Világgazdaság, 2009. július (41. évfolyam, 125/10137-147/10159. szám)
2009-07-17 / 137. (10149.) szám
2009. július 17., péntek Klímavédelem: szektorális alkukat sürgetnek a vállalatok IGAZSÁGOS VERSENY. Ágazati megállapodások révén kellene bevonni a közepesen fejlett országokat a globális klímavédelmi erőfeszítésekbe - szorgalmazza a Gyáriparosok Európai Kerekasztala (ERT). A 45 nagyvállalati vezetőt tömörítő tanács a decemberben esedékes koppenhágai ENSZ-világtanácskozás előkészítéséhez kívánt hozzájárulni állásfoglalásával. A tavasszal, illetve júniusban tartott tárgyalási fordulókon nem sikerült dűlőre jutni a fejlődő országoktól elvárt emissziócsökkentés ellentételezéséről, márpedig ha ők kimaradnak a megállapodásból, akkor az EU számára jelentős versenyhátrányt okozna a részvétel. Az ÉRT nyilatkozata szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének leghatékonyabb módszere az emissziótőzsdék működtetése. A fejlett országoknak kötelező célszámokat kell elfogadniuk, összekapcsolni nemzeti emissziókereskedelmi rendszereiket, és azok bevételéből fedezni a szegény országokban szükséges klímavédelmi beruházásokat. A jelentős szennyezőnek számító közepesen fejlett országokkal más a helyzet: nekik középtávon stabilizálniuk kellene kibocsátásukat, azután, nekik is vállalniuk kellene bizonyos lefaragást. Ez utóbbihoz szolgálnának eszközül a fejlett országokkal kötendő szektorális megállapodások, például a cement- vagy az acéliparban. Ily módon az adott országokban működő vállalatok is részt vállalnának a költségekből, ez biztosítaná az igazságos versenyt - mutat rá az ÉRT. Legalább a világtermelés 80 százalékát adó vállalatokat (országokat) meg kellene nyerni ahhoz, hogy jól működjön a rendszer, és az EU-hoz hasonló célszámokat kellene rögzíteni az emissziócsökkentésben. EurActiv IWBiiIIIIIIIBllllllllllilWIHItiWIIIHHMHilBlllllHlllllllliWBillllWIilWIBIlHBIIBIWMIIIIWIBIiilír^ I >17'1 liHV1 iüiíHfli j ií'ij|ij[' jiu j|pi|ilHil>][l'iillllliiíllill|ll!llffl[llflll|iillllilll!l' iliilAI Irnillfl'HLl>III11PH'(111HPIIIIiHlKTIII 111'llillliinilMniHKIIPII'lllirillillifnilllilWIBillWIIIBIIWIIIIill1lWW Szigorúbb szabályok, kisebb bürokrácia ÚJ EP. Az angolszász gazdasági liberalizmust felváltó szigorúbb piacszabályozás és a vállalatok fölösleges bürokratikus terheinek csökkentése egyaránt jellemzi majd törekvéseiben az új Európai Parlamentet - véli Michiel van Hulten, a Burson- Marsteller lobbicég brüsszeli irodájának kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója. A korábban EP-képviselőként is dolgozó Van Hulten arra alapozza feltevését, hogy az Európai Néppárt a brit konzervatívok távozásával egységesebb és talán kissé baloldalibb is lett, így az eddigieknél szorosabban működhet együtt a szocialistákkal. Az együttműködés fő terepének pedig - a válság tanulságait levonva - a gazdaság szabályozási környezetének szigorítása ígérkezik, elsősorban a pénzpiacok esetében. Van Hulten ugyanakkor arra is számít, hogy a jobbközép megerősödését a néppárt és a liberálisok a cégeket gúzsba kötő bürokrácia enyhítésére is igyekeznek majd felhasználni. Ez a gyakorlatban olyan jogszabályok megalkotását jelentheti, amelyek megkönnyítik a vállalatok és más szervezetek működését az unióban, különös tekintettel a tagállami határok átlépésére. Az eddigieknél üzlet- és iparbarátabb politikát vár az új EP- től Jacques Lafitte, egy másik brüsszeli lobbicég, az Avisa Partners alapítója is. Lafitte egy üzletbarát koalíció kialakulására számít a néppárt, a liberálisok és az új konzervatív csoport között, amely a belső piac és a gazdasági-pénzügyi kérdések mellett kiterjedhet az energia- és az iparpolitikára is. Lafitte szerint az új EP-ben a környezetvédelmi szempontok is háttérbe szorulhatnak. EurActiv MICHIEL VAN HULTEN: Az új EP az eddigieknél jobban ügyelhet arra, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem ne ássa alá a gazdasági növekedést az EU-ban Fel kell készülni a fagyos európai télre FÖLDGÁZELLÁTÁS: A 2009. januárihoz hasonló földgázellátási válsághelyzetek zökkenőmentes kezelését célozza az Európai Bizottság tegnap kiadott rendelettervezete, amelyről