Világgazdaság, 2014. december (46. évfolyam, 231/11491-249/11509. szám)
2014-12-12 / 240. (11500.) szám
16 2014. DECEMBER 12., PÉNTEK VÉLEMÉNY KOCSI ILONA A szegénység bumerángja aki szegény, az a legszegényebb - egyre többen érezhetik át Magyarországon József Attila verssorának súlyát. Az Eurostat legfrissebb kutatása szerint itt az emberek 33,5 százalékát veszélyezteti szegénységi vagy társadalmi kirekesztettség. Ez 5 százalékos ugrást jelent az egy évvel korábbiakhoz képest. Majdnem 3,3 millióan vannak ilyen helyzetben, az elszegényedés folytatódik. Nem látszik olyan fordulat, vagy legalábbis törekvés erre, mely a társadalom legszegényebb rétegeinek életét javítaná. Sőt! Az egyébként is súlyos helyzetben lévők esélyét rontja az állami segélyek, támogatások radikális megkurtítása, illetve önkormányzati hatáskörbe helyezése. Segély helyett munkát ad a kormány - hangzik az ígéret. Elvileg jó ez a törekvés, ha körültekintően, sok célirányos támogatás egy elemeként vezetik be. Csakhogy ez a munka rosszul fizetett közmunka lesz - ami jobb a semminél, a vegetálásban segít -, de még ebből sem jut mindenkinek. Nem túlzás, ha több szakember társadalmi katasztrófát jósol. A magyar gazdaságpolitika középpontjában a vállalkozni képes ember áll. Róla feltételezte a kormány, hogy ha több pénz marad nála, abból vállalkozást bővít, beruház, azaz munkahelyet is teremt. Nem így történt. Az egykulcsos adó bevezetése több százmilliárdos léket vágott a költségvetésen, s a szegényeket sújtotta. A remélt beruházások elmaradtak, s még a fogyasztás sem bővült. A huszonhét százalékos áfa ugyancsak a kis jövedelmű rétegeket terheli jobban. Talán ha az alapvető élelmiszerek átkerültek volna egy alacsonyabb adózási kulcsba... A családi pótlék 2008 óta nem emelkedett, a gyermekek után elszámolható adókedvezményt is az élvezte, akinek magas volt a jövedelme. De sorolhatnánk a devizahitel végtörlesztési kedvezményével - a módosabbaknak kedvezett -, vagy a rezsicsökkentés példájával, ahol az kap többet vissza, akinek a legnagyobb a számlája. Aki szegény, az egyre szegényebb lesz. A terhek lefelé húzzák. És ez a lista korántsem teljes. A helyzetet súlyosbítja, hogy az elmúlt évek alatt a középosztály sem . A jövő bizonytalan maradt, hiányzik a stabil háttér A szerző a Világgazdaság főmunkatársa erősödött Magyarországon. Valami tehát nagyon elromlott az országban. A társadalom állapota azonban befolyásolja a gazdasági kilátásokat is. Ez az, amit nehéz pontosan számszerűsíteni, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi jelentésében ezt mégis megtette. Megállapította, hogy soha nem voltak olyan nagyok az anyagi különbségek a szegények és a gazdagok között, mint az utóbbi 30 évben. Ez a tendencia a gazdasági növekedés ellen hat. Hogyan? Például az oktatási rendszeren keresztül, ahogy nőnek az egyenlőtlenségek, egyre több lesz a szegény család, s az ő gyerekeiknek már csökken az esélyük arra, hogy tanuljanak. Így viszont kisebb a társadalmi mobilitás, s ezzel együtt a humántőke is, vagyis egyre kevesebben tudnak hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. az OECD tagországaiban a társadalom leggazdagabb 10 százalékának jövedelme 9 és félszerese a legszegényebb 10 százaléknak. Az 1980-as években a leggazdagabbaknak legfeljebb hétszer akkor jövedelme volt, mint a legszegényebbeknek. Az utóbbi három évtizedben főleg a leggazdagabbak jövedelme nőtt jelentősen, a szegények jövedelme csak kisebb mértékben. Az