Világgazdaság, 2016. július (48. évfolyam, 126-146. szám)

2016-07-14 / 135. szám

8nMZ­­ASÁG Uniós támogatások A kivételeket vizsgálják Brüsszelben Mellőzött közbeszerzés? A legdurvább sza­bálytalanság gyanúja merült fel Brüsszel­ben: uniós pénzek közbeszerzési eljárás mellőzésével történő elköltése. VITÉZ F. IBOLYA Helyből 100 százalék támogatás­­megvonással jár, ha az uniós forrás­ból megvalósuló projektekre nem hirdetnek közbeszerzési eljárást. Ez a nyilvánosság és ezzel együtt a verseny kizárását jelenti - ami sér­ti az egyik legfőbb uniós irányelvet. Ilyesmit gyanítanak Brüsszelben, és lapunk forrása szerint a közbe­szerzési törvényben elrejtett aknát vizsgálják. A jogszabály részletezi a közbe­szerzésre kötelezettek körét, de nem ezzel, hanem a kivételekkel akad gond. Utóbbiak közé kerültek az olyan beszerzések, amelyek „2015. november 1-jét megelőzően igé­nyeltek uniós, illetve hazai költség­­vetési forrásból származó támoga­tásból valósultak meg”. A passzus 2015 karácsonya előtt került a tör­vénybe, amikor az egész apparátus azon munkálkodott, hogy Magyar­­ország az utolsó euróig lehívja a 2007-2013 között rendelkezésre álló keretet. A hajrában szenteste nap­ján is szerződéseket gyártottak a mi­nisztériumokban, a futó projektek gazdáira pedig rábízták, hogy belá­tásuk szerint oldják meg a kiegészítő és pótmunkákat. Alkalmasint hosz­­szadalmas közbeszerzés nélkül - a jogszabály-módosítással minden­esetre a már támogatott projektek felmentést kaptak a procedúra alól. A cikluszáró pánik után is ha­tályban maradt azonban az emlí­tett törvényhely. A Világgazdaság kérdésére a Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy kizárólag az új közbeszerzési törvény hatályba lé­pése, tavaly november elseje előtt igényelt támogatások felhasználása esetén nem kell közbeszerzési eljá­rást lefolytatni. A korábbi szabályok alapján „a támogatások egy jelentős részének felhasználása nem tarto­zott a közbeszerzési kötelezettség alá”, a szigorúbb szabályozás visz­­szamenőleges hatályú alkalmazá­sát akarták elkerülni. „Lehetnek még olyan projektek”, amelyekre a pályázatot tavaly november elseje előtt nyújtották be, és „a támoga­tási forrás még nem került felhasz­nálásra” - így a magyarázat. Arra azonban nem válaszolt a Miniszter­elnökég, mekkora összegű projekt mentesült a közbeszerzési eljárások alól karácsony óta, illetve hány szer­ződést kötöttek, módosítottak ezen szabály alapján. M35-ös: megtámadhatják az eljárást fotó:mti HIRDETÉS Búvárok, túraevezők és szörfösök, vitorlázók és wakeboardosok, hullámlovaglók és Balaton-átúszók, raftingmániások vagy a vízisí örök fanatikusai: kezdő vízimádóktól az extrém kanyontúrázókig mindenkihez szól a Vízi sportok magazin, amelyből a magyar tavak és folyók szerelmesei megtudhatják, hol, mikor és mennyiért tudnak kedvenc vízi sportjuknak hódolni MEG INGYENES SZALTITASSAL VILÁGGAZDASÁG 2016. július 14., csütörtök Támadási felület Szabályosan emelték a mi­nap 14 milliárd forintról 23-ra a Duna Aszfalt Kft. szerződé­sében az előlegként lehívha­tó összeget, ám az M35-ös autópálya 20 kilométeres sza­kaszának 47 milliárd forintos munkájára kötött kontraktus­ban eredetileg csak 30 száza­lék előleg szerepelt, azóta viszont kormányrendelet srófolta 50-re az igényelhető összeget. Ehhez igazították utóbb a szerződést. A közbe­szerzési eljárást azonban ere­detileg 30 százalékos előleg­lehívási lehetőséggel hirdet­ték meg, ebben a tudatban döntöttek a cégek arról, hogy induljanak-e a versenyben. Utóbb változtak a paraméte­rek, 50-re emelték az előleget, így nem zárható ki, hogy ilyen feltételekkel több cég jelentkezett volna az útépítési felhívásra. A feltételek válto­zására hivatkozva az érintett cégek megtámadhatják a konkrét közbeszerzési eljá­rást. Ez nemcsak a Duna Aszfalt autópályaépítő-pro­­jektjénél áll fenn, hanem vala­mennyi nagy infrastruktú­ra-beruházásnál, amelynél az előlegemelés miatt módosít­ják a szerződést.

Next