Világgazdaság, 2014. november (46. évfolyam, 211/11471-230/11490. szám)

2014-11-07 / 215. (11475.) szám

16 VÉLEMÉNY 2014. NOVEMBER 7., PÉNTEK KOCSI ILONA Mi az aránytalanul nagy? ahol aránytalanul magas profit ke­letkezik, ott az államnak lépnie kell - mondta a múlt héten Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. A kérdés csak az, mi az aránytalanul nagy. Ha erre nincs szabály, akár ötlet­szerűen is el lehet venni pénzt onnan, ahol túl soknak ítéli a hatalom, a piac önszabályozó képessége nem működik tökéletesen. Elfogadható, hogy az államnak van szerepe a ver­seny vadhajtásainak, következményei­nek javításában. Erre sok országban tesznek kísérletet. A lényeg az, hogy a kialakuló korrigáló mechanizmus egyértelmű, rendszerszerű és nyilvá­nos legyen. Csak így van esély arra, hogy az ötletszerű hatalmi lépéseket valami visszafogja, megfontoltságra ösztönözze, elvileg minél nagyobb egy cég, annál nagyobb mozgástere lehet a nyereség növelésére, optimalizálására, akár eltüntetésére. Ha több országban mű­ködik, akkor még nagyobb. Az elvi le­­hető­ség azonban nem lehet indok arra, hogy e szféra hirtelen a nyakába kap­jon egy különadót, vagy egy drasztiku­san megemelt régit. Az élelmiszer-fel­ügyeleti díj például idáig 0,1 százalék volt. A jövő évtől a nagy cégek, azaz a 300 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező kereskedők 6 százalékot fizetnek majd. Vagyis a mostani hat­vanszorosát. Miért? Milyen skandalum van a háttérben, amivel ezt a büntetést kiérdemelték? Merthogy ez nem ter­mészetes, nem kiszámítható adólépés, az biztos. S ha nincs elfogadható, szak­mai magyarázat, akkor az gondolható, hogy a Szájer-féle tétel lépett hatályba. A kormány úgy gondolta, e szektorban aránytalanul nagy a profit, hát elveszi. És kész. Hogy mi lesz a következmény? Például az élelmiszerek drágulása. Mert ne mondja azt senki, hogy a költ­ségeiket a boltok nem érvényesíthetik az áraikban. A drágább élelmiszerek pedig főleg a szegényeket sújtják, az ilyen lépések miatt is mondják azt a magyar gazdaságpolitikára, hogy kiszámíthatatlan. Elbizonytalanítja a vállalatokat, elriasztja a befektetőket. Egy előzetes szakmai vita rámutatna . A korrigáló mecha­nizmus egyértel­mű, rendszerszerű és nyilvános legyen A szerző a Világgazdaság főmunkatársa arra, mit és miért ítél soknak a kor­mány, mit akar korrigálni, s a szakma is érvelhetne. Ennek hiányában fel­erősödnek azon érzetek, hogy itt most megint csak egy (vagy kettő, három) céget akarnak ki- vagy visszaszorítani, egy kormány legfőbb értéke a kiszá­míthatóság, a szavahihetőség. Mind­kettő megtépázódott az utóbbi időben. Pedig ha tényleg sikeres országot akar építeni a kabinet, akkor e két értékre nagy szüksége van. Ebben szövetsége­se lehet a nyilvánosság. De csak akkor, ha valóban a köz érdekében dolgozik, ha nem haveroknak akar üzleteket át­játszani, ha nem tönkretenni akar már jól menő vállalkozásokat, hanem még nagyobb teljesítményre ösztönözni. S hogy mi a szerepe ebben a nyilvános­ságnak? Az utóbbi időben felerősödött a gyanú - és ezt Transparency Inter­national nemzetközi kutatása alá is támasztotta -, hogy a nagy nemzetközi cégek működésében sok a titkolózás, nehezen követhető, hol mennyit adóz­nak. Ezen lehetne segíteni. Az adóhi­vatal például minden évben nyilvános­ságra hozhatná az ötszáz legnagyobb, magyar vagy külföldi tulajdonú cég adó- és illetékbefizetését. Mellétéve az árbevételt, a foglalkoztatottak számát, s azt, hogy egyes beruházásához a fog­lalkoztatás érdekében mennyi állami támogatást, adókedvezményt kapott. De ki is bővülhetne a kör, s e nyilvá­nosság teljes körűvé válthatna az egész üzleti szektorban, hogy mi történne ezután? Talán tiszte­letet hozna, ha kiderülne valamelyik gazdálkodóról, hogy az adott szektor­ban jóval több közterhet fizet a köz kasszájába, mint versenytársai. A kon­kurensek pedig a nyilvánosság előtt magyarázkodnának. Talán elindulna egy tisztulási folyamat, ami nagyobb adózási fegyelemhez vezetne, s az adó­optimalizálást is mérsékelné, de félreértés ne essék: a nyilvános­ság nem csak az üzleti szférát érinte­né. A közintézményeket még inkább. Akkor nem fordulhatna elő, hogy hirtelen, a semmiből hatvanszorosára növekszik egy díj. Miért? Egy transz­parensen működő kooperatív állami gépezetnél ez a kérdés és ez a lépés fel sem merülhetne. Tarthatóak-e a jövő évi költségvetési tervezet sarokszámai? A kormány 2,5 százalékos növekedéssel és 1,8 százalé­kos inflációval­ számol a jövő évi költségvetési tervezet­ben. A GDP-bővülési ütem elérhetőnek tűnik, de az infláció alulbecsült az elem­zők szerint. Más kockázatok is vannak a büdzsében, de a hiány 3 százalék alatt ma­radhat. Tarthatóak-e a jövő évi költségvetési tervezet sarokszámai? 