Világgazdaság, 2018. július (50. évfolyam, 123-144. szám)
2018-07-02 / 123. szám
2 magyar gazdaság ■ Vár a bírsággal a NAV Az adóhivatal július 1-jétől minden olyan számlát lát, amelynek az áfaértéke legalább százezer forint. Varga Mihály pénzügyminiszter kérte a NAV-ot, hogy ne szankcionálja az online számlázással kapcsolatos mulasztást, ha a szükséges adatok július 31-ig beérkeznek az érintett vállalkozóktól. Előfordulhat ugyanis, hogy a cég nem állt készen július 1-jén az adatszolgáltatásra, bár megkezdte a felkészülést. Múlt heti cikkünk szerint a cégek számottevő része nem állt készen az online számlázásra.IVG Módosult az alaptörvény Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása megjelent a Magyar Közlönyben. A módosított alaptörvény értelmében Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás. A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyekben. A közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. IVG ■ Bevásárol a HM A Honvédelmi Minisztérium az Airbustól 20 új könnyű, többcélú H145M típusú helikoptert vásárol. Készül kisebb felderítőrepülők, valamint teherszállító és légideszantgépek beszerzésére is. IVG üzleti napilap www.vg.hu FINANSZÍROZÁS ! Az államtitkár igazságtalannak tartja a következő uniós ciklus támogatásainak tervezett elosztását Már a cégeknél van 5031 milliárd forint KOTRUCZÓ MELITTA ! Gazdára talált a 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban a keret 108 százalékára meghirdetett pályázatokon felkínált csaknem összes forrás. Az elsődleges cél a magyar tulajdonú vállalatok megerősítése, versenyképességük és működésük hatékonyságának javítása, termelőképességük és a termékeikben lévő hozzáadott érték növelése. Mindennek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a következő évek eredményei alapján hazánk 2030-ig az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerüljön, és az európai közösség nettó befizetőjévé válhasson - hangsúlyozta a nemrég megalakult Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára egy pénteki kerekasztal-beszélgetésen. Schanda Tamás a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszak kapcsán elmondta: minden rendelkezésre álló forrást meghirdettek, sőt 10 százalékkal többet is a rendelkezésre álló, 8895 milliárd forintos keretnél, erre a központi költségvetés adott lehetőséget. E közel 110 százaléknak - tehát 9629 milliárd forintnak - a 100 százaléka már gazdára talált, csak néhány milliárd forint maradt a keretből. Mostanáig 8895 milliárd forintról döntés is született, a teljes keret 56 százalékát, 5031 milliárd forintot pedig már ki is fizettek a nyertes pályázóknak, részben az Európai Bizottság, részben az állam által nyújtott előlegből. A ciklusban összesen mintegy 200 ezer beruházás valósul meg. A források 145 százalékára érkeztek igények. Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a 2021-2027 közötti fejlesztési időszakra, valamint a Az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik az infrastruktúra, az informatika, a klímavédelem, a fenntarthatóság, az energetika, a szakképzés egy része, az innováció, a kutatás, a tudománypolitika, a gazdaságstratégia szakterülete, valamint egyes szabályozások is. A fejlesztési területeken a tárcához tartozik a célok meghatározása, elérése, a hozzájuk kapcsolódó technológiai megoldások kijelölése, valamint az ezekhez tartozó infrastrukturális és pénzügyi háttér az uniós forrásokkal együtt, kohéziós jogszabályokra és a tagállami allokációra vonatkozó javaslatcsomagot. Az államtitkár ezek tartalmát igazságtalannak és csalódást keltőnek nevezte, mert úgy látja, hogy nagyobb arányban vonnának el forrást a szegényebb országoktól, a gazdagabbaknak viszont kedveznének. Uniós szinten 10 százalékkal csökkenne a kohéziós keret, Magyarország pedig 24 százalékkal kevesebb forráshoz jutna. Hasonlóan drasztikus lenne egyébként a csökkentés Csehország, Lengyelország, Észtország, Litvánia és Málta esetében is, míg Románia, Görögország, Olaszország és Spanyolország nagyobb forráshoz jutna a javaslat szerint, amelynek az elfogadásáig azonban még számos tárgyalás és egyeztetés várható. AZ OPERATÍV programok támogatásai 1 milliárd forint Operatív Program Keret Meghirdetett Igényelt Megítélt Szerződött Kifizetett Emberi Erőforrás Fejlesztési (EFOP) 951,9 1046 1370,8 941,9 909,0 548,0 Gazdaságfejlesztési és Innovációs (Ginop) 2498,9 2632,2 3207,8 2212,6 2186,4 1169,3 Integrált Közlekedésfejlesztési (IKOP) 1215,5 1215,5 2092,3 1597,2 1581,2 1037,7 Környezeti és Energiahatékonysági (KEHOP) 1161,3 1303,1 1418,8 1180,7 1159,1 734,0 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési (Köfop) 290,0 320,8 470,3 320,4 311,9 257,9 Magyar Halgazdálkodási (Mahop) 16,1 16,1 15,1 3,7 1,9 1,6 Rászoruló Személyeket Támogató (RSZTOP) 34,3 35,8 35,8 35,8 35,8 34,4 Terület és Településfejlesztési (TOP) 1200,4 1396,3 1633,2 1100,9 1025,1 863,7 Versenyképes Közép-Magyarország (Vekop) 258,5 294,3 446,3 264,8 240,9 129,5 Vidékfejlesztési Program (VP) 1296,5 1368,2 2248,6 1237,3 1137 255,7 Összesen 8923,5 9628,5 12 938,9 8895,2 8588,3 5031,7 Forrás: EUPR. 2018.06 20. J DROGI A költségvetés tervezete 518 milliót szán megelőzésre Pénzhiány az addiktológiában KONCSEK RITA : A jövő évi költségvetés tervezetében 518,8 millió forint szerepel a kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos soron, ugyanannyi, mint a 2018-asban. Az idei forrás kiegészül két uniós finanszírozású programéval. Az egyik keretösszege hárommilliárd forint, amelynek fő célja a lakosság egészségkultúrájának fejlesztése, prevenciós programok szervezése, különös tekintettel a közösségek és családok bevonására. A másiké 2,5 milliárd forint, erre a gyermekvédelmi szakellátási intézmények pályázhattak - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának az Oktatási Hivatal honlapján elérhető jelentéséből. A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó adatai szerint 2016-ban 13,5 ezer kábítószer-használó jelent meg addiktológiai kezelésen, 1242 fővel több, mint egy éve. Megjelent a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület félidős értékelése a Nemzeti drogellenes stratégia megvalósításáról. A stratégia szerint 2020-ra kábítószermentessé kell tenni Magyarországot. A 72 oldalas jelentés szerint növelni kellene a költségvetési forrásokat a járóbetegek, a gyermekek és a fiatal korosztály addiktológiai szakellátásának finanszírozására. A jelentés kitér arra, hogy kevesebb iskolai megelőzőprogram érhető el, emiatt romlott a kezelések és kezelőhelyek ismertsége is. Az iskolák felében van valamilyen prevenciós beavatkozás, míg 2010 környékén 80-90 százalékos volt ez az arány. A forráshiány mellett az értékelésben a problémák között említették a szakemberhiányt, emiatt a meglévő szolgáltatások csak fenntarthatók, de nem fejleszthetők. Magyarországon egy év alatt néggyel nőtt a drogtúladagolásban elhunytak száma a 2018-as Európai kábítószer-jelentés szerint. A 2016-os adat 29, a 2015-ös 25 volt. Európa-szerte és Magyarországon is a cannabis a legelterjedtebb drog. Ezt tavaly 17,2 millió európai fiatal használta. A jelentés szerint az európai lakosság (15-64 évesek) 1 százaléka naponta nyúl a tiltott szerhez. Vérnyomáscsökkentőket hívtak vissza Felfüggesztette huszonhét vérnyomáscsökkentő forgalmazását az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Még nem tudni, hogy a lépés okoz-e fennakadást a termékek piacán - közölte a Világgazdasággal a hatóság. Több gyógyszergyártó cég - például az Egis, a Teva, a Richter Gedeon, a Sandoz Hungária és az Aramis Pharma - terméke is érintett, de a probléma nem náluk, hanem a hatóanyag gyártása közben történt. A hatóság az előállítást a gyártás helyszínén vizsgálja, eredmény legkorábban holnapra vagy szerdára várható. Az intézethez az elmúlt három évben 1016 minőségi kifogás érkezett legálisan forgalmazott gyógyszerekkel kapcsolatban. A hivatal tavaly huszonegyszer vont ki szert a forgalomból, 2016-ban egyszer, 2015-ben tizenháromszor. K. R. KIVITEL 1 Az export jobban nőtt, mint a hazai eladás Kilőttek májusban az ipari értékesítés árai iG Májusban 5,3 százalékkal voltak magasabbak az ipari termelői árak, mint egy évvel korábban - jelenti a Központi Statisztikai Hivatal. A belföldi eladás 5,4, míg az export 5,2 százalékkal nőtt. Szektorszinten a legnagyobb, 20,2 százalékos drágulás a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás területén volt. A járműgyártás, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és a légkondicionálás egyaránt 7,7 százalékkal nőtt. Csak egy ágazat, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártásának árai lettek alacsonyabbak, egy év alatt 0,3 százalékkal csökkentek. Belföldön az energia- és a továbbfelhasználásra termelő ágazatok termékei 7 százalékkal, a beruházáshoz köthető gyártásoké 4, a fogyasztási cikkeké 1,2 százalékkal jutottak el drágábban a cégekhez. A kivitel 96,4 százalékát képviselő feldolgozóipari árak 4,6 százalékkal lettek magasabbak májusban 2017 azonos időszakához képest, az energiaipari termékek pedig 17 százalékkal drágultak. AZ IPARI TERMELŐI ÁRAK ALAKULÁSA* 2014. januári 2018. május (százalék) 108........................................................20*14 20*15 20*16 2017 20*18 Forrás- KSH VG-mafaj 2015 - 100