Világgazdaság, 2017. május (49. évfolyam, 83-104. szám)
2017-05-05 / 86. szám
2 magyar gazdaság •KIADÁSOK • A jövedelmek gyors emelkedése segített Tovább növekedett az egy főre jutó fogyasztás az elmúlt évben HORNYÁK JÓZSEF: Növekedett a háztartások fogyasztása tavaly ráadásul kevesebbet kellett alapvető javakra költeniük. Tavaly 77 ezer forint volt a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása havonta, ami reálértéken 2,9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - derült ki a KSH tegnap nyilvánosságra hozott tanulmányából. A növekedést elősegítette, hogy 2016-ban a nettó reálkereset 7,4 százalékkal volt magasabb az előző évinél a családi adókedvezmény figyelembevétele nélkül. A lakossági fogyasztás szerkezete is javult: 2016-ban 0,6 százalékponttal csökkent a három alapvető kiadásra: az élelmiszerekre, a lakásfenntartásra és a közlekedésre fordítottak súlya az összes kiadáson belül, nagyobb teret nyitva a létfenntartáson túlmutató igények kielégítésének. Folyó áron minden fogyasztási csoportban bővült a lakossági fogyasztás, legnagyobb mértékben a kultúra, szórakozás (5,8 százalékkal), a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás (5,4 százalékkal), valamint a hírközlés (5,3 százalékkal) terén. Az alapvető kiadási tételek közül a háztartásban fogyasztott élelmiszerekre, illetve a lakásfenntartásra fordított összegek 2,6, illetve 2,5 százalékkal nőttek. A legtöbbet, fejenként 20,4 ezer forintot élelmiszerekre és alkoholmentes italokra adtak ki a háztartások, ez az összes fogyasztási kiadásuk 26,5 százaléka, lakásfenntartásra és háztartási energiára 17 ezer forintot (22,1 százalék), közlekedésre és szállításra 8,2 ezer forintot (10,6 százalék) fordítottak. A tanulmányból az is kiderült, hogy a háztartások tulajdonában lévő tartós fogyasztási cikkek állománya az utóbbi évtizedekben jelentősen bővült: 2016-ban a háztartások több mint fele rendelkezett plazmavagy LCD-televízióval. A családoknak jellemzően több mobiltelefonjuk van, hiszen míg a háztartások átlagos taglétszáma 2,3 fő, addig az egy háztartásra jutó telefonok száma 1,9 darab. Asztali számítógép a háztartások közel felében, laptop vagy notebook a kétötödében (41 százalék) volt. Saját tulajdonú személygépkocsival minden második háztartás rendelkezett, egyes Élelmiszerek egy főre jutó HAVI KÖLTSÉGEI | forint Kenyér és cereáliák | Hús, hal Tej, tejtermék, tojás Olajok, zsiradékok Gyümölcs Zöldség, burgonya Cukor, édességek! Forrás: KSH, VG-grafika t / * ■■ . EGÉSZSÉGÜGY | Százmilliárddal nagyobb összeget írtak a büdzsétervezetbe Több jut az alapellátásra jövőre KONCSEK RITA ! Több mint százmiliárd forinttal, 7 százalékkal több jut az egészségügyre a 2018-as költségvetési tervezet szerint. Míg 2017-ben 1430 milliárd forintot áldozott a költségvetés egészségügyi célokra, addig a jövőre az uniós forrásokkal együtt 1583 milliárd jut a gyógyításra. Az Egészségbiztosítási Alap jövő évben 2315 milliárd forinttal gazdálkodik, szemben az idei 2059 milliárddal. A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységek és szolgáltatások jövő évi 2065 milliárdos előirányzata 10,2 százalékkal haladja meg a folyó év 1873 milliárdos adatát. Ezen belül csak a fővárosi és Pest megyei egészségügyi szakellátások fejlesztésére szolgáló Egészséges Budapest programra 30 milliárd forint jut majd. A tervezet szerint az idei 247 milliárd forinttal szemben jövőre 265 milliárd forint jut a gyógyszerkassza kiadásaira. A legjelentősebb növekedés a mentésre szánt keretben van: a 39,7 milliárd forintos előirányzat harmadával nagyobb az idei keretnél. A büdzsétervezet táppénzre az idei 91 milliárd forint helyett jövőre 115 milliárdot fordítana, a gyermekgondozási díj kiadásai az idei 124 milliárd forintról 162 milliárdra emelkednének. A javaslat szerint a gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi és háziorvosi ügyeleti ellátásra 124 milliárd forint az előirányzat, szemben az idei 112 milliárddal. Alapellátásra és népegészségügyi fejlesztésre az idei 4,5 milliárd közel dupláját, 8 milliárdot fordítanának. Védőnői szolgáltatásra, anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre az idei 25 milliárd forintnál kétmilliárddal több jut. A fogászati alapellátásra ugyanakkor jövőre is csak az ideivel egyező, 27 milliárd forintot szánnak. Az összevont szakellátásra is több pénz jut majd a tervezet szerint - 746 milliárd helyett