2014. nov. 4-6. között 74 leadott szavazat érkezett. Az eredmény nem tudományos értékű. A felmérés nem feltétlenül tükrözi sem az összes internetfelhasználó állásfoglalását, sem az álta­lános közvéleményt, www.ig.h­u a költségvetési törvényjavaslat enyhén optimista markapályával készült. A várakozásunknál alacsonyabb infláció arra enged következtetni, hogy a kormány az előző évekkel ellentétben nem kívánja jelentős mértékben emel­ni a reálnyugdíjakat. A tervezet szerint a kiadási oldal emelke­dése kismértékben elmarad az infláció mértékétől, vagyis a várható gazdasági növekedés hatására csökken a GDP-arányos állami újraelosztás mértéke. A tartalékok 60 milliárd forintos szintje nem mondható jelentős­nek, különösen annak fényében, hogy a bevételi oldalon számos kockázatot azonosíthatunk. A megcélzott 2,4 százalékos deficit szigorú költségvetési gazdál­kodást vetít előre, azaz fiskális politika keresleti hatása valószí­nűleg lassítani fogja a gazdasági növekedést jövőre. Optimista Tartható Konzervatív MEGLEHETŐSEN KONZERVATÍV becsléseket láthatunk a költ­ségvetésben, így tarthatónak látjuk a hiányszámot és a főbb mutatókat. A kormány relatíve óvatos számokkal kalkulál, a hivatalos GDP növekedési kilá­tás (2,5 százalék) és az infláció tekintetében is. Ezúttal inkább alulbecsülte a kabinet az éves pénzromlás ütemét (a terv 1,8 százalék), ami jelentősen alul­múlja az MNB 2,5 százalékos prognózisát is. Ez javíthat a költségvetés helyzetén, hiszen a legfőbb kiadási tételeket csu­pán ezzel a mértékkel emeli a kormány, szemben az elmúlt években látható túltervezett inflációval. Ezen felül az adó­emelési tételek és az online pénztárgép-bevezetés sikere is hozzájárul, hogy stabil lábakon álljon a jövő év, amit a brüssze­li jelentés is elismer. BALATONI ANDRÁS, AZ ING BANK VEZETŐ KÖZGAZDÁSZA FORIÁN-SZABÓ GERGELY, A PIONEER ALAPKEZELŐ BEFEKTETÉSI IGAZGATÓJA GABLER GERGELY, AZ ERSTE BANK VEZETŐ KÖZGAZDÁSZA KOVÁCS ÁRPÁD, A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖKE TÖRÖK ZOLTÁN, A RAIFFEISEN BANK VEZETŐ ELEMZŐJE igen, megfelelő szándék ese­tén tarthatónak tűnik a 2015- re megcélzott költségvetési egyenleg. A szándékot illetően az elmúlt évek viszonylag szi­gorú fiskális kontrollja jó ómen lehet, főleg egy választások utáni évben. A felvázolt mak­­ropálya jelenleg egy óvatosan optimista forgatókönyvnek tűnik. Kockázatok elsősorban a nemzetközi frontról jelent­keznek: a vártnál is jobban lanyhuló külső kereslet és a tartósan nyomott inflációs kör­nyezet veszélyt jelenthetnek a bevételek tarthatóságára. A tartalékok nem nevezhetők túlzottan magasnak, ráadásul a költségvetési alkudozások so­rán tovább erodálódhat a puf­fen Ezzel együtt a költségvetés „elszállását” továbbra sem tekinteném komoly veszély­­forrásnak. Annak a látszatra egyre nagyobb rejtély, miért akarja visszazülleszteni a kormány az egészségügyet arra a szintre, ahonnan az elmúlt években lassan, de biztosan elkezdett kikecme­regni. Na, nem az állami része, mert az egyre menthe­tetlenebbnek látszik, az uniós pénzből megvalósult lát­ványos kórházberuházások, fejlesztések legfeljebb arra jók, hogy egy ideig elhitethessék a betegekkel: ez mind azért van, hogy ők még jobb ellátást kaphassanak, nem kétséges, a körülmények javulnak, és több a modern eszköz is. Már ott, ahová jutott, egészen pontosan a kormány döntése szerint juthatott az EU-s pénzekből. Ez persze nem Budapest és a központi régió, ahol a leg­több - lepusztult - kórház, klinika és országos intézet található. Nem véletlen, hogy az itt élők közül veszik igénybe a legtöbben a magán-egészségügyi ellátásokat, amibe nyilván az országos átlagnál magasabb jövedel­mek is besegítenek, egyre többen gondolják úgy, főként a fiatalok közül: meg­ér az nekik néhány tíz- vagy százezer forintot, hogy várakozás és küldözgetés nélkül, kulturált helyen és módon vizsgálják