OECD tanulmánya megállapítja: ezt a trendet csak szegénység-ellenes programmal nem lehet már megállítani. A jövedelmek nagyobb mértékű újraelosztására van szükség, elérhetőbb és jobb közszolgáltatásokra - például magas színvonalú közoktatásra és egészségügyi ellátásra -, hogy az esélyegyenlőség javuljon, s ezzel a növekedés lehetősége is. Az OECD szakértői szerint érdemes elgondolkodni azon is, hogy a tehetősebb háztartások hozzájárulását növeljék a közjavakhoz, például vagyonadó vagy ingatlanadó formájában. Magyarországon nem ezt az irányt választotta a gazdaságpolitika. A jobb módúak helyzetbe hozásával akart segíteni a szegényeken. Nem sikerült. A növekedés most kicsit három százalék fölött lehet. A jövő azonban bizonytalan maradt. Hiányzik a stabil háttér. Az elszegényedéssel egyre inkább hiányozni fog a tudás, a változtatási készség, a hit, és a társadalmi szolidaritás. Ez a szegénység bumerángja. Zsákutcában vagyunk. SERES ANTAL A zárva tartás negatív hatásai A kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartásának terve komoly problémákat vet fel. Nem csak a dolgozókat érintheti negatívan, akiket elbocsáthatnak vagy csökkenthet a bérük, hanem a nagy kereskedelmi láncok beszállítóit, valamint a fogyasztókat is. a magyar gazdasági növekedés egyik motorja jelenleg a lakossági fogyasztás bővülése, amelyben döntő szerepe van a kiskereskedelmi forgalom növekedésének. Ebben szerepet játszik az éves szinten jelentős vasárnapi forgalom is, mert a bevásárlóközpontokban, továbbá a hiper- és szupermarketekben az átlagos forgalom a hátköznapihoz hasonló nagyságrendű. Az ellentmondás abban jelentkezik, hogy amíg egyrészt mindenki tisztában van a gazdasági növekedés jelentőségével, az üzletek vasárnapi zárva tartása várhatóan mérsékli a növekedés kilátásait. További kérdés, hogy a költségvetés lemondhat-e a jelentős vasárnapi forgalomból eredő adóbevétel egy részéről. FRANCIAORSZÁGBAN A gazdaság élénkítése céljából most kívánja enyhíteni, oldani a kormány ezt a korlátozást. Horvátországban a bevezetett korlátozást fél év után visszavonták, Szlovákiában pedig a közelmúltban utasította el a parlament az üzletek vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos törvényjavaslatot. az eddigi vitában elsősorban a dolgozókat képviselő szervezetek szempontjai dominálnak, de ki képviseli a vasárnapi nyitva tartást akaró több millió vásárló érdekeit? Az emberek hétközben sokat dolgoznak, így a fogyasztók, a családok milliói számára a szombat mellett a vasárnap egy olyan nap, amikorra tervezni tudják a bevásárlásaikat. A GfK Hungária felmérése szerint egy átlagos vasárnap 870 ezer család vásárol fogyasztási cikket. A kérdés tehát az, hogy figyelmen kívül lehet-e hagyni a vásárlók, családok millióinak igényeit? ami a dolgozókat illeti, a zárva tartás indokai között szerepel, hogy ne lehessen a munkavállalókat vasárnap dolgoztatni. Ennek kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy a kiskereskedelmi szektorban relatív alacsonyak a bérek, vagyis nem biztos, hogy a munkavállalók lemondanának a vasárnapi bérpótlékról. A gyakorlat azt is mutatja, hogy az eladók többsége szívesebben dolgozik például a korszerű, jó munkakörülményeket biztosító bevásárlóközpontokban, mint a korszerűtlen, kedvezőtlen munkakörülményeket biztosító kis üzletekben. Utóbbiak között jelentős számban vannak garázsboltok, „sufnik", ócska kócerájok, kívül és belül is elhanyagolt boltok, ami A foglalkoztatási hatást illeti, a