Világgazdaság, 2020. január (52. évfolyam, 1-22. szám)
2020-01-13 / 8. szám
magyar gazdaság ■ Sínen a fejlesztések Magyarországon 2010 óta bő 1300 milliárd forintból valósultak meg uniós társfinanszírozással vasúti projektek. Az idén csaknem 300 milliárd forintból korszerűstik a pályákat - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. | VG ■ Nagy István: folytatódik az agrárium és a vidék megerősítése A gazdák kiszámíthatóságot és stabilitást várhatnak, 2020-ban is folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése - mondta Nagy István agrárminiszter. A magyar gazdálkodóknak az idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek ki terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó kérelmeik után. A vidékfejlesztési program keretében beérkezett kérelmek folyamatos elbírálásával és a kifizetések további gyorsításával folytatódik a nyertesek kihirdetése. Még a mostani program keretében új pályázatokat hirdetnek meg termelői csoportoknak az öntözési közösségek együttműködésére és csemetekertek gépbeszerzésére. Nemzeti forrásokból 2020-ban is 100 milliárd forintot fordítanak agrártámogatásra, kiemelten az állattenyésztésre. VG • Változik az állami bormarketing Nagyobb hangsúlyt kap az állami bormarketing - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és az Agrármarketing Centrum (AMC). A hatékony állami bormarketing érdekében a kormány a magyar bor eladásának ösztönzését célzó feladatokkal, például a bel- és külföldi kiállításokon való megjelenés szervezésével az AMC-t bízza meg. Az MTÜ az ernyőmárka (Magyar bor személyesen) gondozására, valamint a borturizmus fejlesztésére és népszerűsítésére koncentrál. | VG üzleti napilap www.vg.hu ■ Az adórendszer támogatja a kkv-kat Magyarországon az 1,2 millió vállalkozás 99 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás, nemzetközi szinten is kiemelkedő, hogy a kedvezményeik évről évre bővülnek - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Kifejtette, hogy a kormány nemcsak az adórendszeren keresztül támogatja a kkv-kat, hanem a költségvetésből, valamint uniós forrásokból is. Az adózási környezet egyrészt speciális adófajtákkal, kevesebb adminisztrációval és közterhekkel, valamint közvetlen adókedvezményekkel segíti a kkv-szektort. A kisvállalati adó (kiva) mértéke januártól 13-ról 12 százalékra csökkent, a kivások száma már eléri az 50 ezret. A legnépszerűbb adónem ugyanakkor a kisadózók tételes adója (kata), az így adózók száma három év alatt megduplázódva ma már 377 ezer. | VG ELEMZŐK • Az olajárak mozgása határozhatta meg decemberben a pénzromlás ütemét Az alappályát követheti az infláció RÁSKI PÉTER : A tavalyi átlagos fogyasztói árindex 3,3 százalék lehetett a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint, amely megegyezik a Magyar Nemzeti Bank várakozásával. Tavaly 3,3 százalék lehetett az átlagos infláció a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint, decemberben fél százalékponttal, 3,9 százalékra erősödhetett az éves alapon mért fogyasztói árindex. A Központi Statisztikai Hivatal holnap teszi közzé a 2019-es átlagos inflációs tényadatot. A konszenzusunk szerint a maginfláció szintje decemberben a novemberivel megegyező, 4 százalék lehet, az adószűrt mutató enyhe, 0,1 százalékpontos emelkedést mutathat, elérheti a 3,7 százalékot. A szakértők válaszainak összegzéséből az derül ki, hogy idén 3,4-3,5 százalékra emelkedhet a fogyasztói árindex, ez 15 bázisponttal magasabb, mint az egy hónappal ezelőtti felmérésünk eredménye, vagyis egyértelműen erősebb árnyomásra számítanak az elemzők. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,1 százalékponttal - 3,4 százalékra - emelte az idei inflációs prognózisát az alappálya decemberi frissítésekor. Az MNB előrejelzése szerint konszenzusunknál kissé erőteljesebb, 4 százalék volt a pénzromlás decemberben, az éves sünkben foglalt 3,3 százalékkal. Mivel az alappályához képest nem várható jelentős eltérés, a január végi kamatdöntő ülésen nem valószínű, hogy lép a jegybank. Ha a monetáris politikán finomít az MNB, akkor azt várhatóan a márciusi frissített előrejelzés ismeretében teheti meg. Az infláció további erősödését novemberhez hasonlóan - az energiaárak változása és tavalyi alacsony bázisa határozhatja meg - mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A maginfláció ugyanakkor csökkenhet - a szakértő szerint 3,9 százalékra mérséklődhet az alapfolyamatokat megragadó mutató, ami enyhülő árnyomást jelez. Virovácz Péter nem vár monetáris reakciót a Magyar Nemzeti Banktól. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőteljes belső kereslet, a bérek növekedése és a gyenge forintárfolyam az infláció erősödését hozhatja el, ezt ugyanis csak részben képes ellensúlyozni az alacsony importált infláció, ráadásul az olajárak ez utóbbit is megdobták az év végére. Az inflációs alappályát három tényező jelentősen módosíthatja: a tartósan magas olajárak és a forint gyengülése felfelé, míg a vártnál lassabb gazdasági növekedés lefelé tolhatja a drágulás ütemét. Regős Gábor hozzáfűzte: az infláció 2020-ban valamivel a 3 százalékos jegybanki cél felett, a célsávon belül alakulhat. Decemberben a 4 százalékot is elérhette a fogyasztói árindex, emögött az olajárak miatt kialakult alacsony bázishatás fedezhető fel - mondta Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese. A külső inflációs nyomás azonban továbbra is alacsony, a 2019-es átlagos pénzromlás 3,4 százalék lehetett. A szakértő úgy véli, az élénk hazai gazdasági aktivitás és a korábbinál gyengébb forintárfolyam miatt 2020-ban 3,6 százalékra kúszhat fel a drágulás üteme. Kuti Ákos kitekintése szerint 2021-ben lassulhat az infláció, amit a gazdasági ciklus lefordulásával és az árfolyamhatás kifutásával magyaráz az elemző. AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSA előző évhez képest (százalék) átlag pedig megegyezik a felméré-Infláció 2019. decemberben Maginfláció 2019. decemberben Infláció 2019-ben Infláció 2020-ban Török Zoltán - Raiffeisen 4,1 4,0 3,4 3,5 Kuti Ákos - Danube Capital 4,0 n. a. 3,4 3,6 Suppan Gergely - Takarékbank 4,0 3,9 3,4 3,4 Németh Dávid - K&H Bank 4,0 4,1 3,4 3,5 Petschnig Mária Zita - Pénzügykutató 3,9 3,9 3,3 3,4 Virovácz Péter-ING Bank 3,9 3,9 3,3 3,5 Halász Ágnes -UniCredit Bank 3,9 4,0 3,3 3,5 Palócz Éva - Kopint-Tárki 3,9 4,2 3,3 3,4 Regős Gábor - Századvég 3,8 4,1 3,4 3,4 Varga Zoltán - Equilor 3,8 4,1 3,3 3,4 Jobbágy Sándor - CIB Bank 3,8 n. a. 3,3 3,2 Karsai Gábor - GKI 3,5 4,0 3,3 3,5 Elemzői konszenzus 3,9 4,0 3,3 3,5 MNB 4,0 n. a. 3,3 3,5 Forrás: VG-gyűjtés * n. a . nincs adat LENDÜLE- Ötvenezermilliárd forintba kerülhet a 2050-re megcélzott klímasemlegesség Megkapta új irányait az energiagazdaság B. H. L. I Vonzó célokat és célszámokat határozott meg Magyarország 2030-ig szóló energiastratégiája, ezek elérése azonban az energiagazdaság jelentős és költséges átalakításával jár. A kormány által a napokban elfogadott dokumentum 2040-ig szóló kitekintéssel készült, de már a 2050-es célok is formálódnak. A stratégia olyan deklarált célokkal született Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteki ismertetése szerint, mint a tiszta, okos és megfizethető energiaszolgáltatások biztosítása, az energiabiztonság megerősítése, a szektor klímabaráttá alakítása és a területet érintő innovációk ösztönzése. Mindez például az energia előállítására lefordítva azt jelenti, hogy a termelés 2030-ra akár 90 százalékban is szén-dioxid-mentes lehet úgy, hogy a gyakorlatban az egymást kiegészítő nukleáris és megújuló - az utóbbi meghatározó részben szoláris - forráson alapulna. Vagyis a 90 százalékhoz nagyban hozzájárul a Mátrai Erőmű lignitblokkjainak leállítása, amelyek üzemideje 2023-ig, 2025-ig, illetve 2029-ig szól. Helyettük új, részben megújuló alapú egységek létesülnek. A 2040-re elérendő, tehát a stratégiának már csak a kitekintésében szereplő megújuló arány a tájékoztatón nem hangzott el, de fontos, hogy akkorra lejár a ma működő négy, együtt 2000 megawattnyi paksi atomerőműblokk üzemideje is, pótlásukra meg kell épülnie a két, együtt 2400 megawattnyi új blokknak. A stratégia szerint 2030-ra az 1990-es mennyiséghez képest legalább 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A stratégiában nem szereplő, de a kormány által megcélzott feladat Magyarország klímasemlegessé tétele 2050-re. Az ide vezető utat az év végére kell kidolgoznia az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak Tiszta fejlődés stratégia néven. Az előzetes becslések szerint az ehhez szükséges beruházások - ez a szám már korábban is elhangzott - 50 ezermilliárd forintba kerülnének. Bár ezek a ráfordítások nem pusztán kiadásként jelentkeznek, hiszen a projektek élénkíteni fogják a gazdaságot, a hatalmas összeg előteremtéséhez szükség lesz a klímaszennyező iparágakra és a magánszférára is a miniszter közlése szerint. Az pedig, hogy a magyar gazdaság több mint 30 százalék körüli áramimportfüggése 20 százalék alá essen, húsz év alatt valósulhat meg, azaz 2040- es elképzelés. Kaderják Péter, a tárca energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a károsanyag-kibocsátás kapcsán az eseményen rámutatott a közlekedés zöldítésének szükségességére. E téren fontos az elektromobilitás népszerűsítése, a tömegközlekedés fejlesztése és a már bejelentett zöldbuszprogram megvalósítása.