Világgazdaság, 2014. november (46. évfolyam, 211/11471-230/11490. szám)
2014-11-07 / 215. (11475.) szám
16 VÉLEMÉNY 2014. NOVEMBER 7., PÉNTEK KOCSI ILONA Mi az aránytalanul nagy? ahol aránytalanul magas profit keletkezik, ott az államnak lépnie kell - mondta a múlt héten Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. A kérdés csak az, mi az aránytalanul nagy. Ha erre nincs szabály, akár ötletszerűen is el lehet venni pénzt onnan, ahol túl soknak ítéli a hatalom, a piac önszabályozó képessége nem működik tökéletesen. Elfogadható, hogy az államnak van szerepe a verseny vadhajtásainak, következményeinek javításában. Erre sok országban tesznek kísérletet. A lényeg az, hogy a kialakuló korrigáló mechanizmus egyértelmű, rendszerszerű és nyilvános legyen. Csak így van esély arra, hogy az ötletszerű hatalmi lépéseket valami visszafogja, megfontoltságra ösztönözze, elvileg minél nagyobb egy cég, annál nagyobb mozgástere lehet a nyereség növelésére, optimalizálására, akár eltüntetésére. Ha több országban működik, akkor még nagyobb. Az elvi lehetőség azonban nem lehet indok arra, hogy e szféra hirtelen a nyakába kapjon egy különadót, vagy egy drasztikusan megemelt régit. Az élelmiszer-felügyeleti díj például idáig 0,1 százalék volt. A jövő évtől a nagy cégek, azaz a 300 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező kereskedők 6 százalékot fizetnek majd. Vagyis a mostani hatvanszorosát. Miért? Milyen skandalum van a háttérben, amivel ezt a büntetést kiérdemelték? Merthogy ez nem természetes, nem kiszámítható adólépés, az biztos. S ha nincs elfogadható, szakmai magyarázat, akkor az gondolható, hogy a Szájer-féle tétel lépett hatályba. A kormány úgy gondolta, e szektorban aránytalanul nagy a profit, hát elveszi. És kész. Hogy mi lesz a következmény? Például az élelmiszerek drágulása. Mert ne mondja azt senki, hogy a költségeiket a boltok nem érvényesíthetik az áraikban. A drágább élelmiszerek pedig főleg a szegényeket sújtják, az ilyen lépések miatt is mondják azt a magyar gazdaságpolitikára, hogy kiszámíthatatlan. Elbizonytalanítja a vállalatokat, elriasztja a befektetőket. Egy előzetes szakmai vita rámutatna . A korrigáló mechanizmus egyértelmű, rendszerszerű és nyilvános legyen A szerző a Világgazdaság főmunkatársa arra, mit és miért ítél soknak a kormány, mit akar korrigálni, s a szakma is érvelhetne. Ennek hiányában felerősödnek azon érzetek, hogy itt most megint csak egy (vagy kettő, három) céget akarnak ki- vagy visszaszorítani, egy kormány legfőbb értéke a kiszámíthatóság, a szavahihetőség. Mindkettő megtépázódott az utóbbi időben. Pedig ha tényleg sikeres országot akar építeni a kabinet, akkor e két értékre nagy szüksége van. Ebben szövetségese lehet a nyilvánosság. De csak akkor, ha valóban a köz érdekében dolgozik, ha nem haveroknak akar üzleteket átjátszani, ha nem tönkretenni akar már jól menő vállalkozásokat, hanem még nagyobb teljesítményre ösztönözni. S hogy mi a szerepe ebben a nyilvánosságnak? Az utóbbi időben felerősödött a gyanú - és ezt Transparency International nemzetközi kutatása alá is támasztotta -, hogy a nagy nemzetközi cégek működésében sok a titkolózás, nehezen követhető, hol mennyit adóznak. Ezen lehetne segíteni. Az adóhivatal például minden évben nyilvánosságra hozhatná az ötszáz legnagyobb, magyar vagy külföldi tulajdonú cég adó- és illetékbefizetését. Mellétéve az árbevételt, a foglalkoztatottak számát, s azt, hogy egyes beruházásához a foglalkoztatás érdekében mennyi állami támogatást, adókedvezményt kapott. De ki is bővülhetne a kör, s e nyilvánosság teljes körűvé válthatna az egész üzleti szektorban, hogy mi történne ezután? Talán tiszteletet hozna, ha kiderülne valamelyik gazdálkodóról, hogy az adott szektorban jóval több közterhet fizet a köz kasszájába, mint versenytársai. A konkurensek pedig a nyilvánosság előtt magyarázkodnának. Talán elindulna egy tisztulási folyamat, ami nagyobb adózási fegyelemhez vezetne, s az adóoptimalizálást is mérsékelné, de félreértés ne essék: a nyilvánosság nem csak az üzleti szférát érintené. A közintézményeket még inkább. Akkor nem fordulhatna elő, hogy hirtelen, a semmiből hatvanszorosára növekszik egy díj. Miért? Egy transzparensen működő kooperatív állami gépezetnél ez a kérdés és ez a lépés fel sem merülhetne. Tarthatóak-e a jövő évi költségvetési tervezet sarokszámai? A kormány 2,5 százalékos növekedéssel és 1,8 százalékos inflációval számol a jövő évi költségvetési tervezetben. A GDP-bővülési ütem elérhetőnek tűnik, de az infláció alulbecsült az elemzők szerint. Más kockázatok is vannak a büdzsében, de a hiány 3 százalék alatt maradhat. Tarthatóak-e a jövő évi költségvetési tervezet sarokszámai? 