vasárnapi forgalom jelentős szerepe miatt biztos, hogy elbocsátásokkal fog járni; arról lehet vitatkozni, hogy 10 ezer vagy 20 ezer dolgozó fogja-e elveszteni az állását. Az elbocsátott dolgozók száma attól is függ, hogy hogyan fogja érinteni a változás a jelentős vasárnapi forgalomban érintett beszállítókat. Nem csak az a kérdés, hogy hány teljes munkaidős, hány részmunkaidős vagy más formában foglalkoztatottat fognak elbocsátani, az érintetteket biztos, hogy érzékenyen fogja érinteni a munkahely megszűnése és a jövedelem elvesztése. Az a kérdés is felvetődik, hogy le lehet-e mondani az érintett dolgozóktól származó adóbevételekről, illetve hogyan fogja érinteni költségvetést, ha az adóbevételek helyett tízezer vagy húszezer munkanélküli nyomás alá helyezi az állami szociális ellátórendszert. Az elbocsátásokon kívül egyes számítások szerint további 15-20 ezer munkavállalót a csökkenő bérek miatt érintene hátrányosan a változás. Emiatt a dolgozók egy részénél már csökkent a kezdeti lelkesedés a vasárnapi zárva tartás iránt, mert megérintette őket a várható létbizonytalanság, illetve a várható jövedelemcsökkenés, az éves szinten jelentős vasárnapi forgalom elmaradása várhatóan hátrányosan fogja érinteni a magyar beszállító termelőket, illetve az őket integráló szervezeteket. Egyrészt, gondot okozhat a nagy volumenű igényekhez igazodó árualap elhelyezése, mivel a kisebb vevőknek történő elaprózott szállítás gazdaságtalanabb a termelők részére. Másrészt, a beszállítók nem kevés beruházási költséggel létrehoztak a nagy kereskedelmi láncok nagy volumenű beszerzési rendszeréhez illeszkedő termelési, termeltetési és logisztikai rendszert, amelynek a kieső árualap miatt várhatóan csökken a gazdaságossága, a törvénytervezet azon logikája, érvelése is megkérdőjelezhető, hogy vasárnap legyen együtt a család. A vasárnap nyitva tartás az ezen a napon éppen dolgozók kivételével ezt nem akadályozza. A fiatalabb generációnak arra azonban nincs igénye, hogy vasárnap egész nap a szüleivel legyen, arra viszont igen, hogy a nap egy részében a hasonló korúak között töltse az idejét, például a sokfunkciós bevásárló-, szolgáltató-, és szórakoztatóközpontokban. Vagyis a vasárnapi zárva tartás determinálhatja a fiatalok tágabban értelmezett szükséglet kielégítési lehetőségeit, így az életükkel való elégedettségüket. MAGYARORSZÁGON SAJÁTOS helyzet alakult ki az elmúlt 20 évben, ami nem hasonlítható például az osztrák vagy a német helyzethez, ahol vasárnap az üzletek már régóta zárva vannak, ezért a vásárlók megszokták ezt. Az ettől teljesen eltérő magyar sajátosság az, hogy a vasárnapi nyitva tartásra nagy igény van a fogyasztók és a fiatalok részéről. Ezért az üzletek vasárnapi zárva tartása a családok, a vásárlók és a fiatalok millióit hátrányosan érintő intézkedés lenne, az üzletek vasárnapi zárva tartásának bevezetése csak egy hosszabb folyamat eredményeként lenne célszerű, de csak akkor, ha jelentősen csökken a vásárlók és látogatók igénye a nyitva tartásra, amelyet a vasárnapi látogatószám, a vásárlások és a forgalom jelentős visszaesése jelezhetne. Ma nem ez a helyzet. A vasárnapi zárva tartás milliókat érintene hátrányosan A szerző a közgazdaságtudomány kandidátusa JEGYZET Fizetős szakasz nem kellett sokat várni a tiltakozásokra az új útdíjtervek kapcsán, és a reakciókból egyértelműen kiderült, hogy az egyeztetés a közlekedési szakmával, a fuvarozókkal, esetleg az érintett önkormányzatokkal ezúttal is