Világgazdaság, 2015. június (47-48. évfolyam, 103/11612-124/11633. szám)
2015-06-19 / 117. (11626.) szám
4 Felkészül a görög vészhelyzetre a svájci jegybank kamatdöntés Továbbra is bünteti a svájci jegybank (SNB) azokat az intézményeket, amelyek nála akarják tartani a pénzüket: a betéti alapkamatot -0,75 százalékon tartotta tegnap a monetáris ügyekben döntő igazgatóság. Az irányadó kamat is maradt a mínusz 0,25-mínusz 1,25 százalékos célsávban, megfelelően az általános várakozásnak. Az SNB megerősítette korábbi ígéretét, hogy beavatkozik a piacokon a „számottevően túlértékelt” frank árfolyamának lenyomása érdekében; meggyőződése szerint politikája nyomán idővel gyengülni fog a frank, de hozzátette, hogy a globális gazdasági növekedés erős bizonytalansága és a görög helyzet alakulása e tekintetben fenyegetést jelent. A jegybank azt is jelezte, hogy kész gyorsan lépni, ha Görögország és a nemzetközi hitelezők tárgyalásai kedvezőtlenül zárulnak: a görög forgatókönyv alakulhat úgy, hogy biztosítanunk kell a svájci gazdaság számára kedvező monetáris feltételek fennmaradását - jelentette ki az ülés utáni sajtótájékoztatón Fritz Zurbrügg, az igazgatóság tagja. Sok elemző tartja lehetségesnek, hogy az SNB még idén 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot, azt pedig maga a jegybank is megemlítette már, hogy a betéti kamatok még lejjebb süllyedhetnek a negatív tartományban. Az SNB 1 százalék alatti GDP-növekedést vár 2015-re, a fogyasztói árak pedig szerinte 1 százalékkal csökkennek (márciusban 1,1 százalékos mínuszt jeleztek). Jövőre még mindig negatív, mínusz 0,5 százalékos inflációt vár. ■ VG Vágtak a norvégok A norvég jegybank tegnap 25 bázisponttal, 1 százalékra csökkentette az irányadó kamatot; a jegybanki kormányzó, Oystein Olsen közleménye szerint a vállalatok helyzete a vártnál kissé gyengébben alakult a márciusi monetáris politikai jelentés óta, és a kilátások is romlottak Az alapkamat még tovább is mérséklődhet az év hátralevő részében - közölte Olsen. Az olajárak esése keményen érinti a norvég gazdaságot. T V4 Láncreakciót indíthat el, ha Athén nem törleszt eurogroup Erős jelzést akartak küldeni a pénzügyminiszterek az eredménytelen tanácskozás lezárásával Nem kap haladékot Görögország a Nemzetközi Valutaalaptól, ha június 30-án nem teljesíti esedékes fizetési kötelezettségét - közölte Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója. Athénnak a hónap végéig több részletben csaknem 1,6 milliárd eurót kellene kifizetnie, a valutaalap anynyi haladékot adott korábban, hogy ezeket az összegeket egy összegben, 30-áig utalhatja át. Ehhez azonban megállapodásra kell jutnia a görög kormánynak a hitelezőivel, amire tegnap Luxemburgban, az euróövezeti pénzügyminiszterek ülésén tettek újabb kísérletet. Lagarde nyilatkozatának időzítése tehát nem volt véletlen, ezt azonban követte az euróövezeti mentőalapok, az ESM és az EFSF vezetőjének nyilatkozata, amelyben a Financial Times tudósítója szerint megerősítette: ha az IMF-nek nem fizetnek a görögök, és emiatt technikailag csődbe kerül az ország, az automatikusan az EFSF-hitel felbontását is magával vonhatja. Ez pedig gyakorlatilag annyit jelent, hogy az EFSF felé fennálló, 141,8 milliárd eurónyi tartozás azonnal aktuálissá válik. (Ez az összeg a 2014-es görög GDP csaknem 80 százalékával egyenértékű.) Megállapodás híján június 30- án a mentőhitelprogram is véget ér, vagyis a görögök nem jogosultak arra, hogy újabb forrásokat vonjanak be a hitelezőktől - ez elsősorban az EKB görög bankoknak nyújtott, eddig összesen 84,1 milliárd eurós likviditási keretét jelenti, illetve a 240 milliárdos mentőhitel utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét. Ebben az esetben reménytelen helyzetbe kerül az amúgy is csontig kiürített athéni államkassza, a fizetésképtelenség pedig az euróövezetből való távozáshoz vezethet igen rövid időn belül. Aggasztó a görög bankok helyzete is: a tárgyalások megakadása óta felgyorsult a betétkivonás - értesült a Reuters, amely úgy tudja, csak az elmúlt napokban 2 milliárd eurót vettek ki. A grexit veszélye miatt pánik alakulhat ki, ami tőkekorlátozáshoz vezethet, akár napokon belül. A láncreakció beindulását igyekeztek elkerülni luxemburgi ülésükön az euróövezeti pénzügyminiszterek. Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroup holland elnöke az ülés előtt arról beszélt, egyelőre nem lát olyan előrelépést, amely arra utalna, megállapodás születhet. A legfőbb akadály az EU vezetői szerint a görögök makacssága. Athén erre nem nagyon cáfolt rá: Janisz Varufakisz pénzügyminiszter előre jelezte, újabb ötletekkel állnak elő, és csak fair, a növekedést szem előtt tartó ajánlatot hajlandóak elfogadni. Az ülés napirendjében az első helyről az utolsóra halasztották a kérdést, mintha éjszakába nyúló tárgyalásra készültek volna, végül azonban nem ez történt. Nem sokkal azután, hogy a görög pénzügyminiszter ismertette legújabb, a lapzártánkig beérkező hírek szerint adósságleírást is elváró javaslatait, az Eurogroup befejezte ülését. Mint a csoport elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, ezt erős jelzésnek szánták arra, hogy Athéntól jobb, hiteles javaslatot várnak. Még mindig születhet megállapodás - mondta Dijsselbloem -, de az idő már nagyon kevés. Korábban arról is szóltak hírek, hogy Varufakisz és Lagarde között vita bontakozott ki Alekszisz Ciprasz miniszterelnök megjegyzése miatt, miszerint az IMF-nek büntetőjogi felelőssége van a helyzet kialakulásában. Ciprasz tegnap Szentpéterváron járt a nemzetközi gazdasági fórumon. Az orosz pénzügyminiszter helyettese jelezte: hitelről nem tárgyaltak. ■ VG Janisz Varufakisz GAZDASÁG 2015. JÚNIUS 19., PÉNTEK 20-25 milliárd lehet a határzár menekültügy Bővíteni kell a túlterhelt debreceni befogadóállomást „Minden előfordulhat” - ezt válaszolta Lázár János arra a kérdésre, hogy épülhet-e határzár a szerben kívül más határszakaszon is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki tájékoztatójának nagy részében a szerb határra tervezett 175 kilométeres, négy méter magas kerítésről beszélt: mint mondta, 20-25 milliárd forintból épülhet meg a kerítés. „Nem szívesen építjük fel ezt a kerítést a magyar-szerb határra” - fogalmazott a miniszter. Szerinte azért van szükség erre a lépésre mégis, mert az Európai Unió nem ad segítséget, „Magyarország nem tud várni”. Ezért utasították a nemzetgazdasági minisztert, hogy biztosítsák a forrásokat, az előkészítés pedig a belügyminiszter feladata lesz. Arra a felvetésre, hogy a kerítés megkerülhető, elvágható, vagy alagutat lehet ásni alatta, Lázár azt válaszolta: ahol van biztonsági határzár, ott tizedére-hetedére csökken a próbálkozás is. Románia és Horvátország pedig biztonságos országnak számít, ezért oda vissza lehet toloncolni a menekülteket. A NATO-szabványoknak megfelelő határvédelmi kerítés építését tervezi a kormány - mondta Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának Meszes alelnöke a testület csütörtöki zárt ülése után. Hangsúlyozta: az illegális határátlépők 99 százaléka a szerb határon keresztül érkezik. A 830 menekült elhelyezésére tervezett debreceni befogadóállomáson jelenleg rekordszámú, 1474 migráns tartózkodik, a táborban kapacitásbővítésre van szükség - közölte a Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott csütörtökön sajtótájékoztatón. Rácz Róbert elmondta: az év első öt hónapjában az igazgatóság 31 327 bevándorló ügyében folytatott eljárást, és mindössze húsz esetben állapította meg a menekültügyi státus jogosságát. Ortalmazotti státust 54-en kaptak, a többi migráns nagy többsége, 65-70 százaléka, több mint 20 ezer menekült esetében nem tudták befejezni a vizsgálatot, mert nyomuk veszett. Rácz Róbert emlékezetett rá, hogy Németország, Franciaország, Ausztria Négyezermilliárdos csata a jövő héten átnézik a legnagyobb magyar földbirtokosok támogatási rendszerét - döntött a kormány. Simicska Lajost, Leisztinger Tamást és Csányi Sándort nevesítette Lázár a legtöbb támogatást kapók közt, de egyiküknek sem jár majd annyi, mint eddig. „Négyezermilliárdos csata előtt állunk” - fogalmazott