2014. nov. 4-6. között 74 leadott szavazat érkezett. Az eredmény nem tudományos értékű. A felmérés nem feltétlenül tükrözi sem az összes internetfelhasználó állásfoglalását, sem az általános közvéleményt, www.ig.hu a költségvetési törvényjavaslat enyhén optimista markapályával készült. A várakozásunknál alacsonyabb infláció arra enged következtetni, hogy a kormány az előző évekkel ellentétben nem kívánja jelentős mértékben emelni a reálnyugdíjakat. A tervezet szerint a kiadási oldal emelkedése kismértékben elmarad az infláció mértékétől, vagyis a várható gazdasági növekedés hatására csökken a GDP-arányos állami újraelosztás mértéke. A tartalékok 60 milliárd forintos szintje nem mondható jelentősnek, különösen annak fényében, hogy a bevételi oldalon számos kockázatot azonosíthatunk. A megcélzott 2,4 százalékos deficit szigorú költségvetési gazdálkodást vetít előre, azaz fiskális politika keresleti hatása valószínűleg lassítani fogja a gazdasági növekedést jövőre. Optimista Tartható Konzervatív MEGLEHETŐSEN KONZERVATÍV becsléseket láthatunk a költségvetésben, így tarthatónak látjuk a hiányszámot és a főbb mutatókat. A kormány relatíve óvatos számokkal kalkulál, a hivatalos GDP növekedési kilátás (2,5 százalék) és az infláció tekintetében is. Ezúttal inkább alulbecsülte a kabinet az éves pénzromlás ütemét (a terv 1,8 százalék), ami jelentősen alulmúlja az MNB 2,5 százalékos prognózisát is. Ez javíthat a költségvetés helyzetén, hiszen a legfőbb kiadási tételeket csupán ezzel a mértékkel emeli a kormány, szemben az elmúlt években látható túltervezett inflációval. Ezen felül az adóemelési tételek és az online pénztárgép-bevezetés sikere is hozzájárul, hogy stabil lábakon álljon a jövő év, amit a brüsszeli jelentés is elismer. BALATONI ANDRÁS, AZ ING BANK VEZETŐ KÖZGAZDÁSZA FORIÁN-SZABÓ GERGELY, A PIONEER ALAPKEZELŐ BEFEKTETÉSI IGAZGATÓJA GABLER GERGELY, AZ ERSTE BANK VEZETŐ KÖZGAZDÁSZA KOVÁCS ÁRPÁD, A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖKE TÖRÖK ZOLTÁN, A RAIFFEISEN BANK VEZETŐ ELEMZŐJE igen, megfelelő szándék esetén tarthatónak tűnik a 2015- re megcélzott költségvetési egyenleg. A szándékot illetően az elmúlt évek viszonylag szigorú fiskális kontrollja jó ómen lehet, főleg egy választások utáni évben. A felvázolt makropálya jelenleg egy óvatosan optimista forgatókönyvnek tűnik. Kockázatok elsősorban a nemzetközi frontról jelentkeznek: a vártnál is jobban lanyhuló külső kereslet és a tartósan nyomott inflációs környezet veszélyt jelenthetnek a bevételek tarthatóságára. A tartalékok nem nevezhetők túlzottan magasnak, ráadásul a költségvetési alkudozások során tovább erodálódhat a puffen Ezzel együtt a költségvetés „elszállását” továbbra sem tekinteném komoly veszélyforrásnak. Annak a látszatra egyre nagyobb rejtély, miért akarja visszazülleszteni a kormány az egészségügyet arra a szintre, ahonnan az elmúlt években lassan, de biztosan elkezdett kikecmeregni. Na, nem az állami része, mert az egyre menthetetlenebbnek látszik, az uniós pénzből megvalósult látványos kórházberuházások, fejlesztések legfeljebb arra jók, hogy egy ideig elhitethessék a betegekkel: ez mind azért van, hogy ők még jobb ellátást kaphassanak, nem kétséges, a körülmények javulnak, és több a modern eszköz is. Már ott, ahová jutott, egészen pontosan a kormány döntése szerint juthatott az EU-s pénzekből. Ez persze nem Budapest és a központi régió, ahol a legtöbb - lepusztult - kórház, klinika és országos intézet található. Nem véletlen, hogy az itt élők közül veszik igénybe a legtöbben a magán-egészségügyi ellátásokat, amibe nyilván az országos átlagnál magasabb jövedelmek is besegítenek, egyre többen gondolják úgy, főként a fiatalok közül: megér az nekik néhány tíz- vagy százezer forintot, hogy várakozás és küldözgetés nélkül, kulturált helyen és módon vizsgálják ki, vagy