Világgazdaság, 2014. december (46. évfolyam, 231/11491-249/11509. szám)

2014-12-12 / 240. (11500.) szám

16 2014. DECEMBER 12., PÉNTEK VÉLEMÉNY KOCSI ILONA A szegénység bumerángja aki szegény, az a legszegényebb - egy­re többen érezhetik át Magyarországon József Attila verssorának súlyát. Az Eu­rostat legfrissebb kutatása szerint itt az emberek 33,5 százalékát veszélyezteti szegénységi vagy társadalmi kirekesz­tettség. Ez 5 százalékos ugrást jelent az egy évvel korábbiakhoz képest. Majdnem 3,3 millióan vannak ilyen helyzetben, az elszegényedés folytatódik. Nem látszik olyan fordulat, vagy legalábbis tö­rekvés erre, mely a társadalom legszegé­nyebb rétegeinek életét javítaná. Sőt! Az egyébként is súlyos helyzetben lévők esé­lyét rontja az állami segélyek, támogatá­sok radikális megkurtítása, illetve önkor­mányzati hatáskörbe helyezése. Segély helyett munkát ad a kormány - hangzik az ígéret. Elvileg jó ez a törekvés, ha kö­rültekintően, sok célirányos támogatás egy elemeként vezetik be. Csakhogy ez a munka rosszul fizetett közmunka lesz - ami jobb a semminél, a vegetálásban se­gít -, de még ebből sem jut mindenkinek. Nem túlzás, ha több szakember társadal­mi katasztrófát jósol. A magyar gazdaságpolitika középpontjá­ban a vállalkozni képes ember áll. Róla feltételezte a kormány, hogy ha több pénz marad nála, abból vállalkozást bővít, be­ruház, azaz munkahelyet is teremt. Nem így történt. Az egykulcsos adó bevezetése több százmilliárdos léket vágott a költ­ségvetésen, s a szegényeket sújtotta. A remélt beruházások elmaradtak, s még a fogyasztás sem bővült. A huszonhét szá­zalékos áfa ugyancsak a kis jövedelmű rétegeket terheli jobban. Talán ha az alap­vető élelmiszerek átkerültek volna egy alacsonyabb adózási kulcsba... A családi pótlék 2008 óta nem emelkedett, a gyer­mekek után elszámolható adókedvez­ményt is az élvezte, akinek magas volt a jövedelme. De sorolhatnánk a devizahitel végtörlesztési kedvezményével - a mó­dosabbaknak kedvezett -, vagy a rezsi­csökkentés példájával, ahol az kap többet vissza, akinek a legnagyobb a számlája. Aki szegény, az egyre szegényebb lesz. A terhek lefelé húzzák. És ez a lista koránt­sem teljes. A helyzetet súlyosbítja, hogy az elmúlt évek alatt a középosztály sem . A jövő bizonytalan maradt, hiányzik a stabil háttér A szerző a Világgazdaság főmunkatársa erősödött Magyarországon. Valami tehát nagyon elromlott az országban. A társadalom állapota azonban befolyá­solja a gazdasági kilátásokat is. Ez az, amit nehéz pontosan számszerűsíteni, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi jelentésében ezt mégis megtette. Megállapította, hogy soha nem voltak olyan nagyok az anyagi különbségek a szegények és a gazdagok között, mint az utóbbi 30 évben. Ez a ten­dencia a gazdasági növekedés ellen hat. Hogyan? Például az oktatási rendszeren keresztül, ahogy nőnek az egyenlőtlen­ségek, egyre több lesz a szegény család, s az ő gyerekeiknek már csökken az esé­lyük arra, hogy tanuljanak. Így viszont kisebb a társadalmi mobilitás, s ezzel együtt a humántőke is, vagyis egyre ke­vesebben tudnak hozzájárulni a gazdasá­gi növekedéshez. az OECD tagországaiban a társadalom leggazdagabb 10 százalékának jövedelme 9 és félszerese a legszegényebb 10 szá­zaléknak. Az 1980-as években a leggaz­dagabbaknak legfeljebb hétszer akkor jövedelme volt, mint a legszegényebbek­nek. Az utóbbi három évtizedben főleg a leggazdagabbak jövedelme nőtt jelentő­sen, a szegények jövedelme csak kisebb mértékben. Az OECD tanulmánya