél szorosabban mű­ködhet együtt a szocialistákkal. Az együttműködés fő terepének pedig - a válság tanulságait le­vonva - a gazdaság szabályozási környezetének szigorítása ígér­kezik, elsősorban a pénzpiacok esetében. Van Hulten ugyanakkor arra is számít, hogy a jobbközép megerősödését a néppárt és a li­berálisok a cégeket gúzsba kötő bürokrácia enyhítésére is igye­keznek majd felhasználni. Ez a gyakorlatban olyan jogszabályok megalkotását jelentheti, ame­lyek megkönnyítik a vállalatok és más szervezetek működését az unióban, különös tekintettel a tagállami határok átlépésére. Az eddigieknél üzlet- és ipar­­barátabb politikát vár az új EP- től Jacques Lafitte, egy másik brüsszeli lobbicég, az Avisa Partners alapítója is. Lafitte egy üzletbarát koalíció kialakulásá­ra számít a néppárt, a liberáli­sok és az új konzervatív csoport között, amely a belső piac és a gazdasági-pénzügyi kérdések mellett kiterjedhet az energia- és az iparpolitikára is. Lafitte szerint az új EP-ben a környezet­­védelmi szempontok is háttérbe szorulhatnak. EurActiv MICHIEL VAN HULTEN: Az új EP az eddigieknél jobban ügyel­het arra, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem ne ássa alá a gazdasági növekedést az EU-ban Fel kell készülni a fagyos európai télre FÖLDGÁZELLÁTÁS: A 2009. januárihoz hasonló földgázellá­tási válsághelyzetek zökkenő­­mentes kezelését célozza az Európai Bizottság tegnap ki­adott rendelettervezete, amely­ről hamarosan megkezdődik a parlamenti és a tanácsi vita. Andris Piebalgs energiaügyi biztos azzal indokolta a jogsza­bály kiadását, hogy az elmúlt télen bebizonyosodott: e terü­leten elégtelenek az unió válságkezelési mechanizmusai. A javaslat kulcseleme az, hogy a tagországoknak hatvan napra elegendő gáztartalékról kell gondoskodniuk, figyelembe véve mind a gáztározók és a csővezetékek kapacitását, mind a szerződésekkel biztosí­tott földgázmennyiséget. A mi­nimális ellátás megtervezése­kor a villamosenergia-piacon már alkalmazott „n-1” szabályt vennék alapul. E szerint a tag­államok egységes képlet alap­ján meghatároznák, hogy ellá­tási rendszerükben melyik a legnagyobb forrás, és ennek kiesésére kellene felkészül­niük alternatív források bevo­násával, tüzelőanyag-váltással, illetve a fogyasztás korlátozá­sával. A brüsszeli javaslatban a tagállami válságtervek mellett az uniós szintű koordináció és adatcsere szorosabbra fűzése is fontos szerepet kap. Német- és Franciaország azonban az EU- szintű egyeztetést csak utolsó eszközként szeretné alkalmaz­ni. Szerintük a januári válság idején a problémák egy részét a cégek közötti együttműködés­sel, piaci alapon meg lehetett oldani. Rapid, Bruxinfo VITAPONTOK A rendelettervezet pontjai közül nagy vita vár­ható arról, amely szerint uniós szintű gázellátási válság esetén Brüsszel korlátozhatná a tagállamok stratégiai készleteinek fel­­használását. Nincs egyetértés arról sem, krízishelyzetben kö­telezővé tegyék-e az ipar­­vállalatok számára a tüze­lőanyag-váltást, és hogy tagállami kompetencia le­gyen-e a mindenképpen ellátásra jogosultak köré­nek kijelölése. EURÓPAI UNIÓ VILÁGGAZDASÁG­I 5 EU-pénzek rejtekúton Adóparadicsomokon keresztül folynak el a fejlődő országoknak szánt EIB-hitelek BEÖTHY ÁKOS Az adóparadicsomokkal szembe­ni kemény fellépés uniós retori­kája