Világgazdaság, 2018. június (50. évfolyam, 102-122. szám)

2018-06-27 / 120. szám

2018. június 27, szerda: Világgazdaság cégvilág 5 EXPORT ! Móré Attila szerint ahogy bővül a gazdaság, úgy költenek egyre többet házi kedvenceikre a gazdák Állatgyógyszerekkel vennék be Európát HECKER FLÓRIÁN A székesfehérvári Alpha-Vet Kft. 25 éve azzal kezdte, hogy Fejér megyében gyökeret eresz­­szen, ma pedig már harminc országban folytat ex­porttevékenységet. Móré Attila elnökkel arról is be­szélgettünk, hogy az uniós állategészségügyi piac a százszorosa a magyarnak. Legutóbb akkor találkozhatott a szélesebb nyilvánosság az Alpha- Vet nevével, amikor néhány éve Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen avattak gyárat. Mi tör­tént azóta? ■ Az még négy éve volt, és az új bábolnai gyógyszergyárunkat ad­tuk át. Az a pillanat egyben egy 25 éves disztribútori tevékeny­ségből való továbblépés volt, hi­szen saját termelésbe kezdtünk. Ehhez hosszú évek tervezése és még több pénz befektetése kel­lett. Megérte: azóta 17 uniós és tíz további közel-keleti, illetve af­rikai országba exportálunk. Honnan jutottak el odáig, hogy exportüzleteik legyenek? ■ A céget még 1989-ben alapí­tották, én 1992-ben vásároltam meg mint Magyarország legna­gyobb vidéki állatkórházát. Azóta is klasszikus családi vállalat va­gyunk, igaz, a kezdeti „one man show-ból" valódi vállalati kultúrát építettünk fel. Itt ismertem meg a feleségem, az anyósom a pénz­ügyi igazgató, a testvérem a lé­tesítményekért felel, a sógornőm a könyvelésen dolgozik. Akkori­ban a mezőgazdasági átalakítá­sok miatt visszaszorult a haszon­­állattartás, ezzel összefüggésben pedig rengeteg szabad kapacitás AZ ALPHA-VET ÁLLATGYÓGYÁSZATI KFT. ÉVES EREDMÉNYEI 1 milliárd forint­­unk maradt. Nem akartam csőd­be menni, így aztán első körben Fejér megyében, majd a Dunántú­lon, végül országosan is kiépítet­tük a saját értékesítési hálózatun­kat az állattenyésztés területén. Ezen az egy lábon állnak? ■ Dehogy! Az állategészségügy és a gazdaellátás meglehetősen szűk spektrum, nagyjából a 2000- es évek elejére piacvezetővé vál­tunk, nem volt hová nőnünk. Akkor indítottuk be a második üzletágunkat, az úgynevezett pet food divíziót. Ez gyakorlatilag a kedvtelésből tartott állatok ele­dellel, felszereléssel és kiegé­szítőkkel való ellátása. Összes­ségében ott tartunk, hogy 40 ezres cikkszámunk van, 70 ezer vevőnk, a kiszállítást pedig száz autóval végezzük. Ha már a nagy számoknál tartunk, hogyan alakult az árbevételük?­­ Az első évben tízmillió forin­tos forgalmat bonyolítottunk le, és tíz alkalmazottunk volt. Tavaly 16 milliárd forinttal zártunk, 250 alkalmazottal. És hogy jött az export? ■ Amikor a pet foodban is felér­tünk a csúcsra, nem új ágazatot indítottunk, hanem inkább verti­kális integrációba kezdtünk. Azt akartuk, hogy saját termékeink is legyenek. Ehhez kellett a kutatási és fejlesztési igazgatóság 2010- es létrehozása, négy évvel később pedig a gyógyszergyár megalapí­tása. Azóta az exportpiacok meg­hódítása a cél. Magyarország nem elég? ■ Már csak azért sem, mert kide­rült, hogy az a gépsor, amely ná­ A kínálatban