hamarosan megkezdődik a parlamenti és a tanácsi vita. Andris Piebalgs energiaügyi biztos azzal indokolta a jogszabály kiadását, hogy az elmúlt télen bebizonyosodott: e területen elégtelenek az unió válságkezelési mechanizmusai. A javaslat kulcseleme az, hogy a tagországoknak hatvan napra elegendő gáztartalékról kell gondoskodniuk, figyelembe véve mind a gáztározók és a csővezetékek kapacitását, mind a szerződésekkel biztosított földgázmennyiséget. A minimális ellátás megtervezésekor a villamosenergia-piacon már alkalmazott „n-1” szabályt vennék alapul. E szerint a tagállamok egységes képlet alapján meghatároznák, hogy ellátási rendszerükben melyik a legnagyobb forrás, és ennek kiesésére kellene felkészülniük alternatív források bevonásával, tüzelőanyag-váltással, illetve a fogyasztás korlátozásával. A brüsszeli javaslatban a tagállami válságtervek mellett az uniós szintű koordináció és adatcsere szorosabbra fűzése is fontos szerepet kap. Német- és Franciaország azonban az EU- szintű egyeztetést csak utolsó eszközként szeretné alkalmazni. Szerintük a januári válság idején a problémák egy részét a cégek közötti együttműködéssel, piaci alapon meg lehetett oldani. Rapid, Bruxinfo VITAPONTOK A rendelettervezet pontjai közül nagy vita várható arról, amely szerint uniós szintű gázellátási válság esetén Brüsszel korlátozhatná a tagállamok stratégiai készleteinek felhasználását. Nincs egyetértés arról sem, krízishelyzetben kötelezővé tegyék-e az iparvállalatok számára a tüzelőanyag-váltást, és hogy tagállami kompetencia legyen-e a mindenképpen ellátásra jogosultak körének kijelölése. EURÓPAI UNIÓ VILÁGGAZDASÁGI 5 EU-pénzek rejtekúton Adóparadicsomokon keresztül folynak el a fejlődő országoknak szánt EIB-hitelek BEÖTHY ÁKOS Az adóparadicsomokkal szembeni kemény fellépés uniós retorikája ellenére az EU támogatásával a fejlődő országokban megvalósuló projekteket gyakran menedzselik adóparadicsomokban bejegyzett cégek, vagy olyan multinacionális vállalatok, amelyek kihasználják az offshore központok nyújtotta adóoptimalizálási lehetőségeket. Ezt állapítja meg az EU „házibankjának”, az Európai Beruházási Banknak (EIB) a tevékenységét elemző jelentésében a Counter Balance nevű, hét uniós civilszervezetet tömörítő csoport. Az EIB engedékenysége ezen a területen jelentős összegű adóbevételektől fosztja meg a fejlődő országokat, segíti a tőkekivonást, és hozzájárul a fejlesztési pénzek hasznosulását övező átláthatatlansághoz. A jelentés szerint az uniós pénzintézet az elmúlt öt évben 5,66 milliárd eurót kölcsönzött fejlesztési projektek végrehajtására öt olyan banknak, amelyeket a Counter Balance az adóparadicsomok élen járó brit, francia és holland használóiként azonosít. Ezek a Barclays Bank, a Royal Bank of Scotland, a BNP Paribas, a Société Générale és az ING. További 210 millió euró olyan afrikai alapokhoz jutott, amelyek stratégiájában központi szerepet játszanak az adóparadicsomok. Az afrikai fejlesztési projektek esetében Mauritius a leginkább kedvelt adóparadicsom a beruházók körében, az EIB pedig az elkövetkező három évben 2 milliárd eurós támogatást készül szétosztani a fekete kontinensen infrastrukturális és energiaprojektekre, illetve a pénzügyi szektor megerősítésére. A Counter Balance jelentésében leírt gyakorlat szerint az EIB által finanszírozott projekt végrehajtója sokszor egy olyan multinacionális vállalat, amely például Mauritiuson is alapít egy leányvállalatot. A fejlesztéshez kapcsolódó adókat azután a cég nem a tevékenység helye szerinti országban, hanem a csak névleges díjakat beszedő szigetországban fizeti meg. A projektgazda így 20-30 százalékos profitot realizálhat, „elvéve a fejlődő országoktól az egyik kézzel azt, amit a másikkal adott”. A jelentés idézi a War on Want nevű segélyszervezet kalkulációját is, amely szerint az adóelkerülés és a tőkekivonás ötször annyiba kerül Afrikának évente, mint amennyit segélyként kap. Ha nagy ritkán az EIB le is leplezi a forrásaihoz kapcsolódó adóelkerülési praktikákat, a szankciói gyengék - állapítja meg a Counter Balance. Nem teszik közzé a finanszírozásból kizárt vállalatok nevét, és azokat egy elmarasztaló bírósági ítélet megszületéséig nem tiltják el más EIB-projektben való részvételtől sem. MAURITIUS: A kelet-afrikai szigetország a fekete kontinens számos országával kötött olyan adóegyezményeket, amelyek a nála bejegyzett cégek számára nagy üzletté teszik a fejlesztési projektek végrehajtását FOTÓ: VG SZIGORÚBB SZABÁLYOKAT ÍGÉRNEK Philippe Maystadt EIB- elnök a múlt hónapban bejelentette, hogy a bank szigorítja az offshore pénzügyi központokban bejegyzett vállalatok hitelezésére vonatkozó szabályait. A felülvizsgálat eredményeként akár azt is megkövetelhetik majd ezektől a cégektől, hogy helyezzék át máshová a székhelyüket, ha továbbra is részt akarnak venni az EIB projektjeiben. Az EIB még az idén a saját tevékenységének átláthatóságát javító szabályok kidolgozását is tervezi. EurActiv Jól állnak a tagok a piaci szabályok átültetésével FELMÉRÉS: Továbbra is jól teljesítenek az egységes belső piacra vonatkozó uniós jogszabályok átültetésével a tagországok - állapította meg az Európai Bizottság. Átlagosan az előírások egy százalékánál vannak késésben az egyes államok a nemzeti szintű alkalmazással, ez megfelel az uniós állam- és kormányfők által korábban előirányzott 2009-es célkitűzésnek. Az uniós szabályok megsértése ugyanakkor továbbra is gyakorinak számít: átlagosan 47 ilyen eset jut minden tagországra. A szabályok átültetése terén Dánia és Málta áll a legjobban 0,2-0,2 százalékos restanciával, míg 2,1 százalékos elmaradással Lengyel- és Görögország számít sereghajtónak. A jogsértési eljárások tekintetében Olaszország a negatív csúcstartó 110 esettel. Magyarország mind az átültetés előrehaladottságában, mind a jogsértési eljárások tekintetében meglehetősen jól áll. Elmaradásunk a jogszabályok 0,6 százalékát érinti, míg a 28 szerződésszegési eljárás elmarad a 47-es uniós átlagtól. Rapid RÖVIDEN Több átláthatóság az energiaprojekteknél Az Európai Bizottság új szabályozásra tett javaslatot az energiaügyi beruházások átláthatóságának növelése érdekében. A brüsszeli testület több információt szeretne kapni a tagállamoktól az energia-infrastruktúra fejlesztését célzó terveikről az olaj- és gázipar, az áramtermelés, illetve az ezekhez kapcsolódó, például szállítási területeken. Erre Andris Piebalgs energiaügyi biztos szerint azért lenne szükség, hogy jobban fel lehessen mérni az infrastruktúra esetleges hiányosságaival kapcsolatos kockázatokat. Rapid Nagy szigor a hulladéklerakóknál A legtöbb tagállam, köztük Magyarország esetében is tegnap járt le annak a határideje, hogy a hulladéklerakók megfeleljenek a nyolc éve hatályba lépett uniós direktíva előírásainak. A rendkívül szigorú uniós szabályok a környezetre és az egészségre gyakorolt veszélyes hatások megelőzését, illetve mérséklését célozzák. A megfelelésre Bulgária, Lengyelország és Románia kapott a többi tagállamhoz képest hosszabb határidőt. Rapid Brit támogatás Blair elnökségéhez A munkáspárti brit kormány most először jelentette ki nyilvánosan, hogy támogatja az előző miniszterelnök, Tony Blair jelöltségét az ELI még nem létező elnöki posztjára. Glenys Kinnock Európa-ügyi miniszter szerint London Blair mögött áll, akit tisztelnének és „általában üdvözölnének" ezen a poszton az unióban. EUobserver Magyar író az unió díjazottjai között Szécsi Noémi 2006-ban megjelent Kommunista Monte Cristo című regénye is elnyerte az EU első alkalommal kiosztott irodalmi díját. Az összesen 12 nyertes szeptemberben veheti át az ötezer euróval járó díjat. Jövőre és 2011-ben újabb 11-12 díjat adnak át, ám magyar szerzők művei közül akkor már nem válogatnak. Rapid Hitelszűkében a kkv-k Az európai kis- és közepes vállalkozások már az év elején tapasztaltnál is nehezebben jutnak hitelhez a válság következményeként - véli Erik Sonntag, Business Europe uniós üzleti szervezet kkv-ügyekben illetékes tanácsadója. Hiába csökkentek ugyanis a kamatlábak, a pénzintézetek továbbra is láthatóan inkább a nagyobb cégeket részesítik előnyben. A kkv-kkal szemben támasztott követelmények viszont szigorúbbak, a tárgyalások hoszszabb ideig tartanak, és a megítélt összegek alacsonyabbak. EurActiv