ellenére az EU támogatásá­val a fejlődő országokban megva­lósuló projekteket gyakran mene­dzselik adóparadicsomokban be­jegyzett cégek, vagy olyan multi­nacionális vállalatok, amelyek ki­használják az offshore központok nyújtotta adóoptimalizálási lehe­tőségeket. Ezt állapítja meg az EU „házibankjának”, az Európai Be­ruházási Banknak (EIB) a tevé­kenységét elemző jelentésében a Counter Balance nevű, hét uniós civilszervezetet tömörítő csoport. Az EIB engedékenysége ezen a területen jelentős összegű adóbe­vételektől fosztja meg a fejlődő országokat, segíti a tőkekivonást, és hozzájárul a fejlesztési pénzek hasznosulását övező átláthatat­lansághoz. A jelentés szerint az uniós pénzintézet az elmúlt öt évben 5,66 milliárd eurót kölcsönzött fejlesztési projektek végrehajtá­sára öt olyan banknak, amelye­ket a Counter Balance az adópa­radicsomok élen járó brit, fran­cia és holland használóiként azo­nosít. Ezek a Barclays Bank, a Royal Bank of Scotland, a BNP Paribas, a Société Générale és az ING. További 210 millió euró olyan afrikai alapokhoz jutott, amelyek stratégiájában központi szerepet játszanak az adóparadi­csomok. Az afrikai fejlesztési projektek esetében Mauritius a leginkább kedvelt adóparadicsom a beruhá­zók körében, az EIB pedig az elkö­vetkező három évben 2 milliárd eurós támogatást készül szétosz­tani a fekete kontinensen infra­strukturális és energiaprojektek­re, illetve a pénzügyi szektor megerősítésére. A Counter Ba­lance jelentésében leírt gyakorlat szerint az EIB által finanszírozott projekt végrehajtója sokszor egy olyan multinacionális vállalat, amely például Mauritiuson is ala­pít egy leányvállalatot. A fejlesz­téshez kapcsolódó adókat azután a cég nem a tevékenység helye szerinti országban, hanem a csak névleges díjakat beszedő sziget­­országban fizeti meg. A projekt­gazda így 20-30 százalékos profi­tot realizálhat, „elvéve a fejlődő országoktól az egyik kézzel azt, amit a másikkal adott”. A jelentés idézi a War on Want nevű segély­­szervezet kalkulációját is, amely szerint az adóelkerülés és a tőke­kivonás ötször annyiba kerül Afri­kának évente, mint amennyit se­gélyként kap. Ha nagy ritkán az EIB le is lep­lezi a forrásaihoz kapcsolódó adó­elkerülési praktikákat, a szankci­ói gyengék - állapítja meg a Counter Balance. Nem teszik köz­zé a finanszírozásból kizárt válla­latok nevét, és azokat egy elma­rasztaló bírósági ítélet megszüle­téséig nem tiltják el más EIB-pro­­jektben való részvételtől sem. MAURITIUS: A kelet-afrikai szigetország a fekete konti­nens számos országával kö­tött olyan adó­egyezményeket, amelyek a nála bejegyzett cé­gek számára nagy üzletté teszik a fejlesz­tési projektek végrehajtását FOTÓ: VG SZIGORÚBB SZABÁLYOKAT ÍGÉRNEK Philippe Maystadt EIB- elnök a múlt hónapban be­jelentette, hogy a bank szi­gorítja az offshore pénzügyi központokban bejegyzett vállalatok hitelezésére vo­natkozó szabályait. A felülvizsgálat eredmé­nyeként akár azt is megkö­vetelhetik majd ezektől a cégektől,­ hogy helyezzék át máshová a székhelyüket, ha továbbra is részt akar­nak venni az EIB projekt­jeiben. Az EIB még az idén a saját tevékenységének átláthatóságát javító szabá­lyok kidolgozását is tervezi. EurActiv Jól állnak a tagok a piaci szabályok átültetésével FELMÉRÉS: Továbbra is jól