Világgazdaság, 2018. június (50. évfolyam, 102-122. szám)

2018-06-27 / 120. szám

2018. június 27, szerda­­ Világgazdaság r - 1 INTERJÚ I Az Állami Számvevőszék százhúszmilliárd forintnyi kockázatot lát a jövő évi büdzsében Szigorításra nem, de körültekintő gazdálkodásra szükség van NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR ! A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is szorgalmazta a tartalékok nö­velését, a 2019-es költségvetésitörvény-javaslat min­dent összevetve csaknem 900 milliárdos mozgástér lehetőségét tartalmazza, ami rendkívül nagy bizton­ságot teremt - nyilatkozta a Világgazdaságnak Domo­kos László, a számvevőszék elnöke, aki ma ismerteti az ÁSZ véleményét a büdzséről az Országgyűlésben. Hogyan értékeli az ÁSZ a 2019-es költségvetési tervezetet? ■ A legfontosabb, hogy a jövő évi büdzsé tervezete megalapo­zott, kialakítása - egy előírás ki­vételével - megfelel a vonatko­zó törvényi előírásoknak. Az ÁSZ véleménye szerint a 2019-es költ­ségvetésitörvény-javaslat hozzá­járul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához és a magyar gazdaság fenntartható ki­fehérítéséhez. Természetesen van­nak kockázatok a jövő évi büdzsé­ben - az ÁSZ szerint mintegy 120 milliárd forintos nagyságrendben -, de ezek megfelelő intézkedések­kel, illetve a tartalékok felhaszná­lásával szükség esetén kezelhetők. Mennyiben alapozza meg a büdzsé tervezete a hosszú távon fenntartható 4 százalék feletti növekedést? ■ A 2019-es költségvetési ter­vezetben egyszerre jelenik meg a stabilitás és a rugalmasság. Az adóbevételek tervezett tete­mes növekedése azt támasztja alá, hogy a kormány a 4 százalé­kot meghaladó GDP-bővüléssel, valamint a gazdasági folyama­tok további fehéredésével szá­mol a következő években. Mind­ez egyértelmű stabilitást mutat. Álláspontunk szerint az intenzív gazdasági növekedés révén fo­lyamatosan bővülő költségveté­si bevételek lehetőséget terem­tenek olyan biztonsági tartalék képzésére, amely a későbbi vá­ratlan helyzetek, illetve külső ok miatt fellépő gazdasági sokkok, körülmények - például a migrá­cióval összefüggő kiadások­­ ke­zelését teszi lehetővé. Emellett a gazdasági növekedés fenntartá­sa szempontjából lényeges, hogy a megkezdett kiemelt beruházá­sok esetében hogyan lehet ezek gazdaságélénkítő hatását időben kisimítani, a gazdaság túlfűtése nélkül. Továbbá az európai uniós források változatlanul nagy ösz­­szegű felhasználásának és a meg­kezdett életpályamodellek folyta­tásának is élénkítő hatása van. Ha már a tartalékokat említette: mennyiben meglepő a költségve­tés erős tartalékolása? ■ A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is szorgal­mazta a tartalékok növelését, így ezt csak üdvözölni tudom. Ponto­san a váratlan helyzetekre való felkészülés miatt van ennek kü­lönösen nagy jelentősége. Nem az a kérdés ugyanis, hogy lesz­nek-e váratlan helyzetek, hanem hogy mennyire leszünk felkészül­tek egy előre nem látható feladat megoldására. Erre pedig a tarta­lékképzés az egyik legkézenfek­vőbb eszköz. Mennyire nőhet meg a kormány mozgástere azzal, hogy a tartalék felszabadításával meglökhető a jövő évi növekedés? ■ A költségvetési mozgástér, a már említett rugalmasság kiemel­ten fontos. Ez ugyanis lehetősé­get teremt arra, hogy a kormány kézben tartsa a költségvetési fo­lyamatokat. Az ÁSZ számítása szerint az európai uniós módszer­tan szerinti 1,8 százalékos hiány­cél számottevő, mintegy 527 mil­liárd forintos implicit tartalék, azaz kisebb ütemű gazdasági nö­vekedés és némileg nagyobb hi­ány esetén is teljesíthető a 3 szá­zalékos korlát. Ez azt is mutatja, hogy a 2019-es költségvetésitör­vény-javaslat mindent összevetve csaknem 900 milliárdos mozgás­teret tartalmaz, ami rendkívüli biztonságot teremt. Mennyire reális az EU múlt héten bejelentett makrogazdasági elvá­rásai után a nagyobb költségve­tési szigorítás? Ennek lehetnek-e már az idén is lépései? ■ Nem gondolom, hogy szükség lehet nagyobb szigorításra, de kö­rültekintő gazdálkodásra igen. Az elmúlt évekhez hasonlóan ez-A csökkenő adóterhelés lényegesen több pénzt hagy a gazdaságban azzal is megállapítottuk, hogy a kormányzati szektor strukturá­lis egyenlegének számított mér­téke kedvezőtlenebb az 1,5 szá­zalékos középtávú költségvetési