ma már 40 ezer különböző árucikk szerepel­ ­ünk működik, a teljes éves hazai gyógypremixkeresletet egy hó­nap alatt képes legyártani. Csak hogy a méretkülönbségeket el tudjuk képzelni: az uniós állat­egészségügyi piac a százszorosa a magyarnak. Pedig állítólag a magyar állatsze­rető nép. ■ így van, de ez szimplán föld­rajzi kiterjedés kérdése. Magyar­­országon van kétmillió kutya, a németeknél hétmillió. Pedig mi tízmillióan vagyunk, ők meg nyolcvanmillióan. Érdekes egyéb­ként, hogy ez a piac mennyire le­követi a GDP-növekedést. Egészen pontosan a kalórialefedettségi in­dexről beszélek, amely azt mutat­ja, hogy egy átlagos testtömegű kutya vagy macska mekkora ka­lóriamennyiséghez jut hozzá. Ez a mutató éppen úgy nő, ahogy az adott ország GDP-je. Tehát ez egy kiszámítható piac. Ez az analógia áll az állatgyógy­­szer-üzletágra is?­­A tavalyi bevételen belül tíz­­milliárd forint innen folyt be. A gyógyszerüzletág azért is éri meg, mert mind a haszonállato­kat, mind a kedvtelésből tartott állatokat eléri. A gazdák nemcsak jobban akarják táplálni a kedven­ceiket, hanem azt is akarják, hogy tovább éljenek. Az elmúlt két év­tizedben a kutyák átlagos élettar­tama egyharmaddal nőtt. Tulajdonképpen mi folyik a bábol­nai gyógyszergyárakban? ■ Főleg generikus gyógyszereket gyártunk, tehát az originális ter­mékek szabadalmi lejárata után azokkal bioekvivalens gyógysze­reket készítünk. Ez se egyszerű folyamat, viszont amire kifejezet­ten büszke vagyok, az az, hogy van két originális termékünk is, egy bőrgyógyászati és egy fül­gyógyászati készítmény. Mindket­tő kisállatos, ezekkel be tudtunk törni az európai piacokra. Milyennek látja az Alpha-Vet jövőjét? * Hosszú távú cél, hogy a termé­kek gyártása és értékesítése mel­lett egyre több szolgáltatással támogassuk a partnereinket. A magyar kkv-k számára ez egy si­keres üzleti modell lehet. Az Ál­latorvosi Egyetemen docensként praxismenedzsmentet is oktatok, a tapasztalataim megosztásával segítek a vállalkozásfejlesztés­ben. Két éve elstartolt a növény­üzletágunk is, ezzel a növényter­mesztés résterületeire igyekszünk belépni. Ettől sokat várok rövid tá­von is. Ha pedig egészen konkrét akarok lenni, tavaly 12 százalékot nőttünk, és idén is két számjegyű növekedés a cél. 16,16 • • • • • 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás:Opten. VG-grafika Bnettó áb­evétel ■adúzotteredmén'í •H* i *fT «*. ''IM FOTÓ: VG- FÖLDI D. ATTILA V KÜLGAZDASÁG­I Brazíliában pehelypaplannal, Kínában vágási melléktermékkel is érdemes kereskedni Vonzza a dán cégeket a magyar mérnöki tudás KATROCZY MELITTA­­ Nagyjából 15 ezer em­bernek adnak munkát itthon a dán cégek, amelyek a magyar gazdaság stabilitásához és diverzifikálásához is nagyban hozzájárulnak - hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet kerekasztal-beszélgetésén. A rendezvényen három külgazdasági attasé boncolgatta, mi­lyen lehetőségeik vannak az adott ország pi­acán a magyar kis- és középvállalkozásoknak. Fejlett, innovatív piac a dán, csak 5,8 mil­lióan élnek az országban, mégis két és fél­szer nagyobb a gazdasága, mint a magyar. Magyarországon