Világgazdaság, 2010. június (42. évfolyam, 104/10367-125/10388. szám)
2010-06-01 / 104. (10367.) szám
21 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Versenyképességről kell beszélgetni Mitől függ egy ország versenyképessége, hogyan mérjük azt, és mennyire befolyásolhatók ezek a tényezők, hogyan alakult Magyarország versenyképessége az elmúlt években? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Magyar Közgazdasági Társaság Beszélgetni kell! című interaktív, internettelevíziós vitafórum-sorozatának tizedik, záró adása, amelyet 2010. június 2-án, szerdán délután 15 órától lehet követni a www.beszelgetnikell.hu honlapon. VG Fejlesztés a Debreceni Egészség Központban Az Új Magyarország fejlesztési terv eddigi legnagyobb egészségügyi beruházása az a 85 milliárd forintos program, melynek keretében 8 póluskórház fejlesztése valósulhat meg. Ezek egyike a Debreceni Egészség Központ, amelynek projektjét több mint 10 milliárd forinttal támogatta az unió. A fejlesztés összköltsége 11,7 milliárd forint, i VG Megbírságolták a Hit Gyülekezetét Részben a saját tulajdonában lévő céget hirdetett ki nyertesnek egy debreceni iskolabővítésnél a Hit Gyülekezete, amelyet ezért 3 millió forintra bírságolt a közbeszerzési döntőbizottság (KDB). A KDB szerint súlyosbító körülmény volt, hogy a jogsértést már nem lehetett orvosolni, enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy a Hit Gyülekezete eddig nem sértette meg a közbeszerzési szabályokat, í VG kiváló logisztikai projekteket keresnek kiemelkedő logisztikai projekteket keres a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság. A társaság 2005 óta hirdet pályázatot a Logisztikai Kiválóság Díj elnyerésére vállalkozások, közintézmények és kisebb munkacsoportok számára. A díj odaítélésének célja az innovatív, eredeti logisztikai ötletek, megoldások, koncepciók elismerése és bemutatása a széles szakmai nyilvánosság előtt. A pályázat győztese jelölhető az Európai Logisztikai Szövetség évente meghirdetett The European Award for Logistics Excellence díjára is. IVG I MAPI MAKROADATOK GDP (2009, Mrd Ft) 26 095 GDP (I. név)1 0,2 GDP (I. név)2 0,9 Ipari termelés (márc.)1 2,8 Beruházások (IV. negyedév)1 -11 Beruházások (IV. negyedév)2-1,3 Kisker. forgalom (febr.)1 -4,3 Fogyasztói árak (ápr.)1 5,7 Jegybanki irányadó kamat (%) 5,25 Finansz. képesség (IV. név, millió euró) 655 Áht-egyenleg (jan.-ápr., Mrd Ft)637 Külkereskedelmi egyenleg (jan.-márc., millió euró) 1 316,7 Munkanélk. (jan.-márc., %) 11,8 Reálkeresetek (jan.-márc.)15,7 1 Éves változás (%): 2 Negyedéves változás (%): (8)IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wapportálján http://wap.t-zones.hu Forrás: VG-gyűjtés BELFÖLD Változások korára várva Százmilliárd forintra számíthat az egészségügyi ágazat szükség van az átalakuló kórházakra NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET „A korábbi évek elhibázott gazdaságpolitikájának oltárán feláldozták az ágazatot, GDP-arányosan egy százalékkal, közel 300 milliárddal kevesebb jut az egészségügyre, mint a szomszédos országokban. A közvetlen betegellátásból közel 250 milliárdot, az Egészségbiztosítási Alapból 400 milliárdot vettek el.” A többi között ez olvasható az Orbán-kormány programjában, amely - s a Fidesz szakpolitikusainak korábbi megszólalásai is - komoly változtatásokat vetít előre az ágazatban. Ám kérdés, mire és mikor lesz erre lehetőség. A jelenlegi gazdasági körülmények miatt a korábban kivont forrásokat ugyanis csak fokozatosan lehet visszapótolni. Úgy tudni, első lépésben 100 milliárd forintot kaphat az ágazat, bár arról nem szólnak az értesülések, mikor. Remélhetőleg - tanulva a korábbi évek feltételekhez nem kötött konszolidációs programjainak hatástalanságából - az egészségügy átalakítását követően pumpálnak nagyobb pénzt az ágazatba. Az Equilor Befektetési Zrt. napokban megjelent tanulmánya mindenesetre arra utal, hogy a konszolidáció részeként a kórházi adósság rendezése fejében elkérnék az önkormányzatoktól az intézmények tulajdonjogát, így a most állami tulajdonban lévő néhány országos intézet és egyetemi klinika mellé fokozatosan felsorakoznának és köztulajdonú társaságként működnének a jelenlegi önkormányzati kórházak, s egységes nemzeti egészségügyi szolgálat alakulna ki. Így érnék el, hogy az egyes régiók szükségleteire építenék ki a progresszív intézményi struktúrát, s a finanszírozással ösztönöznék az optimális betegutak