ki, vagy lássák el őket. Az orvosok, nővérek - nem mellesleg legálisan - így kereshetik meg azt a pénzt, amely még itthon tartja őket, de ennek most vége. A kormány megüzente: közkórházban nem lesz többé magánellátás. Sőt, cafetériaként adott munkáltatói egészségpénztári befizetés sem. Tessék szépen jó magyar módjára az orvos zsebébe tenni a pénzt, vagy választani egy semmilyen garanciát nem biztosító, viszont minden szempontból ellenőrizhetet­len magánorvost, sőt, kuruzslót, minden hazai és nemzetközi adat azt mutatja, hogy köz­pénzből már régen nem lehet működtetni a teljes körű, ingyenes magyar egészségügyet. Az emberek három­negyede tisztában is van azzal, hogy csak elvileg jár neki minden, ha azt akarja, hogy jusson is, akkor a zsebébe kell nyúlnia. A kormány azonban még mindig ragaszkodik annak látszatához, hogy a tb-alapon mű­ködő állami egészségügy teljes egészében ingyenes. HAIMAN ÉVA Összhangban az EU-s módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél össz­hangban van a várható gaz­dasági folyamatokkal, az erre alapozott előirányzatokkal, és 0,6 százalékkal alacsonyabb a maastrichti 3 százaléknál. Az uniós követelmény - feltételezve a tartalékok fel nem használá­sát - akkor is teljesül, ha a GDP vagy a hiány a tervezettnél kissé kedvezőtlenebbül alakul, egyes adókiterjesztések elmaradnak. Az adósságszabály teljesíthető­sége is biztosítottnak látszik: a GDP arányos adósság a tervek szerint közel egy százalékkal csökken. A költségvetés teljesü­lésével kapcsolatban kockázat leszik a 2,5 százalékos növeke­dés, a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek és az uniós források beáramlásában. A költségvetés számai megfelelnek az adósság­­csökkentés kritériumainak. Szabályok kettő szabály alapján mű­ködött az elmúlt években a magyar költségvetés. Az első szabály azt mondta ki, hogy a kormányzati tervek szerint fog­nak alakulni a fő folyamatok. A második szabály arról szólt, hogy ha mégsem így lenne, ak­kor az első szabály lép életbe. Eddig évről évre szükség volt kisebb-nagyobb beavatkozásra ahhoz, hogy az év végére telje­süljenek a hiánycélok. Igazság szerint a korrekció mértéke az idő előrehaladtával nem emel­kedett, sőt az idei kiigazítás pél­dául már tényleg nem jelentős. Ennek okai lehetnek a stabilabb gazdasági környezet, a radiká­lis költségvetési átalakítások lecsengése, és némi tanulási folyamat. A mai tudásunk alap­ján a kormány makrogazdasági sarokszámai reálisak, a hiány­terv pedig tarhatónak tűnik. VILÁGGAZDASÁG A szerkesztőség és a kiadó központi száma 460-2775 ® mediaworks Content fist Főszerkesztő: Tóth Levente­­ Vezető szerkesztők: Barát Mihály (vállalatok, piacok, befektetések), Gyükeri Mercédesz (belföld, külföld, Európai Unió), Szabó Márta, Várkonyi Iván ■ Hornyák József (Vélemény) ■ Kocsi Ilona főmunkatárs ■ Zöld Újság Zrt. ■ Mihók Attila vezérigazgató « Hanák Tamás vezérigazgató-helyettes ■ Kiadó: 1082 Budapest Futó utca 35-37. ■ Szerkesztőség: 1082 Budapest, Vajdahunyad u. 38-40. Telefon: 489-1195, fax: 489-1169, e-mail: vginfo@vg.hu, központi e-mail: vg@vg.hu « Hirdetések felvétele: 460-2529, e-mail: hirdetes@mediaworks.hu ■ Ügyfélszolgálat: 06-40-510-510, e-mail: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu ■ Előfizetési díj: 1 évre 82800 Ft, fél évre 41400 Ft, negyedévre 20700 Ft, egy hónapra 6900 Ft • Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága « Árus terjesztés: Lapker Zrt. ■ ISSN­ 0042-6148 * Nyomdai előállítás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., e-mail: nyomda@mediaworks.hu « Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató. « Munkaszám: 443000 • Nyomás napja: 2014. november 6. ■ A Világgazdaság bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Világgazdaságra hivatkozva lehet. A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. ■ A Világgazdaság és a Világgazdaság Online tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével közvetíthetők a nyilvánossághoz. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., Mediaworks Regionális Kiadó Kft., Mediaworks Magazines Kiadó Kft., Zöld Újság Zrt., Petőfi Lap- és Könyvkiadói Kft., Népújság Kft., Népszabadság Zrt.), előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról s céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését.

Next