lássák el őket. Az orvosok, nővérek - nem mellesleg legálisan - így kereshetik meg azt a pénzt, amely még itthon tartja őket, de ennek most vége. A kormány megüzente: közkórházban nem lesz többé magánellátás. Sőt, cafetériaként adott munkáltatói egészségpénztári befizetés sem. Tessék szépen jó magyar módjára az orvos zsebébe tenni a pénzt, vagy választani egy semmilyen garanciát nem biztosító, viszont minden szempontból ellenőrizhetetlen magánorvost, sőt, kuruzslót, minden hazai és nemzetközi adat azt mutatja, hogy közpénzből már régen nem lehet működtetni a teljes körű, ingyenes magyar egészségügyet. Az emberek háromnegyede tisztában is van azzal, hogy csak elvileg jár neki minden, ha azt akarja, hogy jusson is, akkor a zsebébe kell nyúlnia. A kormány azonban még mindig ragaszkodik annak látszatához, hogy a tb-alapon működő állami egészségügy teljes egészében ingyenes. HAIMAN ÉVA Összhangban az EU-s módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél összhangban van a várható gazdasági folyamatokkal, az erre alapozott előirányzatokkal, és 0,6 százalékkal alacsonyabb a maastrichti 3 százaléknál. Az uniós követelmény - feltételezve a tartalékok fel nem használását - akkor is teljesül, ha a GDP vagy a hiány a tervezettnél kissé kedvezőtlenebbül alakul, egyes adókiterjesztések elmaradnak. Az adósságszabály teljesíthetősége is biztosítottnak látszik: a GDP arányos adósság a tervek szerint közel egy százalékkal csökken. A költségvetés teljesülésével kapcsolatban kockázat leszik a 2,5 százalékos növekedés, a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek és az uniós források beáramlásában. A költségvetés számai megfelelnek az adósságcsökkentés kritériumainak. Szabályok kettő szabály alapján működött az elmúlt években a magyar költségvetés. Az első szabály azt mondta ki, hogy a kormányzati tervek szerint fognak alakulni a fő folyamatok. A második szabály arról szólt, hogy ha mégsem így lenne, akkor az első szabály lép életbe. Eddig évről évre szükség volt kisebb-nagyobb beavatkozásra ahhoz, hogy az év végére teljesüljenek a hiánycélok. Igazság szerint a korrekció mértéke az idő előrehaladtával nem emelkedett, sőt az idei kiigazítás például már tényleg nem jelentős. Ennek okai lehetnek a stabilabb gazdasági környezet, a radikális költségvetési átalakítások lecsengése, és némi tanulási folyamat. A mai tudásunk alapján a kormány makrogazdasági sarokszámai reálisak, a hiányterv pedig tarhatónak tűnik. VILÁGGAZDASÁG A szerkesztőség és a kiadó központi száma 460-2775 ® mediaworks Content fist Főszerkesztő: Tóth Levente Vezető szerkesztők: Barát Mihály (vállalatok, piacok, befektetések), Gyükeri Mercédesz (belföld, külföld, Európai Unió), Szabó Márta, Várkonyi Iván ■ Hornyák József (Vélemény) ■ Kocsi Ilona főmunkatárs ■ Zöld Újság Zrt. ■ Mihók Attila vezérigazgató « Hanák Tamás vezérigazgató-helyettes ■ Kiadó: 1082 Budapest Futó utca 35-37. ■ Szerkesztőség: 1082 Budapest, Vajdahunyad u. 38-40. Telefon: 489-1195, fax: 489-1169, e-mail: vginfo@vg.hu, központi e-mail: vg@vg.hu « Hirdetések felvétele: 460-2529, e-mail: hirdetes@mediaworks.hu ■ Ügyfélszolgálat: 06-40-510-510, e-mail: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu ■ Előfizetési díj: 1 évre 82800 Ft, fél évre 41400 Ft, negyedévre 20700 Ft, egy hónapra 6900 Ft • Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága « Árus terjesztés: Lapker Zrt. ■ ISSN 0042-6148 * Nyomdai előállítás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., e-mail: nyomda@mediaworks.hu « Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató. « Munkaszám: 443000 • Nyomás napja: 2014. november 6. ■ A Világgazdaság bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Világgazdaságra hivatkozva lehet. A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. ■ A Világgazdaság és a Világgazdaság Online tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével közvetíthetők a nyilvánossághoz. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., Mediaworks Regionális Kiadó Kft., Mediaworks Magazines Kiadó Kft., Zöld Újság Zrt., Petőfi Lap- és Könyvkiadói Kft., Népújság Kft., Népszabadság Zrt.), előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról s céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését.