Világgazdaság, 2015. július (48. évfolyam, 125/11634-147/11656. szám)
2015-07-15 / 135. (11644.) szám
2 HÍRSAV Az NGM tiltakozik a bizottsági ajánlás miatt hivatalosan is jóváhagyták brüsszeli ülésükön az országspecifikus ajánlásokat az Európai Unió gazdasági, illetve pénzügyminiszterei. Magyarországnak öt ajánlást tettek. Elsőként azt, hogy a középtávú költségvetési cél elérésének érdekében idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,5, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő kiigazítást hajtson végre. Emellett tegyen intézkedéseket a reálgazdaság normális finanszírozásának helyreállítására, csökkentse a piactorzító szektorspecifikus adókat, a közmunkára fordított költségvetési forrásokat irányítsa át az aktív munkaerő-piaci intézkedések megvalósítására, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a kiigazítással kapcsolatos ajánlásnál az Európai Bizottság nem vette figyelembe a 2016-os költségvetésben lévő új adatokat. ■ MTI ÁSZ:rendben a Diákhitel Központ KISEBB HIÁNYOSSÁGOKTÓL eltekintve az előírásoknak megfelelően működött a Diákhitel Központ Zrt. - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ), miután befejezte a központ 2011 és 2013 közötti működésének vizsgálatát. A társaság vagyona 2011 és 2013 között 248,355 milliárd forintról 287,593 milliárdra nőtt, a kihelyezett diákhitelek állománya a 2013. év végére 272,873 milliárd forintra emelkedett - olvasható az ÁSZ közleményében. ■ MTI Új vadgazdálkodási törvény készül az új vadgazdálkodási törvény koncepciója a féltulajdonosok és vadgazdálkodók szorosabb és békésebb együttműködésére ad lehetőséget - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában. Bitay Márton Örs a törvénytervezet egyik legfontosabb elemeként említette, hogy az rendezi a földtulajdonosok vadásztársaságoknál való képviseletét is. Az 1996-ban elfogadott jogszabályt felváltó törvény tervezetét várhatóan ősszel tárgyalja az Országgyűlés. ■ MTI Bitay Márton GAZDASÁG 2015. JÚLIUS 15., SZERDA Megint megugrott az államadósság kockázat Az euró gyengülése és a BKV tartozásának átvállalása növelte az állományt Soha nem látott magasságba, 25 ezer milliárd forint fölé emelkedett júliusban a költségvetés adóssága az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint. Az adósság most 1377 milliárd forinttal haladja meg a tavaly év végi szintet. Az emelkedés az ÁKK szerint átmeneti, az év végére a GDP-arányos adósságszint csökkenni fog. Várkonyi Iván A központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 25 258,1 milliárd forintot tett ki június 10-én - olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szokásos jelentésében. Ilyen magas szinten még soha nem járt az adósság, 25 ezer milliárd forint fölé nem került még a tartozások állománya. Az ÁKK megújult honlapjának nyitóképernyőjén egyébként már csak a központi alrendszer hivatalos, hó végi záróállományát és a negyedéves maastrichti mutatót közli: a május végi 24 700 milliárdos szám és a 77,2 százalékos ráta kétségtelenül szebben mutat, mint a nyári adat. Az adósság március és május között is 400 milliárd forinttal emelkedett, júniusban az előzetes (heti) adatközlés szerint további 200-300 milliárddal nőtt, ami annyit jelent, hogy augusztus 17-én, amikor a Magyar Nemzeti Bank közli majd a hivatalos első féléves államadósság-rátát, a szám akár a 78 százalékhoz is közelebb lehet majd, mint a 77-hez. Pedig tavaly év végén a maastrichti adósságmutató 76,9 százalékon állt, és a kormánynak ezt mindenképpen csökkentenie kell az Alaptörvény értelmében. Az ÁKK azonban nem aggódik, közlésük szerint az emelkedés átmeneti, „az adósság évközi alakulása nem befolyásolja, hogy az adósságráta az év végén a tervezett szintre csökkenjen”. A magyarázat szerint ugyanis az államadósság-kezelő a későbbi lejáratokat finanszírozza most, vagyis csupán az előre kibocsátott állampapírok miatt van növekedés. Hasonló eufemizmussal magyarázták az elemzők ugyanezt a jelenséget úgy korábban, hogy megszokott mozgás látható az adósság alakulásában, amely év közben átmenetileg emelkedik, de aztán az év végére a várt szintre mérséklődik. Valójában miután mind az Alaptörvény, mind pedig az Európai Unió egyetlen pillanatot, a december 31-i számot figyeli, évek óta megszokott a bruttó adósság év végi csökkentése. Ezt hol némi jegybanki árfolyam-rásegítéssel, hol a kincstári számlapénz átmeneti mérséklésével, hol pedig a kormányhoz közel álló állampapír-tulajdonosok (például a Mal) hirtelen értékpapír-értékesítésével érték el. Tavaly például látható volt, hogy az ÁKK az év végéhez közeledve kicsit visszafogta a kibocsátásokat, majd az év elején növelte azokat, így a bruttó tartozásállományt a megfelelő szintre csökkentette. Most azonban a BKV adósságának átvállalása is rontja a mutatót: az, hogy az állam átvállalta a fővárosi közlekedési vállalattól a tartozásait, több mint 50 milliárd forinttal emelte meg az adósságot. Igaz, ebből már a kormányzat előtörlesztett: 3,7 milliárd forintot fizettek ki hivatalosan abból a pénzből, amit az államosított magán-nyugdíjpénztári nyugdíjvagyon hasznosításából kapott az ÁKK. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap ugyan már megszűnt január 1-jén, ám korábban néhány eszközt (részvényeket) átadott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az ezek eladásából vagy osztalékából származó összeg szolgált tehát az előtörlesztésre. Természetesen az adósságot negatívan befolyásolja a forint árfolyamának romlása is, bár ez egyre kevésbé számottevő. Az adósságszerkezetben ma már csak 36 százalék a deviza aránya. Ám ezzel együtt is igaz: az árfolyam egyforintos elmozdulása 30 milliárd forinttal növeli vagy csökkenti az adósság értékét. • • • *..................................................... A BKV adósságának állami átvállalása is egy időre megnövelte az államadósságot A biztonságos adósságnövelő az euró gyengülése miatt is nő az adósságszint - az úgynevezett market to market betétállomány növekedése is hozzájárul a kimutatott tartozás növekedéséhez. Az ÁKK swapügyletekkel fedezi le a dollár- és jenkötvényeket (így az euró más valutákkal szembeni árfolyam-ingadozása nem okoz gondot a büdzsének, nem kell többet fizetni a dollárkötvényekre, mert gyengül az euró). Az euró gyengülése azonban azonnal betétállományt generál az állam számláin (a swapügylet másik felén állók befizetnek), ami tartozásként jelenik meg az elszámolási rendszerben, növelve a kimutatott adósságállományt. Az autógyárak nyomják csak a gázt ipar A növekvő export mellett inkább csak stagnál a belföldi értékesítés Kiderült, amit eddig is sejtettek az elemzők: májusban is a járműgyártásnak volt köszönhető az ipari termelés növekedése, és csak az elektronikus fogyasztási cikkek gyártói tudják velük a lépést tartani. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második adatközlésében nem változtatott az előzetes számokon: e szerint májusban az ipari termelés 1,5 százalékkal haladta meg csupán az egy évvel korábbit. A gyenge növekedési adat részben a tavalyinál kevesebb májusi munkanap eredménye, a munkanaptényezővel korrigált index 6,2 százalékos növekedést mutat (ezzel beleillik az idei trendbe, hiszen az első öt hónapban 6,3 százalékkal volt magasabb az ipari termelés az elmúlt év hasonló időszakában mértnél). Némi aggodalomra azonban okot adhat, hogy másfél év óta először most csökkent egymás után két hónapban is (az előző hónaphoz viszonyított) ipari termelés: erre 2013. november-decemberében volt utoljára példa. Eddig az ipar teljesítménye (hó/hó alapon) hullámzónak volt mondható: kisebb visszaeséseket követtek nagyobb kiugrások, és így jött ki az éves növekedés. A kormányzat azonban bizakodó. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a májusi adatok is azt bizonyítják, hogy a magyar ipar továbbra is a leggyorsabbak között van Európában. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a KSH adatai szerint a leggyorsabban a Dél-Alföldön nőtt a termelés (14 százalékkal egyértelműen a Mercedes gyár termelésbővítése miatt). A többi régióban 1,6 és 9,7 százalék között emelkedett az ipari kibocsátás. Az NGM-nél azt hangsúlyozzák, hogy az ipar teljesítménye egyre nagyobb mértékben támogatja a gazdasági növekedést, és ez összhangban van azzal a kormányzati célkitűzéssel, hogy az ipari termelés hozzájárulása a nemzeti össztermékhez egész Európában Magyarországon legyen a legmagasabb. A részletes számok szerint egyébként továbbra is megfigyelhető a kettősség az iparban. Az export 4,1 százalékkal nőtt, míg a belföldi eladások 5,8 százalékkal estek. Az ipart továbbra is az autógyárak hajtják: az exportból 37 százalékkal a járműgyártás részesedik, a kivitel ezen a területen 8,6 százalékkal növekedett. A korábbi húzóágazat, a számítógép, az elektronikai, optikai termékek gyártása már csak 14 százalékot hasított ki májusban a magyar exportból, ám itt a külpiaci eladások 0,2 százalékkal mérséklődtek. Ezért nagyrészt a Nokia egykori komáromi gyárának a bezárása okolható. Az új tulajdonos - a Microsoft - júniusban kezdte meg a termelés leállítását, és novemberben húzták le a rolót a cégnél, így az idén az üzletágban valószínűleg nem mutat majd fellendülést a statisztika. A KSH jelentése mindenesetre megemlíti, hogy a híradás-technikai berendezések gyártásának teljesítménye 13 százalékkal csökkent a tavaly májusihoz képest, míg az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása kimagaslóan, 14 százalékkal bővült. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül egyébként a feldolgozóipar termelése 2,1, a csekély súlyú bányászaté 1,6 százalékkal emelkedett 2014 májusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása pedig 1,8 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari termelésből 30 százalékkal részesülő járműgyártás kibocsátása 9,5 százalékkal nőtt. Biztató jel, hogy a kiemelkedő teljesítmény az iparág rendelésmutatóiban is tükröződik, az iparág pedig húzza a gumigyártást is. A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés több mint egytizedét képviselő élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártás 2,5 százalékkal mérséklődött, a hazai eladások csökkentek ugyanis. A legnagyobb mértékű visszaesést (11 százalékot) a gépek, gépi berendezések gyártásánál regisztrált a statisztika a tavaly májusihoz képest. A feldolgozóiparban az új rendelések volumene 13 százalékkal emelkedett a tavaly májusihoz képest, az új belföldi rendelések 7,9, az új exportrendelések 13 százalékkal nőttek. Az idén az első öt hónapban az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 3,5 százalékkal nőtt, amit a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében háromszázalékos létszámnövekedés kísért. ■ V. I. Az ipari termelés volumenváltozása (az előző hónaphoz viszonyítva) 6,0