megál­lapítja: ezt a trendet csak szegénység-el­lenes programmal nem lehet már meg­állítani. A jövedelmek nagyobb mértékű újraelosztására van szükség, elérhetőbb és jobb közszolgáltatásokra - például ma­gas színvonalú közoktatásra és egészség­­ügyi ellátásra -, hogy az esélyegyenlőség javuljon, s ezzel a növekedés lehetősége is. Az OECD szakértői szerint érdemes elgondolkodni azon is, hogy a tehetősebb háztartások hozzájárulását növeljék a közjavakhoz, például vagyonadó vagy ingatlanadó formájában. Magyarországon nem ezt az irányt vá­lasztotta a gazdaságpolitika. A jobb mó­dúak helyzetbe hozásával akart segíteni a szegényeken. Nem sikerült. A növeke­dés most kicsit három százalék fölött le­het. A jövő azonban bizonytalan maradt. Hiányzik a stabil háttér. Az elszegény­edéssel egyre inkább hiányozni fog a tudás, a változtatási készség, a hit, és a társadalmi szolidaritás. Ez a szegénység bumerángja. Zsákutcában vagyunk. SERES ANTAL A zárva tartás negatív hatásai A kiskereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartásának terve komoly problémákat vet fel. Nem csak a dolgo­zókat érintheti negatívan, akiket elbocsáthatnak vagy csökkenthet a bérük, ha­nem a nagy kereskedelmi láncok beszállítóit, vala­mint a fogyasztókat is. a magyar gazdasági növeke­dés egyik motorja jelenleg a lakossági fogyasztás bővülése, amelyben döntő szerepe van a kiskereskedelmi forgalom nö­vekedésének. Ebben szerepet játszik az éves szinten jelentős vasárnapi forgalom is, mert a bevásárlóközpontokban, továb­bá a hiper- és szupermarke­tekben az átlagos forgalom a hátköznapihoz hasonló nagy­ságrendű. Az ellentmondás abban jelentkezik, hogy amíg egyrészt mindenki tisztában van a gazdasági növekedés jelentőségével, az üzletek va­sárnapi zárva tartása várha­tóan mérsékli a növekedés ki­látásait. További kérdés, hogy a költségvetés lemondhat-e a jelentős vasárnapi forgalomból eredő adóbevétel egy részéről. FRANCIAORSZÁGBAN A gazda­ság élénkítése céljából most kívánja enyhíteni, oldani a kormány ezt a korlátozást. Horvátországban a bevezetett korlátozást fél év után vissza­vonták, Szlovákiában pedig a közelmúltban utasította el a parlament az üzletek vasárna­pi zárva tartásával kapcsola­tos törvényjavaslatot. az eddigi vitában elsősorban a dolgozókat képviselő szerveze­tek szempontjai dominálnak, de ki képviseli a vasárnapi nyitva tartást akaró több mil­lió vásárló érdekeit? Az embe­rek hétközben sokat dolgoz­nak, így a fogyasztók, a csalá­dok milliói számára a szombat mellett a vasárnap egy olyan nap, amikorra tervezni tudják a bevásárlásaikat. A GfK Hun­gária felmérése szerint egy átlagos vasárnap 870 ezer csa­lád vásárol fogyasztási cikket. A kérdés tehát az, hogy figyel­men kívül lehet-e hagyni a vásárlók, családok millióinak igényeit? ami a dolgozókat illeti, a zárva tartás indokai között szerepel, hogy ne lehessen a munkavál­lalókat vasárnap dolgoztatni. Ennek kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy a kiskereske­delmi szektorban relatív ala­csonyak a bérek, vagyis nem biztos, hogy a munkavállalók lemondanának a vasárnapi bérpótlékról. A gyakorlat azt is mutatja, hogy az eladók többsége szívesebben dolgozik például a korszerű, jó mun­kakörülményeket biztosító bevásárlóközpontokban, mint a korszerűtlen, kedvezőtlen munkakörülményeket bizto­sító kis üzletekben. Utóbbiak között jelentős számban van­nak garázsboltok, „sufnik", ócska kócerájok, kívül és be­lül is elhanyagolt boltok, ami A foglalkoztatási hatást illeti, a