Világgazdaság, 2018. június (50. évfolyam, 102-122. szám)

2018-06-27 / 120. szám

a külgazdaság ­ Romlottak az olasz életkörülmények Tavaly több mint 5 millióan éltek abszolút szegénységben Olaszor­szágban - derül ki az ISTAT adata­iból. Ez a legmagasabb regisztrált érték 2005 óta. A déli országrész­ben a lakosság 11,4 százaléka élt a létminimum alatt, ez az arány 2016-ban 9,8 százalék volt. Gyakor­latilag minden nagyvárosban rom­­­lottak az életkörülmények: az ab­szolút szegénységben élők aránya a 2016-ban regisztrált 5,8 százalékról 10,1 százalékra ugrott ezeken a terü­leteken.I­VG ­ Kulcsfontosságú az atomenergia „A nukleáris energia a továb­biakban is létfontosságú lesz Franciaország versenyképes­sége, biztonsága és energia­függetlensége szempontjából hosszú távon” - idézi Bru­no Le Maire francia pénzügy­­minisztert a Reuters hírügynökség. A kormány a tervek szerint júliusban hozza nyilvánosságra a 2019-2023-as, illetve a 2024-2028-as periódusokra vonatkozó ener­giaprogram első tervezetét, a végleges verzió pedig év végére készülhet el. „A francia energiaszektort a meg­újuló energiaforrások használatának ösztönzésével di­verzifikáljuk, de mindeközben ügyelünk arra, hogy a nuk­leáris ágazat ne gyengüljön” - ígérte Le Maire. I­VG ­ Nőhet a német alapbér Várhatóan elfogadja Angela Merkel német kancellár kormánya a mini­málbér emeléséről szóló bizottsági javaslatot, ami fellendítheti a lakos­sági fogyasztást - írja a Reuters. I­VG A minimális órabér 8,19 euróra emelkedhet 2019-től üzleti napilap | www.vg.hu ­ Felminősítették Görögországot A Standard and Poor’s egy fokozattal, B-ről B+-ra javí­totta Görögország hosszú távú adósbesorolását, amely mellé stabil kilátást csatolt - írja a Kathimerini. A hi­telminősítő az eurócsoport múlt heti döntése után ju­tott arra, hogy az államcsőd kockázatát legalább két évre jelentősen visszaszorították. Az euróövezeti pénz­ügyminiszterek abban állapodtak meg, hogy tíz évvel meghosszabbítják a kölcsönök jelentős részének lejárati idejét, s tízéves türelmi időt biztosítanak a kamat-visz­­szafizetésekre. Emellett Athén megkapja a 15 millió eu­­rós utolsó hitelrészletet is, amelynek segítségével 24,1 milliárd eurós készpénztartaléka keletkezik. Az S&P azt is kiemelte, hogy a bankszektor gyorsuló ütemben csök­kenti a nem teljesítő hitelállományt, ami később hozzá­járulhat a gazdasági növekedés élénkítéséhez.­­ CS. V. A. KERESKEDELEM I Az amerikai szankciók miatt Ázsiából szerzi be a szóját Peking Recesszió lehet a vécre a vámháborúnak MEDGYESI CSILLA ! A Wall Street is aggódni kez­dett, hogy a kereskedel­mi háború a növekedés visszaesését okozhatja. R­ecesszióhoz vezethet Donald Trump amerikai elnök ke­ményvonalas kereskedelmi és migrációs politikája - figyelmez­tetnek a Wall Street elemzői. A Kí­nával, az Európai Unióval, Kanadá­val és Mexikóval éleződő konfliktus az árak emelkedéséhez, a piacok és a beszállítói hálózatok destabilizáló­dásához vezethet. A harminc vezető iparvállalat Dow Jones indexe hét­főn ismét 1,33 százalékkal gyengült, miután kiderült, hogy Trump korlá­tozni akarja a kínai befektetéseket. „Egy kiterjedt kereskedelmi há­ború a növekedés jelentős vissza­esését okozhatja - írta jelentésében Ethan Harris, a Bank of America Merrill Lynch közgazdásza. - A bi­zalom megrendülése és a beszállítói láncokban keletkező zavar fokozhat­ja a kereskedelmet érő sokkhatáso­kat, ami egyenesen recesszióhoz vezethet." Trump vámpolitikájá­nak a következményei már megmu­tatkoznak a gazdasági adatokban is, az IHS Markit feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe a múlt héten héthavi mélypontra, 54,6 pontra esett vissza. A konfliktusok pedig egyelőre csak éleződni látszanak. Washing­ton következő lépése az autó- és al­katrészimportra kivetendő pótvám lehet, ami a Moody's Investors Ser­ vice szerint messze ható negatív kö­vetkezményekkel jár az egész szek­torra, súlyos problémákat okozhat a globális ellátási láncban. Az ameri­kai gyártók közül különösen a Ge­neral Motors és a Ford jár majd rosszul, mert mindketten nagyban függenek a mexikói és a kanadai importtól. A hitelminősítő szerint az autógyártók vagy kénytelenek lesz­nek lenyelni a költségnövekedést, hogy tartani tudják az eladásokat, ami a nyereség csökkenéséhez ve­zet, vagy áthárítják azt a fogyasz­tókra, de akkor kevesebb autót tud­nak eladni, vagy kombinálniuk kell e kettőt. Ami Kínát illeti, Washington ösz­­szesen 450 milliárd dollárnyi im­portárura kivetendő pótvámmal fe­nyegetőzik, ezek közül az első 34 milliárd dollárnyira július 6-án már életbe is lépnek a tarifák. Kína ed­dig minden amerikai intézkedés­re arányos lépéssel válaszolt, és ez így lesz a jövőben is. „Nyugaton úgy könnyítést ígér a Mercosur ■ A Mercosur-államok - Brazília, Ar­­gentína, Paraguay és Uruguay - ké­szek hét év alatt 50 százalékkal, 35 százalékról 17,5-re csökkenteni az Eu­rópai Unióból származó autókat ter­helő vámot, ami a nyolcadik évben teljesen megszűnne - értesült a sza­badkereskedelmi tárgyalásokon fel­vetett javaslatról a Valor Económico című brazil lap. I­gy tartják, hogy ha valaki pofon vág, ak­kor tartsd oda a másik orcádat is. A mi kultúránkban visszaütünk" - je­lentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök a Wall Street Journal értesülései sze­rint egy múlt heti, húsz multinacio­nális vállalat vezérigazgatójával tar­tott találkozón. Ennek a politikának a jegyében Kína kedden bejelentet­te, hogy július 1-jétől megszünteti öt ázsiai ország takarmányimport-vám­­ját. Az érintett termények közé tar­tozik a szójabab, a szójababpogácsa és a halliszt, a kedvezményezett or­szágok pedig Banglades, India, La­osz, Dél-Korea és Srí Lanka. A szója­bab behozatalát jelenleg 3, az abból készült pogácsáét 5, a hallisztét pe­dig 2 százalékos vám terheli - szá­molt be a Reuters. Az öt ország közül csak India számít jelentős szójabab­­termelőnek, 2016-2017-ben 11 mil­lió tonnát állított elő, de ebből csak 269 ezer tonnát exportált. Peking legnagyobb szójaszállítója az Egye­sült Államok, az onnan származó im­portra azonban Peking 25 százalé­kos pótvámot vetett ki, válaszul az amerikai intézkedésekre. Becammogott a kínai piacra a medve Beköszönt a medvepiac a kínai börzékre, kedden a Sanghaj Composite index 0,5 szá­zalékkal gyengült, és ezzel már több mint 20 százalékot veszített értékéből a januá­ri csúcs óta. A CNN értékelése szerint a kínai tőzsdékre a gazdaság lassulása mellett erős nyomást gyakorol az alakuló kereskedelmi háború az Egyesült Államokkal. SZABÁLYOZÁS • Még tart a nagytakarítás a hitelintézeti szektorban Háttérbe szorítja a kicsiket az orosz jegybank TÚRÓS-BENSE LEVENTE ! Piactorzító hatása lesz, és a hitelbesorolásra nézve is negatív hír, hogy az orosz jegybank gyakorlatilag kizárja a kisebb pénzintézeteket az állami segélyalap­ból - írja jelentésében a Moody's. A jövőben nem lesz többé példa arra, hogy bajba jutott bankokat állami forrásból tőkésítsenek fel. Ez alól csak az a néhány, különösen jelentős esz­közállományú - nagy betétállománnyal rendel­kező - bank lehet kivétel, amelyek összeomlá­sa szektorszintű kockázattal járna - jelentette be a múlt héten Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elnöke. A pozitív listára al1 legna­gyobb bank került, ezek között több olyan is van, amelyet a közelmúltban állami forrásból mentettek meg az összeomlástól. A lépésnek ugyanakkor piac- és versenytorzító hatása lesz, az állami biztosíték hiánya ugyanis megrendít­heti az ügyfélbizalmat a kedvezményezetti lis­táról lemaradó bankokkal szemben. A jegybank gőzerővel dolgozik a bankszek­tor megtisztításán, 2014 és 2017 között össze­sen 358 pénzintézet engedélyét vonta vissza, idén már 28-ét. Az intézkedésekre elsősorban a megbízhatatlan pénzügyi beszámolók, a gya­nús tranzakciók, az eltúlzott hitelkihelyezés és a hibás üzletpolitika miatt volt szükség. A be­zárt bankok száma 2017 és 2018 között csak azért csökkent, mert a jegybank arra fókuszált, hogy megmentsen több, a betétállományok te­kintetében jelentős piaci részesedéssel rendel­kező pénzintézetet. Az Állami Duma 2017 kö­zepén fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tette a jegybank számára, hogy a bankszektor konszolidálása céljából felállít­son egy alapot, amelyből finanszírozni tudja Becslések szerint idén az orosz bankszektor 1,5 ezermilliárd rubel profitot termel a bajba jutott pénzintézeteket. A tőkeinjekció fejében gyakorlatilag kivásárolták a részvé­nyeseket. Az elmúlt időszakban ebből a pénz­ből mentettek ki két nagybankot, az Otkritiét és a Promsvgazbankot, valamint a B&N és az Asian-Pacific Bankot. A bankmentésekre össze­sen 2,6 ezermilliárd rubel (nagyjából 40 milli­árd dollár) állami forrást fordítottak, a 2017-es orosz GDP 2,8 százalékának megfelelő össze­get. Ebből mintegy 1,9 ezermilliárd rubelt a betétek fedezésére kellett költeni. A korábbi tulajdonosoktól viszont mindeddig alig 100 milliárd rubelt sikerült visszaszerezni. Nabiullina szerint ezért meg kellene fontolni egy olyan jogszabály-módosítást, amely lehe­tővé tenné a mentőcsomagra szoruló bankok eszközeinek befagyasztását. Ebbe beletartoz­nának azok a vagyonelemek is, amelyek ma­gánkézben vannak. A jegybank azt is javasolja, hogy jogszabályban tegyék lehetetlenné, hogy a kimentett bankok tulajdonosai és vezetői el­hagyhassák az országot. Ha ugyanis az ellen­őrzési jogokat is birtokló részvényesek a csőd szélére sodortak egy bankot, akkor kötelessé­gük helytállni a károkért a teljes eszközállomá­nyukkal - mondta Nabiullina.

Next