Világgazdaság, 2011. június (43. évfolyam, 105/10620-125/10640. szám)

2011-06-24 / 121. (10636.) szám

2011. június 24., péntek TÖRTÉNELMI MÉRFÖLDKÖVEK Az első ilyen internetes vállalkozás még 1999 máju­sában jött létre az Egyesült Államokban, Mercata né­ven, de a vállalkozás nem bírta a versenyt a legna­gyobb amerikai online ke­reskedő Amazon.commal, így 2001. januárban bezárt. A napi ajánlatokat kínáló ol­dalak a Mercata kezdeti ku­darcát követően sem adták fel. Elsőként a 2004-ben in­dult Woot.com - amely cé­get 2010-ben az Amazon fel is vásárolta - vitte siker­re a jellemzően elfekvő rak­tárkészletek kisöprésére tö­kéletesen alkalmas üzleti modellt. A 2008. novemberben alapított Groupon a termé­kek helyett a szolgáltatások eladását helyezte a közép­pontba, ezt bónu­­szok/kuponok formájában kezdték el elektronikus úton értékesíteni. A Groupon 2011. áprilisban már 35 kü­lönböző ország 300 piacán végzi tevékenységét, regiszt­rált felhasználóinak száma több mint 35 millió, éves for­galma pedig meghaladja a félmilliárd eurót. A cég elké­pesztő ütemben terjeszkedik világszerte, a legnagyobb helyi szereplőket pedig ahol csak tudják, felvásárolják. A Groupon sikerét meg­lovagolva persze egyre több a konkurens is. Közülük ki­emelkedik a washingtoni központtal működő LivingSocial, amely 2011. májusban már összesen 400 városban kínált kupo­nokat az Egyesült Államok­ban, Kanadában, Nagy-Bri­­tanniában, Írországban, va­lamint Ausztráliában. Kíná­ban a Groupont elsőként másoló cég Tuangou néven jelent meg, azóta pedig több ezer ilyen oldal indult. Egyes oldalak viszont már elve szegmensekre fóku­szálnak: az angol Keynoir exkluzív, életstílussal foglal­kozó e-kereskedő, amely különös gondossággal válo­gatott ajánlatokat küld tagjai részére, míg Indonézia két nagyvárosában (Jakartában és Bandungban) a Lapar.com oldalon kupon­ként vásárolhatnak éttermi menüt. TELEBIT VILÁGGAZDASÁG 111 Az információs szupersztráda legújabb őrülete szakértők szerint eléggé folyamatokat. A piac alig egy éve nálunk is elindult, felforgatja az elektronikus kereskedelemben zajló és máris többszereplőssé vált. BÓNUSZOK ÉS KUPONOK Jelentős változásokat hozhat­nak az idén a magyarországi online kereskedelemben a ku­ponokat és bónuszokat kínáló internetes oldalak. Az üzleti modell itthon is tökéletesen működik, nem igényel na­gyobb változtatásokat a tenge­rentúlon már bevált megoldá­sokhoz képest. Telebit-összefoglaló Az internetes kereskedelem még a gazdasági recesszió idején is tö­retlenül fejlődött - az egyre bővü­lő internetezői tábor egyre na­gyobb arányban vásárol online, sőt jelentős vásárlóerőt képező közösségekbe tömörül. A múlt év második felétől a magyar inter­netes áruházak körében ennek hatására új értékesítési filozófiát megvalósító oldalak jelentek meg az addigi egyetlen - tömegeket is összefogó - vásárlási forma, az aukció mellett. A bónuszos és ku­ponos online vásárlással elérhető kedvezményeket kínáló oldalak a 2008-ban alapított amerikai Groupon sikerén felbuzdulva in­dultak el. A magyar piacon már több mint 50 szereplő van, de meghatározó szerepet legfeljebb 3-4 cég játszik - derül ki a GKI- eNet és a Corvinus Egyetem E-Business Kutatóközpontjának közös felméréséből. Ez év áprilisában már a 14-74 év közötti lakosság másfél száza­léka vásárolt bónuszos, kuponos módon terméket vagy szolgálta­tást, miközben alig két éve a ha­zai fogyasztók közel fele negatí­van állt - az akkor még csak pa­píron osztogatott - kuponokhoz. Utóbbi oka főként a mentalitásra vezethető vissza: ami olcsó vagy leértékelt áru, az sok hazai vásár­ló fejében szégyellnivaló. A nega­tív attitűd azonban megváltozik az online értékesítés hatására, a közösség ereje pedig bizalmat kelt a vásárlókban. A pozitív fo­gadtatás a jelenleg leggyorsab­ban növő internetes vállalkozá­sok közé emelte az online bónuszt/kupont értékesítő olda­lakat. A piacot jelenleg főként Budapest reprezentálja, de már néhány vidéki városban is meg­jelentek az első fecskék. A kuponos szolgáltatók által jellemzően kínált ajánlatok ki­lenc kategóriákba sorolhatók: szépségápolás, gasztro, utazás, szórakozás, élmény, wellness, sport, oktatás, egészség. A turisz­tikai szolgáltatások kivételével szinte mindegyik kategóriáról el­mondható, hogy interneten ko­rábban csak hirdetett, de nem ér­tékesített szolgáltatásokat takar­nak. A bonuszt vagy kupont kínáló oldalak üzleti modelljének műkö­déséhez először is meg kellett győzni a kereskedőket, hogy je­lentős árengedményt adjanak. A Groupon sikere azzal magyaráz­ható, hogy a kereskedők a vásár­lók felé legalább 50 százalékos akciót hirdető termék vagy szol­gáltatás értékesítése után még tö­meghirdetett kedvezményes ár 50 százalékát kéri közvetítői díj­ként, de az erőteljes verseny ha­tására többen már ennél keve­sebb jutalékért is dolgoznak. Ugyanakkor viszonylag kevés olyan termék vagy szolgáltatás van, ahol egy kereskedő akkora árréssel dolgozik, hogy még az árengedmény mellett is megérje neki ekkora kedvezményt adni. Emiatt a kereskedők, szolgálta­tónő számára, mint az árenged­mény mértéke. A második stratégia szerint a kereskedők akkora kedvezményt adnak, amellyel még mindig nye­reséges az adott termék vagy szolgáltatás értékesítése szá­mukra, és a kedvezmény mérté­ke eléri a kívánatos minimum 50 százalékot. Ezt a stratégiát tehát akkor éri meg választani, ha a sok vásárlónak eladott, jelentős árkedvezménnyel kínált szolgál­tatás várhatóan hoz annyi bevé­telt, mint a kevesebb vendégnek szóló magasabb árú értékesítés. A bónuszos, kuponos oldalak csak a szolgáltató „ajtajáig" kísé­rik a vásárlót, így onnantól a ter­méket, szolgáltatást nyújtó keres­kedő hozzáállásán, a vásárló ki­szolgálásán múlik, hogy a bónusszal vagy kuponnal már előre fizető vásároló később visszatér-e. A Groupon modellnek viszont van egy másik lényeges eleme is. Ez pedig nem a pénzről, sokkal inkább az akciót kínáló kereske­dő felé nyújtott közvetítői szolgál­tatásról szól. A kereskedő szem­pontjából nem mindegy, hogy a bónuszos, kuponos oldal csak a saját márkanevével hirdeti az ak­ciós szolgáltatást vagy a kereske­dő márkanevével együtt, partneri viszonyt kínálva neki. Ha ezeket a szolgáltatásokat a kereskedő is megkapja, akkor minden résztve­vő (vásárló, kereskedő, közvetítő) számára