Lázár János a sajtótájékoztatóján, és Svédország már hivatalosan kezdeményezte 15 ezer migráns visszaküldését Magyarországra. A debreceni helyzetre utalva Rácz Róbert közölte: a bevándorlási hivatal és a rendőrség „ura a helyzetnek”. Hozzátette: a múlt évben és az idén nem érkezett olyan lakossági panasz, amely a menekültekhez kötődik. Naponta 100-150 új menekült érkezik a táborba, ahol fejlesztéseket kezdtek. A mintegy száz család kulturált elhelyezésére alkalmas körlet kialakítása mellett sürgős esetben 300 személy befogadását lehetővé tevő konténertábor felépítésének az infrastrukturális hátterét teremtették meg a napokban. Sö I Rendőri intézkedés Ásotthalomnál Rekordszinten a migráció menedék Magyarországon a legmagasabb az egy főre jutó menekülők száma Rekordszintre emelkedett a fegyveres konfliktusok vagy az üldöztetés miatt menekülők száma 2014-ben - erősítette meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) éves jelentése. Tavaly világszerte 59,5 millió ember kényszerült elhagyni lakhelyét, ez 8,3 millióval több, mint egy évvel korábban. Közülük több mint húszmillió egy másik országban keresett menedéket, a fele gyermek. Csaknem kétmillióan arra várnak, hogy elbírálják menekültkérelmüket, 3,5 millió a hontalanok számát. Naponta 42 500-zal nő a menekülők száma, és a növekedés gyorsulhat - figyelmeztetett António Guterres, az UNHCR vezetője, hozzátéve: a problémát a segélyszervezetek már nem képesek kielégítően kezelni. A fő ok továbbra is a szíriai polgárháború, amelynek hatására 7,6 millióan kerestek menedéket az ország másik részén, miközben 3,9 millióan külföldre menekültek. A jelentés ugyanakkor rámutat: az elmúlt öt évben legalább tizenöt fegyveres konfliktus robbant ki, többnyire Afrikában és a Közel-Keleten. Másfélszeresére, 6,7 millióra nőtt az Európában menedéket keresők száma, nagy részük a Földközi-tenger felől érkező migráns. Tavaly 219 ezren érkeztek ebből a térségből. Szíriából 1,59 millióan mentek Törökországba, ebben az országban tartózkodott 2014 végén a legtöbb menekült. Pakisztánban 1,51 millió, Libanonban pedig 1,15 millió ember keresett menedéket. A menekültek 86 százalékát fejlődő országok fogadták be. Magyarországra tavaly 41 100-an érkeztek, elsősorban Szerbián keresztül Kosovóból, Afganisztánból és Szíriából. Ez a kilencedik legmagasabb szám világszerte - emeli ki az UNHCR jelentése, hozzáteszi azonban, hogy a hazánkba érkezők legnagyobb része nem szándékozik az országban maradni. Az idei év még gyorsabb növekedést mutat a Magyarországra érkezők esetében - derül ki az Eurostat szintén tegnap közölt, az első negyedéves adatokat öszszegző jelentéséből. Az első három hónapban 32 810-en kértek nálunk menedéket, ez a második legmagasabb szám az uniós tagországok között Németország után. Az EU legnagyobb, 80 milliós népességű államában 73 120-an folyamodtak menekültstátusért, ez az összes kérelem - 185 ezer - 40 százaléka. Az egy főre jutó menekültek száma tehát Magyarországon a legmagasabb - állapította meg az EU statisztikai hivatala. A kérelmezők összlétszáma alig változott 2014 utolsó negyedéhez képest, az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva azonban 86 százalékos növekedést regisztráltak. Az uniós menekültprobléma kezelésére szolgáló brüsszeli javaslatok elsősorban arra irányulnak, hogy az egyes országok között arányosan osszák el a jelentős létszámban az olaszoknál és a görögöknél tartózkodó menekülteket, ehhez az EU támogatást nyújtana. Az Európai Bizottság indítványát élesen bírálja több tagország - köztük Magyarország is -, Matteo Renzi olasz miniszterelnök ezért azt jelezte korábban: ha az elosztást nem oldják meg, akkor Róma ideiglenes tartózkodási engedélyt biztosítana a menekülteknek, akik így szabadon mozoghatnának az unió területén. ■ VG Menekültstátusért folyamodók az EU-ban (2014, fő) Németország_______________202 645 Svédország 81180 Olaszország 64 625 Franciaország 62 735 Magyarország 42 775 Nagy-Britannia 31 745 Ausztria 28 035 Hollandia 26 210 Belgium 22 710 FORRÁS: EUROSTAT