Világgazdaság, 2010. április (42. évfolyam, 63/10326-83/10346. szám)

2010-04-08 / 67. (10330.) szám

21 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Inotai: A kilábalás éve lehet az idei A válságból való kilábalás kezdeti éve lehet 2010, s a világkereskedelem újra a vi­lággazdasági növekedés motorjává válhat - mondta Inotai András, a Világgazda­sági Kutatóintézet igazgató­ja egy tegnapi budapesti konferencián. Palánkai Ti­bor akadémikus, a global­­izációs világrangsor egyik összeállítója szerint Magyar­­ország a 10. helyen áll, és a régió éllovasa, de ez önma­gában még nem kedvező fejlemény, hiszen a magyar gazdaság túlságosan is rá­épült a transznacionális vál­lalatokra.­­ ProfitLine Szollár: Jól teljesített a szociális minisztérium Jót vagy jelest érdemel a szociális minisztérium az el­múlt időszakban végzett te­vékenységéért, hiszen fon­tos jogszabályokat hozott, és ennek köszönhetően „a válság itt van, de a társada­lom nem esett szét" - olvas­ható a kormányszóvivő.hu portálon Szollár Domokos tegnapi nyilatkozata. A kor­mányszóvivő az elmúlt egy évet értékelve hangsúlyoz­ta: a gazdasági válság ide­jén is sikerült egyben tarta­ni „a társadalom szövetét", a szociális minisztérium és intézményei határozott in­tézkedéseket tettek a foglal­koztatás növekedése érde­kében. Példaként a kríziske­zelő programot és a méltá­nyossági nyugdíjemelést hozta fel. I­VG @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap­­portálján http://wap.t-zones.hu Éledezik a termelés BENKE DÁVID Jó adatokat produkált februárban az ipar, de még sok a kérdőjel a szektorban Egyre inkább a válság előtti idő­szakéihoz hasonló számokat mu­tat a hazai ipar. Az év elején kelle­mes meglepetést okozott a szek­tor, a hosszabb távú kilátások azonban még bizonytalanok. Februárban 8,4 százalékkal emelkedett a termelés az előző év azonos időszakához képest a Köz­ponti Statisztikai Hivatal friss előzetes adatai szerint. A 3,4 százalékos januári bővülést és a két számje­gyű tavalyi esést követő­en tehát stabilizálódott a hazai gyártók helyzete. Ez azon­ban csak a korábbi, alacsony bá­zis után jelenthető ki. A január­hoz képest bekövetkezett (szezo­nálisan kiigazítva) 1,7 százalékos zsugorodásnak sem feltétlenül kell negatív megítélést kapnia, az előző hónap kiemelkedő, 8,9 szá­zalékos hó/hó alapú adata után nem is számít olyan jelentős kor­rekciónak. Főként, ha az elmúlt időszak heves ingadozásait visz­­szanézzük. A válság előtti szinttől azonban még messze van az ágazat kibo­csátása, és a januári részletes ada­tokból az is kiderült, jelentős a készletezés szerepe az utóbbi hó­napok bővülésében, ugyanakkor a rendelések felfutása nem ilyen egyértelmű. Nemcsak a teljes, de az új rendelésállomány is vissza­esést jelzett januárban még az egy évvel korábbi igen alacsony viszo­nyítási alaphoz képest is. Az értékesítési adatok is igen gyengén alakultak a törékeny külső és a szinte nem is létező belső kereslet miatt. Csak az utóbbira van némi befolyása a gazdaságpolitikának, illetve a fi­nanszírozási helyzet javítására, amely szintén hátráltatja az ipar talpra állását. Kérdéses azonban, hogy ez a terület mennyire válhat prioritássá a vasárnap megvá­lasztandó kormány számára. A győzelmi esélyes Fidesz ugyanis a programja alapján éppen az iparban alulreprezentált kisvál­lalkozások támogatását helyezhe­ti előtérbe, amely foglalkoztatási szempontból is kecsegtetőbb le­het, a nagyvállalkozások számára viszont sovány vigasz. A szektor számára meghatá­rozó német bizalmi indexek ugyanakkor töretlen javulást mutatnak. A külső konjunktúra törékenységét az adja, hogy nincs biztos recept arra, mikor engedhetik a nyugati kormányok saját lábukra állni a gazdaságu­kat, azaz mikor szüntethetik meg újabb recesszió veszélye nélkül a keresletélénkítést. A megjelent adatok kedvező előjelnek számítanak mind az el­ső negyedévi GDP-statisztikai mind a külkereskedelmi adatok­kal