hiánycélnál. Ez azonban nem hor­doz kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjá­ból. Magyarország 2018-2022-es konvergenciaprogramja az uniós módszertan szerint számított kö­zéptávú költségvetési hiánycél teljesítését 2020-tól jelzi előre. Mennyire tartja jó útnak, hogy az adórendszerben igen fontos kedvezmények megvonását je­lentette be a kabinet a büdzséhez tartozó adótörvények keretében? ■ Az adórendszerben is fon­tos a stabilitás, a kiszámítha­tóság és a rugalmasság, vagyis az egyes kihívásokra való gyors reagálóképesség. A kormány az adóbevételek számottevő növe­kedésével számol, véleményünk szerint megalapozottan. Nagy a felelősség azonban abban, hogy a növekvő adóbevételeket mire és hogyan használjuk fel. Meg­győződésem, hogy a kifehérítés révén kapott pluszbevételeket alapvetően az adók és járulékok további csökkentésére érdemes fordítani. Amennyiben a gazda­ság jól teljesít, még mindig van­nak olyan többlet-adóbevételek, amelyeket a jövőben lehet csök­kenteni. Ezzel egyidejűleg ter­mészetesen indokolt egyes ked­vezmények összevonása vagy kivezetése, ami egyszerűsíti az eljárásokat, szélesíti az adóala­pot, ezzel is erősítve a csökkenő adókulcsokkal jellemezhető adó­­környezetet. Rendkívül fontosnak tartja a pénzügyi tudatosságot, és aktívan támogatja az ezzel kapcsolatos kormánystratégia megalkotását. Mennyiben tartja megfelelőnek, hogy a cafeteria­­rendszerből számos olyan elem ki­kerül a támogatotti körből, amely épp a hosszú távú gondolkodást, a felelős tervezést segítette? ■ A magyar lakosság pénzügyi tu­datosságának fejlesztése valóban nemzeti ügy, amelynek komoly költségvetési vetülete is van. A csökkenő adóterhelés több pénzt hagy a gazdaságban, amelynek felhasználása, adott esetben be­fektetése nagy körültekintést igé­nyel. Mindenkinek, akinek most több marad a zsebében, fel kell készülnie a nehezebb időkre, és csak addig szabad nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. A hosszú távú tervezés és az öngondosko­dás pedig valóban fontos, amit az államnak is ösztönöznie kell kü­lönböző eszközökkel. Ezeknek a hatékonyságát viszont időről idő­re felül kell vizsgálni, így egyes eszközök megszüntetése nem fel­tétlenül visszalépés, hanem ép­pen bürokráciacsökkentés. N­­­ KSH Nemcsak a születések és a halálozások, hanem a házasságkötések száma is csökkent Mérséklődött a népesség természetes fogyása VG I Mérséklődött a népesség ter­mészetes fogyása január és ápri­lis között, kevesebben születtek és haltak meg az előző év azonos idő­szakával összehasonlítva - adta hí­rül tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Az előzetes adatok szerint a vizsgált időszakban a születések száma 1,7, a halálozásoké 4,4 szá­zalékkal kevesebb volt, mint tavaly, így a természetes fogyás 8,1 száza­lékkal, 1680 fővel csökkent. Az első négy hónapban 28 476 gyermek jött világra, 1,7 százalék­kal elmaradva a 2017. január-áprilisi születésszámtól. A teljes termékeny­ségi arányszám becsült értéke 1,43 volt, ami megegyezik az előző év azonos időszakára számított érték­kel. Ebben az időszakban 47 412-en haltak meg, 4,4 százalékkal, vagyis 2183-mal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A halálozá­sok számának csökkenése nagyobb mértékű volt, mint az élve születése­ké, ennek következtében a természe­tes fogyás a 2017. január-áprilisi 20 616-tal szemben 18 936 fő volt, ami 8,1 százalékos javulás. Ezer lakosra 8,9 élve születés és 14,8 halálozás jutott. Az előbbi 0,1, az utóbbi 0,7 ezrelékponttal alacso­nyabb a 2017. január-áprilisinál, ennek eredményeként a természe­tes fogyás 0,5 ezrelékponttal, 5,9 ez-Március-áprilisban átlagosan 4,6 százalékkal kevesebb frigy köttetett relékre mérséklődött. Az idei év első négy hónapjában ezer élve születés­re 3,5 csecsemőhalálozás jutott, ez 0,5 ezrelékpontos csökkenés az egy évvel korábbi értékhez képest. A házasságkötések száma 2,7 százalékkal, 262-vel kevesebb volt az előző év azonos időszakában re­gisztráltnál. Januárban és február­ban még átlagosan 0,9 százalékkal emelkedett ez a mutató. HÁZASSÁGKÖTÉSEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON 1­21 288 2017. 2017. 2017. 2017. 2018. I. né. II. né. III. né. IV. né. I. né. Forrás: KSH, VG-grafika - * magyar gazdaság

Next