teljesítenek az egységes belső piacra vonatkozó uniós jogsza­bályok átültetésével a tagor­szágok - állapította meg az Európai Bizottság. Átlagosan az előírások egy százalékánál van­nak késésben az egyes államok a nemzeti szintű alkalmazással, ez megfelel az uniós állam- és kormányfők által korábban elő­irányzott 2009-es célkitűzés­nek. Az uniós szabályok meg­sértése ugyanakkor továbbra is gyakorinak számít: átlagosan 47 ilyen eset jut minden tagor­szágra. A szabályok átültetése terén Dánia és Málta áll a legjobban 0,2-0,2 százalékos restanciával, míg 2,1 százalékos elmaradás­sal Lengyel- és Görögország számít sereghajtónak. A jogsér­tési eljárások tekintetében Olaszország a negatív csúcstar­tó 110 esettel. Magyarország mind az átül­tetés előrehaladottságában, mind a jogsértési eljárások te­kintetében meglehetősen jól áll. Elmaradásunk a jogsza­bályok 0,6 százalékát érinti, míg a 28 szerződésszegési eljá­rás elmarad a 47-es uniós át­lagtól. Rapid RÖVIDEN Több átláthatóság az energiaprojekteknél Az Európai Bizottság új sza­bályozásra tett javaslatot az energiaügyi beruházások át­láthatóságának növelése ér­dekében. A brüsszeli testü­let több információt szeret­ne kapni a tagállamoktól az energia-infrastruktúra fejlesztését célzó terveikről az olaj- és gázipar, az áram­­termelés, illetve az ezekhez kapcsolódó, például szállítá­si területeken. Erre Andris Piebalgs energiaügyi biztos szerint azért lenne szükség, hogy jobban fel lehessen mérni az infrastruktúra esetleges hiányosságaival kapcsolatos kockázatokat.­­ Rapid Nagy szigor a hulladéklerakóknál A legtöbb tagállam, köztük Magyarország esetében is tegnap járt le annak a határ­ideje, hogy a hulladéklera­kók megfeleljenek a nyolc éve hatályba lépett uniós di­rektíva előírásainak. A rend­kívül szigorú uniós szabá­lyok a környezetre és az egészségre gyakorolt veszé­lyes hatások megelőzését, illetve mérséklését célozzák. A megfelelésre Bulgária, Lengyelország és Románia kapott a többi tagállamhoz képest hosszabb határidőt.­­ Rapid Brit támogatás Blair elnökségéhez A munkáspárti brit kormány most először jelentette ki nyilvánosan, hogy támogat­ja az előző miniszterelnök, Tony Blair jelöltségét az ELI még nem létező el­nöki posztjára. Glenys Kinnock Európa-ügyi minisz­ter szerint London Blair mö­gött áll, akit tisztelnének és „általában üdvözölnének" ezen a poszton az unióban.­­ EUobserver Magyar író az unió díjazottjai között Szécsi Noémi 2006-ban megjelent Kommunista Monte Cristo című regénye is elnyerte az EU első alka­lommal kiosztott irodalmi dí­ját. Az összesen 12 nyertes szeptemberben veheti át az ötezer euróval járó díjat. Jövőre és 2011-ben újabb 11-12 díjat adnak át, ám ma­gyar szerzők művei közül akkor már nem válogatnak.­­ Rapid Hitelszűkében a kkv-k Az európai kis- és közepes vállalkozások már az év ele­jén tapasztaltnál is nehezeb­ben jutnak hitelhez a válság következményeként - véli Erik Sonntag, Business­ Europe uniós üzleti szerve­zet kkv-ügyekben illetékes tanácsadója. Hiába csök­kentek ugyanis a kamatlá­bak, a pénzintézetek továbbra is láthatóan inkább a nagyobb cégeket része­sítik előnyben. A kkv-kkal szemben támasztott követel­mények viszont szigorúb­bak, a tárgyalások hosz­­szabb ideig tartanak, és a megítélt összegek ala­csonyabbak.­­ EurActiv

Next