vasárnapi forgalom jelentős szerepe miatt biztos, hogy elbocsátásokkal fog jár­ni; arról lehet vitatkozni, hogy 10 ezer vagy 20 ezer dolgozó fogja-e elveszteni az állását. Az elbocsátott dolgozók szá­ma attól is függ, hogy hogyan fogja érinteni a változás a je­lentős vasárnapi forgalomban érintett beszállítókat. Nem csak az a kérdés, hogy hány teljes munkaidős, hány rész­­munkaidős vagy más formá­ban foglalkoztatottat fognak elbocsátani, az érintetteket biztos, hogy érzékenyen fogja érinteni a munkahely meg­szűnése és a jövedelem elvesz­tése. Az a kérdés is felvetődik, hogy le lehet-e mondani az érintett dolgozóktól szárma­zó adóbevételekről, illetve hogyan fogja érinteni költség­­vetést, ha az adóbevételek helyett tízezer vagy húszezer munkanélküli nyomás alá he­lyezi az állami szociális ellátó­­rendszert. Az elbocsátásokon kívül egyes számítások sze­rint további 15-20 ezer mun­kavállalót a csökkenő bérek miatt érintene hátrányosan a változás. Emiatt a dolgozók egy részénél már csökkent a kezdeti lelkesedés a vasárnapi zárva tartás iránt, mert meg­érintette őket a várható létbi­zonytalanság, illetve a várható jövedelemcsökkenés, az éves szinten jelentős va­sárnapi forgalom elmaradása várhatóan hátrányosan fogja érinteni a magyar beszállító termelőket, illetve az őket integráló szervezeteket. Egy­részt, gondot okozhat a nagy volumenű igényekhez igazodó árualap elhelyezése, mivel a kisebb vevőknek történő elaprózott szállítás gazdaság­­talanabb a termelők részére. Másrészt, a beszállítók nem kevés beruházási költséggel létrehoztak a nagy kereske­delmi láncok nagy volumenű beszerzési rendszeréhez il­leszkedő termelési, termel­tetési és logisztikai rendszert, amelynek a kieső árualap miatt várhatóan csökken a gazdaságossága, a törvénytervezet azon logi­kája, érvelése is megkérdője­lezhető, hogy vasárnap legyen együtt a család. A vasárnap nyitva tartás az ezen a napon éppen dolgozók kivételével ezt nem akadályozza. A fiatalabb generációnak arra azonban nincs igénye, hogy vasárnap egész nap a szüleivel legyen, arra viszont igen, hogy a nap egy részében a hasonló korúak között töltse az ide­jét, például a sokfunkciós bevásárló-, szolgáltató-, és szórakoztatóközpontokban. Vagyis a vasárnapi zárva tar­tás determinálhatja a fiatalok tágabban értelmezett szük­séglet kielégítési lehetőségeit, így az életükkel való elége­dettségüket. MAGYARORSZÁGON SAJÁTOS helyzet alakult ki az elmúlt 20 évben, ami nem hason­lítható például az osztrák vagy a német helyzethez, ahol vasárnap az üzletek már régóta zárva vannak, ezért a vásárlók megszokták ezt. Az ettől teljesen eltérő magyar sajátosság az, hogy a vasárna­pi nyitva tartásra nagy igény van a fogyasztók és a fiatalok részéről. Ezért az üzletek va­sárnapi zárva tartása a csalá­dok, a vásárlók és a fiatalok millióit hátrányosan érintő intézkedés lenne, az üzletek vasárnapi zárva tartásának bevezetése csak egy hosszabb folyamat ered­ményeként lenne célszerű, de csak akkor, ha jelentősen csökken a vásárlók és látoga­tók igénye a nyitva tartásra, amelyet a vasárnapi látogató­szám, a vásárlások és a forga­lom jelentős visszaesése jelez­hetne. Ma nem ez a helyzet. A vasárnapi zárva tartás milliókat érintene hátrányosan A szerző a közgazdaságtudomány kandidátusa JEGYZET Fizetős szakasz nem kellett sokat várni a tiltakozásokra az új útdíjtervek kapcsán, és a reakciókból egyértelműen kiderült, hogy az egyeztetés a közlekedési szakmával, a fuvarozók­kal, esetleg az érintett önkormányzatokkal ezúttal is