felülreprezentált Dánia, és a legkülönbözőbb ágazatokban működő cé­gek ruháznak be nálunk - emelte ki Lakner Domonkos koppenhágai külgazdasági attasé. Dán sajátosság, hogy a topvezetők erős háló­zatot alkotnak, úgy tűnik, egyes vállalatok ele­ve úgy települnek Magyarországra, hogy egy már itt lévő dán cég hívja őket. A magyar gaz­daságban az autóipar dominál, ami Dániában nem számottevő, de a gyógyszer-, egészség- és műanyagipar, illetve a biotechnológia terén kimondottan jelentősek. A dánok kezdik felfe­dezni a magas szintű magyar mérnöki tudást, a legutóbbi beruházásokat is a kutatás-fejlesz­tés területe vonzotta: egy gyógyszeripari cég laboratóriumi központot hozott Budapestre, illetve kedden tették le az alapkövét a pécsi Soft Flow biotechnológiai kutatóközpontnak. A hazai vállalkozásoknak a biotermékekkel le­hetne jó esélyük a dán piacon, mivel a dánok a legnagyobb biofogyasztók közé tartoznak - tette hozzá Lakner. A kínai kapcsolat kormányzati szinten is ki­emelt figyelmet kap. Fási Ferenc pekingi kül­gazdasági attasé szerint a keleti nyitás egy sikeres politika, azt tapasztalja, hogy ennek hatására Magyarország kedvezőbb eljárás­ban részesül a kínaiak részéről. Emlékezte­tett, hogy Kínának szocialista piacgazdasága van, az államnak nagy a hatása a gazdasá­gi folyamatokra. A másik kitörési pont, hogy nagyszámú kínai él Magyarországon, egy ré­szük a kereskedelemfejlesztés területén is ak­tív. Köztük bőven akad második generációs, aki tökéletesen beszél magyarul és kínaiul is - mutatott rá. Elmondása szerint a magyar vállalkozásoknak nagy kincs a GMO-mentes alaptörvény, mivel a kínaiak a minőséget ke­resik. Az viszont hátrány, hogy nincs jól be­járatott márkánk, a státusztermékek ugyanis virágkorukat élik Kínában. Nagy lehetőségek vannak a távol-keleti piacon, de nehéz hosz­­szú távon helytállni, ami épp a méretéből fa­kad. Például egy tesztszállításhoz nem elég egy-két konténer áru, egy bor teszteléséhez A Foss két évvel ezelőtt vásárolta fel a pécsi Soft Flow-t, a külpiacon csak Kínában és Magyarországon gyártanak is legalább egymillió palackot kérnek, ami a hazai kapacitásból adódóan szinte lehetetlen. A vágási melléktermék viszont felértékelőd­het: lényegében mindent, ami egy vágóhídon a kukába megy, el lehet adni a kínai piacon. Bár a déli nyitás nagyobb láthatóságot ho­zott, részben a brazil válság miatt az átütő eredmények még váratnak magukra. Csak félmilliárd dollár a kétoldalú áruforgalom Magyarország és Brazília között - mondta László Zsuzsanna, a Sao Pauló-i külgazda­sági attasé. A mintegy százezres Sao Pauló-i magyar kolónia azonban bekapcsolódik a he­lyi gazdaságba, ami jót tesz az országimázs­­nak. Nehéz piac a brazil, mert messze van és nagyon zárt, ennek ellenére vannak magyar sikerek, például imádják a Naturtex pehely­paplanokat. A vízgazdálkodás és a szenny­víz-technológia nagy kihívás Brazíliában, mivel a szennyvíz 85 százaléka tisztítatlanul folyik vissza a vizekbe. Egy magyar cég, az Organica referenciaprojektként már üzem­be helyezte egy berendezését Brazíliában, a Fővárosi Vízművekkel is tárgyalnak a brazil üzletemberek.

Next