megválasztását. A finanszírozás továbbra is a szolidaritáselvű, nemzeti kockázaton alapuló, egységes biztosítási rendszer szerint történne, megerősítve a tb ellenőrző szerepét. „Az új kormánynak vállalnia kell, hogy javítja a családorvosi praxisok finanszírozását, megőrzi azok reálértékét, s támogatja a fiatal orvosok praxishoz jutását” - olvasható a kormányprogramban. Ez azért is fontos, mert a háziorvosok egyharmada megközelítette vagy túl is lépte már a nyugdíjkorhatárt, s nincs utánpótlás. Az alapellátással kapcsolatban Réthelyi Miklós még kijelölt miniszterként lapunknak úgy fogalmazott: első lépésként csökkentik a háziorvosokra zúdított adminisztrációt - jelenleg 173 jogszabály szabályozza a tevékenységüket. Ezzel értékes időt szabadítanának föl a páciensekkel való törődéshez, a betegek definitív ellátásához. Ugyancsak frontvonalba kerül a járóbeteg-szakellátás. Ugyanis miközben 2007-től 16 ezerrel csökkentették az aktív kórházi ágyak számát, nem fejlesztették párhuzamosan a szakrendelőket. Mára egyértelművé vált, hogy a megmaradt 44 376 ágy a jelenlegi szervezetlenség mellett nem elég a betegek ellátására. A kormány a szakrendelőkbe telepítendő csúcstechnológiákkal és a finanszírozás javításával kívánja megerősíteni a járóbeteg-szakellátást, amelyek tehermentesíthetik a kórházakat. A Fidesz-kormány szerint „nem igaz az az állítás, hogy Magyarországon sok a kórház, sok a kórházi ágy. Az ötmilliós Norvégiában 80, a nyolcmilliós Ausztriában 212 kórház működik, nálunk 160.” Fekvőbeteg-kapacitásunk ugyan 4-6 százalékkal magasabb, a lakosság egészségi állapota azonban lényegesen roszszabb az uniós átlagnál, így elengedhetetlen a kórházi konszolidáció, amely egyben stabilizálja a beszállítói háttéripart, s megmenti az abban dolgozók és járulékot fizetők munkahelyeit. JELLEMZŐ PROBLÉMÁK A szűkös források mellett 2006 óta 2500 orvos és 4000 szakdolgozó távozott az egészségügyből, többségük a hazai bérek 6-10- szereséért kapott munkát a fejlett európai országokban. Nem segített a kritikus helyzeten, hogy a most leköszönt kormány januárban kétszer utaltatott egy-egy havi működési apanázst az intézményeknek, hiszen az éves gyógyító-megelőző büdzsé a két évvel ezelőttivel azonos, 757,6 milliárd forint marad. A januári kétszeri finanszírozás csupán a hatalmas adósságállomány csökkentésére, a lejárt beszállítói számlák kiegyenlítésére volt elég. A Magyar Kórházszövetség felmérése szerint január végén 65 milliárd, másfél havi működési forrás hiányzott a kasszából. Tetézi a gondot, hogy az eszközállomány 80 százaléka is cserére szorul. Egyre hosszabbak a várólisták, már nemcsak a kórházakban, hanem számos szakrendelésen, sok helyen a kardiológiákon is. egységes állami egészségügy kiépítése az egységes állami biztosító fenntartásaaz egészségügy konszolidálása Új finanszírozás, a tb-források növelése az adminisztráció csökkentése az egészségügyiek bérének növelése a rezidensképzés átalakítása az alapellátás megerősítése a gyógyszertörvény módosítása az ÁNTSZ és a népegészségügy megerősítése ATSZABAS. Óhatatlan, hogy az új kormány többé-kevésbé átszabja a mai egészségügyi rendszert. Ez a választási ígéretek betartása mellett - azért is szükséges, mert az egészségügy mai struktúrája a jelenlegi finanszírozás mellett működésképtelenné válik A GYÓGYSZERGAZDÁLKODÁS IS MÓDOSULHAT A két éve elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény átszabására is készül a kormány, amely növelte a gyógyszerpiac szereplői és a betegek kiadását. Több évre szóló megállapodásokat kötnének a gyógyszergyártókkal, és támogatják az olcsóbb generikus és biosimiler (lejárt szabadalmi védettségű kémiai és biológiai szereket tartalmazó) orvosságok tbtámogatását. Nemzetpolitikai célként jelölte meg a kormány a kis patikák megmentését, mert ezáltal segíthetnének a nagykereskedőkön is, hiszen milliárdokra tehető a patikáknál lévő kinnlevőségük. Gyorsabban jön már a pénz Mától közjegyzők intézik a fizetési meghagyásos eljárásokat VÁLTOZÁS: Mától a közjegyzők folytatják le a fizetési meghagyásos eljárásokat, és így lényegében változatlan költségekkel, gyorsabban szerezhetnek érvényt lejárt pénzköveteléseiknek az érdekeltek. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikus rendszere révén az e-úton benyújtott kérelmekre a jelenlegi átlagosan fél év helyett három nap alatt kibocsátják a fizetési meghagyást. A papíralapú ügyintézés is megmarad, de jóval rövidebb lesz, mindössze két hétbe telik majd a fizetési meghagyás kibocsátása. A bíróságokon folyó eljárásokat a bíróságok fejezik be, de miután ledolgozzák e hátralékot, fellélegezhetnek, hiszen a továbbiakban évi 600 ezer ügytől mentesülnek. Egymillió forint alatt csak a fizetési meghagyásos eljárással lehet élni. A jogi személyeknek, valamint az ügyvédeknek, jogtanácsosoknak kötelező lesz az elektronikus út - hívta fel a figyelmet Szécsényi-Nagy Kristóf, a MOKK jogi irodájának vezetője. A kérelmek a MOKK honlapján keresztül nyújthatók be. A nem jogi személyiségű gazdasági társaságok, szervezetek türelmi időt kapnak, várhatóan jövő júliusig. Az elektronikus beadványokat a kamarai központi rendszer szignálja automatikusan, azonos ügyelosztást biztosítva országszerte a közjegyzőknek. A természetes személyek, illetve a nem jogi személyiségű szervezetek, például a társasházak, választhatnak az elektronikus és a hagyományos, papíralapú beadvány között. Az utóbbihoz szükséges űrlapot bármelyik közjegyzői irodában megkaphatják. Arra is van mód, hogy az ügyfél - ugyancsak bármelyik közjegyzőnél -szóban előadja a kérelmét. A bíróságokon fizetési meghagyásos eljárási illetéket kell leróni, ez az ügyérték három százaléka, legkevesebb háromezer, maximum 450 ezer forint. A közjegyzői eljárásban szintén háromszázalékos a kulcs, a díj ötezer forinttól 300 ezerig terjed. Elektronikus beadványnál internetes fizetéssel, papíralapú kérelemnél csekken rendezhetik a költséget. A díj fele a közjegyzőket illeti meg, akik pontozás alapján részesülnek belőle; ha például hibáznak, kevesebb pontot, kisebb fizetséget kapnak. A befizetések másik fele a kamarához folyik be a rendszer fenntartására, működtetésére - mondta Szécsényi-Nagy Kristóf. ELUTASÍTÁS Előfordulhat, hogy június elseje után is a bíróságot keresik meg a fizetési meghagyás iránti kérelemmel. Ilyenkor a bíróságnak - a polgári perrendtartás alapján el kell utasítania a beadványt. Csak ebben az esetben kapja vissza illetékként befizetett pénzét az ügyfél. Ha a bíróság „átteszi” ügyét a közjegyzőhöz, az utóbbinál a díjat ki kell fizetnie. VG SZÉCSÉNYI-NAGY KRISTÓF: A jogi személyeknek, valamint az ügyvédeknek, jogtanácsosoknak kötelező lesz az elektronikus út A választási rendszerről is született döntés SZAVAZÁS. Határozott az Országgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról, a zárószavazást a mai napon tartják. Ha a Ház megszavazza az indítványt, a jövőben csak az önkormányzati képviselő-testület kétharmada kerül be egyéni körzetekből, míg csak egyharmadát alkotják a kompenzációs listán megválasztott képviselők. A kompenzációs listára továbbra is csak a képviselői helyet nem szerzett képviselőkre leadott szavazatok kerülhetnek. Egyszerűsítené az oktatási intézmények átszervezését, illetve fenntartói jogainak átadását az államnak vagy egy egyháznak egy törvényjavaslat, amelyet tegnap kezdett tárgyalni a parlament. Az előterjesztés szerint a helyi önkormányzat a közoktatási intézményét akkor szüntetheti meg, illetve szervezheti át, ha az adott szolgáltatásról továbbra is gondoskodik, és annak igénybevétele a gyereknek és a szülőnek „nem jelent aránytalan terhet”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a módosítás elhamarkodott intézménybezárásokhoz vezethet. VG 2010. Június 1., kedd Több államilag támogatott helyet akarnak OKTATÁS. Biztató számban választják a jövendő hallgatók az együttműködő karok szakjait, nem volt csökkenés. Sőt, a mesterszakoknál nőttek a jelentkezési létszámok - állapították meg a mesterszakos felvételi jelentkezési adatokat áttekintve a hazai egyetemek bölcsészettudományi karainak dékánjai egyeztető megbeszélésükön. S kijelentették, felül kellene vizsgálni az oktatási kormányzat döntését, amely a mesterszakok esetében a tavalyi első felvételi létszámok alapján szabta meg az idei államilag támogatott helyeket. Az első alkalommal 2009- ben indult bölcsész mesterszakokra tavaly azért volt a 2010- es évhez képest kevesebb a jelentkezők száma, mert a 2006- ban indult alapszakos képzés erőltetett bevezetése miatt a kezdő évfolyam jelentős hányada nem végzett 2009-ben, így nem volt megfelelő merítési bázis a mesterszakos felvételi eljárásban. Az idén azonban nagymértékben javult a helyzet, így javasolják az új felsőoktatási kormányzatnak az államilag támogatott létszámok jelentkezési arányok szerinti növelését a bölcsész- és társadalomtudományi képzési területeken. VG