Világgazdaság, 2014. február (46. évfolyam, 23/11283-42/11302. szám)
2014-02-11 / 29. (11289.) szám
2014. FEBRUÁR 11., KEDD , BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Felháborodással fogadta az EU a svájci népszavazást korlátozás Több európai állam nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy Svájcban népszavazással döntöttek a bevándorlás szigorításáról. A hétvégén lezajlott voksoláson a választásra jogosultak mintegy 56 százaléka járult az urnákhoz, és a szavazók minimális többsége, 50,3 százaléka döntött úgy, hogy Svájc állítsa vissza a bevándorlást korlátozó kvótarendszert (főleg a német és az olasz nyelvű kantonok voltak elutasítóak, a franciák kevésbé). Az Európai Bizottság illetékesei kiemelték: Svájcot az EU-val 12 év érvényben levő szerződés köti, amely többek között előírja a személyek szabad áramlását is. „Az európai egységes piac nem olyan, mint egy svájci sajt - nem lehetnek benne lyukak” - érvelt Viviane Reding, a bizottság alelnöke a Financial Times című lapnak. Hans Swoboda, az EP szocialista frakciójának vezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: a szerződés megsértése - amely a gyakorlatban a személyek szabad áramlását lehetővé tevő schengeni rendszer felrúgását hozza - azt jelenti, hogy Svájc lemond az uniós belső piac részeként meglévő gazdasági és kereskedelmi előnyökről. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de kétoldalú megállapodás alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon vállalhat munkát, 2011 óta csak a román és bolgár állampolgárokra vonatkoznak korlátozások, amelyek 2016 május végén szűnnének meg. A nyolcmilliós ország lakóinak 23 százaléka bevándorló. Ez Luxemburg után a második legnagyobb arány. A népszavazás kezdeményezőinek az volt a célja, hogy a svájci munkáltatók előnyben részesítsék az ország állampolgárait. Ezt annak ellenére fontosnak tartják, hogy a svájci munkaerőpiacon nincsenek különösebb problémák: a munkanélküliek aránya decemberben 3,5 százalékos volt, ami jóval alacsonyabb, mint az EU-ban, ahol a munkaképes korú lakosság átlagosan 10,2 százaléka volt állás nélkül. ■ VG Pótjuttatás a honvédségnek életpálya Elsőre 10-15 százalékos béremelést remél a szakszervezet Míg kidolgozzák a honvédség számára az életpályamodellt, addig havi 10 ezer forintos kiegészítő illetményt kapnak az altisztek és a legénység. A szakszervezet 20 százalékos béremelést akar. Éber Sándor „Havi bruttó 10 ezer forintos kiegészítő juttatást kap a Magyar Honvédség altiszti és legénységi állománya az új közszolgálati életpályamodell teljes körű bevezetéséig” - jelentette be tegnap a honvédelmi miniszter éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén. Hende Csaba elmondta, az érintett mintegy 12 600 katona - januárig visszamenőlegesen - márciussal kezdődően kapja meg emelt juttatását egészen addig, amíg életbe nem lép az új, magasabb illetményrendszert tartalmazó életpályamodell. A kabinet 1,8 milliárdos többletforrást biztosított ehhez a honvédelmi tárcának (HM). „Továbbra is szeretnénk 20 százalékos béremelést elérni” - nyilatkozta lapunknak a hivatásos és a szerződéses állomány érdekeit képviselő Honvédszakszervezet elnöke. Czövek János elmondta: megértik, hogy ezt jelenleg nem tudja biztosítani a kabinet. Ezért örülnek, hogy a legrosszabbul kereső szerződéses legénységi (egy ilyen bevonuló katona nettó 65-67 ezer forintot kap) és altiszti állomány munkáját elismerik a 10 ezres juttatással. „A béren kívüli juttatásokról szóló tárgyalások, ezen héten, vagy a jövő héten elkezdődhetnek” - mondta Czövek. Tavaly a teljes közszférához hasonlóan a honvédségnél is 200 ezer forintra maximalizálták az éves értékhatárt, ami egyes állományi kategóriáknál gondot jelentett a Honvédszakszervezet szerint. Czövek elmondta: az idén már szeretnének megállapodni az életpályamodellről is. Elképzelhető, hogy a pedagógusokhoz hasonlóan több lépcsőben emelhetik a honvédségi dolgozók bérét, az első lépcsőben 10-15 százalékos emelkedést remélnek. „Tavaly tovább javult a honvédség gazdálkodása” - hangoztatta Hende Csaba. Szerinte a Honvédkórház (25 milliárddal tervezhet az idén) megindult a konszolidációi útján, de fontos eredményeket hozott a hadiipar is (például drónok, víztisztító konténerek gyártása). Idén a HM 241,5 milliárdból gazdálkodhat, ami a jövendölt GDP 0,79 százaléka. A kormány garantálta a NATO-nak, hogy 2016-tól 2023-ig minden évben a GDP 0,1 százalékával ütemesen emelni fogja a katonai büdzsét. Egy növekvő GDP-vel kalkulálva mintegy 800 milliárdnyi fejlesztési forrás jöhet létre. Korábban Hende lapunknak azt mondta: a honvédség teljes újrafegyverkezésére van szükség, ez a forrás azonban nem elegendő erre. A tárcának 81,6 milliárd, a szervezeteinek 77,4 milliárd, a Magyar Honvédségnek 115,6 milliárd jut. A HM-nél csak a személyi juttatások (25 496 főre) 114,6 milliárdot tesznek ki. A dologi kiadásokra 107,9 milliárdot szán a tárca, ebből a csapatok és intézmények logisztikai költsége 12,9 milliárd forint. A Gripen bérleti díj mintegy 22,7 milliárdot tesz ki. Szolgáltatási szerződés keretében objektumőrzésre, üzemeltetésre, őrzésvédelemre, szennyezett területek kármentesítésére 42,4 milliárdot terveznek. A HM büdzséjének 14,6 százalékát költi idén fejlesztésekre, az új helikopterekből a következő parlamenti ciklusban döntenek majd. A hadfelszerelés fejlesztésére mintegy 5,5 milliárd jut, ebből gépjárművek beszerzésére 3,4 milliárd. A NATO biztonsági beruházási programjához 2,3 milliárdot adunk, ebben repülőtér fejlesztések lesznek, az új légi vezetési-irányítási rendszer és a kiképzések díja, valamint a háromdimenziós radarok kerülnek beszerzésre. Logisztikai beszerzésekre, felújításokra 2,3 milliárdot terveztek. A csapatok és intézmények saját hatáskörű beszerzésére, a katasztrófavédelmi feladatokra és az egészségügyi szakanyagellátásra együtt 16,9 milliárdot terveznek. A nemzetközi feladatokra 9,3 milliárdot szán a tárca, a NATO költségeihez 4 milliárddal járulunk hozzá. Honvédségi programok, beruházások és fejlesztések (milliárd forint) 2014 2015 2016 2017 NATO Biztonsági Beruházási Programja (NSZP)2,67 Gripen bérleti díj 23,07 Gépjármű Beszerzési Program 3,50 Rádió, híradó, informatikai és információvédelmi rendszer * Áfával és hozzá tartozó kiadással FORRÁS: 2014-ERS KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS A honvédség fontos feladatokat látott el a tavalyi árvíz és a szélsőséges téli időjárás idején az emberek és a javak mentésében Legfeljebb átmenetileg alakulhat ki defláció Magyarországon árváltozás A központi árszabályozás tartja nulla százalék közelében az inflációt A rezsicsökkentés módosító hatásai A decemberi 0,4 százalékos infláció után januárban akár teljesen el is tűnhetett az áremelkedési ütem, és lehetséges, hogy a történelemben először árcsökkenést (deflációt) mérjen a KSH. „Technikai alapon nem zárható ki egy átmeneti defláció a rezsicsökkentések miatt” - mondta lapunknak Gárgyán Eszter. A Citi régiós közgazdásza szerint a januári infláció nulla százalék körül lehet. „Az éves inflációs index alacsony, de az árak csökkenése egyelőre csak a fogyasztói kosár egy szűk szegmensén belül, főként a szabályozott áraknál látható” - mondta a VG-nek Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. „A tartósabb piaci árváltozásokat mérő alapmutatók szerint is csökken az árnyomás, 1,5 százalék körüli áremelkedési ütemet láthatunk” - tette hozzá. „Deflációtól nem kell tartani” - vélte Virág Barnabás. Szavai szerint az árak csökkenése leginkább akkor következik be, ha a gazdaság tartós recesszióban van, ahogy Görögországban is láthatjuk. „Magyarországon nem ez a helyzet, a gazdaság a kilábalás útján van, amin belül a lakossági fogyasztás is emelkedik” - fejtette ki. Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza is egyetértett. „Nem jelent fenyegető veszélyt Magyarországon a defláció. Arra lehet számítani, hogy a gazdasági növekedés gyorsulni fog, és a fogyasztás szerepe erősödhet. Ugyanúgy káros lehet a defláció ugyanolyan káros lehet, mint a magas infláció. Jobbágy Sándor kifejtette, ha felpörög az infláció, és kétszámjegyű szinteken emelkedik tovább, akkor inflációs spirál alakulhat ki. Ugyanez a másik irányba is probléma lehet. Ha az árcsökkenés beépül a várakozásokba, akkor az azt jelenti, hogy a vásárlók elhalaszthatják a kiadásaikat, így visszaeshet a fogyasztás, ez pedig önmagában is emelhet egyes tételeket az inflációban” - vélekedett. A közgazdász emlékeztette: az utóbbi egy évben jelentősen esett a forint árfolyama. „A válság idején is romlott a forint, ám a legyengült belső kereslet miatt nem lehetett érvényesíteni az importtermékek áraiban az árfolyamváltozást. Most a kereslet erősödésével több lehetőség nyílhat az áthárításra” - fejtette ki. „A főbb kereskedelmi partnereinknél sincs erőteljes infláció” - mutatott rá a CIB Bank elemzője. Az euróövezetben januárban 0,7 százalék volt az infláció, amire a decemberi 0,8-ról esett. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke azonban nem tart attól, hogy az euróövezet egészében defláció alakul is. A hazai árcsökkentések miatt sem kell aggódni. „Idén több, kisebb lépésben lesz rezsicsökkentés, így az év második feléig 0,5 százalék körül alakulhat az infláció Magyarországon, decemberre - amikor a tavaly novemberi központi árcsökkentés hatása kiesik - már 2 százalék közelébe emelkedhet a pénzromlás” - vélte Gárgyán Eszter. A kedvező inflációs kilátások ellenére az MNB-nek meg kellene állítani a kamatcsökkentési ciklusát, de a Monetáris Tanács kommunikációja nem utal arra, hogy befejeznék a kamatvágási sorozatot - mondta Gárgyán. „Az elmúlt hetek piaci volatilitása jobban érintette a forintot.” Hétfőn 307,5 forintról 311-ig emelkedett az euró jegyzése. ■ Hornyák József Az infláció alakulása (az előző év azonos időszakához képest, százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Bevezetik a lakáspénzt is A honvédelmi miniszter kilátásba helyezte, hogy már az idén kidolgozhatják az új közszolgálati dolgozóknak a lakáshitel programot. A korábbi elképzelések szerint a lakhatás-támogatási rendszerben új elemként bevezetik a lakáspénzt és az egyszeri pénzbeli támogatást, a támogatások megítélésénél nagyobb hangsúlyt fog kapni a viselt rendfokozat, mint a katonai karrierpályán elért eredmény objektív mérőeszköze. Az összegben szerepet fog játszani a saját háztartásban eltartott gyerekek száma is, am tavaly lakástámogatásra 3 milliárdot tervezett. HÍRSÁV Növekedés várható az OECD-tagállamokban GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS várható az OECD tagállamaiban 2014 első felében, a szervezet havi rendszerességgel számolt CLI (Composite Leading Indicators) konjunktúramutatója szerint. A párizsi székhelyű szervezet szerint decemberben 100,9 pontra nőtt a 34 tagállamra vonatkozó összesített CLI a novemberi 100,8 pontról. Az OECD táblázata szerint Magyarországon 2013 decemberében 99,94 pontra nőtt a ez a mutató a novemberi 99,81 pontról. ■ MTI Csúcson a cseh munkanélküliség rekordszintre, 8,6 százalékra emelkedett a munkanélküliség januárban Csehországban. Decemberben 8,2 százalékos volt a ráta - közölte a cseh munkaügyi hivatal. A munkát keresők száma Csehország fennállása óta első ízben haladta meg a 600 ezret. ■ MT Elözönlik a britek Európát? UGYANANNYIT BRIT él az EU többi országában, mint ahány uniós polgár Nagy-Britanniában - derült ki egy brit felsőházi képviselő parlamenti kérdésre adott válaszából. A liberális-demokrata Matthew Oakeshott által szolgáltatott adatok szerint 2010-ben 2,3 millió uniós állampolgár élt a szigetországban, míg a konzulátusok becslései alapján 2,2 millióra teszik a többi 26 EU-tagországban élő britek létszámát. Közülük nagyjából 400 ezren nyugdíjasok, ők főleg Spanyolországot, Franciaországot vagy Portugáliát választották új hazájukként. ■ EuObserver 2 milliónál többen élnek másutt