nyertes helyzet alakul ki, és ez garantálja az üzleti mo­dell fenntarthatóságát. Egy hagyományos webshoppal ellentétben a bónuszos, kuponos oldalaknál az ajánlatok, akciók csak néhány napig érvényesek. Ahhoz, hogy hosszú távon fent lehessen tartani a vásárlói érdek­lődést, nem elég meghirdetni az épp futó ajánlatot, hanem építeni kell a márkaismertséget, vásárlói közösséget. A reklámtevékeny­ség kétirányú kommunikációt igényel online csatornán, amit je­lenleg a Facebookon keresztül a legegyszerűbb bonyolítani. A vá­sárlók egymás között is kommu­nikálnak, és az oldal üzemeltető­je is aktív kapcsolatot tud fenn­tartani velük. A közösségi médiában megje­lenő visszajelzések a kereskedők számára is jelentős értéket hor­doznak. A Facebook-követők szá­ma ugyanis megmutatja, hogy az ajánlatok napi szinten hány fel­használóhoz jutnak el, illetve jó mérőszám lehet az oldalnál re­gisztrált felhasználók száma is. Egyfajta mutató lehet a közösségi oldalakról a lájkolások száma is. HAZAI ÜZLETI MODELLEK. Nagyban hasonlítanak a külföldön már bevált megoldásokhoz, legfeljebb a jutalékok mértékében van különbség ­ A PIAC FŐBB SZEREPLŐI kintélyes jutalékot is fizetnek a közvetítő cégnek. A Groupon ese­tében ez 50 százalékos jutalékot jelent az értékesített bónuszoty kuponok után, vagyis a kereskedőnek a teljes ár leg­alább 75 százalékáról le kell mondania. A magyarországi bónuszos, kuponos kereskedők ugyanezzel az üzletpolitikával indultak el, de a nekik járó jutalék mértékében jelentős eltérések tapasztalha­tók. A többség változatlanul a­zők kétféle stratégia alapján dön­tenek arról, hogy érdemes-e ked­vezményt nyújtani. Az első stratégia hirdetésként tekint a kedvezményesen értéke­sített termékre vagy szolgáltatás­ra. A kereskedő haszon nélkül vagy akár veszteséget jelentő áron ad el, de a bonuszt vagy ku­pont kínáló oldal széles körű hir­detéseinek köszönhetően akkora hirdetési felületet kap az akció időtartamára, amelynek megvé­tele jóval nagyobb kiadást jelen­ (2011. május, árbevétel Portál Forrás: GKI-eNet, E-Business Kutatóközpont - ezer forint, kupon - darab, kedvezmény átl. mértéke %-ban) Árbevétel Eladott kupon Ajánlat ÁtL kedvezmény Bonusz Brigád 112 819 20 069 58 56 Kupon Világ 99 463 22 366 71 69 Napi Tipp 52 451 8 153 23 79 Kuponunk 9 279 1 152 24 58 AZ ÜZLETI MODELL A kuponos vásárlásokra építő internetes cégek vonzereje abban van, hogy a fogyasztókat vá­sárlásra csábítják a nagy­arányú kedvezmények, mivel az ilyen mértékű ár­csökkenésnél érvényesül az impulzusvásárlás-hatás. A vásárlók nem azért láto­gatnak az oldalra, mert szükségük van valamire, hanem mert a kedvez­mény mértékét ismerve kihagyhatatlan ajánlatnak érzik azt, az ajánlatok idő­korlátja miatt viszont azon­nali döntési helyzetbe is kerülnek. Ugyanakkor viszonylag kevés olyan termék és szolgáltatás van, ahol egy kereskedő akkora árrés­sel dolgozik, hogy megér­je neki ekkora kedvez­ményt adni. Éppen ezért a kereskedők az enged­ményt többségében mar­ketingcélok miatt teszik meg, hogy új vevőket csá­bítsanak magukhoz. Belő­lük remélhetőleg visszaté­rő és teljes áron is vásárló lehet.

Next