elmaradt. Hosszú ideje terítéken van Budapest forgalom­­terhelésének enyhítése, és valószínűleg a következő évtizedekben is fontos kérdés marad. Az M0-s részben megoldhatná ezt a problémát, főleg ha egyszer valóban körbeérné a fővárost. BUDAPEST TEHERMENTESÍTÉSÉNEK SZEMPONTJÁBÓL kulcs­­fontosságú, korábban ingyenes útszakaszok fizetőssé tétele minden közlekedő számára érthetetlennek tűnik, nem csoda, hogy több fideszes polgármester is úgy nyi­latkozott tegnap, hogy elfogadhatatlan számukra ez a lépés. Attól tartanak ugyanis, hogy az autósok a fizetés elkerülése miatt újra a városi útvonalakat használják majd, ahogyan izgulhatnak emiatt azokon a vidéki tele­püléseken is, amelyek körül az elmúlt években elkerülő szakaszok épültek. a kormány szerint az egy megye területére érvényes, éven­te ötezer forintos díj nem jelent akkora tételt, ami miatt lemondanának az autósok a már bevált útvonalakról. Az érintett települések kormánypárti polgármesterei va­lószínűleg erősen szorítanak, hogy valóban így legyen, másként januárban igen nehezen tudják majd meg­magyarázni választóiknak, miért vált élhetetlenné az otthonuk. Ráadásul az is kérdéses, hogy miből jön össze az új tehertől várt 20 milliárd forintos többletbevétel, ha a kormány véleménye is az, hogy az autósok egy része a korábbinál olcsóbb megoldást választja. Igaz, egy már be­vezetett díj emelése könnyebben megoldható, ami biztos, hogy fizetni kell, a kérdés már csak az, hogy kinek és mennyit. Az autósoknak mindenképpen, és a kormánynak is, mégpedig a népszerűség csökkenésével. Az pedig januárban dől el, hogy a nyugalmukkal és eset­leg az egészségükkel a főváros agglomerációjában élők is fizetnek-e majd. KALOCSAI ZOLTÁN VILÁGGAZDASÁG A szerkesztőség és a kiadó központi száma 489-1195 . mediaworks Főszerkesztő: Tóth Levente ■ Vezető szerkesztők: Barát Mihály (vállalatok, piacok, befektetések), Gyükeri Mercédesz (belföld, külföld, Európai Unió), Szabó Márta, Várkonyi Iván • Hornyák József (Vélemény) ■ Kocsi Ilona főmunkatárs • Zöld Újság Zrt. ■ Mihók Attila vezérigazgató ■ Hanák Tamás vezérigazgató-helyettes ■ Kiadó: 1082 Budapest Futó utca 35-37. • Szerkesztőség: 1082 Budapest, Vajdahunyad u. 38-40. Telefon: 489-1195, fax: 489-1169, e-mail: vginfo@vg.hu, központi e-mail: vg@vg.hu ■ Hirdetések felvétele: 460-2529, e-mail: hirdetes@mediaworks.hu ■ Ügyfélszolgálat: 06-40-510-510, e-mail: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu ■ Előfizetési díj: 1 évre 82800 Ft, fél évre 41400 Ft, negyedévre 20 700 Ft, egy hónapra 6900 Ft« Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága ■ Árus terjesztés: Lapker Zrt. ■ ISSN­ 0042-6148 ■ Nyomdai előállítás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., e-mail: nyomda@mediaworks.hu ■ Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató. ■ Munkaszám: 443000 ■ Nyomás napja: 2014. december 11. ■ A Világgazdaság bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Világgazdaságra hivatkozva lehet. A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. ■ A Világgazdaság és a Világgazdaság Online tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével közvetíthetők a nyilvánossághoz. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., Mediaworks Regionális Kiadó Kft., Mediaworks Magazines Kiadó Kft., Zöld Újság Zrt., Petőfi Lap- és Könyvkiadói Kft., Népújság Kft., Népszabadság Zrt.), előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról s céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését.

Next