kapcsolatban. Tovább javít majd a képen, amikor az utóbbi évek legjelentősebb beruházása, a kecskeméti Mercedes-gyár úgy másfél-két év múlva elindítja a termelést. Azt is hozzá kell azon­ban tenni, ebből elsősorban a nagyvállalati réteg tapasztalhat meg bármit is, attól még sem a la­kosság, sem a rá támaszkodó kkv­­réteg helyzete nem lesz jobb. AZ IPARI TERMELÉS ÉVES VÁLTOZÁSA (nyers adat, százalék) VG-GRAFIKA VISSZAFORDULÁS: V alakot rajzol ki a hazai ipar teljesít­ménye az utóbbi hónapokban HIRDETÉS MELLÉKLET Energia A VILÁGGAZDASÁG kiemelten foglalkozik az energetikával, rend­szeresen beszámol az energiapiac legfrissebb híreiről, aktualitásairól. Az ENERGIA melléklet nyomon követi a szereplők, a termékfejlesztések, a beruházások, a kutatások, a stratégiák változását, összefoglalókat, elemzéseket közöl, beszámol a főbb tendenciákról. Következő szakmai összeállításunk április 29-én jelenik meg. ▼ A tartalomból: Nehézkesen haladnak a biogázprojektek Depógáz-hasznosítás Magyarországon Problémák a biomassza tüzelő utánpótlásával Anomáliák a hazai energiaszabályozásban Magyarországi kutatások a hidrogén üzemanyaggal Vízszabályozás és áramtermelés Helyfoglalás: április 21. Anyagleadás: április 27. Van rá energiánk - naponta friss hírek a vg.hu/vallalatok/energia oldalon Hirdelási Információ: Csudái Andrea, telefon: 06-70/368-4247, 06-1/489-1113, fax: 2024199, e-mail: andrea.csudai@vg.hu VILAGGAZDASAG Az üzleti napilap BELFÖLD MEGOSZTOTTAK AZ ELEMZŐK AZ ADAT ÉRTÉKELÉSÉBEN Messzemenő következte­tést még nem lehet levonni a februári előzetes adatok­ból, viszont pozitív jel, hogy több elemzői várakozást is felülmúltak - nyilatkozta a távirati irodának Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elem­zője. Szerinte a februári adat alátámaszthatja, hogy a januári viszonylag kedve­ző növekedésből fenntart­ható ütemű bővülés lehet az iparban. Az éves szintű változás­ban az élénkülés alapvető­en a tavalyi bázis gyenge adatainak tudható be - ár­nyalta a helyzetet Török Bá­lint, a Buda-Cash Bróker­ház elemzője. Nagy élénkü­lés még igazán nem kezdő­dött el az iparban, ezt legin­kább a havi változás mutatja - emelte ki. A januári rendelésállo­mány sem jelez túlzott élénkülést, ugyanakkor éves szinten egyértelmű­en növekszik majd az ipari termelés az alacsony bá­zis miatt - vélekedett a szakértő. Súlyos szakemberhiány az építőiparban ÁTVILÁGÍTÁS. Továbbra is sú­lyos a szakemberhiány az épí­tőiparban - derül ki egy friss felmérésből. Az Építési Vállal­kozók Országos Szakszövetsé­ge (ÉVOSZ) 400 vállalkozást kérdezett meg az ágazat foglal­koztatottsági helyzetének alaku­lásáról. Sok cég számolt be ar­ról, hogy nincs elég ács-állvá­nyozó, bádogos-tetőfedő, épület­­asztalos, hő- és hangszigetelő, kőműves, minősített hegesztő, vasbeton-, villany-, vízvezeték- és fűtésszerelő, valamint vízszi­getelő, s az utánpótlás sem meg­oldott. A felmérés arra is rávilágít, hogy meglehetősen alacsony szinten állnak a bérek az ága­zatban. Tavaly a bruttó átlagke­reset 159 ezer forint volt, jóval elmaradva a 199 ezer forintos nemzetgazdasági átlagtól. A szakma 2006-ot tartja „az utol­só jó évének”, az ekkori (legá­lis) létszámhoz képest ma 35- 40 ezerrel kevesebben dolgoz­nak. Az építőipar lejtmenetére elbocsátásokkal reagált a leg­több cég. A mára megmaradt 330-340 ezer főből csak durván minden harmadik áll alkalma­zásban, a többieket vállalkozó­ként foglalkoztatják. Az idén optimistábbak a vállal­kozások, a felmérésből kiderül: most már szeretnék megőrizni al­kalmazottaikat a cégek, elsősor­ban fizikai dolgozóikat. A vállalkozások által foglalkoz­tatott alvállalkozói létszám az elő­ző évihez képest várhatóan csak­nem 40 százalékkal esik vissza az első fél évben, ám az év vége felé már mérséklődik a zuhanás, és csak 7 százalékkal marad el a tavalyi hasonló időszaki szinttől. Ez halvány jele lehet a hosszú al­vállalkozói láncolatok rövidülésé­nek - véli az ÉVOSZ. VG i­ ­ SZEMÉLYI ALAPBÉREK Forrás: VG-gyűjtés (bruttó, ezer forint, szórás munkaköri bontásban, 2009) Középvezető 180-540 Termelésirányító 120-440 Mester szakmunkás 100-280 Szakmunkás 86-250 Betanított munkás 74-180 Segédmunkás 72-180 k Büdzsé: egyelőre nincs csalódás TÉNYEK. Valamivel kedvezőbb lett az államháztartás első há­romhavi egyenlege a pénzügyi tárca korábbi előrejelzésében szereplőnél. Míg a PM 651,2 mil­liárd forintos deficitet várt márci­us végére, a tegnap közzétett je­lentés szerint a hiány csupán 609,9 milliárd forint lett. Kérdés persze, hogy mindez mennyire örömteli hír. Tény ugyanis, hogy a 878,8 milliárd fo­rintos éves előirányzatot figye­lembe véve az első negyedévi hi­ány így is viszonylag magas. Míg a prognózis szerinti arány 74 szá­zalék lett volna, a tényleges defi­cit is 69,4 százalékot takar. Tavaly ugyanebben az idő­szakban csupán 61,6 százalékot mutatott ez az összevetés, leg­alábbis a tényleges év végi defi­cithez képest. Ha azonban a 2009-es első háromhavi 566 mil­liárd forintos mínuszt nem a 918,6 milliárd forintos egész éves deficithez mérjük, hanem a ta­valy április elején várt éves hi­ányhoz, más, magasabb értéket kapunk. Akkor ugyanis a PM-ben még csak 730,6 milliárd forintos éves mínusszal számoltak, ehhez képest pedig az első negyedévi deficit 77,5 százaléknak felel meg, tehát igen közel áll a mosta­ni számhoz. Ebből a logikából persze az következik, hogy az idén is kénytelen lesz a pénzügyi tárca megemelni az éves hiányvára­kozását. Ha a tavalyi arányokat a mostani számokra vetítjük, la­punk számítása szerint az éves deficit 1010-1020 milliárd forint körül alakulhat. Visszatérve a mostani ada­tokra: tudomásunk szerint a va­lamivel jobb eredmény ismét az áfabevételeknek köszönhető. A Malév „visszavétele” viszont több tízmilliárd forintos teherté­tel is lehet az év hátralévő ré­szében. KR 2010. április 8., csütörtök Bajnai: További reformokra lesz szükség a stabilizáció után DERŰLÁTÁS. „Egy olyan idő­szak jöhet az elkövetkező 30-40 évben, mint az 1867-es kiegye­zés után, egy nagy politikai te­hertétel után jelentős gazdasági fejlődés lesz, a társadalom pe­dig modernizálódni fog” - mondta tegnap Bajnai Gordon a Politikatörténeti Alapítvány közéleti vitasorozatán. A kor­mányfő a Válságban és válság után című előadásában helyte­lennek tartotta, hogy sokan cso­davárással vagy reményvesz­­tettséggel tekintenek a jövőbe. „Nem attól lesz gazdasági növe­kedés, hogy elegen várták, ha­nem attól, hogy szívós munká­val elegen tettek érte” - han­goztatta Bajnai. A miniszterelnök a múlt hét­hez hasonlóan is úgy értékelte kormányzását, hogy az elmúlt egy évnek a gazdasági növeke­dés elindítását szorgalmazó lé­pései szükségesek voltak, de nem elégségesek. További intéz­kedésekhez egy év alatt már sem elegendő ideje, sem politi­kai mandátuma, sem elegendő gazdasági, pénzügyi mozgáste­re, szervezeti, személyi háttere nem volt kabinetjének. Meg­kezdték a nyugdíj-, az adó- és a szociális rendszer reformját, de további gyökeres átalakításokra van szükség. Az új kormánytól Bajnai azt reméli, kellő bölcsessége lesz ahhoz, hogy ne térjen le a józan ész útjáról, és az ország érdeke­it szolgáló szerkezeti reformo­kat lép meg. A legfájdalmasabb, legsokkolóbb kiigazításokat ka­binetje már elvégezte. Olyan ki­igazításokra már­­ nem lesz szükség, amit Európa több or­szágának még meg kell lépnie. Bajnai szerint kormánya sta­bilizálta az országot, s megpró­bálta lerakni az alapjait egy gaz­dasági növekedésnek. A harma­dik célja az volt, hogy a válság­­kezelés kevésbé fájdalmas le­gyen, ezért tettek intézkedéseket a munkahelybővítésről, a lakha­tás támogatásáról, a közbiztono­s ság erősítéséről. ÉS \ | KÖLTSÉGVETÉSI ADATOK Forrás: PM, I/G-számítás (milliárd forint, 2010) Jan. +31,3 Jan.-febr. -381,8 Jan.-márc. -609,9 Jan.-márc. prog. -651,2 Jan.-ápr. prog. -691,8 Éves prog. -878,8

Next