a jövő évi büdzsében 811 milliárd forintot terveznek. A bevételi oldalon nincs jelentős változás. A fő bevételi forrásnak számító szociális hozzájárulási adó és járulék soron a kormány az idei 4824 milliárd forint után 4846 milliárdot szedne be. Csipszadóból idén 31 milliárd forintra számít a költségvetés, jövőre viszont egymilliárd forinttal kevesebbet tartalmaz a büdzsé tervezete. Változni fog ez a költségvetési tervezet is? „Már évek óta visszatérő gyakorlat, hogy a kormány májusban beadja a következő évi költségvetést. Azután ősszel minden szám változik, majd a következő év során a már hatályos költségvetést is többször módosítják” - reagált a tervezetre a Világgazdaságnak Mihályi Péter. A Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszékét vezető egészségügyi szakközgazdász emlékeztetett: a változások a múltban minden esetben érintették az egészségügyi ágazatot is. IVG Kedvelik a bankjukat ! A lakosság főként a saját bankjában, ■+■ a számlavezetőjében bízik, így a bankok bizalmi indexe a legmagasabb. A magyar lakosság legkevésbé a brókercégekben bízik, amelyek bizalmi indexe jelentősen elmarad a többi intézményétől. ING üzleti napilap | www.vg.hu Jót tett a húsvét a boltoknak K. G. : Márciusban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest a nyers adat szerint 3,6 százalékkal, míg a naptárhatástól megtisztítva - főként a húsvét miatt - 5,6 százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élelmiszerboltokban 3,8, a nem élelmiszerüzletekben 8,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,3 százalékkal emelkedett az értékesítés. Már 45 hónapja tart a kiskereskedelem bővülése - kommentálta az adatokat Marczinkó Zoltán István, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Szerinte a márciusi növekedés a magas bázis miatt is kedvező. Elemzők szerint a következő hónapokban tovább gyorsulhat a kiskereskedelmi forgalom. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a reálbér-növekedés, a csúcson lévő fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának növekedése miatt a bővülés idén 4,5-5 százalék lehet. A növekvő fogyasztás Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint fontos eleme lesz a magyar gazdaságnak. Forrás: KSH, VG-grafika A KISKERESKEDELMI FORGALOM naptárhatástól megtisztított, százalék 106,8 » « « « » » • 2016. 2016. 2016. 2016. 2016. 2017. 2017. III. V. VII. IX. XI. I. III. Sosem voltak még ennyire optimisták a cégek KÁROLY GÁBOR : Tovább javult a vállalatok közhangulata, a fogyasztói bizalom azonban csökkent - derült ki a Századvég Alapítvány felméréséből, amelyet a Magyar Nemzeti Bank megbízásából készített. A Századvég Alapítvány vállalati konjunktúraindexe márciusban rekordot jelentő 1,9 pontra nőtt - a mínusz 100-tól 100-ig tartó skálán - a februári mínusz 2,7 pontról, ami így még mindig semleges konjunktúraérzetet mutat. VértesyLászló, a kutatás vezetője elmondta: tavaly október óta jellemző a pozitív hangulat. A vállalatvezetők 37,6 százaléka vár A VÁLLALATI ÉS A FOGYASZTÓI BIZALMI INDEXEK ALAKULÁSAI 2015. szeptember ► 2017. március növekvő bevételeket a következő fél évre, a megkérdezettek fele stagnálásra számít, míg tizedük csökkenést vár. Az áremelkedést váró cégek átlagosan 9,6 százalékos emelkedésre, a csökkenést várók átlagosan 10,8 százalékos áresésre számítanak. A lakossági konjunktúrát vizsgálva a fogyasztói bizalmi index átlaga mínusz 15,4 pont volt a februári mínusz 12,4 után. A megkérdezettek kétharmada számít a következő évben árnövekedésre, 7,9 százalékuk pedig csökkenést vár - a lakosság a következő 12 hónapra 7,3 százalékos inflációt vár. Kutasi Gábor, a Századvég Gazdaságkutató tudományos munkatársa elmondta, hogy a vállalati szektorban a GDP-hez mérten növekvő megtakarításokból nem növekszik a beruházási hányad, azaz a vállalatok beruházási hajlandósága csökken a megtakarításaikhoz mérten. Ezzel szemben a lakosságnál jövedelemarányosan csökken a megtakarítási ráta, beruházási rátájuk viszont szinten marad, így a vállalatoknál nagyobb mértékben járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez. Ezért Kutasi szerint szemléletmódosításra lenne szükség: a háztartások felé kellene terelni a növekvő jövedelmeket. Úgy véli, hogy a magyar adórendszer, az szja csökkentése, a családi adókedvezmény, a munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményei ebbe az irányba mozdították el az elosztást.