elmaradt. Hosszú ideje terítéken van Budapest forgalomterhelésének enyhítése, és valószínűleg a következő évtizedekben is fontos kérdés marad. Az M0-s részben megoldhatná ezt a problémát, főleg ha egyszer valóban körbeérné a fővárost. BUDAPEST TEHERMENTESÍTÉSÉNEK SZEMPONTJÁBÓL kulcsfontosságú, korábban ingyenes útszakaszok fizetőssé tétele minden közlekedő számára érthetetlennek tűnik, nem csoda, hogy több fideszes polgármester is úgy nyilatkozott tegnap, hogy elfogadhatatlan számukra ez a lépés. Attól tartanak ugyanis, hogy az autósok a fizetés elkerülése miatt újra a városi útvonalakat használják majd, ahogyan izgulhatnak emiatt azokon a vidéki településeken is, amelyek körül az elmúlt években elkerülő szakaszok épültek. a kormány szerint az egy megye területére érvényes, évente ötezer forintos díj nem jelent akkora tételt, ami miatt lemondanának az autósok a már bevált útvonalakról. Az érintett települések kormánypárti polgármesterei valószínűleg erősen szorítanak, hogy valóban így legyen, másként januárban igen nehezen tudják majd megmagyarázni választóiknak, miért vált élhetetlenné az otthonuk. Ráadásul az is kérdéses, hogy miből jön össze az új tehertől várt 20 milliárd forintos többletbevétel, ha a kormány véleménye is az, hogy az autósok egy része a korábbinál olcsóbb megoldást választja. Igaz, egy már bevezetett díj emelése könnyebben megoldható, ami biztos, hogy fizetni kell, a kérdés már csak az, hogy kinek és mennyit. Az autósoknak mindenképpen, és a kormánynak is, mégpedig a népszerűség csökkenésével. Az pedig januárban dől el, hogy a nyugalmukkal és esetleg az egészségükkel a főváros agglomerációjában élők is fizetnek-e majd. KALOCSAI ZOLTÁN VILÁGGAZDASÁG A szerkesztőség és a kiadó központi száma 489-1195 . mediaworks Főszerkesztő: Tóth Levente ■ Vezető szerkesztők: Barát Mihály (vállalatok, piacok, befektetések), Gyükeri Mercédesz (belföld, külföld, Európai Unió), Szabó Márta, Várkonyi Iván • Hornyák József (Vélemény) ■ Kocsi Ilona főmunkatárs • Zöld Újság Zrt. ■ Mihók Attila vezérigazgató ■ Hanák Tamás vezérigazgató-helyettes ■ Kiadó: 1082 Budapest Futó utca 35-37. • Szerkesztőség: 1082 Budapest, Vajdahunyad u. 38-40. Telefon: 489-1195, fax: 489-1169, e-mail: vginfo@vg.hu, központi e-mail: vg@vg.hu ■ Hirdetések felvétele: 460-2529, e-mail: hirdetes@mediaworks.hu ■ Ügyfélszolgálat: 06-40-510-510, e-mail: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu ■ Előfizetési díj: 1 évre 82800 Ft, fél évre 41400 Ft, negyedévre 20 700 Ft, egy hónapra 6900 Ft« Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága ■ Árus terjesztés: Lapker Zrt. ■ ISSN 0042-6148 ■ Nyomdai előállítás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., e-mail: nyomda@mediaworks.hu ■ Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató. ■ Munkaszám: 443000 ■ Nyomás napja: 2014. december 11. ■ A Világgazdaság bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Világgazdaságra hivatkozva lehet. A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. ■ A Világgazdaság és a Világgazdaság Online tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével közvetíthetők a nyilvánossághoz. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., Mediaworks Regionális Kiadó Kft., Mediaworks Magazines Kiadó Kft., Zöld Újság Zrt., Petőfi Lap- és Könyvkiadói Kft., Népújság Kft., Népszabadság Zrt.), előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról s céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését.